Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-30 / 25. szám

2. oldal Hírek - Vélemények 1995. január 30., hétfő Lefejezett gazdaságirányítás Horn Gyula miniszterelnök március 1-jei hatállyal elfo­gadta Békési László pénzügy- miniszter lemondását, rövide­sen ismét lesz privatizációs mi­niszter. Ezzel a sokak számára meglepő hírrel zárult szomba­ton az MSZP frakciója és el­nöksége siófoki politikai vita­fórumának első napja. A fe­szültségektől sem mentes több­órás vitán részt vett Gál Zoltán, a parlament elnöke, valamennyi szocialista miniszter, államtit­kár, és ott voltak az MSZP me­gyei elnökei is. Békési lelépé- sével gyakorlatilag a ma­gyar gazdaságirányítás minden kulcspozíciója első számú ve­zető nélkül maradt: se pénz­ügyminiszter, se privatizációs kormánybiztos, se MNB-elnök nincs hivatalban. A zárt ajtók mögött Horn ér­tékelte a hazai privatizációs po­litikát. Ennek kapcsán bírálta a privatizációs törvény előkészí­tésének lassúságát, és az egyes privatizációs döntések szaksze­rűtlenségét. Elengedhetetlen­nek tartja a parlament részvéte­lét a privatizáció ellenőrzésé­ben. Véleménye szerint a priva­tizáció felügyelete és végrehaj­tása önálló feladat. A miniszterelnökhöz hason­lóan Békési László is hangsú­lyozta a privatizáció jelentősé­gét és kifejtette: a sikeres priva­tizáció biztosíthatja a moderni­zációhoz szükséges mintegy 10 milliárd dollár tekintélyes ré­szét. Kiállt a leköszönt Bartha Ferenc privatizációs kormány- biztos mellett. Békési László három feltételhez kötötte a gazdaságpolitika sikerét: érvé­nyesíteni kell a kormányprog­ramban meghirdetett gazdasági koncepciót. Emellett elenged­hetetlen a privatizációs tör­vényjavaslat alapelveinek elfo­gadása és ezek végrehajtása. Végül: a kormányzaton be­lül egyetlen gazdaságpolitikai centrum legyen. Mivel mindezt nem látta biztosítottnak, beje­lentette lemondását. A sajtótájékoztatón Hóm Gyula megerősítette, hogy el­fogadta a pénzügyminiszter lemondását, de mint mondta, sajnálattal vette azt tudomásul. Hangsúlyozta, hogy a gazda­ságpolitika nem változik, és csak olyan új pénzügyminisz­tert lehet elfogadni, aki ezt a programot viszi tovább. Az utódlásra vonatkozó újságírói kérdésre a miniszterelnök kije­lentette: nincs jelöltje, mivel nem számított Békési lemondá­sára. A konkrét felvetésre, mi­szerint esetleg Medgyessy Pé­ter kerülne a tárca élére, a mi­niszterelnök csak annyit mon­Békesi László idő előtt kezdheti a csomagolást? dott: ez nem elképzelhetetlen. A privatizációs miniszter sze­mélyére vonatkozó elképzelé­sét nem közölte a miniszterel­nök. Közölte viszont azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára első számú jelöltje Surányi György. Békési távozásának visszhangja Az SZDSZ nem személyekkel, hanem programokra kötött koa­líciót. A szabaddemokraták - miután tudomást szereztek ar­ról, mi is történt az MSZP hét végi frakcióülésén, és tárgyal­tak a szocialisták vezetőivel - mérlegelni fogják, hogy milyen esély van a kormány gazdaság- politikai programjának végre­hajtására - mondta Pető Iván, az SZDSZ elnöke vasárnap a pénzügyminiszter lemondását kommentálva. Az ország külső megítélésének Pető Iván szerint nem használ, hogy a gazdasági kulcstárca élén mostantól nincs igazán komolyan vehető ve­zető. Ahhoz, hogy hivatalossá vál­jon a pénzügyminiszter felmen­tése, a kormányfőnek levelet kell intéznie a köztársasági el­nökhöz. Ehhez természetesen szükséges a koalíciós partner egyetértése is, ám MSZP-s mi­niszter esetében ez - az SZDSZ elnöke szerint - merőben for­mális. Ha azonban a szabadde­mokratákat megkérdeznék, ők azt mondanák, hogy a felmen­tést meg kellene fontolni - fo­galmazott Pető Iván. Jelcin veszélyes úton A csecsen háború súlyosan megnehezítette az együttműkö­dést Oroszországgal, de a bonni kormány továbbra is támogatja az oroszországi reformtörekvé­seket, amelyeket Borisz Jelcin testesít meg - nyilatkozta Klaus Kinkel. A német külügyminisz­ter úgy vélekedett, hogy Orosz­ország első szabadon választott elnöke a múltban többször be­bizonyította, hogy demokrata. Kijelentette, hogy a csecsen háborúval Jelcin nagyon veszé­lyes útra tévedt. Göncz Árpád Davosban Jacques Santer, az Európai Bi­zottság hivatalába nemrég beik­tatott elnöke erkölcsi és politi­kai kötelességének tartja a ke- let-közép-európai országok in­tegrálását az Európai Unióba. A luxemburgi politikus mindezt a magyar köztársasági elnökkel, Göncz Árpáddal Davosban megtartott találkozón közölte. A pénügyminiszter nem le­mondott, hanem leváltották - fejtette ki Orbán Viktor, a fia­tal demokraták elnöke. Orbán szerint a miniszterelnök és Bé­kési között kezdettől voltak né­zetkülönbségek, és semmi nem indokolta, hogy azok a siófoki vitanapon csúcsosodjanak ki. Számára - mondta a Fidesz el­nöke - nem lenne meglepő, ha a pénzügyminiszter leváltása, illetve lemondása mögött egy Békési hozzájárulásával tör­tént, kedvezőtlen devizahi­tel-felvétel lenne. A költségve­tés ugyanis 100 millió dollár hi­telt vett fel a CIB-től. A hitelt nem pályáztatták meg, s ez a módszer a régi kliensrendszerre emlékeztet. Für Lajos, a Magyar De­mokrata Fórum elnöke leszö­gezte: - Ha Békési László le­mondása azt jelenti, hogy a kormány gazdaságpolitikája abba az irányba változik, ami­lyet az előző kormány folyta­tott, jónak ítélem. Ha nem így van, akkor rossznak.- Úgy gondolom, Békési László lemondásával nem egy­szerűen a politikus bukott meg, hanem az a restriktiv pénzügyi politika, gazdasági szemlélet, amely megfojtotta a gazdasá­got, és lehetetlenné tette a kitö­rést - mondta Torgyán József Békési lemondásának hírére. Fő kérdés a kisgazdapolitikus szerint, hogy Békési utódja fel­ismeri-e: gyökeresen szakítani kell a megszorító politikával. Ha az új pénzügyminiszter ugyanazt az utat járja, mint elődje, akkor csak zavart okozó tényező lesz a lemondás. Amennyiben változás történik, az némi reményt kelt, hogy a kormány felismerte a változás szükségességét. Torgyán József úgy véli, Békési László lemon­dásával csak nyert a gazdaság.- A kormánykoalíció belső problémái előre láthatóak vol­tak. Az a pénzügypolitika, ame­lyet a költségvetési vita során az ellenzék ostorozott, nem tartható - mondta Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt leköszönő elnöke. Az adónövekedés és a vásárlóerő tudatos csökkentésével szemben a gazdaság fejlődésének motorja a lakossági fogyasztás növelése - hangsúlyozta Surján. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Francia elnökjelölt Edouard Balladur Választói nagy lelkesedéssel fogadták a francia miniszterel­nök bejelentését, hogy indul az elnökválasztáson. A pápa békeüzenete a hadakozó felekhez II. János Pál pápa szombaton az ecuadori és a perui kormányhoz küldött üzenetében arra szólí­totta fel a katonai konfliktusba keveredett két dél-amerikai or­szágot, hogy békésen oldja meg ellentéteit, és mérsékelje ma­gát. A pápa arra szólította fel a hadakozó feleket, hogy folytas­sák a párbeszédet egymással, és találjanak ésszerű megoldást a két testvémemzet ellentéteinek békés rendezésére. Pánik Hondurasban A pánik első perceiben min­denki azt hitte, hogy merényle­tet követtek el a hondurasi el­nök ellen, amikor egyik testőre véletlenül leejtett a földre egy kézigránátot, s az kisebb sérü­léseket okozva felrobbant. Ma összeül a parlament Az Országgyűlés munkájának társadalmi megítélése változat­lanul kedvezőtlen, s ebbe nem szabad belenyugodnunk, hiszen ez kihat a demokratikus intéz­ményrendszer egészének érté­kelésére - állapította meg Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a megyei lapok főszerkesztői­vel rendezett beszélgetésén. A közvetlen hangulatú találkozón Gál Zoltán kiemelte a vidék napilapjainak különösen fontos szerepét a parlamenti munka bemutatásában, hiszen több mint 900 ezer példányban jut­nak el az olvasókhoz. A házelnök tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a kor­mány által az idei első félévre szóló programjavaslatban 58 törvény megalkotása szerepel. Már a most kezdődő tavaszi ülésszak első időszakában - februárban - 15 magas szintű jogszabály kerül a tervek sze­rint a ház plénuma elé. Napi­rendre tűzik a gépjárműadóról, a helyi adókról, az illetékekről szóló törvények módosítását. Ugyancsak módosítani kí­vánják egyebek közt a köztiszt­viselők jogállásáról, a közal­kalmazottakról szóló törvénye­ket. A rádiózásról és televízió­zásról szóló törvényjavaslat pedig az első helyen szerepel a márciusban Országgyűlés elé kerülő jogszabályok között. Nézőpont Kik lesznek az új telepesek? Bálái F. István írása Legnagyobb gondjaink egyikének a munkanélküliséget tart­juk. Pedig ez az ország az elmúlt öt-hat évben százezres nagy­ságrendben fogadott olyan bevándorlókat, akik jelenleg már az itteni munkájukból élnek. S amilyen szempontból a jelen­ségre fel akarom hívni a figyelmet, lényegtelen, hogy a legális vagy a feketegazdaságban dolgoznak. Itt vannak, egyre többen jönnek. S szinte észrevétlenül megta­lálják a helyüket. Mert űrt töltenek be. Egy csökkenő népes­ségű, elöregedő országban előbb-utóbb érvényesül valami­lyen szívóhatás. Egy olyan kicsiny faluban is, ahol félszáz számra állnak a házak üresen. Az olcsó házat előbb-utóbb megveszi valaki. De ki? A hatalmas társadalmi mozgás szétválogatja az embereket. Egy a szakmájában kiváló, Erdélyből áttelepült vízvezeték­szerelő ismerősöm hat év alatt két saját ingatlant szerzett a megyeszékhelyen. Tudom, hogy munkából. Megbízható, s rá­adásul kedves az ügyfelekhez. Százfelé hívják dolgozni. Mo­solyog, ha munkanélküliségről hall. A Kalocsához közeli - elnéptelenedő - Úszódon már a helyi képviselő-testületnek is tagja az új háziorvos, aki három éve jött Ukrajnából. A szintén fogyó népességű Dunatetétlen szí­vesen látja a Kárpátaljáról jött fiatal tanítót. Velük jól járt a befogadó település. Beilleszkedtek, s magya­rul beszélnek. Más dolog, hogy ők hiányoznak valahonnan. Sajnos csak keveseknek fáj, de ez a mi veszteségünk is. Homokmégynek, Dunaszentbenedeknek más jutott az új tele­pesekből. Szociológiai értelemben: a miénktől eltérő életvi­telű és kultúrájú népelemek. Akik azt sem tudják, hogy a nyers hús - ha nincs fagyasztva, vagy füstölve - csak lesózva tartható el néhány napnál tovább. Ők azok, akik képesek megvásárolni a meghalt öregek omladozó házait. Kiszorultak a városokból. Segélyből élnek, aminek nagyobb részét a kocsmában hagyják. Bács-Kiskunban - főleg a Bácskában és a Duna mentén - fél­száznál is több olyan község van, amelyiknek előbb-utóbb szembe kell nézni a jelenséggel: új telepesek jönnek. Manap­ság már meg sem lepődünk, ha valamilyen nyilvános helyen, vagy az utcán idegen beszédet hallunk. A majdani bevándor­lók előőrsei itt járnak közöttünk. Kérdőjelek FEB-kommentár Szakítópróba? Árgus szemmel figyelik barátok és ellenfelek, hogyan is ala­kul a politikai házasság, az MSZP-SZDSZ koalíció. Mólóban a vonzalom? A koalíció első félévének történetét végigkísérték a kisebb-nagyobb perlekedések, a közvélemény nyilvánossága előtti viták. A közös kormányzás hétköznapjai bebizonyították, hogy a legaprólékosabb koalíciós megálla­podás sem adhat eligazítást a gyakorlati, napi kérdések meg­oldására, a súrlódásmentes együttműködésre. Ellenzéki oldalról - nem minden kárörvendő felhang nélkül - el is hangzottak a jóslatok: kérészéletű lesz a koalíciós há­zasság, felbomlik már jóval a választási ciklus vége előtt... A váratlan gyorsasággal mozgalmassá váló idei politikai szezon kezdetén a két kormányzópárt vezető testületéi kü- lön-külön belső számvetést készítettek arról: állja-e a koalíció a gyakorlat szakítópróbáját vagy sem. Á koalíció - minden nyilvános vita ellenére - működőké­pes - hangzik az SZDSZ országos tanácsának summázata. A koalíció olyan hosszú távú együttműködés, amelynek nincs alternatívája - fogalmazta meg álláspontját a másik fél, az MSZP vezető testületé. Kérdés, hogy a legújabb fejlemény, Békési váratlan távo­zása nem vezet-e a koalíció eddigi legsúlyosabb szakítópróbá­jához a következő napokban?

Next

/
Oldalképek
Tartalom