Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

1995. január 25., szerda Tisztelt Szerkesztőség; 11. oldal Kedves Olvasóink! Az átlagosnál sokkal több levelet kaptunk januárban. Ezért a közlésre szánt írások csak egy részének jutott hely mai összeál­lításunkban. Folyamatosan közöljük a többit is. Kérjük tehát szíves türelmüket, megértésüket. Ezúttal sajnos, méltatlankodnunk is kell. Egy hete adtuk közre azt a Bajáról érkezett levelet (névvel, címmel ellátva), melynek írója az Érsekcsanádi Mezőgazdasági Szövetkezet üz­letrész-vásárlási ajánlatát kifogásolta. Mindenkinek joga van véleményt nyilvánítani lapunkban. Ahhoz viszont senkinek sincs joga, hogy hamis nevet és lakcímet írjon levele alá. Ugyanis ebben az esetben ez történt (állítják a szövetkezet ve­zetői). Az érdekcsanádiak levelét a 10. oldalon olvashatják. Várjuk további írásaikat, bármely közérdekű témában. A szerk. KIS JÖVEDELMEKBŐL Ki hogyan él meg? TÖRVÉNYES ESZKÖZÖKKEL LÉPNEK FEL ELLENE Bíróságon a balhés lakó ügye Az alábbi levél-összeállítás folytatása a január 11-én, majd 18-án ugyanezen a helyen meg­jelent írásoknak, melyekben J. Gyöngyvér kecskeméti olva­sónk Ennyiből él egy átlagcsa­lád című levelére válaszolnak olvasóink. M. -né K. J., Baja: Én már felneveltem gyermekeimet. Egy fiút és egy lányt. Gyöngy­vérrel azért nem tudok egyetér­teni, mivel neki egy gyermeke van és így nem tudhatja a kü­lönbséget. Egy és két gyermek nevelése között is nagy a kü­lönbség, három vagy több gyermeket pedig már egy lapon sem lehet említeni az eggyel. Két gyermekemet 12 és 10 éves koruktól egyedül neveltem, s mindent megadtam nekik, ami tőlem tellett, de mástól segítsé­get nem kaptam. Ennek elle­nére soha eszembe sem jutott, hogy a három- vagy többgyer­mekesek milyen segítséget kapnak a társadalomtól. Úgy gondolom, aki a mai vi­lágban vállalja a nagycsaládot és tisztességesen, becsületesen neveli gyermekeit, az meg is érdemli a támogatást, mert én csak csodálni tudom őket. S nemcsak anyagi oldalról kell nézni a többgyermekes csalá­dot. Mert közben ugye több gyerekért izgul a szülő naponta, s ez idegileg is kimerítő, amit pénzben nem lehet mérni. Mivel lányomnak is három gyermeke van, most tudom iga­zán felmérni a különbséget. Ők sajnos, kevesebb pénzből élnek öten, mint a panaszos levél írója. Ezekhez az árakhoz való­ban nem sok az a pénz, de azért be lehet osztani. J. Gyöngyvér talán ezt még nem tanulta meg. Végül csatlakozom azok tábo­rához, akik javasolják, szüljön még legalább két gyereket, s akkor ő is nagycsaládos lesz. S majd három gyermekkel mond­ja, hogy nem kér segítséget. K. M.-né, Tiszaalpár: Há­rom gyermeket nevelek, s ne­kem is sok mindenből elegem van. Én meg tudom érteni őt is, de azért most leírom, hogy mi öten mennyi pénzből élünk ha­vonta. A kettőnk keresete 37 ezer forint, ebből kifizetjük a víz- és villanyszámlát, meg az óvodát, s marad 14-15 ezer fo­rintunk. Én is diszkontban vá­sárolok, de mégsem elég a fize­tésünk, autóra sem telik, mint J. Gyöngyvéréknek. Azt tanácso­lom, adják el a kocsit és megol­dódik gondjuk egyik fele. S még csak annyit, hogy hiába van három gyermekem, nem kapok semmiféle segélyt, sem pótlékot az áremeléseknél. N. L.-né, Kiskőrös: Mi né­gyen voltunk testvérek, nekem csak egy gyermekem van, így mindkét fél problémáját isme­rem. Mi azért nem vállalunk több gyermeket - egyelőre -, mert én tisztában vagyok az anyagi erőnlétemmel. Tudom, nem elég megszülni a gyereket, de fel is kell tudni nevelni. Én nem a többgyermekes családok ellen vagyok, bár igazából nem tudom megérteni, hogy ilyen világban, mint amilyenben most élünk, mi szükség van há­rom vagy még több gyermekre, amikor a gyerekszeretetből nem lehet ételt és ruhát venni. Ugyanis közel sem kapnak a többgyermekesek annyi támo­gatást, mint azt a levél írója hi­szi. Engem inkább az bánt, hogy az egygyermekesek feke­tebárányok, holott ők csak ész­szerűen fogták fel lehetőségei­ket. Nekünk is éppúgy ki kell fizetni mindent, óvodát, ruhát, ételt stb. Csak az a bűnünk, hogy annyi gyereket vállalunk, amennyit fel tudunk nevelni. Mindenkinek szuverén joga, hogy annyi gyereket szül, amennyit akar, de az a helyes, ha annyit szül, amennyit tisz­tességesen és főként önállóan fel tud nevelni. J. J., Kecskemét: Nekem és biztosan sok hozzám hasonló helyzetű társamnak is a szívem szakad meg az ilyen Gyöngy­vérekért. Magamról annyit, hogy 19 ezer forint nettó fize­tés, 2000 forint gyermektartás­díj (ha kapom), valamint 3 700 forint családi pótlék a bevételem. A kiadás: OTP (la­kás) 5 000, rezsi 8 000. Marad 11 700 forintom. Középiskolás lányomat 10 éve egyedül neve­lem, s például szeptemberben a megmaradt 11 700 forintból kellett fizetnem 12 000 forintot csak a tankönyvekre. Nekem ugye, nagyon jó? A rezsim leg­alább 3 000 forinttal emelkedik a jövőben, de semmi gond, mi jól élünk. Egyet viszont nem értek, asszonyom. Ha nincs OTP-je (lakásra), akkor miből jön ösz- sze a havi 24 700 forintos ál­landó kiadás? Szörnyű, hogy csak egy Skodájuk van! Kép­zelje, nekem csak egy 10 éves kerékpárom van. Tudja, kedves Gyöngyvér, mi addig nyújtóz­kodunk, ameddig a takarónk ér. Tegye ön is így! Tudom még ajánlani, szüljön még két gyermeket és nagycsaládos vá­lik önből is, vagy váljon el, és élje a gyermeküket egyedül nevelők ön és sajnos mások szerint is irigylésre méltó éle­tét. Amennyiben pedig kenyér­gonddal küzd, felajánlom a 600 forint kiegészítésemet, hiszen az rajtam úgysem segít. Aján­lom továbbá, ne panaszkodjon, örüljön az életnek. V. I., Fülöpjakab: Mi négy­tagú család vagyunk. A két gyermek még iskolás. Én sze­mély szerint szeretnék J. Gyöngyvérrel havi fizetést cse­rélni. Huszonhat éves munka- viszonyomból 25 évet a mező- gazdaságban dolgoztam le. Köztudott, hogy akik a me­zőgazdaságban dolgoznak, mennyire voltak, vannak meg­fizetve. Jelenlegi bruttó fizeté­sem 12 ezer forint, és a két gyermekre a családi pótlék. A villamos energia áreme­lése, a lakás hideg- és meleg­víz-ellátása miatt nagyon érzé­kenyen érint minket is. Kíván­csi lennék, J. Gyöngyvér ezt a havi jövedelmet hogy tudná beosztani, ha a 37 ezer forintot sem tudja. Január 18-ai lapszámunkban- közöltük a Félelem a Petőfi utca 16.-ban című olvasói leve­let, melyre példás gyorsasággal válaszolt az ügyben illetékes kecskeméti KIK-FOR Kft., és Kecskemét város rendőrkapitá­nya. KIK-FOR Kft.: Megértjük a kecskeméti Petőfi Sándor utca 16. szám alatt élő családok sú­lyos problémáját. Sajnos azon­ban társaságunknak - mint az önkormányzat által a ház keze­lésével megbízott szervnek, va­lamint az önkormányzatnak is - csak egyetlen eszköze van, a törvényes úton való rendezés. Társaságunk sem jogosult a törvényt egyébként megszegő bérlővel szemben önhatalmúlag eljárni, a lakók érdekében kényszerítő intézkedést meg­tenni. Társaságunk ez ügyben már élt a lakástörvényben biztosított összes lehetőséggel. 1994-ben többször felszólította a bérlőt magatartásának megváltoztatá­Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az újságszerkesztés so­rán legtöbbször bizonyára olyan dolgokkal találkoznak, amelyek nem éppen szívderí- tőek. Örömteli dolgokról nem­igen szólnak tudósítások. Ép­pen ezért szeretnék valami olyasmiről írni, ami nekem igen nagy örömet okozott. 1988-ban a helyi tánccso­porttal 10 napos utazáson vet­tem részt Magyarországon. Ezt megelőzően senki nem járt kö­zülünk önöknél. Valamennyien nagy érdeklődéssel vártuk a ta­lálkozást a géderlaki tánccso­port tagjaival, akik partnerke­reső felhívásomra jelentkeztek. A kapcsolat a kecskeméti Pusz- tatourist-iroda segítségével jött létre, Ikrényi Tünde szíves köz­reműködésével, aki a megfelelő kezekbe juttatta levelemet. Vegyes érzésekkel érkeztünk meg 1988. május 28-án a géder­laki kultúrházba. A fogadtatás rendkívül szívélyes volt. A bennünket fogadó emberekből olyan melegség és természetes­ség áradt, ami kiveszőben van nálunk. A magyarok vendég­sára, majd felmondta a bérleti jogviszonyt. A bérlő ennek el­lenére sem hagyta el a lakást, és magatartásán sem változtatott. Az egyetlen lehetőséggel élve, 1994. június 15-én bíró­sághoz fordultunk a felmondás érvényességének megállapítása és a lakás megürítése céljából. Mivel a bíróság az első tárgya­lást 1995. március 28-ára tűzte ki, a fennálló tarthatatlan álla­potokra hivatkozva kértük an­nak előrehozatalát. Ezzel egyidejűleg cégünk garázdaság és rongálás miatt rendőrségi feljelentést is tett. A tisztelt lakótársakkal együtt bí­zunk abban, hogy a soronkívüli bírósági eljárás eredményekép­pen, a bérlő kiköltöztetésével, mielőbb rendeződik a prob­léma. Dr. Paál Elemér, városi rendőrkapitány: A Félelem a Petőfi Sándor utca 16.-ban című levél rendőrségi tevé­kenységet érintő megállapítá­sára az alábbiakban kívánom szeretetét nehéz túlszárnyalni. Olyan érzésem volt, mintha va­lamifajta álomvilágban len­nénk. Ez az álom immár hét éve tart. Az egyszerű ismeretség a két tánccsoport között igazi ba­rátsággá vált. Szinte minden évben találkozunk vagy Mün- keboeban, vagy Géderlakon. A személyes kapcsolatok csalá­dias jelleget öltöttek. Esküvői meghívók jönnek-mennek, egyéb ünnepi eseményekről nem is beszélve. Kollégám, a magyar tánccsoport vezetője, Berényi István kiválóan beszél németül. Én csak egy picit tu­dok maygarul. Amióta a kezdeti nyelvi kor­látok eltűntek, tolmács nélkül is megértjük egymást. Nagyon kedves a szívemnek a három tolmács is: Tokody Stefánia, Varájti Viola és Nagy Terézia. Rajtuk keresztül ismertem meg Bácsalmáson Skorutyák János kékfestő mestert. János mester családjával kétszer is megláto­gatott bennünket Mönkeboe- ban. Szakmai tudásával értékes segítséget nyújtott, amikor fa­lumúzeumunkban berendez­tájékoztatni főszerkesztő urat. A Petőfi utca 16. V. em. 514. számú lakásban élő személlyel kapcsolatban 1994. január 1-jé- től a mai napig hat esetben ér­kezett lakossági bejelentés. Négy alkalommal a helyszínen megjelenő rendőrjárőr figyel­meztetést alkalmazott, mivel az is elegendőnek bizonyult arra, hogy a lakók nyugalmát zavaró magatartását abbahagyja. Egy esetben szabálysértési eljárás keretében pénzbüntetés kiszabására került sor, egyszer pedig büntetőeljárást kezdemé­nyeztünk ellene garázdaság vétsége miatt, s az elkövetőt az ügyészség megrovásban része­sítette. A VI. emeleti szeméttároló­ban rendszeresen megjelenő személy kilétének megállapítá­sára és eltávolítására a szüksé­ges intézkedést megtettem. Kérem főázerkesztő urat, hogy az olvasói levéllel kapcso­latos észrevételemet a Petőfi Népében közöljék. tünk egy kékfestőműhelyt. Ez­zel is hozzájárult egy elfeledett szakma felelevenítéséhez. Egyébként munkáit ismerik és értékelik itt, Ostfrízlandban is. Visszatérve Géderlakhoz, ehhez a gyorsan fejlődő faluhoz (új iskola, gyógyszertár, sport­csarnok), szeretnék minden polgárának boldog új esztendőt kívánni. Már most örülök a szeptembernek, amikor vi­szontláthatom barátaimat: Ko­vács László fazekasmestert Ka­locsán, Skorutyák Jánost Bács­almáson, Szabó polgármester urat Ordason, s kollégáját, Sill Lászlót Géderlakon. S termé­szetesen a tánccsoport tagjait, Berényi Istvánt és családját. A népek egyetértése köztünk már valósággá vált! Otto Klatt, Münkeboe (Ostfrízland) (Otto Klatt szerkesztősé­günknek küldött leveléből meg­tudhatjuk még, hogy 46 éves köztisztviselő az északi körzeti kórházban, nős, egy gyermeke van, hobbija a néptánc, a festé­szet, a fríz nyelv, s a magyar kultúrkapcsolatok ápolása.) Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Polgárőrség Kunpeszéren Múlt év november 1-jén pol­gárőrség alakult Kunpeszéren. A jelenleg tizenöt főből álló csoportban az orvostól a biz­tonsági őrig sokféle foglalko­zású ember megtalálható. Saját kocsival járjuk a külterületi tel­keket, melyeknek a száma nem |cevés, meghaladja az 500-at. Természetesen a falu belterüle­tén is rendszeresen tartunk fi­gyelőszolgálatot. Külön öröm számunkra, hogy az utóbbi időben meg­szűnt a telkek fosztogatása. De­cemberben egy pályázaton el­nyertünk 75 ezer forintot, melyből rádiótelefont fogunk várásolni a polgármesteri hiva­tal segítségével. Szükségünk lenne még egy terepjáró gépko­csira is, mivel nagyon nehéz a téli utakon személygépkocsival közlekedni. Reméljük, ebben is segítségünkre lesz valaki. Munkánkhoz természetesen se­gítséget kapunk a rendőrségtől is. Ifj. Holi István, a polgárőrség elnöke (Sok sikert kívánunk az új polgárőrcsoport minden lelkes tagjának. Önkéntes fáradozá­suknak a falu egész lakossága látja hasznát. A szerk.) Elképesztő „gazdagság” Elképesztően „gazdag” ország vagyunk, mint azt a Petőfi Népe január 18-ai, szerdai szá­mában olvastam. Tudniillik arra gondolok, hogy 10 millió forint értékű, még fogyasztható szaloncukrot dobtak ki a sze­méttelepre. Felháborító ez, és számomra teljesen elfogadha­tatlan. Ha száz évig élek, akkor sem értem meg. Az áruháznak vagy a kft.-nek - ahonnan az édesség szárma­zott - nincs vezetője, s ha van, akkor nincs neki egy kicsinyke szociális érzékenysége? Miért nem ajánlották fel például gyermeknevelő intézmények­nek vagy szociális otthonok­nak? Igaz, az élelmes zsámbé- kiak jól jártak, hogy felfedezték a kidobott, drága édességet, de- hát a szeméttelepről össze­szedni nagyon megalázó és ugyanakkor egészségtelen do­log. Az újságok rovatai sajnos, tele vannak segélykérő, segít­séget váró, panaszkodó írások­kal. Ebben a helyzetben egy­szerűen hihetetlen, hogy egyes felelősnek mondott emberek ennyire közömbösek. Vagy ne­kik már semmi sem számít, ne­tán csukott szemmel járnak az országban? Tarjányi Andrásné, Kiskunfélegyháza, Pipacs u. 6. Az oldalakat szerkeszti: Rapi Miklós Sipos Mihály utca Lajosmizsén Rövid levelet és egy fényképet kapott szerkesztőségünk Lajosmizséről, Komoróczyné Sipos Ilonától. Komoróczyné asszony hírül adja, hogy a közelmúltban utcát neveztek el Lajos­mizsén elhunyt testvéréről, Sipos Mihályról, aki annak idején a mizsei Házüpari Szövetkezet alapító elnöke volt, s életében, hosszú évtizedeken át, nagyon sokat tett a település fejlődésé­ért, a városi rangra emelkedett Lajosmizse hírnevének öregbítéséért. A Sipos Mihály utca név­táblaavatására kedves ünnepség keretében került sor, mint azt a fenti fotó is jól szemlélteti. Komoróczyné ezúttal a nyilvánosság előtt is köszönetét mond Zsigó Viktornak, Lajosmizse pol­gármesterének avató beszédéért, a város képviselő-testületének, az avatáson megjelenteknek, a helyi televíziónak és újságnak, a fényképek elkészítőinek. „Míg élek, soha nem felejtem el” - írja befejezésül Komorócziné. LEVÉL AZ ÉSZAK-NÉMET MÜNKEBOEBÓL Géderlakon - álomvilágban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom