Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

1995. január 24., kedd 5. oldal Megyei Körkép HA FELOLDJÁK AZ EMBARGÓT, NEHEZEBB LESZ Hiányzik a minimális komfort az átkelők szolgálati helyein. Határainkon - konkrétan a déli határszakaszon is - erő­södőben van a szervezett, nemzetközi bűnözés. A ha­tárra vezető utakon rendsze­ressé váltak a rendzavarások, egyre szükségesebbé váltak a határőrségnek a rendőrség­gel, valamint a vám- és pénz­ügyőrséggel összehangolt kö­zös akciói. Az elmúlt eszten­dőben határőreink ugyan eredményesen tevékenyked­tek a lopott személyautók fel­fedése terén, ám közel sem mondható, hogy ugyanilyen eredmények kecsegtetnének a kábítószer- vagy a fegyver-lő­szer csempészet terén. A délvidéki határszakasz igazgatóságának elmúlt évi összegzése a legveszélyesebb útszakasznak nyilvánította a Szabadka-Tompa-Kiskunhalas útirányt. Tény, hogy a jugo­szláv válság elhúzódó jellege felerősítette a negatív hatáso­kat; bár szakértők véleménye szerint ugyanez várható a vál­ság rendeződése esetén is. Most főként a migráció, az ENSZ- embargó betartatása, a meglévő joghézagok nehezítik a határál­lomásokon dolgozók munkáját. A remélt belpolitikai rendező­dést követően viszont hirtelen forgalomnövekedéstől s az ez­zel együtt felbukkanó tranzit­bűnözéstől, az áru- és kábító­szer-csempészet ugrásszerű megemelkedésétől lehet tartani. Több oldalról is veszélyezte­tettnek ítélik az igazgatóság ve­zetői a szolgálatot teljesítő ál­lományt. Számos esetben kel­lett az elmúlt év során intézke­déseket tenni a védettség bizto­sítására, az erőszakos cselek­mények megelőzésére. A hiva­tásos határőrök belépése - a ta­gadhatatlan előnyök mellett - a korrupciós bűncselekmények megjelenését is maga után vonta a határátkelőkön. Közel ötven tiszthelyettestől kellett az elmúlt év során megválni a ha­lasi igazgatóságnak. Tekintve a rendkívül magas kiképzési költségeket - egy hivatásos ha­tárőr felkészítése száztízezer forintba kerül -, nem mondható kifizetődőnek a hivatásos határőrizetre való gyors áttérés. Miközben erőn felüli helytál­lásra kényszerülnek a végeken szolgálók, a munkájukhoz szükséges feltételrendszer ke­vés kivételtől - mint például a távközlés vagy a számítástech­nika - eltekintve nem javult az évek során. Hiányzik a minimá­lis komfort: öltözők, szolgálati mosdók; korszerűtlen útháló­zat, elégtelen biztonsági beren­dezések jellemzik az átkelőket. Tompán most megépül a kami­onterminál, azonban a személy- forgalom terén semmi nem vál­tozik, az áteresztőképesség nem javul. Ha Európa Magyarorszá­got tekinti belső határának, előbb-utóbb ennek a feltételeit is meg kell teremteni. H. T. Szociális szolgáltatás közhasznú munkában Alig tudta megszámolni a lopott zsákmányt A Munkanélküliek és Álláske­resők Bajai Egyesületének el­nöke olyan kezdeményezésről számolt be lapunknak, amely a maga területén egyedülálló Magyarországon. Az egyesület szociális szolgáltatást végez­tetne közhasznú munkában. Gömöri Sándort a koncepció lényegéről kérdeztük.- Az a tervünk, hogy három főt foglalkoztatunk közhasznú munkában: egy víz-gáz, köz­pontifűtés-szerelőt, egy vil­lany-, háztartásigép-szerelőt, valamint egy nőiruha-javítót. Ehhez kértük az önkormányzat támogatását, hiszen mi a szoci­álisan rászorultak részére sze­retnénk ingyenes szolgáltatást nyújtani. Szükség esetén segí­tenénk az anyagok beszerzésé­ben is. Az igények bejelenté­sére itt, az egyesület telephe­lyén lenne lehetőség. Véleményünk szerint kibőví­tett szociálpolitikai ülésen kel­lene ezt meghatározni. Ide meghívást kaphatnának az ön- kormányzati képviselők, a Vö­röskereszt, a nyugdíjasok ér­dekvédelmi szervezete, a csa­ládsegítő központ, a szociális otthonok vezetői, a mozgáskor­látozottak képviselői. Ennek a három főnek mi úgy tudnánk bruttó 20 ezer forintot fizetni, hogy ehhez összesen a várostól havi 10 ezer forintot kérünk. Megpályázzuk ugyanis a Fog­lalkoztatási Alaptól erre a célra az adható 90 százalékot. Az előírás szerint alkalmazhatunk: meghatározott kor feletti, vagy tartós munkanélkülit, vagy pá­lyakezdőt. R. R. Negyedmillió forint volt abban a kézitáskában, amelyet tavaly augusztusban loptak el a kecs­keméti piacon egy hölgytől. A kecskeméti rendőrkapitányság satótájékoztatóján tegnap is­mertették, hogy a napokban el­kapták a tettest, egy 54 éves fü­zesabonyi asszonyt. Őrizetbe vétele után beismerő vallomást tett, ám szerinte a fel­jelentésben szereplő összegnél jóval kevesebb volt abban a tás­kában, alig 130 ezer forint. Mi­vel azonban a tettes nem tud írni, olvasni, s a számolással is hadi­lábon áll, a rendőrség kétségbe vonja ez utóbbi állítását. Mint kiderült, a tolvajnő úgy olvasta meg zsákmányát, hogy egy­másra rakta az ötezreseket, és utólag megszámolta, hány darab van egy-egy oszlopban. A lopásért magára vállalta a balhét, ám a rendőrség feltéte­lezi, hogy a társaságában lévő másik nő, illetve egy férfi segí­tettek neki. Nem elképzelhetet­len, hogy utazó tolvajbandáról van szó. Ä rendőrséget egy rend­számtöredék vezette a tettes nyomára; s mint kiderült, nem először vádolták őt ilyesfajta bűncselekménnyel. Kecskeméten ismét eltűnt egy értékes autó a Három Gúnár fo­gadó elől. Ezúttal egy 40 éves német technikus Audi 80-asát lopták el január 19-ére virradóra. A kocsi 2,1 millió forintot ér. Egy kecskeméti férfi Ford Es- cortjából január 14-én loptak ki egy pénztárcát, miközben a tu­lajdonos a várost járta, bevásá­rolt. A tárcában 140 ezer forint volt. Bán János A rossz boltos elriasztja a vevőket A vállalkozások aktuális fo­gyasztóvédelmi feladatairól tar­tott előadást Baján dr. P. Ko­vács István, a Bács-Kiskun me­gyei Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség vezetője. Az előadás előtt arra kértük, hogy ismer­tesse azokat a problémákat, amelyeket a napi munkájuk so­rán tapasztalnak.- Annak ellenére, hogy az utóbbi négy évben ötvenszere­sére nőtt a vállalkozások száma, a vállalkozóknak alig van ismeretük arról, mit is je­lent a fogyasztók tisztességes kiszolgálása. Azt sem tudják, mi a törvényes kereskedelem. Számos probléma adódik abból is, hogy liberalizált lett a keres­kedelem, például abban az esetben, ha felsőruházatot kí­ván valaki árusítani, nem kell hozzá semmiféle alapképzett­ség.- Az élelmiszer-kereskede­lem esetében kicsit kedvezőbb a helyzet, mert egy adott mű­szakon belül van szakképzett kereskedő, de mellettük alkal­maznak képesítés nélküli eladót is, hiszen nekik jóval keveseb­bet kell fizetni.- A kereskedő vállalkozó ugyanakkor nem érzékeli ennek a foglalkoztatásnak a hátulü­tőit: a rossz boltos elriasztja a vevőket, nem eléggé udvaria­sak velük. Emellett nem isme­rik a szakmájukra vonatkozó jogszabályokat sem.- Mindenütt elismerik, hogy szükség van fogyasztóvéde­lemre még ott is, ahol már több évszázada gyakorolják a de­mokráciát. Nemrégiben talál­koztam egy denveri kollégával, aki hazájában hasonló feladatot lát el. Véleménye szerint több eszközre lenne szükség a mű­ködésünkhöz.- Ez a mai előadás egy so­rozat része, amelyet a Kisvál­lalkozói Alapítvány szervezett. Kunszentmiklós, Kalocsa, Kis­kunhalas és Baja vállalkozói­nak arról tartok konzultációt, hogy milyen jogi szabályozókat kell ismerniük, mire figyelje­nek a napi munkájuk során. El­sősorban a fiatal, kezdő vállal­kozóknak szánom a tájékozta­tót, hiszen a régiek már ismerik a kereskedelmi szakma alap­törvényeit.- Továbbképzéseket szerve­zünk, hiszen nem az az elsődle­ges célunk, hogy büntessünk. Az elmúlt időszakban 1100 vizsgálatot folytattunk, ame­lyek 52 százalékánál találtunk valamilyen problémát. Minden tizedik esetben helyszíni bírsá­got szabtunk ki, összesen 407 ezer forint összegben.- A legmegdöbbentőbb ta­pasztalataink a bútorárusítások vizsgálatából származnak. Itt az összes megvizsgált bolt 72 szá­zalékánál nem voltak rendben a jótállási jegyek. A felsőruházati cikkeknél 90 százalékban talál­tunk rossz árut. Ezeket szeret­nénk megelőzni. Rab Rita Az élelmiszer-kereskedelemben az átlagosnál valame­lyest kedvezőbb a helyzet. Éjszakai történet Kecskeméten trágársággal és baseball-ütővel Furcsa ügyben ítélkezett a me­gyei bíróság dr. Feleky István vezette büntetőtanácsa. A törté­net még a múlt év nyarán Kecs­keméten, a Deák Ferenc utcában esett meg, de előzményei a Csa­bai utcai kiskocsmába vezetnek vissza. Ebben a „pénzverdében” múlatta az időt május 25-én az esti órákban Kállai Sándor, Kecskemét, Forrás utca23. szám alatti lakos, többszörösen bűn­tett előéletű, harmincéves férfi. Természetesen nem egyedül, hanem meglehetősen előkelő társaságban: korábbi bűnügyei­nek nyomozati előadójával, a szolgálaton kívüli, civil ruhát vi­selő és Kállaihoz hasonlóan szintén ittas állapotba került rendőr főhadnaggyal, továbbá egy ismeretlen férfival. Elmúlt már este tíz óra, ami­kor elhagyták a kocsmát, de mert dolgozott bennük az ital, a Deák Ferenc utca 3-as számú ház előtt az ott parkoló IZS kis­teherautót körülállták és levi­zelték. Ezt a műveletet észre­vette a gépkocsi tulajdonosának a felesége és kiszólt: Másutt nem lehetne ezt elintézni? A civil ruhás rendőr erre vissza­üzent: „Ha nem tetszik a bácsi f...a, be lehet kapni.” Az asz- szony ezt elpanaszolta a férjé­nek, Szabados Jánosnak, aki szintén kinézett az ablakon, s azt tapasztalta, hogy a három férfi közül Kállai felkapott egy betonlapot és azt néhány méter­ről az autóhoz vágta. Betört a szélvédő, a motorháztető pedig két helyen is behorpadt. Érthető, hogy ezen Szabados feháborodott, magához vett egy baseball-ütőt, s leszaladt az ut­cára. Ott felvette az autó mellől a betondarabot, s rákiáltott Kál­laira, hogy: „Gyere vissza!” Az megfordult és elindult a kihívó felé, de követte a civil ruhás rendőr is. A harmadik férfi el­távozott a helyszínről. Amikor Kállai már csak három méterre volt Szabadostól, az kérdőre vonta, hogy miért csinálták ezt. Kállai azonban közelebb lépett, bár a sértett ember figyelmez­tette, hogy hozzávágja a követ. Ezt meg is tette és eltalálta Kál­lait. De az erre sem állt meg. Ekkor Szabados kijelentette: „Ha közelebb lépsz, kapsz egyet a fejedre.” Kállai köze­lebb lépett, ellenfele pedig két kézre fogta az ütőt és azzal kezdte verni Kállait. Három­szor ütötte meg. Az egyik ütés­sel éppen fültövön találta az il­letőt, aki egyensúlyát vesztve leült a földre. Ettől maga Szabados is meg­rémült és szólt az egyik kí­váncsiskodónak, hogy a közeli kocsmában telefonáljon a rend­őrségnek. A rendőrök hamaro­san meg is érkeztek, majd az ő értesítésük nyomán kijöttek a mentők is. Kállait kórházba szállították. Innentől eléggé kacskaringós Kállai magavise­leté. A kórházból ugyanis más­nap megszökött, de harmadnap mégis visszatért, azután újra önkényesen távozott. Ott több sérülést találtak rajta, amelyek összességükben nyolc napon túl, ténylegesen negyven nap alatt gyógyultak meg. A szakér­tők megállapították, hogy amennyiben a halántékcsont tö­rése koponyaűri vérzéssel járt volna, közvetlen életveszély alakul ki, s hogy ez elmaradt, nem Szabadoson, hanem a vé­letlenen múlt. Kállai Sándor azonban nem változtatott életvitelén. Ezt bi­zonyítja az is, hogy 1994. jú­nius 6-án - bár nyugtató és fáj­dalomcsillapító gyógyszereket szedett - napközben folyama­tosan italozott. Ezen a napon este kilenc óra körül enyhén ré­szegen a lakásán magához vett egy 45 centiméter hosszú, ke­ményfából készült állólámpa­oszlopot és elment korábbi élet­társa lakásához, amely vele egy udvarban volt. Ott az ajtót be­rúgta és durva szavakkal rátá­madt az asszonynál tartózkodó új élettársa, mondván, hogy „most meghalsz...”. Az illetőt a bottal kétszer meg is ütötte, de a vadonatúj élettárs jobbnak látta a menekülést és elszaladt. Útja a rendőrségre vezetett, ahol bejelentést tett. Közben Kállai haragja a tíz­éves kislányával kettesben ma­radt asszony ellen fordult, bár az könyörgött neki, hogy „Sa­nyi, ne bántsál!”, de ennek el­lenére - bár a közepesnél ki­sebb erővel - nyolcszor lesúj­tott. A verekedés közben a kis­lánynak sikerült kimenekülni a lakásból, majd az asszony is egérutat nyert, de Kállai még egyszer belerúgott. A rendőrök este kilenc óra tájban fogták el a menekülő Kállait, a detoxiká- lóba szállították és másnap, amikor már józan volt, őrizetbe vették. Később csak annyit mondott, hogy az asszonnyal anyagi nézeteltérésük volt, de őt féltékenység is vezette. A bíróság végül is Szabados János bűnösségét életveszélyt okozó testi sértés kísérletében állapította meg és ezért nyolc hónapi börtönre ítélte, de a vég­rehajtást kétévi próbaidőre felfüggesztette, ugyanakkor nyolcezer forint perköltség megfizetésére kötelezték. Kállai Sándort magánlaksér­tés, garázdaság, rongálás és kétrendbeli könnyű testi sértés vétsége miatt halmazati bünte­tésül mint többszörös vissza­esőt egy év két hónap börtönre ítélték, egy évre eltiltották a közügyektől és elrendelték kényszergyógyítását is. Köte­lezték, hogy fizesse meg a gép­kocsiban okozott 17 ezer forint kárt és annak évi húszszázalé­kos kamatát, kétezer forint ille­téket, továbbá 18 ezer forint perköltséget. A bíróság a base­ball-ütőt mint bűnjelet termé­szetesen elkobozta. Az ítélet mindkét vádlott vo­natkozásában jogerős. G. S.------~ — — --------------— v — 7 ~ — — — — E rősödő nemzetközi bűnözés déli határainkon A TÁRGYALÓTEREMBŐL

Next

/
Oldalképek
Tartalom