Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-23 / 19. szám

1995. január 23., hétfő Megyei Körkép 5. oldal Határőrizet Tompától Kelebiáig Gyorsabbá teszi a munkát a korszerű technika. Közel 19 kilométer hosszan vi­gyáz hazánk határára a tompái határőrizeti kirendeltség, amely 1993 márciusától hivatásos személyi állománnyal látja el feladatát. Az itt folyó munkát is gyorsabbá és biztonságosabbá tette az a mikrohullámú infor­mációs és rádiótelefon-rend­szer, amelyet az elmúlt évben vezettek be. Ezen például a jár­őrök pillanatok alatt kapcsolatot teremthetnek egymással vagy akár az országos parancsnok­sággal is. A kirendeltségen is beindult a számítógépes adat- feldolgozás és -nyilvántartás. A modem technikai eszközök mellett lovak és kutyák segítik a határőrök tevékenységét. A kirendeltség feladatáról, elmúlt évi munkájáról az egység vezetője, Szőnyi Tibor százados adott tájékoztatást. Feladatuk, mondta, hogy a hozzájuk tar­tozó szakaszon őrizzék a határt és fenntartsák a határrendet. E feladatkörön belül megakadá­lyozzák az államhatár tiltott át­lépését, a zöldhatáron való em­ber- és árucsempészetet, őriz­zék és védjék a helyi lakosság biztonságát. Munkájukat az elmúlt évben is nehezítette az a kedvezőtlen helyzet, hogy hazánk a nyugat felé irányuló migráció cél-, de főleg tranzitországa lett. Ezt a tényt a területükről vett adatok­kal is igazolta: ’92-ben még 105 határsértőt fogtak el, tavaly pe­dig már 313-at. A balkáni há­ború miatt sokan jöttek - több­ségében fiatal férfiak - a volt Jugoszlávia területéről, Koszo- vóból és Boszniából. Illegális határátlépéssel próbálkoztak hazánkon át eljutni valamelyik nyugati országba. De jöttek más országokból is, köztük több arab és néger. Csak egy elfo- gottnál találtak fegyvert, kábí­tószer senkinél sem volt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által előírt embargó megsértésén egy csoportot kaptak rajta. A meg­növekedett legális és illegális határforgalom tette szükségessé az idegenrendészeti törvény megalkotását, amely tavaly má­jusban lépett életbe. Megjelené­sétől e törvény szerint jártak el a határsértőkkel szemben. Több­ségük visszakerült oda, ahon­nan illegálisan átjött hozzánk. Voltak azonban olyanok is, akik ellen büntetőeljárást kellett kezdeményezniük. Sajnos, egyre több tény mutatja, hogy hazánkban is megjelent a nem­zetközi bűnözés, benne az em­bercsempészet is. A kirendeltség munkáját se­gítette a Kiskunhalason meg­alakított Bácska határvadász­század, a helyi rendőrség, a tompái faluvédő egyesület, va­lamint Tompa és Kelebia ön- kormányzata, lakossága. A kérdésre, hogy mire kell számítaniuk ebben az évben, a következőket válaszolta a szá­zados: Sajnos, a határsértők egyik fő iránya marad továbbra is a tompái kirendeltség határ- szakaszta. Fel kell tehát készül­niük arra, hogy egyre többen próbálkoznak az illegális határ- átlépéssel. Növekszik a fegyve­res határsértők száma. Erősödik a nemzetközi bűnözés Magyar- országon, ezen belül a hozzájuk tartozó szakaszt is érintő tevé­kenység, főleg az ember-, a fegyver-, a lőszer- és a kábító­szer-csempészet. A lakosság­nak is tudnia kell ezekről, hogy amennyire lehet, védekezzen el­lenük, segítse a határőrök mun­káját. Kiss Béláné Mit akarnak a cigányok? Dunaszentbenedek 1040 em­bert számláló község, az össz­lakosságból 138 személy ci­gány származású. Egy közülük indúlt is az önkormányzati vá­lasztáson, de nem jutott be kép­viselőnek. A cigányok közössége a kö­zelmúltban kezdeményezte a polgármesteri hivatalban, hogy nemzetiségi klubot hozhasson létre. Az alakuló összejövetelre a benedeki faluházban került sor, ahol a kérelmet benyújtók Füri Bálint polgármesterrel és Koday Józsefnével, a faluház vezetőjével (aki egyben képvi­selő-testületi tag és a szociá­lis-egészségügyi bizottságban is tevékenykedik) találkoztak. Rögtön a megbeszélés elején kiderült, hogy a két fél homlok- egyenest eltérő elképzelésekkel fogott a tervezéshez. Füri Bá­lint és Koday Józsefné a kért cigányklub formára tették meg javaslataikat (szórakoztató és ismeretterjesztő rendezvények, tánccsoport), míg a cigány ki­sebbség megjelent tagjai egy érdekvédelmi szervezetnek megfelelő igényeket támasztot­tak (anyagi támogatás, munka- lehetőség, lakáshelyzet megol­dása). Ilyen kezdet után nem lesz könnyű a megegyezés. Maguk a klubalakítási kérelmet be­nyújtók is bizonytalanok lehet­nek saját szándékaikat illetően, hiszen többen közülük el sem jöttek az első megbeszélésre. A megjelentek abban egyeztek meg, hogy a klub iránt érdeklő­dők rendszeresen összejönnek, vezetőséget választanak, és megpróbálnak egy minden igényt kielégítő működési ter­vet kialakítani. G. E. Megszüntették a bajai marketingalapítványt Kacskaringós, ugyanakkor ta­nulságos töténete van a bajai székhelyű Marketing Menedzs­ment Alapítványnak. Azért nem beszélünk múlt időben, mert bár a megyei bíróság az alapítványt 1994. december 21-én hozott részítéletével megszüntette, de nem határo­zott annak nyilvántartásból való törléséről és az alapítvány vagyonáról sem. Ez utóbbinak például feltétele a vagyon meg­határozása, ami viszont - a pár­huzamosan folyó közigazgatási eljárástól is függő - bizonyítást igényel. Mi történt a bajai alapít­vánnyal? Az alapítványt 1991. április 15-én kelt alapító okirat­tal Gál István és a Marke- ting-Mix Tanácsadó és Piac- szervező Gazdasági Munkakö­zösség hozta létre. A társaság­nak az együttes döntésre jogo­sult tagja ugyancsak Gál István és Török József voltak. Az ala­pítványt a megyei bíróság egy 1991-ben kelt végzésével nyil­vántartásba vette. E végzés el­len az ügyészség fellebbezett, arra hivatkozva, hogy az alapít­vány vagyona felett éppen az alapítók rendelkeznek. A Legfelsőbb Bíróság - ahová a fellebbezés folytán ke­rült az ügy - megállapította, hogy az alapító okirat ellentét­ben áll azzal a követelménnyel, hogy az alapító nem lehet egy­ben az alapítvány kezelője. Hi­ányosságként észlelte, hogy az alapító az alapító okiratban nem rendelkezik a vagyon fel- használásának módjáról. Mind­ezekre figyelemmel a határoza­tot hatályon kívül helyezte. Akkor az alapítók megszív­lelték a Legfelsőbb Bíróság in­telmeit és módosították az ok­iratot. Ebben már a vagyon ke­zelőjeként egy öttagú munkabi­zottságot hoztak létre, amely­nek elnöke Gál István, titkára pedig Török József házastársa volt. Az alapítvány képviselő­jeként az elnököt, akadályozta­tása esetén pedig a titkárt jelöl­ték meg. Pénzkezelésre, alá­írásra az elnök és a titkár együt­tesen, illetve külön-külön vált jogosulttá. Mindez azonban - amint később kiderült - csak porhintés volt. Gál István ugyanis - még a bíróság módosításra történő felhívása előtt - szervezeti és működési szabályzatot, marke­tingkultúráért szabályzatot és szociális támogatási szabályza­tot készített. Ezekben a többi között az áll, hogy a kifizeté­sekről a munkabizottság jóvá­hagyása után a pénztáros, vagy más munkabizottsági tag köte­les gondoskodni. Mellesleg a munkabizottságnak pénztárosi tisztsége nem is volt. Mindeze­ken túl, a működési szabályzat­ban megjelölteken kívül a csat­lakozó gazdálkodó szervezetek pénztárosai is végeztek pénz­kezelést. Közülük például Sz. Róza többeknek fizetett ki szo­ciális támogatást, mielőtt azok­ról a munkabizottság döntött volna. A bírósági ítéletben azt is olvashatjuk, hogy „az alapít­vány által nyújtott pénzbeli tá­mogatás esetenként átmenetileg sem került a támogatotthoz, ha­nem közvetlenül a csatlakozó vette fel. Az alapítványhoz csatlakozó 58 gazdálkodó szer­vezetből 27-nél mutatható ki, hogy a gazdálkodó szervezet dolgozói, illetve vezetői, vagy azok hozzátartozói részére a befizetések 70-80 százalékáig fizettek különböző címeken adómentes támogatást.” Adat van arra, hogy 1992-ben szociális támogatás­ként adómentesen 41 millió fo­rintot, marketingkultúráért díj címén 64 millió 711 ezer forin­tot fizettek ki. A Déltévé és a Délvidék című újság támoga­tása címén a főszerkesztő há­rommillió forintot vett fel, eb­ből egymillió forint kifizetésé­hez kuratóriumi hozzájárulást tartalmazó döntésre nincs adat. Az alapítványnál tartott adó- ellenőrzés eredményeként az APEH 300 ezer forint általános forgalmi adó, 150 ezer forint adóbírság, 7 millió 246 ezer fo­rint mulasztási bírság és 33 ezer forint késedelmi pótlék megfi­zetésére kötelezte az alapít­ványt. Ez a határozat jogerős. Végül - nem részletezve most az ítélet indoklását - a bí­róság arra a következtetésre ju­tott, hogy az alapítvány műkö­désével végképp szembekerült a közérdekűség fogalmának követelményével. Bár ezt a fo­galmat a törvény közelebbről nem határozza meg, de a kö­vetkezetes bírói gyakorlat sze­rint a vagyonrendelkezés célja akkor tekinthető közérdekűnek, ha a társadalom, vagy az egyé­nek viszonylag szélesebb köré­nek érdekeit szolgálja, feltéve, hogy ahhoz nem kapcsolódnak szűkebb közösség jövedelem- szerzésére, illetve vagyongya­rapítására irányuló gazdasági megfontolásai. Mindezekre te­kintettel a bíróság az alapít­ványt megszüntette. Az ítélet még nem jogerős. Mellesleg az alapítvány két tagja ellen a Ba­jai Városi Bíróságon büntetőel­járás van folyamatban. G. S. Kecskeméti fiatalember a köbei szörnyűségekről Igencsak meglepődött a kecs­keméti dr. Béllei Lajos és fe­lesége, amikor beleolvastak a Japánban élő fiuktól szokatlan időben érkezett telefaxba: Nagy földrengés volt itt, jól vagyok, figyeljétek a rádiót, televíziót... Január 17-én jött a közvetle­nül a romba dőlt Kobe közelé­ben élő Csongortól a következő részletes tájékoztatás: „Délután kimerészkedtünk kicsit fel­mérni a helyzetet. A környék­beli utcákon nem látszik any- nyira a kár, de folyton sziré­náznak. A boltokban már alig van élelmiszer és a telefonok nagy része sem működik. Már az ezret meghaladta a halálos áldozatok száma. A tűz teljesen megfékezhetetlenné vált. Kobe több kórházában nincs se víz, se gáz, se villany. Elképzelhe­tetlen autósorok kígyóznak az kisebb utakon. Az emelt autó­pályák és vonatok leszakadtak. A mentők és a tűzoltók képte­lenek megközelíteni az áldoza­tokat. Szerencsére nagyon ko­rán jöttek az első erős lökések - 5.40-kor - és csak néhány ka­mion volt az utakon. Az éj to­2500-at. De még mindig több mint 250 tűz ég. Az egyetemen is tűz ütött ki, de szerencsére elkerülte a mi laborunkat, ahol veszélyes lobbanékony gázok­kal készítenek napelemeket. Már 4100-at meghaladja a halálos áldozatok száma - tu­datta a január 20-án feladott fax. így már nem mondja be nevüket a tévé, csak telefon­számokat adnak meg, ahol kér­hető névsorolvasás. Jó érzés egy ilyen fejlett országban élni. Meglepően gyorsan tudnak utakat építeni, helyreállítani, kommunikációt teremteni. En­nek ellenére meglepő, hogy az embereket mennyire minimál körülmények között tartják. Ausztráliában ezen már meg­bukott volna a kormány. Az emberek kimentésére, ellátá­sára egyáltalán nem használtak helikoptereket. 30 km-re üresen állnak a hotelek, vagy legalább fűtéssel, zuhanyozóval ellátott sportcsarnokok, de a kormány otthagyta a hajléktalanokat a pácban. A tévé arra kéri a kör­nyékbeli városokat, hogy en­gedjék be a kobeieket aludni, Béllei Csongor a japán harcművészetet is gyakorolja. vábbi áldozatokat fog köve­telni, szedni, mert sokakat még nem találtak meg, és így vagy megfagynak, vagy a tűz áldoza­taivá lesznek. Nyolcvanezer ember vált csak itt hajléktalanná. Kutató- központunk egy mesterséges szigetre épült, így az ki lett csa­varva, mint egy szappanos szi­vacs és elöntötte a sáros talaj­víz. De ez nem is annyira érde­kes, mert sem a hozzá átkelő híd, sem a hídhoz vezető autó­pálya nem járható”. „Az utak a szaúd-arábiai utakat idézik az Öböl-háború idején. A vasúti és közutakat vagonokat, kocsikat leemelő daruk járnák, ha nem indultak volna el személyautókkal el­látni a 3—4 milliós Oszakát. Jobb is elkerülni az utakat, ne­hogy eltiporjanak a kimerült, izgatott vezetők. A vállalatom nemcsak elön­tötte a víz és nincs se villany, se telefon, hanem amellett gáz van a levegőben, mert ott van az Ausztráliából érkező gáz foga­dóállomása. Attól félnek, hogy fölrobban. A halálos áldozatok száma már meghaladja a lezuhanyozni. Aztán mennek vissza, azol ketten kapnak na­ponta egy szendvicset és sokan már az utcák gödreiből merik ki a csőrepedéskor ott összegyűlt ivóvizet. Visszagondolva a szörnyű­ségekre, leírhatom, hogy a föld­rengés hangja volt a legrosz- szabb. Úgy közeledik, mint egy olajozott ágyúgolyó, ami után felszakad az út, de már itt van és mivel még nem félsz eléggé, egyre mérgesebben rázza a há­zat. Mint nyers fa, engedelmes­kedik neki a vasbeton, az acél, megáll szavára a vonat, cserben hagy a villany. Azt hittem, hogy egy falba épített hangszó­róból kapom az utasításokat, erre is fölkészültek. Akkor vet­tem észre, hogy a hang az ágyamba esett fax kagylójából jött. WC-re kellett volna menni, de erre a néhány méteres útra is csak akkor mertem elszánni magamat, amikor kint világos lett. Két napig nem mertem a fürdőbe menni, mert vizesen, ruhátlanul csak néhány órája van az embernek a romok alatt.” Lejegyezte: Heltai Nándor BESZERELÉS = BIZTONSÁG A Westel 900 GSM szolgáltatása Magyarország nagy részén és Európa tucatnyi országában igénybe vehető. Ön szabadon járhat-kelhet, de közben ne feledkezzen meg a biztonságról sem. A Westel 900 GSM ebben is segít Önnek: Akik tőlünk vásárolták, vagy január 51-ig nálunk vásárolják meg a mobiltelefont, az előfizetői kártyát és az autóbeszerelési csomagot, azoknak partnereinknél ingyenesen szerelik be a GSM készüléket a gépkocsijukba. Ezt a számlát mi álljuk, ez a mi ajándékunk. Fáradjon be mintaboltunkba, ahol a GSM mobiltelefonok széles választékával is várjuk az érdeklődőket. Kérjük korábbi vásárlóinkat, ne feledjék magukkal hozni a készülék eladási számláját és jótállási jegyét! Bővebb információért kérjük, hívja a Westel 900 GSM Telemarketing szolgálatát: 265-90-90 vagy (06-30) 30-30-30. A Westel 900 GSM kecskeméti mintaboltja: Kossuth tér 3. Telefon: (06-76) 485-330 vagy (06-30) 430-900 Westel 9 0 0 GSM. A kapcsolat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom