Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-21 / 18. szám

4. oldal Kultúra - Művelődés 1995. január 21., szombat Naptár Január 21. szombat. Névnap: Ágnes. Névnapozóknak Ágnes és Agneta: a görög hágnosz szó­ból származnak, je­lentésük szent, tisz­ta, szemérmes, érintetlen, szűzies, tartózkodó. Az ünne­peltek virága a fehér vagy pi­ros amarillisz, a tulipán és a hóvirág. Köszöntjük a név­napjukat ma tartó Inez és Menyhért nevű olvasóinkat is! Évforduló 100 éve született, 1964-ben hunyt el Stafánsson David, az izlandi költészet legje­lentősebb és legnépszerűbb XX. századi megújítója. Verseskötetei, színműve és regénye jelent meg. Ökumenikus naptár A katolikusok Szent Ágnesre emlékeznek ma. Ágnes vértanú szűz volt, akit 304 tá­ján végeztek ki. Gazdag és szép fiatal lányként kérőinek sorát kosarazta ki. Kínpadra vitették, s mert nem tört meg, kivégezték. A szűzi ártatlan­ság védőszentje. A művészet­ben báránnyal (agnus), pál­maággal vagy csőrében gyű­rűt tartó galambbal látjuk. Mi, hol, mikor? • A mélykúti mozgáskorláto­zottak klubjában 24-én (ked­den) délután 3 órai kezdettel dr. Báthory Gábor nyugalmazott főorvos tart előadást a reumato­lógiai és a belgyógyászati be­tegségekről. A klubtagokat és az érdeklődőket a Petőfi tér 17. szám alatt várják. • A magyar kultúra napja alkalmából ja­nuár 22-én, vasárnap délelőtt 11-kor a kecskeméti Erdei Fe­renc Művelődési Központban könyvkiállítás és ünnepi meg­emlékezés lesz. Az érdeklődők a „Szép könyv” pályázatok dí­jazott könyveit is megtekinthe­tik. • Ma délelőtt 10-től kéz­műves gyermekfoglalkozás, délután fél négytől pedig aprók tánca lesz a kecskeméti Szóra- katénusz játékházban. Elkészült a Constantinum óvodája Az új épület átadásával megszűnnek a korábbi helygondok. FOTÓ: SZÁSZ A magyar kultúra napja Tegnap került sor a kiskunfél­egyházi Constantinum új óvoda- és kollégiumépületének mű­szaki átadására. Az új, négyszin­tes, 1864 négyzetméteres alapte­rületű intézmény közvetlenül az iskola szomszédságában, a ka­locsai iskolanővérek tulajdoná­ban lévő ingatlanra épült. Alag­sorában két ebédlőterem, mo­soda, illetve raktár kap majd he­lyet. Földszintjén lesz az óvoda öltöztetővei, vizesblokkal, il­letve külön konyhával, ahol egy szakoktató vezetésével a házi­asszonyképzősök főznek majd a kicsinyek számára. Emeletén a háziasszonyképző mozgáskul­túra-, kézimunka-, illetve nyelv- és olvasóterme, valamint egy sü­tőszoba, továbbá az óvodások tornaterme és szertár lesz kiala­kítva. Az épület tetőterének ti­zenhárom - két-három ágyas - szobáiban rendezik be az iskola kollégiumát. Az új épületbe valószínűleg január 25-éré költöznek be. Az ünnepélyes házszentelést feb­ruár 2-án dr. Dankó László, Ka- locsa-Kecskemét érseke és Bíró László püspök végzi. Szász András Immár hat esztendeje, 1989 óta január 22-én ünnepeljük a ma­gyar kultúra napját. Nem piros betűs ünnep a naptárban, de mégis fontos dátum mindazok számára, akik úgy hiszik: a kul­túra, a művelődés, a művésze­tek által valóban előbbre ment és előbbre megy a világ. Fűzi Lászlót, a kecskeméti Forrás művészeti folyóirat fő- szerkesztőjét, s Székelyné Kö­rösi Ilonát, a kecskeméti Ka­tona József Múzeum törté­nész-muzeológusát a magyar kultúra napja alkalmából arról kérdeztük: társadalom és kul­túra, értékek és teljesítmények viszonyáról ma mit mondha­tunk. Fűzi László: - A ránk ma­radt kéziratok tanúsága szerint 1823-ban, január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc a Hymnus megírását, ami 1844-től - ami­kor is Erkel megzenésítette - nemzeti himnuszunk. E nap fontos kell tehát legyen minden magyar ember számára, s remé­lem, az évek során olyan meg­becsülés és figyelem övezi majd ezt az ünnepet is, mint a költészet napját.- Beszélhetünk-e az értékek válságáról a XX. század végén? Székelyné Körösi Ilona: - Feltétlenül, de ez már egy hosz- szabb idő óta tartó folyamat. Ezért is örülök annak, hogy legalább január 22-én, a ma­gyar kultúra napján ráirányul a figyelem az értékekre, a művé­szetek, a tudomány, a kultúra általános helyzetére, gondjaira. Szívem szerint remélem, hogy eljön még az az idő, amikor az év minden napja a kultúra je­gyében fog eltelni. De addig még sok tennivaló van.- A teljesítményorientált vi­lág nem kedvez a kultúrának. Van-e kiút? Fűzi László: - A gondolatok szabad áramlása révén a kultúra is éli mindennapos életét. Mű­vek jönnek létre, új értékek, ér­tékrendek alakulnak ki. Én in­kább a társadalom és kultúra összhangjának megbomlását ítélem aggasztónak. Remélem, ez a viszony változni fog, s minden a helyére kerül. Ebben a folyamatban nagyon fontos szerepük van az iskolák­nak és a pedagógusoknak, akik megmutathatják a jövő generá­cióinak, hogy miből lehet válo­gatni, melyek azok a művek, amelyek értékeket hordoznak. Fel kell őket készíteni a válasz­tás lehetőségére, mert ez az alapja annak, hogy mindenki egy erkölcsi értékrendnek meg­felelően rendezze be és élje le az életét. Mester B. László Kitüntetett pedagógusok A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára - a magyar kultúra napja alkal­mából több évtizedes pedagó­giai és igazgatói munkássága elismeréseként Apáczai Csere János-díjjal tüntette ki Erdei Péter, Liszt Ferenc-díjas karna­gyot, a kecskeméti Kodály Zol­tán Zenepedagógiai Intézet igazgatóját. A Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt (polgári tago­zata) kitüntetésben részesült több évtizedes eredményes ok­tató-nevelő munkája elismeré­seképp Kapitány Sándor, a Du- navecsei Általános Iskola és Diákotthon igazgatója. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozata) kitüntetést kapta több évtizedes oktató-nevelő mun­kássága elismeréseként Bálint László, a bajai III. Béla Gimná­zium igazgatója. Művészeti díjak Halak és vadak Télikert címmel nyílt képző- művészeti tárlat a Kecskeméti Képtárban, amely február kö­zepéig tekinthető meg. A tár­latnyitón díjakat is osztottak: Benes József a Nemzeti Kultu­rális Alap díját nyerte el, a Bács-Kiskun Megye Művésze­téért Díj idei kitüntetettje a ke­celi B. Boros Ilona. A Műhely Művészeti Egyesület díjában négy kecskeméti alkotó része­sült: Bagi Béla, Majoros Gyula, Lőrincz László és Petri Ildikó. Három napon át horgászok és vadászok adnak találkát egy­másnak a kecskeméti Erdei Fe­renc Művelődési Központban. A rendezvény - a horgász- és vadásznapok - mai programjá­ban délelőtt 11-kor a horgászat­ról rendezendő fórum szerepel. A háromnapos kiállítás és vásár mellett lapunk fotóriporteré­nek, Walter Péternek horgásza­tot és vadászatot megörökítő fotóit is láthatják az érdeklődők más érdekességek mellett. Sikeres mesemondó verseny Az Idén minden eddiginél több kecskeméti általános iskolás diák jelentkezett a városi mesemondó versenyre. A háromfordulós próbatételen több mint ötszáz alsó és felső tagozatos gyerek próbált szerencsét. Tarisznyájukban vitték a szebbnél szebb magyar népmeséket, így a zsűrinek mindig nehéz dolga volt. Képünk a legutóbbi, második forduló felsős résztvevőit örökí­tette meg Katonatelepen. A kecskeméti városi döntő - melyen a legjobbak vehetnek részt - ja­nuár 28-án lesz Városföldön, a megyei döntőt pedig február 18-án rendezik meg a Szórakaté- nusz játékházban. FOTÓ: BÁN JÁNOS 3ION NÁNDOR: Zongora «SE* a fehér kastélyból *1J ' Rajzos szomszédolás 18. Nehezen aludtam el azon az éj­szakán, igyekeztem nem gon­dolni a Torontál nővérekre, de minduntalan megjelent előttem a házuk és a kertjük, ezért meg­próbáltam hát a derék Joachim Schröderre gondolni, aki felépí­tette azt a nagy házat, és szép körtefákat nevelt föl a kertben, de akkor meg folyton Izidor je­lent meg előttem, láttam, aho­gyan agyonlövöldözi a körtefá­kat, és amikor végre elaludtam, Izidor még mindig a körtefákra lövöldözött. Reggel rosszkedvűen és igen bánatosan elhatároztam, hogy nem megyek el többet a Toron­tál nővérekhez. Lehet, hogy Burai J. és Szível Sanyi is így határozott, láttam rajtuk, hogy nekik is rossz éjszakájuk volt, bár ők nem ismerték Izidort, csak hallomásból tudtak értel­metlen lövöldözéseiről. Aztán délután mégis elmen­tünk a Torontál nővérekhez. A kertjük most nagyon csöndes volt, a mozdulatlan körtefák között Dimitrij kaparászta ked­vetlenül a földet az ásójával, de ő is olyan lassan mozgott, mintha földbe ragadt volna a lába. Amikor odamentünk hozzá, fölegyenesedett, az ásó­jára támaszkodott, és amit igen ritkán tett, ezúttal még szólt is hozzánk.- A tanárnők nagyon szo­morúak - mondta.- Ma nem jöttek ki a kertbe? - kérdeztem.- Vörösek a szemeik - mondta Dimitrij. - És nagyon szomorúak.- Rossz éjszakájuk volt - mondta Szível Sanyi. - Keveset aludtak. Dimitrij tudomásul vette ezt, többé nem szólt hozzánk, foly­tatta a kedvetlen kaparászást, mi meg ott tébláboltunk körülötte, és majdnem megbántuk már, hogy egyáltalán eljöttünk a kertbe, amely lassanként szépült ugyan, de én tudtam, hogy soha­sem lesz olyan szép, mint Hans Joachim Schröder idejében. Később kijött a házból Zsu­zsanna, megállt az ajtó előtt, és vörös szemekkel figyelt ben­nünket. Ekkor elindultunk a kapu felé. Végigmentünk a ker­ten, elmentünk Zsuzsanna előtt, köszöntünk neki, és mentünk to­vább. Zsuzsanna utánunk szólt:- Nem jöttök be egy csésze málnára? Megálltunk, és Szível Sanyi azt mondta:- Haza kell mennünk.- Máskor mindig bejöttetek- mondta Zsuzsanna.- Tulajdonképpen nem sze­retjük a málnát - mondta Szível Sanyi. - A zsályateát sem sze­retjük, mert émelyítő szaga van.- Szeretném, ha bejönnétek- mondta Zsuzsanna. Megszántuk szomorú, vörös szemeit, lassan bementünk a házba. A nappali szoba tiszta volt, mint mindig, nem látszot­tak az éjszakai randalírozás nyomai. Leültünk a fehér asz­talhoz. Márta málnaszörpöt töl­tött a sárkányos kínai csé­székbe, mi rosszkedvűen ittuk a málnát, és nem szóltunk egy szót sem. Akkor sem szóltunk semmit, amikor kiürültek a csé­szék. A bolond Elvira füstös és vörös szemeivel várakozóan nézett ránk, de mi hallgattunk, ő egyre inkább zavarba jött, és kétségbeesetten azt mondta:- Szép vadászkutyáink vol­tak a kastélyban. Szerették, ha halkan zongorázok. De nem szerették, ha hangosan zongo­ráztam, és nem szerették, ha sok ember énekelt a kastélyban. Ilyenkor ugattak és vonítottak. Ezért aztán agyonlövöldözték a szegény vadászkutyákat. Miután erre sem szóltunk semmit, Elvira még kétségbe­esettebben folytatta.- Écskai Pisti sem szerette a lármát és a ricsajozást. Őt bör­tönbe vitték, de lehet, hogy agyonlőtték őt is, mint a va­dászkutyákat. Ezután segélykérőén nézett a nővéreire, és megkérdezte:- Nem fognak bántani ben­nünket?- Nem - mondta Márta. (Folytatjuk) Csütörtökön délután új tárlat nyílott a bajai Újvárosi ÁMK Iskola Galériájában. A kiállítási anyag alkotói gyermekek, a bé­késcsabai Szent László Utcai Általános Iskola rajztagozato­sai. A kiállítást tanárak, Novák Attila rendezte és nyitotta meg. Ezzel párhuzamosan kialaku­lóban van egy szorosabb kap­csolat a csabaiak és a bajai Ud- vardi Vizuális Iskola között. A kiállított munkák jelentős tech­nikai tudásról és több képző- művészeti technikában való jár­tasságról árulkodnak. A bemu­tatott rajz-, batik- és szövés­munkák mellett különösen fi­gyelmet érdemelnek a tűzzo­máncok. Nagyon tetszetősek a kisplasztika portrék, továbbá a vallási tartalmú gipszplasz- tika-csoport, és egy alföldi pa­rasztház modellje. színház, mozi : ' ' ' ' ' ' KECSKEMÉT Szombat. Katona József Színház: este 7 órakor: KAKUKKFÉSZEK. Berky Lili-bérlet. A mozik műsora. Városi: 1/2 4, 3/4 6 és 8 órakor: HEGYLAKÓ III. - A MÁ­GUS. Színes amerikai film. Árpád: 3/4 6 órakor: AZ OROSZLÁNKIRÁLY. Szí­nes amerikai rajzfilm. 8 óra­kor: IDŐZSARU. Színes, magyarul beszélő amerikai akciófilm. Stúdió: 7 órakor: WYATT EARP. Színes ame­rikai film. Otthon: 5 és 7 óra­kor: A BAL LÁBAM. Színes, feliratos ír film. Vasárnap. Katona József Színház: este 7 órakor: KA­KUKKFÉSZEK. Latinovits Zoltán-bérlet. A mozik műsora azonos a szombatiéval, kivéve: Ott­hon: 5 és 7 órakor: FÓR- REST GUMP. Színes, ma­gyarul beszélő amerikai film.

Next

/
Oldalképek
Tartalom