Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-19 / 16. szám

1995. január 19., csütörtök Megyei Körkép 5. oldal A KÉTSÉGBEESETT ÉDESANYA SEGÍTSÉGET KÉR Hová tűnt a lakiteleki kislány? A szárnyvonalakat meg kell menteni Kétségbeesve keresett fel Laki- telekről Nagy Béláné. - Kérem, segítsen! - mondta sírva, kezét tördelve. - Már tizenegy napja eltűnt a kislányom, és nem tu­dom, hová forduljak. Minden­nap bemegyek a rendőrségre, de csak azt mondják, hogy vár­jak türelemmel, keresik. Leg­szívesebben elindulnék ma­gam, de se autóm, se pénzem. Úgy érzem, tehetetlenségem­ben megőrülök. Miután kicsit megnyugtatom az asszonyt, már higgadtabban idézi fel a történteket. Elment az iskolába, és nem jött haza- Csilla, mint minden reggel, január 5-én is elment az isko­lába. Tizennégy éves, de még csak hetedik osztályba jár, mert évvesztes. Aznap én Kecske­métre utaztam az ápolási díjam ügyében. A férjem ugyanis sú­lyos beteg, én ápolom. Amikor hazaértem, még nem volt ott­hon a lányom, nyugtalankodni kezdtem, hol késik. A szom­széd kislányt ő viszi és hozza is az óvodából, s láttam, amikor a szomszéd délután maga indult el a gyerekért. Hát Csilla hol van? - kérdeztem tőle, mire'ő mondott valamit, hogy reggel szólt neki a lányom, hogy nem jön haza. Megijedtem, rohan­tam a faluba. Csilla versenybi­ciklijét annál a háznál találtam, ahol idegeneknek adnak ki al­bérletet. Ott lakott Ferkovics József jugoszláv állampolgár is, akivel Csilla barátkozott. Nyá­ron együtt dolgoztak, napszám­ban kapáltak. De ez csak barát­ság volt, semmi több. Amikor kérdeztem a házigazdát, hogy látta-e a lányom, azt válaszolta, hogy összepakoltak Ferkovics- csal és elmentek. Az állomásra rohantam, ahol megtudtam, hogy Szegedig vettek jegyet és a deles vonattal Félegyházára utaztak. Rögtön mentem a laki­teleki rendőrségre, hogy eltűnt a lányom, tegyenek valamit. Talán még Szegeden utolérhe­tik. A rendőrök azt felelték, hogy meg kell várni a 48 órát. Ha addig nem jön haza, akkor kerestetik. Azóta mindennap bemegyek a rendőrségre, de Csilla tizenegy napja tűnt el. semmi hír. Közben a községhá­zán megtudtam a gyámügyi előadótól, hogy Csilla megpró­bált útlevelet kérni, de ő észre­vette, hogy az aláírásunkat alá­hamisították. Lehet, Makó vagy Szeged környékén bujkálnak, de már az is eszembe jutott, hogy átmentek a határon. Én tudom Ferkovics József címét, írtam egy levelet, hogy adják vissza a kislányomat. A rendőr­ségen azt mondták, ha meglesz, én utánamehetek, de nekik nincs joguk hazahozatni. De hogyan mehetnék én? Abban bízom, itt van még Magyaror­szágon és a fényképe alapján felismerik, vagy ő maga haza­jön. Nem tudok aludni azóta, a férjem egyetlen éjszaka alatt teljesen megőszült. Hosszú pórázra engedték a kislányt A rendőrség munkatársa, Mészárosné Varga Mária meg­erősíti a hírt. Nagy Csillát való­ban keresik, de sem Szegeden, sem Makón nem találták. Ter­mészetesen kiadták az országos körözést. De ha az édesanya sejtelme igazolódik be, hogy Csilla már a határon túl van, akkor csak a szülő tehet vala­mit. Ebben az ügyben csak a szép szó segít, az anya levelé­ben lehet bízni, ha valóban megírta. A lakitelekieket is foglalkoz­tatja a kislány eltűnése. Csillát sokszor látták Ferkovics Jó­zseffel, aki erősen elütött a lánytól. Csilla ugyanis feltű­nően szép teremtés: szőke hajú, zöld szemű, szempillája, szem­öldöke fekete, karcsú, csinos lány. Ezzel szemben jugoszláv „barátja” nála egy fejjel alacso­nyabb, ráadásul 28 éves csalá­dos férfi. A falubeliek szerint a kislány szinte sülve-főve együtt volt ezzel az emberrel. Csilla fiatal kora ellenére gyakran járt szórakozóhelyekre, nyáron meg-megfordult a diszkókban. A szülők ezt nem tiltották, sőt, a falubeliek úgy tartják, hogy Csillát a szülei hosszú pórázra engedték. Édesanyja is úgy véli, lánya mindent megkapott. Igaz, kinn élnek tanyán, de Csillának kü­lön szobája van. Bármit kért, nem mondtak nemet, holott nem dúskálnak a javakban. Az apa rokkantnyugdíja 9700, az asszony ápolási díja 5986 fo­rint. Hét éve költöztek Szeged­ről Lakitelekre, s először mind­ketten a nyárlőrinci borgazda­ságban dolgoztak. Csilla volt a kedvenc, hiszen mint Nagyné elmesélte, három fiút szült, de mind elveszítette. Kettő halva jött a világra, a harmadik pedig két és fél hónapos korában halt meg. őszinte volt mindig?- Higgye el - magyarázza a zaklatott asszony -, jó volt a kapcsolatom a lányommal. Mindig őszinte volt hozzám. Nem is értettem, hogy fordulha­tott elő, hogy a decemberi vil­lanyszámlát, amit rábíztam, nem fizette ki. Ez is csak most derült ki. Azelőtt ilyesmi soha nem fordult elő. Előtte való na­pon is, amikor eltűnt, este mel­lém ült, s a vállamra hajtotta a fejét. Arról beszélgettünk egy tévéműsor kapcsán, hogy mi­lyen anya az, aki eldobja a gyermekét. Ő ezen nagyon fel volt háborodva. De akkor hogy tudott minket itthagyni? Az is csak utólag derült ki, hogy Csilla, bizony, titokban készült a távozásra. Nemcsak útlevelet próbált szerezni, de a sok szép ruhát, amivel az anyja kedveskedett neki, egyesével elhordta otthonról az iskolatás­kájában, hogy aztán abba a pi­ros bőröndbe tegye, mellyel el­indult a nagy útra. Sok tizenéves fiú, lány tűnik el manapság. Azon túl, hogy megdöbben az ember, keresi a történések okát. A lakiteleki ál­talános iskola igazgatónője, Harmatos Áronné erről így vé­lekedik. Zárt világban élnek, nem ismerik a veszélyt- Átérzem az anya fájdalmát, bár, megjegyzem, mi figyel­meztettük a veszélyre. Azt hi­szem, most döbbent rá, mi is történt valójában. Függetlenül a konkrét esettől, tudni kell, hogy ez a korosztály nagyon befo­lyásolható. Ezek a tizenéves kamaszok könnyen szembefor­díthatok a családdal. Nagy az igazságérzetük, s amit a szülé­ikben vagy otthon nem találnak meg, máshol keresik. Ezért kü­lönösen oda kell figyelni ezekre a fiatalokra. A falun nevelkedő gyerekek még jobban ki vannak téve a mai kor veszélyeinek. Hiszen zárt világban élnek, s amikor nyolcadikos koruk után városba kerülnek, nem tudják, mi vár rájuk. Olyan dolgokkal találkoznak, amivel még soha, s nagy részük nincs is felké­szülve erre. Éppen ezért az is­kolában igyekszünk felvilágosí­tást adni a szülőknek és a gye­rekeknek, figyelmeztetni őket például a kábítószer veszélye­ire. A család szerepét viszont nem tudjuk pótolni. Nos, hogy Csillával mi lesz? Talán valaki felismeri a képen és értesíti a rendőrséget. De az is lehet, hogy Csilla magától is hazatér, ha még nem került na­gyon nagy bajba. Az biztos, hogy édesanyja most mindent megtenne, hogy viszontlássa lányát. A helyi polgármesternél, Anka Balázs­nál is járt. Tőle tudjuk, hogy az önkormányzat rendszeresen támogatja a családot és most is adtak az asszonynak gyorsse­gélyt. Nagy Béláné lánya kere­sésére akar indulni. A bajba ju­tott emberen pedig - még ha ő is felelős a történtekért - segí­teni kell. Benke Márta A Nemzeti Mozgalom a Vas­útért munkacsoport és a lakite­leki önkormányzat 1995. január 14-én fórumot tartott. Témája az egyes vasútvonalak meg­szüntetését, illetve működteté­süket más formában szorgal­mazó 1994. október 27-én szü­letett kormánydöntés volt. Ezen belül a térség vasútvonalait érintő elképzelések és azoknak hatásai Bács-Kiskun megyére és vonzáskörzetére. A résztvevők az alábbi állás- foglalást adták ki: A Fórum megállapította, hogy a kor­mányprogram elleni tiltakozá­sok mára országos méreteket öltöttek, amelyek elindítója a VFSZSZ volt és ennek a jelen­tős munkának a koordinálását és megjelenítését a Nemzeti Mozgalom a Vasútért munka- csoport vette át. A Lakiteleki Fórum megál­lapította, hogy a kormánydön­tés elhamarkodott, megalapo­zatlan és nem szolgálja sem a vasút, sem az érintett területek rövid és hosszú távú érdekeit, hátrányosan érinti a régiók kapcsolódását a nemzetgazda­ság vérkeringésébe. Az a külföldi pénzügyi kö­rökhöz tartozó tanácsadó cég (MERCER), amely a meglévő vasútvonalaink közel ötven százalékának megszüntetését szorgalmazta, láthatóan olyan szempontokat mérlegelt, ame­lyek nem felelnek meg a nem­zet valós érdekeinek. A hazai meglévő infrastruk­túrának egy olyan fontos része, mint a vasút, nem váltható ki közúttal. Ellenkezőleg, a Fó­rum résztvevői szerint a vasút a jelenlegi nehéz gazdasági kö­rülmények közepette is működ­tethető és fejleszthető. Tarthatatlan az a helyzet, hogy az állam szerepvállalása a vasút finanszírozásában Euró­pában az egyik legalacsonyabb. A vasút kiárusítása és más for­mában való működtetése nem megoldás és nélkülözi a garan­ciális elemeket, ami hosszú tá­von egyenértékű a vasút teljes tönkretételével. Ezért a Lakiteleki Fórum résztvevői követelik a kor­mányhatározat felülvizsgálatát (visszavonását), egyben felké­rik a kormányt, hogy haladékta­lanul kezdjen tárgyalásokat a Nemzeti Mozgalom a Vasútért munkacsoporttal. Az utolsó szerelvény vajon mikor indul? FOTÓ: gaAl Béla BÍRÓSÁG ELŐTT A BAJAI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ Súlyos testi sértés vagy önvédelem? Büntet a kunszállási testület A közvélemény által is fokozott figyelemmel kísért per kezdő­dött meg Baján. A város egyet­len független képviselője - akit különböző politikai okok miatt valamennyi bizottságból kisza­vaztak az alakuló ülésen - sú­lyos testi sértés vádjával állt bí­róság elé kedden délelőtt. Szu- szics Lajos a bajaszentistváni körzetből jutott be a választá­sok során a képviselő-testü­letbe. Az ominózus bűncselek­mény azonban még tavaly nyá­ron történt. A bajai bíróságon dr. Wolf Béla tanácsa első fo­kon kimondta a vádlott bűnös­ségét, ám Szuszics Lajos jogos önvédelemre hivatkozva fel­mentésre számított, és fellebe- zett. Az ügyet másodfokon a megyei bíróság fogja tárgyalni. A vádismertetés során el­hangzott, hogy Szuszics Lajos a Kommunális és Szolgáltató Kft. állományában dolgozott - egyébként rokkantnyugdíjas - az úgynevezett törmeléklerakó helyen. A Szabadság utca végén lévő telepen az volt a munkája, hogy a beérkező teherautók ra­kodóhelyét kijelölje és bizto­sítsa. A sértett Ali Lajossal július 17-én verekedett össze, a reggeli órákban. Ennek következtében Ali nyolc napon túl gyógyuló sé­rülést, orrcsonttörést szenvedett, így a vád: súlyos testi sértés. Szuszics Lajos vallomásában hangsúlyozta, hogy őt a sértett - aki egy közeli tanyán lakik - megtámadta. Elmondta, hogy korábban is rendszeresen szi­dalmazta. igyekezett őt munka­végzésében akadályozni, sőt életveszélyesen is megfenye­gette többször. Erre tanúi is vannak Parittya Antal és Zom- borcsevics Ferenc személyé­ben. Egy ízben a rendőrséget is kihívta, de hiába kért segítsé­get, mivel konkrét bűncselek­mény nem történt, nem tudtak mit tenni. Július 17-én reggel azért hívta magához a telep mellett elmotorozó sértettet, hogy végre szép szóval tisztáz­zák a feszült viszonyt, valamint megkérdezze: vajon miért dobta be előző napon székét és a lakókocsi lépcsőjét a ná­dasba? De egy 70 centiméter hosszú botot is odakészített, számítva a beszélgetés eldurvu­lására. Végül beszélgetés he­lyett maradt a verekedés. Ali Lajos gázspray-vel támadta meg, ő pedig védekezésképpen botjával ütlegelni kezdte, el is tört a fadarab. Ekkor Ali a nála lévő szatyorból üvegeket kapott elő, és megpróbálta fejbe dobni a vádlottat. Később a bicskát is elővette, ám ekkor Szuszics La­jos követ ragadott, a sértett pe­dig inkább eltűnt a helyszínről. Ali Lajos viszont úgy nyi­latkozott, hogy a vádlott kezdte el őt verni, és csak ek­kor kapta elő a spray-t, az üvegeket, meg a bicskát. A szembesítés eredménytelen maradt, mindketten kitartottak igazuk mellett. Ezt követően az ügyész vádbeszédében kije­lentette, hogy Szuszics Lajos bűnös súlyos testi sértés bűn­tettében. Ám csak pénzbünte­tés kiszabását javasolta, te­kintve az enyhítő körülménye­ket. Főleg azt, hogy a sértett is hibás. Ugyanakkor hangsú­lyozta azt is, hogy nem volt szó jogos önvédelemről. A vádlott viszont felmentését kérte tekintettel a szerinte fennálló jogos önvédelmi hely­zetre. Dr. Wolf Béla tanácsa ítéle­tében bűnösnek találta Szu­szics Lajost, és 150 nap per 80 forint tételes pénzbüntetés be­fizetésére kötelezte. Ez a 3300 forintos bűnügyi költséggel együtt 15 300 forintot jelent. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet. A vádlott ugyanakkor - hangsúlyozva ártatlanságát, és hivatkozva a jogos önvéde­lemre - felmentését kérte és fellebezett. Abban reményke­dik, hogy a megyei bíróság el­ismeri majd vélt igazát. Géczy Zsolt Második ülését tartotta hétfőn délután Kunszállás új képvi- selő-testülete. A munkaterv el­fogadását követően megalakí­tották a bizottságokat, elnököt azonban csak az ügyrendi bi­zottság választott, Rigó Joa- chimné személyében. Az éves költségvetési kon­cepció megvitatásakor Csáki Béla fülöpjakabi polgármester nehezményezte, hogy a két község közös földrendező bi­zottságának kiadásai nem sze­repelnek a tervben. Gondot okoz az, hogy az 1 millió 600 ezer forintos kiadásból az ál­lami költségvetés eddig csak hatszázezer forintot térített vissza, a fennmaradó összeg pedig az önkormányzatok számláját terheli. De abban mindannyian egyetértettek, hogy a földrendező bizottság kiadásait csökkenteni kell. Hosszas vita után végül elfo­gadták a képviselők a költség- vetés koncepcióját. Napirenden szerepelt még Kunszállás és Fülöpjakab Köz­oktatási Társulásának megszün­tetése. Az alapszabályzat sze­rint amennyiben az egyik fél ki­lép a társulásból, megszűnik a közösség. Erről pedig már dön­tött a fülöpjakabi önkormány­zat korábbi képviselő-testülete. Csáki Béla polgármester azon­ban elmondta, hogy az új testü­let január 25-én ismételten na­pirendre tűzi és megtárgyalja a társulás sorsát, így Kunszállás önkormányzata ezzel kapcso­latban várakozó álláspontra he­lyezkedett. Ezek után módosították a Közszolgáltató Intézmény ala­pító okiratát, majd dr. Értékes Tibor tájékoztatójára került volna sor a meghívó szerint. A község háziorvosa azonban csak egy levelet küldött, mely­ben kérte a testületet, hogy a beszámoló előtt legalább négy héttel egyeztessék vele az idő­pontot. Némi vita után a képvi­selők arra az elhatározásra ju­tottak, hogy várnak a beszámo­lóval a következő ülésig, addig azonban további kérdéseket is eljuttatnak Értékes doktornak, melyre szintén választ várnak. Az ülés végén Palásti József képviselő felvetette a község­ben élők fűtőolajjal kapcsolatos gondját, valamint a szabadon tartott kutyák okozta problé­mákat. A testület úgy határo­zott, hogy minimális térítésért a polgármesteri hivatal saját gép­kocsijával szállítja a fűtőolajat a rászorulóknak. A kóborló ebek. miatt pedig az önkor­mányzat rendelete értelmében büntetés kiszabását javasolták az együttélési szabályokat be nem tartó gazdákra. Sándor Erzsébet Vezetői pályázat Pályázatot ír ki a kecskeméti ön- kormányzat Katona László pol­gármester volt állására. A kine­vezéséig Horváth Ilona vezeti a városháza gazdasági hivatalát. CIPŐVÁSÁR! Cipők, csizmák kedvezményes áron kaphatók! Jan. 20-án 8-17 h-ig: ZSANA, MŰVELŐDÉSI HÁZ KUNFEHÉRTÓ, MÜV.HÁZ KALOCSA, MÜV. KÖZPONT. ___________DOMINA GMK (37926) 6 000 Kecskemét Ladánybenei út 1. r Tel./fax: 06-60-389-888. BÚTORÁRUHÁZ Eredeti olasz bútorok klasszikustól a modernig. TÖBB EZER BÚTORBÓL VÁLOGATHAT! Nyitva: H-P: 9-18,00, szó: 9-13,00 óráig. " A LAKÁS SOHA NINCS KÉSZ!"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom