Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-03 / 02. szám
p Kalauz kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE Kudarctűrő haiosító Bagi Béla sok tapasztalaté jyűjtött a növényhonosításban. A burgonya, a paradicsom, a paprika, az akácfa, a pulyka - és sorolhatnánk - annyira beletartoznak mindnennapjainkba, hogy ma már ritkán jut eszünkbe róluk: más földrészről származnak. Pedig annak idején épp olyan nehéz volt meghonosításuk, elterjesztésük, mint amilyen nehéz napjainkban is az idegen mezőgazdasági termékek hazai elfogadtatása. A kecskeméti Bagi Béla hosszú ideje fogalkozik növényhonosítással, nincs híján érdekes tapasztalatoknak. A sok tésztát fogyasztó olaszoknál elterjedt a durumbúzá- ból készített termékek használata. Mi, magyarok is szeretjük a tésztát, a durumbúzát mégsem sikerült itthon elfogadtatni. Igaz, abban az időben - a nyolcvanas évek elején -, amikor a Füzesgyarmati Lucerna- termesztési Rendszer (FLR), ahol Bagi Béla is dolgozott, megkísérelte e növényféleség nagyobb területen történő termeltetését, még nem volt divat az egészségünkkel törődni. Az FLR is a saját gazdasági érdekei miatt szorgalmazta a du- rumbúza termesztését (legnagyobb területen a Bács megyei mezőgazdasági üzemek foglalkoztak vele), de végül abbahagyták, mert nem volt rá elegendő fogyasztói igény. Annak idején az FLR a magas beltartalmi értéke miatt nagyra tartott lóbab magyarországi tömegtermesztését is elindította, az aszály viszont meghiúsította. A csicseriborsó termesztését sikerült ugyan jó nagy területre felfuttatni, egyik évben azonban a fusárium elbánt vele. S mert kicsiny volt iránta a fogyasztói érdeklődés, nem tudták újra elterjeszteni. A füzesgyarmati rendszer hasznosítási programjainak Bagi Béla volt a gazdája, de kutató, kísérletező kedvét nem vették el a kudarcok. Már csak azért sem, mert szakmai eredményeik megfeleltek az elvárásoknak, csak a hasznosítást nem tudták megszervezni, egyéni érdekeltség híján. Most már megva hozzá a lehetőség, Bagi Bé. tehát ezt a munkát folytatta vá lalkozásában. Többféle nővén honosításával foglalkozott a; utóbbi években, agrárkamara megbízatása miatt azonban má csak egyetlen munkára fordítja maradék idejét. A dr. Szőc: Zoltán kutatómérnökkel kifej lesztett növényféleség, az Ama rantus Hipocondriácus egy faj tájának meghonosításán dől goznak. Az Amarantust Európába! elsősorban gyomnövénykén ismerik. Dísznövényként ná; lünk is gyakori előfordulása^ népiesen pulykataréjnak neve zik. Zöldségnövényként, mint spenótot vagy a sóskát használ ják például Közép-Afrikában Indiában. Bagi Béla és kollégá a magtípusúak közül fejlesztet tek ki egy fajtát, Editnek nevezi ték el. Ez az első, humán célú államilag elismert Amarantus fajta Magyarországon. Száraz ságtűrő, betegsége eddig nen fordult elő, fiatal korában ; barkó és a bolha károsíthatja, később az egyik fajta ormányos bogár az ellensége, de ez utóbbival a növény képes együtt élni. A magból őrölt liszt kenyérsütéshez jó, a búzaliszt 18 százalékát lehet vele helyettesíteni. Olyan, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen komponensek vannak benne túlsúlyban (vas, kalcium, lizin), amelyek a búzalisztben csak kis mennyiségben találhatók. Az ilyen liszttel sütött kenyérnek a minősége is jobb, tovább marad friss. Sós kekszek, linzerek készítéséhez önmagában is kiváló, kipattogatott magját édességhez, müzlihez használják. Az őrléshez, kipattogtatáshoz szükséges technológiát is kifejlesztették hozzá. Ennek az új növényféleségnek a meghono- síthatóságában nemcsak azért bíznak, mert az egészséges táplálkozás iránti igény egyre növekszik Magyarországon, hanem mert szárazságtűrő és a felhasználását is sikerült megszervezni. -almási§ Jogi Szakértőnk Tollából Tiboréi panaszok Az utóbbi hetekben több olvasó kereste meg a szerkesztőséget szövetkezeti tagsági viszonyának szinte megoldhatatlan problémájával. A legáltalánosabb problémakör még ma is a szövetkezti vagyonnevesítésből, illetve annak anomáliájából ered. Sajnálatos módon talán éppen a szövetkezet alapító tagjai, illetve olyan tagok, akik hosszú évtizedeken keresztül gyarapították a szövetkezet vagyonát, vagy ezen tagok örökösei elmulasztották az úgynevezett átmeneti törvényben megállapított 60 napos bejelentési határidőt, ami ráadásul jogvesztéssel járt. Erős szövetkezeti vagyonkoncentráció Az igazságtalanság látszatát az erősíti a kívülrekedt, de a vagyongyarapodásban erőteljesen közreműködő tagokban, hogy napjainkban felerősödött a szövetkezeteknél a vagyonkoncentráció. Ez a valóságban azt jelenti, hogy a jelenleg aktív tagság, vagy a nevében eljáró szövetkezet az üzletrészeket meglehetősen alacsony áron, de mégis valamilyen anyagi ellenszolgáltatás fejében felvásárolja, s ezt követően feltehetően átalakul gazdasági társasággá. Ebben a folyamatban a volt szövetkezeti tagok kisemmizé- süket, jogfosztásukat látják és nem tudnak belenyugodni, hogy a jogvesztő határidő elmulasztása - amelyről többségükben nem is tudtak - valóban ilyen jogvesztéssel jár. A másik problémakör a kívülálló üzletrész-tulajdonosok helyzetének, jogainak tisztázatlansága. A kívülálló tulajdonos a mai helyzetét igen gyakran úgy éli meg. hogy vagyonnevesítés során, vagy öröklés folytán vagyonhoz jutott, azonban ezen vagyontárgy működtetésébe semmiféle beleszólása, döntési joga nincs. Esélye van arra is, hogy üzletrésze fokozatosan leértékelődjön, illetve teljesen elértéktelenedjen. „Jobb” esetben az üzletrész-tulajdonos méltánytalanul alacsony áron értékesítheti üzletrészét, elősegítve ezzel az előbb már említett vagyonkoncentrációt. A szövetkezetekben maradt tagok helyzete sem gondtalan - a panaszlevelek tanúsága szerint -, miután a szétválásokat és kiválásokat követően olyan működésképtelen egységek jöttek létre - a jól működő szervezetek mellett -, amelyek saját lábukon nem képesek megállni. Már-már Tiborc panaszaként értékelhető az egyik, megyénkben szövetkezet tagjainak segélykiáltása. A panaszlevél szerint a szövetkezet vezetői „elvitték a tsz kétharmadát”, ugyanakkor a szövetkezetben maradó tagok működésképtelen vagyontárgyakkal munkanélküli-segélyből kénytelenek élni. Kérdésük az, hogy a szövetkezetből hogyan tudnának kiválni, van-e lehetőségük arra, hogy saját sorsuk alakítását kezükbe vegyék. A válasz sajnos nem kecsegtető, hiszen a szétváláshoz jelenleg megkívánt 2/3-os határozati többség nehezen elérhető küszöb. S ha még azt is figyelembe vészük, hogy ezt szigorítani kívánják, még kilátástalanabb a helyzet. A szövetkezetből kiváló, vagy kivált tagok helyzete sem problémamentes. Közel két év telt el és még nagyon sok esetben nem rendeződött a kiválás folytán megszerzett vagyontárgyak tulajdoni helyzete, gyakran késik a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. A jogalkotás komoly feladatai Sajnálatos módon a jogi szakértő se tud olyan megoldást javasolni a panaszosoknak, amellyel problémájuk rövid időn belül orvosolható lenne. Csak érzékeltetni kívántam azt, hogy a jogalkotásnak, az érdekképviseletnek komoly feladatai vannak ezen a területen. Felvetődik talán annak szükségessége is, hogy a kívülálló üzletrész-tulajdonosok valamilyen érdekképviseletet hozzanak létre.Dr. Jobbágy Lajos A STABILITÁS MIND ANNYIUNK ÉRDEKE Jön-e a bérspirál? A kapacitás kihasználása az iparban I. jelenítsen nő fi kissé nő III. változatlan IV kissé csökken V jelentősen csökken Átlag 75 százalékos volt 1994-ben az iparban a kapacitáskihasználás. A termelés bővülését 4 százalékra becsülte a GKI Gazdaságkutató Rt. Az ábra a vállalatok idei várakozását tükrözi a kapacitások kihasználását illetően. Forrás: Ipari Szemle, 94/6. Emelkedtek a vámok Az országot a finanszírozhatatlanság veszélye fenyegeti, elsősorban, ami a külső forrásokat illeti. Tavalyelőtt és 1994-ben ösz- szesen 7 milliárd dollár deficitet halmoztunk fel, de minderre további 24 milliárd dollárnyi külső adósság rakódik. A világ pénz- és tőkepiacain pedig nincs kínálat ekkora magyar hitelkeresletre, ez kiderült abból is, hogy legutóbb sem sikerült egyezményt kötni a hazai illetékeseknek a Nemzetközi Valutaalappal. A világ azt várja tőlünk, hogy helyreállítsuk végre mind a nemzetközi fizetési mérlegünket, mind a költségvetésünk egyensúlyát. Kivitel és behozatal összefüggései Mi köze van e kettőnek egymáshoz? A magyar gazdaság bruttó hazai terméke 30 milliárd dollár körül van, a behozatal 13 milliárd dollárnyi. Ez annyit jelent, hogy minden 100 forint jövedelem csaknem 40 forintnyi behozatalt von maga után. Nincs versenyképes, a többletbehozatalt fedezn képes kiviteli árualapunk pénzzé tehető szolgáltatásunk De a harmadik forrás - a meg felelő forintbevétel - sem nö vélhető, mert az adóprései aligha lehet tovább szorítani Az csak a termelés és a szolgál tatások ösztönzését csökken tené, az amúgy is nagy belföld államadósságot növelné, méj jobban kiszorítaná a hitelfelvé teli lehetőségekből az üzlel célú kölcsönök igénylőit. E: pedig visszahatna a kínálat bő; vülésére. Egyeseket gazdaggá tesz, másokat leszegényít A ki nem elégíthető kérésié a belső piacon az infláció élte tője, a külsőn pedig a fizetés mérleg hiányának forrása. A infláció folyamatosan újra el osztja a nemzeti jövedelme egyeseket gazdaggá tesz, mi sokat még jobban leszegényí leértékeli a vagyonokat és a alkupozícióban kiharcolt béri két egyaránt. Most a stabilitás mindanny unk érdeke. Bácskai Tamás Miniszteri jóslat Összességében optimista vagyok az 1995-ös esztendőt tekintve - nyilatkozta Lakos László földművelésügyi miniszter. Úgy véli, várhatóan 5-10 százalékkal több terem majd gabonából, így a termés mennyisége meghaladja majd az 1994-es évi 11 millió tonnát. A sertésállomány ugyancsak növekedni fog. Az exportárbevétel növekedését a miniszter 15 százalékosra becsüli. Az Országgyűlés döntése alapján január elsejével bevezették Magyarországon a GATT uruguayi fordulóján kialakított feltételrendszert mezőgazdasági és ipari termékek kereskedelmében. Magyarország esetében a megállapodás az élelmiszeripari termékekre vonatkozó importengedélyezési rendszer és a mennyiségi korlátozás felszámolásával együtt lehetőséget nyújt a jelenleg alkalmazott vámok emelésére: a mezőgazdasági termékek számtani vámátlaga 20 százalékról mintegy 45 százalékra nő. A hazai termelés szempontjából fontos termékek körében az alkalmazható vámok ennél magasabbak: hús esetében 61- 112 százalékos, tejtermékeknél 80 százalékos, a gabonánál pedig 50 százalékos. I GATT helyett WTO A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) váltotta fel január 1-jén az Általános Vámtarifa-1 i és Kereskedelmi Egyezményt (GATT). A DPA jelentette, hogy a korábbinál nagyobb I hatáskörrel rendelkező kereskedelemszabályozó szervezet hétfőn 85 taggal kezdte meg , működését, mivel leendő tag- ■ országai közül 40 még nem ratifikálta a tavaly április 15-én a marokkói Marrákes- ben hétévi tárgyalássorozat eredményeként aláírt alapító í okmányt. I Ezer régi zlotyért egy új zloty Lengyelországban szombat éjfél óta ezer régi zloty ér egy új zlotyt. A bankjegyek átcím- letezése után az amerikai dollárt az eddigi 24 000 helyett 2,4 zlotys árfolyamon jegy- . zik. A négy nulla eltávolítá- 1 sával lehetővé vált a zloty legalább egy emberöltő óta nem használt váltópénze, a grosz bevezetése. Ukrán privatizáció I Ukrajnában hétfőn megkezd- ! ték a privatizációs kuponok szétosztását a lakosságnak. Az igazolvánnyal részesedést vásárolhatnak maguknak a kiárusítandó állami vállalatokból. Új svájci áfa I Svájcban vasárnap a nyugati normáknak megfelelő általá- f nos fogyasztási adó váltotta fel az eddigi elavult fogyaszI tási adót. Integrációk Dél-Amerikában Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay részvételével vasárnap megkezdte működését a dél-amerikai „Közös Piac”, a Mercosur. Január l-jével megkezdte létezését három I másik latin-amerikai ország. Mexikó, Venezuela és Kolumbia „Közös Piaca” is. Harc az antennák ellen Iránban Az iráni parabolaantenna-tu- | lajdonosok egy hónapot kaptak arra, hogy leszereljék be- rendezéseiket, amelyek a „nyugati kulturális invázió” jelképének számítanak a befolyásos konzervatív papság szemében. A teheráni parlament vasárnap szavazta meg végleges változatában a parabolaantennák importját, forgalmazását és birtoklását tiltó törvényt. Üres a kassza Teljesen kiürült Zaire kasz- szája. Az afrikai ország központi bankja mindössze 2000 amerikai dollár és „némi svájci frank” készpénzzel rendelkezik - jelentette az AFP a zairei minisztertanács utolsó üléséről kiadott közlemény alapján. Cseh pályadíj A Cseh Köztársaság autópályáin január elsejétől kötelező autópályadíjat kell fizetni. A | díj évi átalányösszege - 3,5 tonna összsúlyú járműig - 400 korona. India nyitott kapuja India szélesre tárja piacát az | amerikai textil- és ruházati cikkek előtt - jelentette be vasárnap Mickey Kantor amerikai kereskedelmi főmegbízott. Ez az első eset, hogy India engedélyezi amerikai textilipari és ruházati termékek széles körű bevitelét. Szerkeszti: A. Tóth Sándor
