Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-03 / 02. szám

1995. január 3., kedd Megyei Körkép 5. oldal Betonlépcsőhöz verte a kislányt Amikor egy ember súlyos bűn- cselekménnyel vádolva kerül a bíróság elé, az orvosok, pszi­chológusok megvizsgálják e- gyéniségét, elmebeli állapotát. Ritka, akinél semmit nem talál­nak a szakemberek, amiből arra is következtethetünk, hogy alig van „normális” ember. Ha mást nem, annyit szinte mindenkiről el lehet mondani, hogy például „érzelmi-indulati élete kie­gyensúlyozatlan, az indulati fé­kek alacsony szinten állnak...” stb. A fülöpházi Kelemen Tibor­nál - aki mindössze 28 éves - ennél jóval többet fedeztek fel az orvosok, akik a végkövet­keztetést abban vonták le, hogy az illetőt állapota enyhe fokban korlátozta abban, hogy cselek­ménye társadalomra veszélyes­ségét felismerje, s hogy e fel­ismerésnek megfelelő magatar­tást tanúsítson. Mindezeken túl a vádlott dependens alkoho­lista, ami azt jelenti, hogy füg­gőségbe került a szesszel, fo­gyasztása nélkül már-már lé­tezni sem tud. A nyolcadik osz­tályt kisegítő iskolában végezte el, alkalmi munkás. Élete első bűncselekményét is az alkohol hatása alatt kö­vette el. Azonnal megjegyez­zük, hogy e szörnyű bűntett an­nak idején közfelháborodást váltott ki, hiszen Kelemen Ti­bor az őt ért sérelmet egy min­denben ártatlan, hároméves kis­lányon torolta meg rendkívül durva módon. Életveszélyt okozó testi sértés kísérletének vádjával került a megyei bíró­ság dr. Bodóczky László ve­zette büntetőtánácsa elé. Az eset 1994. szeptember 4-én történt. Ezen a napon a vádlott egy üveg sört és hat deci bort ivott meg, s amikor a va­csorára került sor, már ittas ál­lapotban volt. Rendkívül inge­rültté vált, amikor testvére há­roméves kislánya, Kelemen Éva a tányérjába nyúlt. Emiatt veszekedés támadt a családban, s a kislány apja, Kelemen Béla megpofozta testvérét, Tibort, aki viszont a pofozkodó kezét harapta meg. Úgy nézett ki, hogy ezzel el­intézték a nézeteltérést, de Ke­lemen Tiborban mégis forrt az indulat. Úgy döntött, hogy a rajta esett sérelmet a kislányon bosszulja meg, aki ekkor már a nyitott előtérben tartózkodott. A dühöngő Kelemen Tibor fel­kapta a kislányt, vállmagas­ságba emelte és a gyerek fejét nagy erővel a konyhába vezető betonlépcsőhöz verte. Ezt meg­ismételte, majd a lépcső aljá­hoz, a földre dobta a kis testet és kétszer megrúgta a hasát és a mellkasát. A kislány a bántalmazás kö­vetkeztében homlokcsonttörést, zúzódást, orrzúzódást szenve­dett és a jobb oldali kulccsontja kimozdult. Nem a vádlotton múlt, hogy életveszélyes álla­pot nem alakult ki, de könnyen létrejöhetett volna koponyaűri vérzés, ami már közvetlen élet­veszélyt jelent és orvosi ellátás nélkül a kislány halálát okoz­hatta volna. Természetesen a kislányt azonnal kórházba vitték, ott el­látták, de az anyja másnap, szeptember 5-én engedély nél­kül hazavitte a gyereket, majd orvosi intézkedésre visszaszál­lították. Ennek azonban a gyó­gyulásra nem volt kihatása: harminc nap alatt meggyógyult. A tettest letartóztatták. A tárgyaláson Kelemen Ti­bor a részletekre is kiterjedő be­ismerő vallomást tett, cselek­ményét megbánta. Mindezek­kel együtt azonban a bíróság bűnösnek találta életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében és ezért kétévi bör­tönre ítélte és további két évre eltiltotta a közügyek gyakorlá­sától. Ugyanakkor elrendelte a vádlott kényszergyógyítását és kötelezte a felmerült 9 592 fo­rint bűnügyi költség megfizeté­sére is. A büntetés kiszabásánál a bí­róság súlyosbító körülmény­ként értékelte, hogy a vádlott it­tas állapotban erőszakos bűn- cselekményt követett el, s hogy ezt magatehetetlen, védeke­zésre képtelen gyerekkel szem­ben tette. Egyhítő tényező volt viszont a büntetlen előélet, a beismerő vallomás, megbánó magatartás, a hozzátartozók ál­tal kiváltott indulat, valamint az, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt. Természetesen a két évet le kell ülnie Kelemen Tibornak. Az ítélet ugyanis jogerős, és végrehajtható. G. S. A csoport a velencei Szent Márk-bazilika előtt. A Magyar Máltai Szeretetszol­gálat Kecskeméti Csoportja hatnapos zarándokútra hívta munka- és segítőtársait. Negy- venketten indultunk autóbusz- szal. A második napon már meg­érkeztünk Pavodába legfőbb úticélunkhoz, Szent Antalhoz, ahol a bazilika óriási ereklye­tartóiban kegyelettel ' őrzött szónoki nyelvét, fogsorát, sza- kállát láttuk. Ferences csuháját üveglap alatt őrzik, amelyet már néhány ernyedt szál sem tart össze. Háromszáz évvel temetése után, amikor a kopor­sóját felnyitották, az elporladt test felett a fej csaknem teljesen épen maradt. Lenyűgöző volt Szent Jusz- tina-S. Giustina-bazilika a nagyszámú és óriási örökmé­cseseivel... A mártírnőt Vero­nese festményén láthattuk. Harmadnap Ravennába, a szí­nes mozaikok fővárosába ér­keztünk, ahol Dante sírját is lát­tuk. Csodás színek tarka képei, bibliai jelenetek, alakok, növé­nyek, állatok számlálhatatlan apró részecskéből. A kereszte­lőkápolna kupolamozaikjában - vízfüggöny mögött - az egyetlen mezítelen Jézus-ábrá­zolás is látható. Velence volt utolsó állomé sunk a Szent Márk-bazilikáv: majd megálltunk még Verő ban, ahol egy velünk zará' kóló házaspár ezüstlakod alkalmából mondta ki én igent. Hazafelé Köt;.e_ mondtunk hálát szentnjny tein belül, majd dr. Strattmarin Lászlór?enye tünk, akinek orvotegeit bár stoppolt ve. Szép mégis ingyen gyetatott a családi élettel piai szol- szeretetre, nekiís Éva gálóknak is. A biztosító megtéríti a turisták kárigényét Az Emanuelle Tours 129 Egyiptomban rekedt utasának hazaszállítására és a felmerülő kárigények kielégítésére vélhe­tően elég lesz az a 8,5 millió fo­rint, amelyet a korábban meg­kötött szerződés alapján a Ge­nerali biztosító felelősségbizto­sítási fedezetként, illetve kau­cióként tud fizetni az utazási iroda helyett. Az újságíró azt követően ke­reste meg a biztosító illetéke­sét, hogy többszöri telefonhívás után sem sikerült elérni az uta­zási irodát. Az Emanuelle To­urs budapesti és szegedi irodá­jában sem vették fel a telefont. A biztosítónál elmondták, hogy az Emanuelle Toursszal kötött szerződésben a felelős­ségbiztosítás hárommillió fo­rintról szól. Kaucióként pedig 5,5 millió forintban limitálták a Generali kötelezettségének ha­tárát. Ez arra az esetre vonatko­zik, ha a cég csődbe kerül. Szól­tak arról is, hogy a kárt, illetve a kárigényt az Emanuelle tulaj­donosai nem jelentették be ná­luk. Ennek ellenére a biztosító szakemberei már megkezdték a tárgyalást a MALÉV-vel az utasok hazaszállításáról. Lapzártakor érkezett a hír: a MALÉV valószínűleg még a mai napon, azaz az eredeti idő­pontban hazaszállítja külföldön rekedt honfitársainkat. TAVASSZAL ÜJRA VÁLASZTÁS Lejár az üzemi tanácsok mandátuma A szakszervezetek néhány év­vel ezelőtt létrehozták az Ér­dekvédelmi Tanácsadó Szolgá­lat Egyesülést azzal a céllal, hogy segítsék a szakszerveze­teket a jogszabályváltozások követésében.- Jelenleg törvény biztosítja a munkavállalók részvételét a gazdasági társaságok fel­ügyelő-bizottságaiban ­mondja Kisgyörgy Sándor, az ÉTOSZ igazgatóhelyettese. - Mintegy 6-8 ezerre becsülöm a számukat, de tevékenységük igen nagy nehézségekbe ütkö­zik. Több helyütt ugyan a mun­kaadó jelölte ki a bizottsági ta­gokat, ráadásul mindenkivel aláíratták a titoktartási nyilat­kozatot is, ennek ellenére nem adnak kellő tájékoztatást a cégek ügyeiről a dolgozók képviselői­nek. Ezért fel sem készülhetnek a tárgyalásokra, szavazáskor egyáltalán nem biztos, hogy a jó oldalra adják voksukat.- A törvény a választott képviselők oldalán áll, miért nem élnek jogaikkal?- A törvény is pontatlanul szabályoz. Nem derül ki belőle, mi az érdekképviseleti szerve­zet, a szakszervezet, vagy az üzemi tanács jogköre? Mit je­lent az egyeztetés fogalma? Ez valami olyasmi kategória a vé­leményezés és az egyetértés között, amit a jog ma még nem ismer. És sorolhatnám tovább az aggályainkat.- Mit kívánnak tenni?- Azt reméljük, hogy a tava­szi választások előtt végre megszületnek azok a rendelke­zések, amelyek révén a most készülő érdekvédelmi törvény már egy kiérlelt javaslattal tö­kéletesedik. Szeretnénk, ha a tavaszi munkahelyi választáso­kon mandátumot kapó fel­ügyelő-bizottsági és üzemita- nács-tagok az új ciklusban végre ténylegesen a dolgozók képviselői lehessenek és ne érezzék úgy, hogy egy felesle­ges testület felesleges tagjai. SZILVESZTERI ÁMOKFUTÓK BAJÁN Könnygáz a garázdák ellen (Folytatás az 1. oldalról) Személy elleni erőszak haszná­latára és helyszíni bírságolásra nem került sor, de a könnygáz használata bevadította a töme­get, melynek egyes tagjai elvo- nultukban bosszúból betörték néhány útba eső üzlet kirakatát, így áldozatul esett a Sétáló Ut­cában a Duna divatáru kirakata, melyből ruhaneműket emeltek ki, valamint a Tóth Kálmán té­ren található trafikból édességet és újságot vettek ki. Az elköve­tők azonban rendőrkézre kerül­tek L. E. és K. G. fiatalkorú ba­jai lakosok személyében, akik ellen megindult az eljárás. Egyébként egész szilveszter napjára, de főleg az éjfél utáni időre jellemző volt a városban, hogy szinte lőtérré változtak az utcák a sok robbantástól. Az újvárosi lakótelepen, a Kodály utcában és környékén az újévet jelző ötödik sípszó elhangzása után az erkélyekről és ablakok­ból petárdaeső zúdult a járdára, a földre és helyenként az út­testre is, veszélyeztetve az arra közlekedőket. Mintegy fél órán keresztül tartott a durranásso­rozat, megrémítve mind látvá­nyával, mind hanghatásával az ott élőket. Ez idő tájt a Szegedi úton, egy a városból kifelé ha­ladó személygépkocsi elejére hajított ismeretlen személy egy petárdát, melynek súlyos kö­vetkezményei is lehettek volna az ijedtségen túl. A vizsgálat során a rendőrök horgára akadt egy német állampolgár, akinek gépkocsijában nagy mennyi­ségű petárdát találtak. A ki- sebb-nagyobb hatóerejű robba­nószerek között olyanra is lel­tek a rendőrök, mely aknavető­höz hasonló rakéta nagyságú volt. A német férfi ellen petár­datartás miatt indult eljárás, de azt nem sikerült bebizonyítani, hogy az autóra dobott petárda is tőle származik. Z. L. A BÉKÉSCSABA-STADLER FC MECCS FOLYTATÓDIK A rendőrség vádemelést javasol Vajdaságban most már naponta hat órára tér vissza a XIX. szá­zad, ennyi időre kapcsolják ki ugyanis minden nap a „felelőt­len” fogyasztókat, akik a fel­szólítások ellenére is arra akar­ják használni elektromos be­rendezéseiket, amire valók. Az áramszünetek idejére szinte megbénul az élet. Az utak mély sötétségbe borulnak, a jelzőlámpák kialszanak, az üzleteket bezárják, s a boltok­ból kivilágló gyertyafény csak arra jó, hogy életben tartsa a reményt: talán még aznap ki­nyit az üzlet. A Magyar Labdarúgó-szövet- r. ség elnökének feljelentése alap­ján az Országos Rendőr-főkapi­tányság büntető eljárást indított vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt Tőzsér Géza, a Stadler FC volt technikai veze­tője, és Sorin Cigan, a Stadler FC játékosa, román állampol­gár ellen. A nyomozás a következőket állapította meg: Tőzsér Géza előbb telefonon, majd szemé­lyesen megkereste Szarvas Já­nost, a Békéscsabai Előre FC játékosát azzal az ajánlattal, ha rosszul játszik és nem rúg gólt a Stadler FC elleni mérkőzésen, úgy 300 ezer forintot fizet ré­szére. Nevezett az ajánlatot el­utasította. A bűncselekmény elkövetését a gyanúsított ta­gadta. Szarvas János és Zaho- rán György, a Békéscsabai EFC technikai vezetője - aki köz­vetve tudott az ajánlatról - vi­szont ezt tanúvallomásában, il­letve a szembesítés során is fenntartotta. Sorin Cigan, a Stadler FC labdarúgója közvetítő útján, majd személyes telefonbeszél­getés során hasonló jellegű ajánlatot tett Kulcsár Sándor­nak, a Békéscsabai Előre FC focistájának. E telefonbeszélge­tést előzetes megbeszélés alap­ján kihallgatta Silviu Jorgu- lescu pályaedző is. A bűncselekmény elköveté­sét Sorin Cigan tagadta. Kul­csár Sándor, Silviu Jorgulescu, továbbá Zahorán György vi­szont tanúvallomásukat fenn­tartották, melyet a szembesítés során is megerősítettek. Gyanú­sított védekezését - mely sze­rint a telefonálás időpontjában edzésen tartózkodott - tanúval­Cigan, aki sérülései miatt sokszor hiányzott, a pályáról, tagadja az ellene felhozott vádakat. lomással, Matáv-igazolással és edzési dokumentumokkal sike­rült megcáfolni. Bizonyítási kí­sérlet során bebizonyosodott, hogy a tanúk vallomásában el­mondottak a valóságban meg­történhettek. Bizonyítja továbbá a bűncse­lekmény elkövetését, hogy a Békéscsabai Előre FC vezetői, így Pásztor József vezetőedző és Zahorán György technikai vezető a vesztegetések megtör­téntekor az eseményeket azon­nal jelentették az MLSZ veze­tőségének. Az ügyet az ORFK vádemelési javaslattal az illeté­kes ügyészségnek átadta. Sötétben a vajdaságiak Zarándoklat Padovába a tárgyalóteremből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom