Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-13 / 11. szám

4. oldal Kultúra - Művelődés 1995. január 13., péntek Naptár Január 13., péntek. Névnap: Veronika. Névnapozóknak Veronika: latin és görög származta­tása ismert e név­nek, a latin „igaz képet”, a görög győzelmet je­lent. Az ünnepeltek virága a Washingtonia filifera pálma, melynek cémaszerű levélszé­lei emlékeztetnek arra: vala­mikor a varrónők védőszentje volt Veronika. Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Benig- nusz, Csongor, Gotfrid, Hil- már, Jordán, Judit, Kasztor, Kesző és Vidor nevű olvasó­inkat is! Évforduló 60 éve született Med- gyesi Mária színész­nő. A Színművészeti Akadémia elvégzése után 1957-től Debrecenben, 1958-60-ig Kecskeméten, majd Pécsett, Veszprémben, Győrött, 1966 óta a Fővá­rosi Operettszínházban ját­szott. 1966-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Ökumenikus naptár A katolikusok Szent Hiláriusz püspökre, egyháztanítóra emlé­keznek ma, aki 367-ben hunyt el. A Biblia őriz egy Veronika alakot, azét a nőét, aki Jé­zusnak a Golgotára vezető útján kendőjét nyújtotta, melyben megtörölte Krisztus verejtékező arcát. A legenda szerint az arcnyom megma­radt a kendőn, a Veronika így kapta az „igaz kép” ne­vet. mikor? • Dunai Terézia legfrissebb alkotásaiból nyílt kiállítás a kiskunhalasi ÁMK-ban. Az al­kotó 29 vallásos tárgyú festmé­nye január végéig tekinthető meg. t Holnap délelőtt 10-től gyermekfoglalkozás lesz a kecskeméti Szórakaténuszban. Négyéves tanítóképzés A bajai Eötvös József Tanító­képző Főiskola az idén ünnepli fennállásának 125 éves évfor­dulóját. Az októberi ünnep­ségre már folynak az előkészítő munkák. Ez az év a jubileum mellett egy újdonsággal is szolgál az intézmény életében, ugyanis szeptembertől négy­éves lesz a tanítóképzés ha­zánkban, így Baján is. Dr. Fát- rai Klára főigazgatónőt arra kértük, hogy tájékoztassa a Pe­tőfi Népe olvasóit a főiskola terveiről.- Az intézmény életében va­lóban emlékezetes lesz ez az esztendő. A négyéves tanító­képzés szakmai előkészítése most folyik. Az országos fő­igazgatói értekezlet 18-19-én lesz Kecskeméten. Ami az év­fordulót illeti, tervezzük, hogy egy tudományos felolvasóülést tartunk, iskolatörténeti témá­ban. Ehhez kapcsolódóan kiállí­tásokat szervezünk, melyhez a múzeumunkban van elegendő anyag. Segítséget jelenthet számunkra a nemrégiben újjá­alakult Bajai Tanítóképzősök Baráti Köre. Nagyszabású programsorozatra készülünk, amely kapcsolható a magyar iskola ezeréves jubileumá­hoz. Rab Rita Világfalu Ezzel a címmel hirdet rajz- és plakátpályázatot a franciaor­szági Vienne megye, Bács-Kis- kun megye partnermegyéje. A pályázatra megyénkből 14-30 éves amatőröktől várnak alkotá­sokat, amelyeket a megyei ön- kormányzati hivatal juttat el Franciaországba. Témája: a vi- vonne-i nemzetközi fesztivál, amelyen számos nemzet zené­szei, táncosai, népi mesterségek képviselői vesznek részt. A rajz vagy plakát mérete: 40x60 cm. Az elbírálás szempontjai: erede­tiség, a kivitelezés minősége, sokszorosíthatóság 4 színű pla­kátra. A zsűrizést francia szak­emberek végzik. A pályázat fő­díja egy franciaországi utazás. A pályaműveket a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Hivatal (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) III. emelet 317-es szobájában kell átadni 1995. február 15-éig. Fényképek a rács két oldaláról A helyzet foglyai, a fogoly helyzete címmel három évvel ezelőtt Kecskeméten mutatták be először munkatársunk, Gaál Béla fotókiállítását. Azóta hazánk több városában, összesen harminc alkalommal láthatták az érdeklődők a kecskeméti, állampusztai és kalocsai börtönben készült fényképeket. A hazai tárlatok után január 10-én Besztercebányán, a Közép-Szlovákiai Múzeumban is bemutatkozott kollégánk börtönfotóival. A besztercebányai kiállítást január vé­géig látogathatják. Első dijat nyert karácsonyi üdvözlőlapjával a kecskeméti Kandó Kálmán szakközép- iskola művészeti tagozatának másodikos diákja, Király Gábor. A képzőművészeti pályázatot egy amerikai-magyar cég írta ki, s több kecskeméti diák is van a nyertesek között. Katonai emlékeket, tárgyakat gyűjtenek A kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred kéri azokat a személyeket (el­sősorban volt katonákat), akik­nek a birtokában van a repülő­térrel, illetve Kecskeméttel összefüggő bármilyen katonai tárgyi emlék (egyenruha, jel­vény, kitüntetés, fegyver, ok­irat, szabályzat, fénykép, stb.), s azt átadná az ezred csapat­múzeuma részére - kérjük, le­vélben vagy személyesen je­lezze. Postacím: Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred (B. Kiss István alezredes ne­vére) 6004 Kecskemét, Pf. 320. Színházbérleti sorozat A bajai József Attila Művelő­dési Központ a kecskeméti színház nyári, egy hónapos vendégjátéka mellett ősszel és tavasszal is előadás-sorozatot indít. A tavaszi program már kialakult, négy darab szerepel benne, melyeket két bérletsoro­zatban lehet megtekinteni, 17, illetve 20 órakor. Először feb­ruár 9-én a tatabányai Jászai Mari Színház vendégjátékára kerül sor, Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony című operettjével. Később a budapesti Karinthy Színpad, majd a Vidám Szín­pad és a veszprémi Petőfi Szín­ház társulata játszik Baján. A jegyek és bérletek árusítása már megkezdődött a művelődési központban. A bérleteknél van részletfizetési kedvezmény, a törzsközönség megszokott he­lyét január 20-ig tartják fent. KÖNYVJELZŐ Emlékezések Ady Endréről Az Akadémiai Kiadó Üj ma­gyar múzeum sorozatában meg­jelent Emlékezések Ady Endré­ről című kötet a Csinszkával való találkozás (1914. ápr.) ide­jétől haláláig követi nyomon a költő életútját. A dokumentu­mok között szép számmal talá­lunk eddig publikálatlan, vagy újságközleményekből össze­gyűjtött írásokat. Életrajzi té­nyekről, versek születéséről, ér­telmezéséről olvashatnak sok újat az Ady-irodalomban jártas olvasók is. Nyilatkozik pl. Boncza Miklós házasságon kí­vül született lánya, valamint utolsó élettársa; Vonica, a Csú­csáról Pestre hozott román szolgáló; „Éli”, Ady utolsó, „fehér” szanatóriumi szerelmi regényének hősnője. 3ION NÁNDOR: Zongora 4EI a fehér kastélyból 1 Mi lesz a kisiskolákkal? 11.- Ma éjszaka meghúzhatja magát itt, nálunk, valamelyik üres szobában. Ágyat nem tu­dunk adni, de néhány takarót adhatunk.- Köszönöm - mondta Hel­muth Schröder. - Örülök, hogy maguk költöztek az apám há­zába.- Ne nagyon mutatkozzon az utcán - tanácsoltam. - Hol­nap délután jöjjön el a német temetőbe, mi majd megvárjuk, és megmutatjuk az apja sírját. De utána pucoljon el innen mi­nél gyorsabban, mert könnyen elkaphatják a rendőrök.- Köszönöm - mondta ne­kem is Helmuth Schröder. - Ott leszek holnap délután a teme­tőben.- Lehet, hogy Dimitrijjel is találkozunk a német temetőben- mondta Szível Sanyi és ak­kor szólhatunk neki, hogy ássa fel a kertet, és ültesse el a körte­fákat.- Ezek után elbúcsúztunk, és kelletlenül kimentünk a szép tiszta nappali szobából, nem voltunk már dühösek a szo­morú Helmuth Schröderre, de azért egyáltalán nem örültünk neki, amiért elrontotta a szép esténket. Akkor már igazából szerelmesek voltunk a Torontál nővérekbe. Borongós, hideg, tél végi idő volt azon a délutánon is, amikor Helmuth Schrödert vártuk a német temetőben, hogy meg­mutassuk neki apjának a sírját, és hogy minél előbb megszaba­duljunk tőle. Tulajdonképpen a református temetőt neveztük német temetőnek, a faluban jobbára csak a németek voltak református vallásúak, ők te­metkeztek ide, és leginkább gót betűkkel írták fel az elhunytak neveit a sírkövekre, a háború után azonban már alig temettek ide valakit, a németeket elűzték innen, temetőjükben magasra nőttek a csipkebokrok, meg mindenféle tövises növények, a gót betűk is elhalványodtak a sírköveken, némelyikre szo­morú héber szövegeket is írtak, amit mi nem tudtunk ugyan el­olvasni, de feltételeztük, hogy ezek igen szomorú szövegek, ezek is halványultak már, a há­borúban elhurcolták a zsidókat, kevesen jöttek vissza közülük, és az ő temetőjükben is tövises bokrok nőttek. Alig látogatta már valaki a két, pusztulásnak indult kis temetőt, legtöbbször talán Dimitrij, az orosz katona- szökevény járkált errefelé, ásó­val a vállán, és minden értelme­sebb cél nélkül. Dimitrij egyébként most is ott volt a zsidó temetőben, a Lusztig család sírboltján üldö­gélt, ásójára támaszkodva ló­gatta bozontos fejét, talán a nagy Oroszországról gondol­kozott, de lehet, hogy azon csodálkozott, hogy ő hogyan maradt még életben e sok halott között. Dimitrij valamikor a felszabadító szovjet csapatok­kal vonult végig vidékünkön, ezek a csapatok igen hangosan és gorombán viselkedtek erre­felé, kirabolták a házakat, meg­erőszakolták a nőket, és egyéb gazságokat műveltek, mindenki örült, amikor dicsőségesen to­vább vonultak észak és nyugat felé, de később elég sok szovjet katona visszatért, ezek belefá­radtak a dicsőséges vonulásba, megszöktek a hadseregből, a szántóföldeken, a tanyák között bujkáltak, igyekeztek vissza, kelet felé, az új hatalom embe­rei azonban vadásztak rájuk, kíméletlenül lelövöldözték őket, sőt, a parasztokat is uszí­tották ellenük. A tanyasi pa­rasztokat nem kellett sokat uszítani, nagyon jól emlékeztek még a felszabadító hadsereg vi­selkedésére, ébren fürkészték a szántóföldeket, és ha azon ka­tonaszökevényekre bukkantak, azt vasvillával, gereblyével és husángokkal agyonverték. A Sági fivérek például még di­csekedtek is, hogy tanyájuk kö­zelében legalább hat oroszt ver­tek agyon és hántolták el. Di­mitrij is katonaszökevény volt, őt is nagyon összeverték a pa­rasztok, de valami csoda foly­tán életben maradt, véresen és törött csontokkal vánszorgott be a faluba, a cigányok között húzta meg magát egy düledező putriban, ott összeforrtak a csontjai, és hosszúra nőtt a haja és a szakálla, vagy két évig nem szólt egy szót sem, mindenki amolyan hallgatag őrültnek tar­totta, nyilván ezért nem bántot­ták a hatósági emberek, később azonban Dimitrij megszólalt néha, ásóval a vállán járta az utcákat, ha megkérték rá, fel­ásta a falusi házak kertjeit, eb­ből éldegélt, ha meg nem volt munkája, eljárogatott a német temetőbe vagy a zsidó teme­tőbe, mert szerette a csöndessé­get. (Folytatjuk) A művelődési tárca által vitára bocsátott közoktatási fejlesztési terv és a közoktatási törvény módosítási javaslattervezetét tárgyalta szerdán az Országos Köznevelési Tanács. A testület arra hívta fel a figyelmet, hogy minden körülmények között el kell kerülni a kistelepülések 8 osztályos iskoláinak visszafej­lesztését 6 osztályosra. A ta­nács szerint az alapvető kérdé­seket kell tisztázni: mennyi pénz jut a közoktatás fejleszté­sére, megvan-e az átjárhatóság az egyes iskolatípusok között, s azt, hogyan érvényesíthetők a gyermekjogok az iskolában? A jövő évi tankönyvkínálat első köteteit mutatták be a héten Budapesten a szakembereknek, a pedagógusoknak, megkönnyítendő a tankönyvválasztást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom