Petőfi Népe, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-12 / 10. szám
6. oldal Petőfi Népe 1995. január 12.. csütörtök Mi lesz az alpári téesz teheneivel? Szinte hihetetlen, de igaz: harminchét tiszaalpári ember két éve nem tud hozzájutni jogos tulajdonához. Az újfalusi Tiszatáj Szövetkezetből annak idején százhatvanan váltak ki, s hatva- nan a vagyonjegyük értékében szarvasmarhát is kértek. Az egyéb vagyontárgyakat meg is kapták a téeszből kilépők, a baj akkor kezdődött, amikor az állatokra került volna sor. Fél évet vártak- Már a vagyonmegosztó közgyűlésen kiderült, hogy nincsen minden rendben - meséli Birkás Mihályné, aki férjével együtt összesen hét tehenet szeretett volna vagyonrésze ellenében kivinni a téeszből. - Az elnök ott jelentette be először, hogy az adósságot a bank az állatállományra terhelte, s a jelzálog 1993. május 31-én telik le. Csak ezután, tehát június elseje után tudja kiadni a teheneket. Mi ezt elfogadtuk annak ellenére, hogy némelyikünk a vagyonjegyének nagy részéért szarvasmarhát vásárolt, remélve, hogy a kiválás után a további megélhetésünket ebből biztosítjuk. Amikor eltelt a fél év, a már újjáalakult szövetkezet vezetősége értesített bennünket a szarvasmarha kiadásának időpontjáról és módjáról. Akkor azt is felajánlották, hogy aki csak azért vette meg a szarvasmarhát a téesztől, hogy vagyonához hozzájusson, de nem akarja azt megtartani, attól a té- esz visszavásárolja 70 százalékos értékben készpénzért. Tizenegyen ezt el is fogadták. A többség azonban nem. A természetbeni kiadást a szövetkezet június 30-ára, a vagyon kiadha- tásának utolsó napjára tűzte ki. Nem is ezzel volt a baj, hanem a kiadás módjával. Kiválogatták a legrosszabb teheneket- Még a vagyonmegosztó közgyűlés előtt egyeztünk meg - kapcsolódik a beszélgetésbe Barna Sándor, akinek, illetve az általa képviselt Bárdos Ilonának egy tehénnel tartozik a téesz. - A megbeszélésen ott volt az összes kiváló és a téesz részéről az elnök. Abban állapodtunk meg - több mint száz ember tanú erre hogy kiadáskor a tenyésztési naplóból valaki mond egy számot, s attól kezdve minden 7. vagy 8. tehén fülszáma egy kalapba kerül, amit aztán mi kisorsolunk egymás között. Ezt mi igazságosnak tartottuk volna, hiszen minden egyes tehén átlagosan 48 ezer 400 forintra volt felértékelve. Ez vonatkozott a betegre, a fejősre, a vemhesre, a selejtre is. így a kihozandó tehenek közé minden minőségből került volna.- Igen ám - folytatja Bir- kásné -, de ők felrúgták a megállapodást. Kiválogatták és elkülönítették a növendékeket is. A kiadást megelőző napon né- hányan, akik a kiválókat képviseltük, megtekintettük a teheneket. Siralmas látvány volt. Betegek, kicsik, csontsoványak, még olyan is volt köztük, amit fel sem tudtunk állítani. Némelyik tőgyének kétharmada bevakulva, súlyon aluliak, amit vágóra sem lehet leadni, üresek, gátrepedésesek, amit soha nem lehet megtermékenyíteni. Szóval az állomány legeslegselejtje. Két-három tehénért sem kaptuk volna meg a felbecsült 48 ezer 400 forintot. Hiába kértük az eredeti megállapodás szerinti kiadást, ettől az elnök elzárkózott. Azt mondta, ha azt, amit ők kiválogattak, nem fogadjuk el, akkor menjünk a bíróságra. Két kivétellel nem fogadtuk el. Úgy gondoltuk, inkább vállaljuk a bíróságot. Igaz, az elnök figyelmeztetett bennünket, hogy az évekig elhúzódhat, és az idő nekik dolgozik. Nincs jogszabály? Az emberek ezek után felkeresték az ügyészséget, ahol elismerték, hogy igazuk van, s a szövetkezet jogellenesen járt el, de - mint mondták - ez van az egész országban. Jogszabály meg nincs arra, hogyan lehetne törvényes keretek közt elintézni. Elmentek a megyei földművelésügyi hivatal vezetőjéhez is, majd megbíztak egy pénzbehajtó társaságot, de eredménytelenül. Fogadtak volna már ügyvédet is, de az csak akkor vállalná az ügyet, ha látná a vagyonmegosztó közgyűlés jegyzőkönyvét. Ahhoz meg nem tudnak hozzájutni, panaszolják a károsultak, az elnök be sem engedi őket a téesz- irodába. Nem volt megállapodás - állítja az elnök A tiszaalpári Tiszatáj Szövetkezetnek jelenleg 623 tehene és 540 növendék marhája van. A téeszből kiválók mégsem tudnak 69 darab tehénhez hozzájutni, hiszen a szövetkezet eliíuívc, rvivj^uia najuiaiatlan. Miután elmondja részletesen a fent ismertetett történteket, így foglal állást:- Amikor át akartuk adni a teheneket, ott voltak valameny- nyien, de akadt köztük egy-két hangadó, aki a többieknek azt tanácsolta, hogy ne vigyék ki, csak ha majd adunk jobbakat is. Azt elismerem, hogy a törzskönyvezett állományt, ami tulajdonképpen az értéket adja, nem tettük bele. Azokat vettük ki, amelyek a gépi fejésre alkalmatlanok. Hadd ne mondjam, milyen szakmai szempontokat vettünk még figyelembe. Ők, persze, szerettek volna válogatni. Mi pedig azt mondtuk: vagy most viszik ki, vagy elmennek a bíróságra. S ha a bíróság kimondja, hogyan kell kiadni, akkor azt mi, törvénytisztelő állampolgárok betartjuk. Ez az álláspontunk továbbra is.- Önnel előzőleg megállapodtak abban, hogyan válogatják ki a szarvasmarhákat.- Erről nem történt megállapodás. Meg lehet nézni a közgyűlési jegyzőkönyvet, szó sem volt arról, milyen teheneket kapnak. Még annak idején, ’92 őszén volt a kiválókkal egy megbeszélés, s ott felvetették, ők hogyan szeretnék. Erre én azt mondtam, hogy majd a vezetőség s a közgyűlés dönti el, én a vagyonkiadásban egy személyként nem határozhatok. Azt szerették volna, hogy előveszik a törzskönyvi naplót, s minden, mit tudom én, hetedik tehén az övéké. A vezetőségnek s a közgyűlésnek azonban más volt a véleménye.- De a közgyűlésen erről már nem volt szó.- ők sem hozták fel, én meg nem forszíroztam, hiszen a vezetőség eleve lesöpörte az asztalról ezt a témát.- Miért? Mi volt a kifogás?- A maradók ragaszkodtak az állományhoz. Mégiscsak nagyüzemi tehenek, nem beszélve arról, hogy azt is tudtuk, hogy legtöbb esetben a kivitt tehenek vágóra mennek.- Ha sorsolták volna, beleesett volna a rossz is.- így igaz, de másként alakult a dolog. Akkor nem vitték el, és mi továbbra is azt mondjuk, hogy nem adjuk ki. Nem tudom, miért nem mennek a bíróságra?- Nem lenne egyszerűbb tisz- 'tességesen kiadni? Szítják az ellentéteket- Azt is kell tudni, hogy a kiválók és a maradók között nem a legjobb a viszony. Mi egyébként elég korrektül jártunk el a vagyonkiadásban. Nekem akkor felhozták a maradók, hogy túl engedékeny voltam.- S a bent maradók nem tartják igazságtalannak, hogy a kiválók vagyonát használják?- Ez nagyon bonyolult kérdés. Az ellentétek megmaradtak, s ezek az ellentétek - nem a részemről - szítva is vannak. Nem olyan egyszerű, hogy én hatalmi szóval kimondjam, hogy ezt vagy azt ki kell adni. Elmondtam sokszor: én kötve vagyok, az igazgatótanács és a közgyűlés döntését nincs jogom átlépni. Fái István, aki a Tiszatáj Szövetkezet jelenlegi igazgatótanácsának tagja, nem emlékszik, hogy bármikor is szó esett volna ülésükön a szarvasmarha kiadásáról. Szerinte nem is beszélhettek erről, hiszen ez a régi vezetőségre tartozott. A bennfentesek irányítottak Sárközi Bálint mint régi téesz- tag úgy véli: egy-két személy döntött erről, a vezetőség a szarvasmarhaüggyel nem foglalkozott. Bartók István már nem tagja a szövetkezetnek, a régi vezetőségben azonban benne volt. Sehol nem döntötték el, magyarázza, hogy milyen formában lesz kisorsolva a tehén. A vezetőségi üléseken legalábbis soha nem volt erről szó. Tulajdonképpen nem is volt igazából vezetőségi ülés, mert jó néhány vezetőségi tag már akkor bejelentette kiválási szándékát. Néhány bennfentes, akik nem váltak ki. meg az elnök irányította a kiválást. - A gépeket elvihették, a teheneket pedig nem - mondja Bartók István. - Pedig még abba is beleegyeztek szerencsétlenek, hogy nem akkor nap viszik el, majd csak júniusban. Amikor meg mentek az állatokért, a leg- selejtjét szedték össze egy istállóba. Emlékszem, nevetve mondta a műszakvezető meg az állatorvos is, hogy megszabadulnak a rossztól. S milyen jót tesznek ezzel a Horváth állatorvosnak. mert lesz ezután bőven munkája. Ugyanis a beteg teheneket adták ki. Talán nem mellékes a Tiszatáj jogászának, Konczné Tóth Editnek a véleménye sem: megállapodásról ő sem tud, viszont állítja, hogy a vagyonmegosztó közgyűlés jegyzőkönyvét minden érintettnek joga van látni. Még a kiválóknak is. Benke Márta 8 - 91 ? | g H Pannon GSM. Tíz a százból! J ,._J h gj g H Ö tt H H H ri 8 ri 10% engedmény az első 100 új előfizetőnek a készülék és a kiegészítők árából! HHHmhLb És ez még nem minden! Hiszen, ha Ön januárban az első száz új előfizető között van, a Pannon GSM privát hangpostáját és hívófél-azonosító szolgáltatását 6 hónapon keresztül ingyen használhatja. De ne feledje, mindez csak akkor jár Önnek, ha abban a megyében fizet elő a Pannon GSM szolgáltatásaira, ahol lakik, vagy ahol a cégét bejegyezték. Ha szeretne többet megtudni az akcióról, hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat az (1) 270-4120-as telefonszámon, vagy keresse fel legközelebbi viszonteladónkat: Műszertechnika, 6000 Kecskemét, Rákóczi út 6. tel.: 76/321-925: Qualitel Bt., 6000 Kecskemét, Horváth Döme út 2. tel.: 76/487- 027; Microsystem, 6000 Kecskemét, Nagykőrösi utca 12. tel.: 76/485-745; Rema Kft., 6000 Kecskemét, Csongrádi út 3. tel.: 76/329-473; Origo-Ker Kft., 6100 Kiskunfélegyháza, Mártírok útja 1. tel.: 76/362-440; D-Comp Kft., 6100 Kiskunfélegyháza. Nefelejcs út 15. tel.: 20/420-093 PANNON gsm Az élvonal.
