Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-06 / 287. szám

1994. december 6., kedd Megyei Körkép 5. oldal A szakelőképzésről A bevonulás előtti honvédségi érdekű előképzéseket külön­böző profilú alapítványok, s sportklubok végzik. Ezekkel a szervezetekkel a megyei kiegé­szítő parancsnokság szerződést köt az egyes katonai szerveze­tek szakbeosztásainak biztosí­tása érdekében. Ez azt jelenti, hogy még a bevonulás előtt az érintett klubok - megfelelő honvédségi finanszírozás és létszámigénylés alapján - olyan kiválasztott sorköteleseket ké­peznek ki, akik a tanfolyam el­végzése után az így megszer­zett „jogosítványokkal” vonul­nak be, s kerülnek olyan kato­nai beosztásba, amelyre ezeken a tanfolyamokon előzetesen felkészítették. Jelenleg így a megyei kiegé­szítő parancsnokság a gépjár­művezetők és az ejtőernyősök szakelőképzését végezteti. Az előbbit éves szerződés alapján egy alapítvány, a másikat egy repülő sportklub segítségével. Minderre azért érdemes fel­hívni a figyelmet, mert rövide­sen kezdetét veszi az 1977-ben született korosztály katonai nyilvántartásba vétele. Az eh­hez szükséges okmányokkal együtt az érintettek kézhez kap­ják a gépjárművezetői tanfo­lyamra való jelentkezés lapját is. Ezt kitöltve, a többi ok­mánnyal együtt vissza kell kül­deni a parancsnokságra. Ott mérlegelés után beiskolázzák a sorköteleseket, melynek időtar­tamára mentesülnek a sorozás, illetve a behívás alól. A honvédségi hozzájárulás létrejöttekor egy megállapodást kell aláírni a jelentkezőnek az említett parancsnoksággal. Ez a megállapodás tartalmazza az il­lető családja szociális helyze­tére méretezett önköltségi részt, és azt, hogy a jogosítvány meg­szerzése után csak abban a be­osztásban és helyőrségben tölti le a sorkatonai idejét, amelyre kiképezték, illetve ahol ilyen végzettségű sorkötelesre szük­ség van. De tervezi a kiegészítő parancsnokság, hogy többszöri sikertelen vizsga után megvon­ják a hozzájárulást. Ejtőernyős szakelőképzési tanfolyamra, korlátozott lét­számban minden sorozás vég­rehajtásakor toboroznak sorkö­teleseket. Az erre jelentkezők­nél alapfeltétel az egészségügyi alkalmasság, a témában való jártasság. Az így kiképzett sor­kötelesek deszantalakulatokhoz kerülnek behívásra. Szabó János KECSKEMÉT VÁROS KÖZÖS POLGÁRMESTER JELÖLTJE KATONA ÁSZLÓ Fizetett választási hirdetés/ Verés különös kegyetlenséggel Jól példázza az alábbi eset, hogy milyen hatalma van az italnak, pontosabban a szesz okozta részegségnek az ember fölött. Egy mélykúti fiatalem­berről van szó, a harmincéves Kálmán Tiborról, aki eddigi élete folyamán egyszer sem ke­rült összeütközésbe a törvé­nyekkel, büntetlen előéletű. Il­letve a priusza egészen mosta­náig, a jelen ügyben született jogerős ítéletig tiszta volt. 1994. január 12-én azonban Kálmán Tibor súlyos bűncse­lekményt követett el Ezen a napon - a bíróság megállapítása szerint - egészen záróráig a mélykúti Fényes vendéglőben italozott. Erősen dolgozott tehát benne az ital, amikor lehúzták a rolót a „pénzverdében”, s ő úgy hatá­rozott, meglátogatja a vendég­lővel szemben lakó ismerősét, Kucsera Jánost. Az ismerős túl­ságosan nem örülhetett a láto­gatónak, nem kizárólag azért, mert eléggé későre járt az idő, hanem mert az illetőn látszott az állapota. Kálmán szívélye­sebb fogadtatásra számított, s mert ez elmaradt, sőt éppen az ellenkezőjét tapasztalta, össze­veszett Kucserával. A részeg ember azonban hamar kifogyott az érvekből. Ekkor „hatáso­sabb” megoldáshoz folyamo­dott: kikapta a garázsajtó toló­zárjának a vasát és azzal fejbe­verte Kucserát. Az ütésektől a házigazda egy pillanatra elvesz­tette az eszméletét és a földre zuhant. Néhány másodperc múlva magához tért és kábultan felállt. Nem látta értelmét a további vi­tának, s azt úgy akarta lezárni, hogy bement a lakásba, magára hagyva a részeg látogatót. Azt gondolta, hogy az illető - fel­ismerve a helyzetet - eltávozik az udvarról. Kálmán azonban másképpen döntött. Követte Kucserát a lakásba, s amikor a kiskonyhában utolérte a már ágyon ülő sértettet, ismét rátá­madt. Ez a támadás olyan durva volt, hogy eltört Kucsera bal karja. A még mindig kissé kába házigazda képtelen volt a véde­kezésre, de egyébként is balke­zes volt, s éppen ezt a karját törte el a támadó. Kálmán a helyzetet - mármint, hogy Ku­csera nem védekezik - úgy ér­tékelte, hogy áldozata belátta az ő igazságát, vagy legalábbis erőfölényét. Tovább öklözte te­hát a szerencsétlen embert, majd amikor úgy látta, eleget kapott, otthagyta és elment. Kucsera természetesen or­voshoz fordult, ahol megállapí­tották, hogy a fej jobb falcsonti részén repesztett sérülése van - ezt okozta a garázsajtó tolózár­jával kapott ütés. Ugyanakkor eltört a bal felkarja. A sérülések jóval nyolc napon túl gyógyul­tak. A bírósági tárgyalás során Kálmán tagadta a bűncselek­mény elkövetését, de a bizonyí­tékok - közöttük tanúvallomá­sok is - ellene szóltak. Az ügyészség különös kegyetlen­séggel elkövetett súlyos testi sértéssel vádolta Kálmán Ti­bort, s a bíróság ebben mondta ki bűnösnek. Kálmán Tibort végül is egy év két hónapi börtönre ítélték, és tízezer forint pénzmellék­büntetés megfizetésére kötelez­ték. A börtönbüntetés végrehaj­tását azonban négyévi próba­időre felfüggesztették. Az ítélet jogerős. Gál Sándor (Folytatás az 1. oldalról) Szabó Hajnalka, a bajai kórház szakszervezeti ügyvivője azt is elmonda, hogy az állásfoglalá­sukban kiemelik, azzal sem ér­tenek egyet, hogy a közalkal­mazotti alapilletményt 8500 fo­rintban állapították meg, mert mind az oktatási, mind az egészségügyi intézményekben dolgozók életkörülményeinek további romlását idézi elő. A minimálbértől való ilyen mér­tékű eltérés egyben munkahelyi feszültség forrása is, mert az újonnan belépő dolgozók mun­kabére nem lehet kevesebb. mint a 8-10 éve eredményesen dolgozóké. Egyébként is tartó­sítja a jelenlegi helyzetet, amelyben nincs mód a minő­ségi munka elismerésére. Az Érdekegyeztető Tanács veszélyeztetve látja az energia áremelés után az intézmények működtetését. Plusz támogatás nélkül az alapfeladatok ellátása is lehetetlenné válik. Talán tag­ságuk részvételével még befo­lyásolni tudják a döntéshozó­kat. Mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a költségve­tési dolgozók súlyos reálbér csökkenését. Papp Zoltán Szüreti bál Hetényegyházán, az idősek klubjában. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Elégedetlenek a közalkalmazottak A HALASIAK MÁR CSAK A DIGITÁLIS KÖZPONTBAN BÍZHATNAK Telefonálni nem kötelező? Panaszosként fordult hozzánk Ván József kiskunhalasi lakos. Sérelme - hogy a Matáv tízsze­res díjat szabott ki rá - sajnos egyáltalán nem kuriózum. Mint írja, ebben az évben egyszer közelítette meg a havi beszélge­téseinek díja az ötezer forintot, ez volt a maximum. Most ka­pott egy 35 ezer forintos szám­lát a Matávtól októberre. Te­kinthető ez búcsúajándéknak is, hiszen december elsejével EMITEL-fennhatóság alá kerül Halas is. Megkérdeztük a Ma­táv halasi kirendeltségének ve­zetőjét, Dadai Zoltánt, tudják-e bizonyítani saját igazukat?- A reklamációra kivizsgá­lást indítunk. Először egy mű­szerész a központi számlálóbe­rendezést ellenőrzi, ha az rend­ben van, elektromos szempont­ból ellenőrizzük, majd végül a hálózati szakember a helyszí­nen végez vizsgálatokat. Ha mindent rendben találtunk, ak­kor a következő havi számlá­hoz hozzáadjuk a reklamált összeget is.- Tehát önök kivizsgálják sa­ját magukat, majd közlik a rek­lamálóval, hogy a panasza nem jogos?- Mint ahogy azt is közöljük, ha hibát találtunk.-Mit tehet ezzel szemben a fogyasztó?-Jogában áll nem igénybe venni a szolgáltatásunkat.-Évente hány ilyen pana­szuk akadt?- Több.- Mégis, hozzávetőlegesen mennyi?- Úgy gondolom, ez nem tar­tozik a nyilvánosságra.- Mégis jó lenne pontosabb Alaposan összegubancolódtak a szálak Kiskunhalason. adatot kapni, mert kíváncsi len­nék, ebből hány volt az önök bizonyítási eljárása szerint jo­gos? — Erre nekem nem áll mó­domban válaszolni. Talán for­duljon az igazgatóság jogi osz­tályához. Azt tudom mindössze mondani, hogy ezzel a techni­kával erre vagyunk képesek. A rendszeres számlapanasszal é- lők esetében előfordul, hogy rákapcsolunk a reklamáló tudta nélkül a készülékére egy szám­lálót, amely rögzíti az állásokat. Kérem, higgye el, hogy szinte minden esetben bebizonyoso­dik, hogy több a fogyasztás, mint azt a tulajdonos gondolta.- Azt a számlálót viszont, amelyet a fogyasztó szereltet fel, önök nem fogadják el bizo­nyítéknak.- Mert nincs leplombálva. A 423-mal kezdődő digitális tele­fonok tulajdonosai már most is kérhetnek részletes számlát. De jövő év végétől a felépülő új központ már erre a szolgálta­tásra minden ügyfél esetében alkalmas lesz. Nem azt mon­dom ezzel, hogy bárki bármikor kérhet visszamenőleg részletes számlát, de panasz esetén kér­heti az ügyfél saját költségén a visszamenőleges részletezést.- S ha a reklamáció jogos?- Akkor mi álljuk a költsé­geket. Tartok tőle, hogy lesz még ebből nekünk személyi­ségjogi problémánk. Ha a váló­félben lévő feleség beperel bennünket, amiért kiadtuk a férj nevére a részletezett számlát.- Mit tud a konkrét panaszo­sunk esetéről mondani?- A számlázásunk jogos volt. A vizsgálatunk ezt bizonyította.- Gondolja, a bíróság előtt is megállja a helyét a bizonyítá­suk? Mert ehhez a reklamáló­hoz állítólag nyolc másik csat­lakozott hasonló panasszal.- Ezt nem az én dolgom megítélni, az igazgatóság jogi osztályára tartozik.- hajós ­Együtt töltött órák Három éve hozták létre Kecs­keméten a Városi Szociális Gondozó Központot. Az öt egységből álló szervezet fel­adata az, hogy segítséget adjon az időseknek. Kecskeméten 650 idős polgárnak nyújtanak a mindennapok ügyes-bajos dol­gainak intézésében, az étkezte­tésben, a házi gondozásban se­gítséget. A szociális gondozók­nak azonban a test mellett a lé­lekre is figyelniük kell. Egyre több és több a családját vesz­tett. magányos idős ember. So­kan élnek távoli, elzárt tanyá­kon. Egyre többen szorulnak ál­landó gondozásra, mert ágyhoz kötötten képtelenek önmaguk ellátására. A családot sokuk számára a gondozó jelenti. A magányosan élő idősek gyakorta érzik feleslegesnek, az időből kikopottnak magukat. A szociális gondozó feladata az, hogy a család segítségével, vagy annak hiányában „vissza­vezesse” az idős embert a kö­zösségbe. Ezért mind az öt szo­ciális gondozóközpont mellett működik idősek klubja - ma 750 taggal -, ahova rendszere­sen eljárhatnak az öregek. Sőt, a nehezen mozdulókat el is vi­szik a klubfoglalkozásokra, a közös kirándulásokra, sport- vetélkedőkre. Rendezvényeik mindig telt házat vonzanak, a nyugdíjasok Ki mit tudja még a 90 éveseket is megmozdította. A gondozási központnak 78 munkatársa van, s 18 köz­hasznú munkást is foglalkoz­tatnak. Segítségükkel 50 idős ember lakását, portáját hozták rendbe az utóbbi időben. Ám Trungel Ilona, a központ veze­tője sikereik ellenére sem elé­gedett. Elve az, hogy az időse­ket akkor is segíteni kell, ha nem kérik. Tudja, hogy Kecs­keméten többen szorulnának szociális gondozásra, ám a szé­gyen gyakran visszatartja az időseket a kéréstől. Ezért a nyár végén az összes kecskeméti nyugdíjashoz eljuttatták prog­ramjukat, a gondozási közpon­tok munkáját bemutató füze- tecskéjüket. A napokban pedig sorról sorra járják azokat, akik a várostól valamilyen segély­ben részesülnek. Felajánlva számukra is szolgáltatásaikat, hiszen valamennyi gondozási központ nyitott, rendezvényeik pedig ingyenesek. Pénzben per­sze nem bővelkedik a szociális gondozóközpont. Ám rendsze­resen pályáznak, volt olyan esz­tendő, amikor 2 és fél millió fo­rintot nyertek. A pénzt pedig a kluboknak adják, életviteli ta­nácsadó programot indítottak be, megszervezték a nyugdíja­sok népfőiskoláját. Trungel Ilona úgy tartja: csak az egységes szakmai elvek szerint működő, az egész em­berre figyelő gondozás lehet eredményes. Az elmúlt három év sikere, hogy az erre hivatott szociális szervezet működőké­pes. Annak ellenére, hogy munkatársai méltánytalanul kevés fizetésért végzik, gyak­ran az idősek családja helyett is a munkájukat. Á.E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom