Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-08 / 289. szám

1994. december 8., csütörtök Megyei Körkép 5. oldal MEDDIG TERHELHETŐK A BlRÁK? Hétvégén megtanulják az ügyeket CIKKÜNK NYOMÁN Aszály máskor is volt a homokon A magasművelésű szőlő telepítése sokkal több volt, mint hiba. Bűn volt. Sokszor és sok helyen olvas­tunk, hallottunk a bírák túlter­heltségéről, s ezzel összefüg­gésben arról, hogy túlságosan elhúzódik az ügyek intézése, gyakorta éveket kell várni, amíg megszületik a jogerős íté­let. A helyzettel természetesen tisztában vannak a legmaga­sabb szinten is. A megoldás azonban korántsem egyszerű. Az Igazságügyi Minisztérium például a közelmúltban készí­tett egy tanulmányszintű össze­állítást a bírósági ügyforgalom­ról és munkateherről az 1993-as adatok szerint, orszá­gos szinten. Ebből az derül ki, hogy az adott évben a bírósá­gokhoz összesen 1 millió 19 ezer ügy érkezett, s ezt a meny- nyiséget 1 920 bíró intézte, 11 százalékkal kevesebb az enge­délyezett létszámnál. Egy bí­róra a statisztika szerint átlago­san 531 ügy jutott. Ez azonban csak az általános képlet. Kíváncsiak voltunk arra, hogyan „éli meg” egy bíró a rá nehezedő munkaterhét, eleget tud-e tenni annak az ugyancsak általános törvényi megfogalmazásnak, hogy az ügyeket „ésszerű határidőn be­lül” befejezze. Erről beszélget­tünk dr. Fekete Csabával, a Kecskeméti Városi Bíróság polgári ügyekkel foglalkozó bí­rójával. A most huszonkilenc éves fiatalembert harmadik éve nevezte ki a köztársasági elnök. A szegedi egyetemet Summa cum laude minősítéssel vé­gezte, Kiskunfélegyházáról na­ponta jár Kecskemétre. Egy gyermeke van, felesége az egészségügyben dolgozik.- Hány folyamatban lévő ügye van és általában hogyan osztja be a munkahetet?- Pontosan 259 ügyem van folyamatban. Ezek között akad, amelyet holnap, vagy egy hét múlva tárgyalok, de olyan is ta­lálható közöttük, amelynek első tárgyalását csak 1995 szeptem­berére tudtam kitűzni. Addig ugyanis foglaltak a napjaim. Hetenként általában 2-3 napot tárgyalok. Ez azt jelenti, hogy reggel kilenctől délután fél ötig, ötig bent vagyok a tárgyyalóte- remben. A maradó ugyancsak Dr. Fekete Csaba 2-3 napot úgynevezett kurren- ciával töltöm, vagyis az ügyek­ben szükséges intézkedéseket kell megtennem, más szóval „papírmunka” foglal el. Ahhoz természetesen, hogy beüljek a tárgyalóterembe és az adott ese­tet elbíráljam, előtte meg kell tanulnom az ügyet. Ismernem kell a teljes anyagot. Erre azon­ban csak a hétvégén, szomba­ton és vasárnap van időm. És akkor még nem szóltam az életbevágóan fontos tovább­képzésről, a folyamatosan meg­jelenő jogszabályok megisme­réséről, a folyóiratok, szak­könyvek olvasásáról, értekezle­tekről, konferenciákról stb. Amint észrevette, a programból a család kimaradt. Pedig nekem - és bizonyára mindenkinek - a család nagyon fontos.- Ön szerint meddig lehet bírni ezt az iramot, és mi lenne, mi lehetne a megoldás?- Azt nem tudom, hogy meddig lehet bírni. De ez első­sorban talán nem is a bírák szempontjából fontos, bár ez sem elhanyagolható. Sokkal lé­nyegesebbnek tartom, hogy az ügyükkel hozzánk forduló ál­lampolgárok miként véleked­nek erről. Márpedig - ismere­teim szerint - érthetően felhá­borítja őket az iszonyatosan hosszú „átfutási idő”. Emiatt jogos érdekek szenvedhetnek hátrányt, vagy egyszerűen elle­hetetlenülnek. Hogy mi lehetne a megoldás? Nem biztos, hogy én, mi vagyunk hivatottak erről véleményt mondani. Az kétség­telen: valamit tenni kell. Nehe­zen érthető például, hogy miért kell az összes közlekedési ügyet, a fiatalkorúak által elkö­vetett ügyeket, az úgynevezett közigazgatási ügyeket itt tár­gyalni. Túlságosan bürokrati­kusak az eljárási jogszabályok. Ehhez tartozik azonban az is, hogy a bíróságokon, éppen a polgári ügyszakban nagy a fluktuáció, a „szakma” elnőie­sedett, ami önmagában nem baj, de az asszonyok előbb-utóbb gyermeket szül­nek, helyettesíteni egy bírót nem lehet, tehát szétosztják az ügyeket, s a teher tovább nő. Ha egy adminisztrátor beteg lesz, vagy szabadságra megy, a bíró magára marad, ő gépel, telefo­nál, mert nincs pénz elegendő kisegítő alkalmazottra. A Fekete Csaba által elmon­dottakat igazolja a már említett minisztériumi felmérésnek az ügyforgalom alakulásáról szóló kimutatása. Eszerint az ügyek 81,6 százaléka érkezik a helyi, 16,5 százaléka a megyei, 1,9 százaléka pedig a munkaügyi bíróságokhoz - az 1993-as ada­tok szerint. De aligha tévedünk, ha azt mondjuk, ebben az évben sem volt ez másként.- Ilyen körülmények között, ekkora munkateher mellett nem gondolt arra, hogy pályát mó­dosít?- Eddig ez még nem jutott eszembe. Én a bírói pályát hi­vatásnak tekintem. Vallom, hogy a bíró a per koronája, még ha ezt a jelenlegi állapo­tok nem is teszik egyértel­művé. Ahhoz azonban, hogy hivatásunkat állandó stressz és örökös időzavar nélkül tudjuk gyakorolni, előbb-utóbb ko­moly változtatásokra lesz szükség. Bízom abban, hogy előbb-utóbb megszületnek ezek a döntések. Ellenkező esetben kénytelen leszek más munka után nézni. Éppen azért, mert a hivatást nem akarom, nem akarjuk összeke­verni a taposómalommal. Gál Sándor Örömmel látom, hogy végre érdemben foglalkoznak termő­tájunk elsivatagosodásával, az egyre nyomasztóbb aszályká­rokkal. Bizonyára igazuk van azoknak, akik a megoldást a ta­lajvízszint emelésében látják, ám ez igen költséges és hosszú időt igénylő program. Tapaszta­lataim alapján az álló kultúrák - szőlők, gyümölcsösök - megmentése érdekében szíve­sen ajánlanám azokat a hagyo­mányos művelési módokat és fajtákat, amelyek már bizonyí­tottak (mert aszály korábban is volt) és hadrendbe állításuk né­zetem szerint enyhítene gondja­inkon. Amikor az 1970-es évek elején nagy állami támogatással országosan megindultak a szőlő-gyümölcs telepítések, a támogatás fejében kötelezően előírták a fajtát, a művelésmó­dot, a térállást és ezzel unifor­mizálták a magyar szőlő- és gyümölcstermesztést! Ez ma már egyértelművé vált, több volt, mint hiba! A homoki termőtájakon a hagyományos fajtákat föl kellett számolni. Jöttek helyettük az igényes nyugati világfajták, a fajhibri­dek (zalagyöngye és társai), a magasművelés és nagy sor- és tőketávolság. Az illetékesek akkor nem számoltak azzal, hogy egy ma­gasművelésű tőke napi víz- szükséglete terméssel megra­kodva eléri az 5 litert. Ez a vízmennyiség akkor sem volt meg és ma már csak kis há­nyada áll rendelkezésre. A ma­gasművelésű szőlők a 80-as évek elejére a fejlődésben meg­álltak, a hozamok nem emel­kedtek, a törzsek, a termőala­pok golyvás és vírusos beteg­séggel küszködtek. Az éves tő­kepusztulás elérte az 5 százalé­kot, a nagyüzemi tőkepótlás pedig megoldatlan volt. Égyes szőlőgazdaságokban az átlagos tőkéJjiány a 15 százalékot is meghaladta. Az 1985-ös évvel kezdődő téli fagykárok sorozata már egy legyengült, sínylődő tőkeállo­mánnyal találkozott és befe­jezte azt a folyamatot, amely a fagykárok nélkül is bekövetke­zett volna, csak nem ilyen ka­tasztrofális gyorsasággal. Bács megyének a szőlőterü­lete a közelmúltban 40 ezer hektár volt, túlnyomó része gyenge minőségű homoktala­jon. Ma 26 ezer hektárra teszik a meglévő szőlőket, de senki sem tudja, hogy ebből mennyit művelnek. Nem valószínű, hogy 20 hektárnál nagyobb a megye kezelt szőlője. Homok­talajainkat a múlt gazdag ta­pasztalatai alapján szőlő-gyü­mölcs termesztéssel lehet a leggazdaságosabban hasznosí­tani. Fel kell eleveníteni a jól bevált hagyományos termesz­tési eljárásokat és jobban meg­becsülni a viszonyainkhoz al­kalmazkodó fajtákat. Azokat, amelyek kevés vízzel is életben tartják a tőkét. E téren megbe­csülhetetlen segítség Horváth Sándor A szőlő gyökérzete és talajművelése c. munkája. Még csupán egy gondolat. Eluralkodott az a nézet, hogy mi homokon is tudjuk mennyi­ségben és minőségben azt pro­dukálni, amit a jobb termőhe­lyi-éghajlati adottságokkal bíró történelmi borvidékek. Bebizo­nyosodott, hogy ez nem megy. Am nekünk is van történelmi feladatunk: jó minőségben, ol­csó asztali borral ellátni az or­szágot, amelyből már napjaink­ban is hiány van! dr. Bognár Károly _________A TÁRGYALÓTEREM BŐ L__________|0 L övések a Csanádi Duna-parton A Legfelsőbb Bíróságon jog­erős ítélet született abban a bűnügyben, amely még 1992. január 1-jén történt az érsek- csanádi Duna-parton. A bíróság megállapítása sze­rint Ercsényi Antal Baja, Ko­dály utca 5. szám alatti lakos 1990-ben ismerkedett meg Márton Attila későbbi sértettel, aki abban az évben, augusztus hónapban indította el a Szuper- infó című hirdetési újság bajai kiadását. Ezt követte a pécsi, majd a szegedi kiadás. Közben azonban Mártonnak anyagi ne­hézségei támadtak, s ezért elha­tározta, hogy eladja az újság ba­jai kiadását. Az eladásról tárgyalásokat kezdett Száraz László bajai la­kossal - aki a lap résztulajdo­nosa volt. Megegyezni azonban nem tudtak. Közben Száraz több alkalommal beszélt Ercsé- nyivel, aki ekkor már Márton személyi őrzője volt, hogy a la­pot mindenáron meg akarja szerezni. Száraz nemegyszer szóba hozta, hogy meg kellene ölni Mártont. Végül konkrét ajánlatot tett Száraz Ercsényi- nek, mondván, hogy amennyi­ben Márton Attilát „elteszi láb alól”, hajlandó neki egymillió forintot adni. Ercsényi elfogadta az ajánla­tot, de kikötötte, hogy a cse­lekményhez társra van szük­sége. Az anyagi nehézségekkel küszködő Dara Jánosra esett a választása, aki pénz ellenében vállalta, hogy megöli Mártont. Darának volt fegyvere, amit engedély nélkül hozott be Ma­gyarországra és tartott magánál. Az ügy innen kezdve meglehe­tősen bonyolulttá vált: Dara ugyanis azt gondolta, hogy ha ő elvégzi a vállalt „munkát”, Er­csényi őt megöli, hogy senki ne tudjon a kettőjük közötti megál­lapodásról, ne maradjon tanú. Ezért Dara a feladatot továb­badta ismerősének, az ugyan­csak bajai Varjassy Zoltánnak. Természetesen szintén tetemes összegű pénzt ígérve. Ilyen előzmények után érke­zett el 1992. január 1. Este, sö­tétedés után - a megbeszélés­nek megfelelően - Dara és Var­jassy autóval kimentek az ér- sekcsanádi Duna-partra, ahol Varjassy egy ruhadarabot hú­zott a fejére és egy fa mögé rej­tőzött, kezében pisztollyal. Közben Ercsényi a helyszínre szállította Mártont azzal a csel­lel, hogy üzleti jellegű talál­kozó lesz az egyik víkendház- ban. Amikor azonban Márton ki­szállt az autóból, Varjassy cél­zott lövést adott le rá, de nem találta el. A második lövés a sértett nyakát érte, s az illető elmenekült a helyszínről, egész éjszaka bujdosott, és csak más­nap reggel utazott vissza Bajára autóbusszal. Látva a kudarcot, és hogy magáról a gyanút elterelje, Er­csényi elvette a pisztolyt Var- jassytól és azzal meglőtte a sa­ját karját. Ezután elindultak az erdőben, hogy felkutassák a meglőtt Mártont, de a sebesült embert nem találták meg. Másnap Márton - aki a neki állított csapdából nem túlságo­san súlyos sérüléssel került ki - természetesen feljelentést tett. Ercsényit, Darát, Varjassyt le­tartóztatták. Száraz László ugyancsak előzetesbe került, de őt szabadlábra helyezték. Az ügyet a Tolna Megyei Bí­róság tárgyalta és Ercsényit nyereségvágyból elkövetett, előre kitervelt emberölés bűn­tettének kísérlete miatt mint felbujtót és bűnsegédet tízévi fegyházbüntetésre ítélte. A töb­biek hét és nyolc év közötti fegyházbüntetést kaptak. Éellebbezés folytán az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol a közelmúltban tartott tár­gyaláson az elsőfokú ítéletet helybenhagyták. így az jogerős. G. S. NÉGY PART KÖZÖS KECSKEMÉTI POLGÁRMESTER JELÖLTJE KATONA ÁSZLÓ /Fizetett választási hirdetés/ Kedves Választópolgár! Köszönetét mondunk Önnek, hogy ajánlása és erkölcsi támogatása révén megyei listát állíthattunk. Kérjük, hogy december 11-én szavazatával támogasson bennünket, hogy a megyei önkormányzatban a falvak, városok képviselete valósuljon meg. MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT 10.000 fő alatti szavazólapon 10.000 fő feletti szavazólapon a listánkat az 1 -es sorszám alatt találja. a listánkat a 9-es sorszám alatt találja. Dr. Balogh László Gaborják József a megyei közgyűlés alelnöke, pártonkivüli, a 10.000 fő alatti megyei lista vezetője, az MSZP és más civil szervezetek megyei közgyűlés elnökjelöltje. az OTP Bank Rt. megyei igazgatója, a 10.000 fő feletti megyei lista vezetője Mózes Ernő tanár, pártonkivüli, Kunszentmiklós Schindler János polgármester, pártonkivüli, Kecel Lengyelné László Veronika polgármester, pártonkivüli, Tompa Czakó István polgármester, pártonkivüli, Kerekegyháza Száll Péter iskolaigazgató, Baja Ficsor József polgármester, pártonkivüli, Kiskunfélegyháza Szabó Károly tanár, Kiskunhalas Dr. Molnár Gábor orvos, Kalocsa m MAGYAR (Fizetett választási hirdetés) (34792) Kérjük hirdetőinket, hogy IMQN csak szöveges hirdetést kül Emblémás, fotós hirdetéseiket személyesen vagy levélben juttassák el elmünkre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom