Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-06 / 287. szám
1994. december 6., kedd Nők Világa 7. oldal Feleségek válaszolnak Van, akinek sok, van, akinek kevés a heti egy. Az biztos: az ifjú házasok nem számolgatnak. Egymillió csecsemő esélye Messzire vezetne annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy miért érzik rosszul magukat a feleségek a hitvesi ágyban. Vannak, akik az együttlétek sűrűsége miatt panaszkodnak, vannak, akik éppen ellenkezőleg, azért szenvednek, mert férjük túl ritkán bújik oda hozzájuk. Ezúttal négy feleség vall arról: sok-e vagy kevés számára a heti egy együttlét? Emese: - Mi már több mint tíz éve élünk együtt, s az évek során kialakult a heti egy, plusz a hétvége szisztéma. Nekem, s a férjemnek is ez így tökéletesen megfelel. Vannak olyan barátnőim, akik arról panaszkodnak, két-három hét is eltelik anélkül, hogy házaséletet élnének. Sajnálom őket, és azt gondolom, hogy ilyen esetekben a nőnek kell lépni. Fel kell keltenie férje érdeklődését maga iránt. Nem hiszem, hogy a nő közeledése hatástalan marad. Tímea: - Az én férjem - úgy gondolom, sok nőtársam megirigyelne ezért - a machók fajába tartozik. Azt hiszem, nem kell részletesen ecsetelnem, hogy ez mit jelent. A kérdést, vagyis hogy kevés vagy sok-e a heti egy alkalom, az én esetemben nevetségesnek tartom, hiszen tizenöt évi házasságunk minden napja a mézeshetek aktivitását idézi. Katalin: - A heti egy nekem tökéletesen megfelelne, bár nem mindig sikerül teljesítenünk. A férjem és én is gyakran dolgozunk késő estig, meg aztán ott van a háztartás, a két gyerek, úgyhogy bizony el-eltelik úgy egy hét, néha több is, hogy nem bújunk össze. Ez viszont nem okoz feszültséget kettőnk kapcsolatában, mert minden téren egy hullámhosszon vagyunk. Számunkra ez már nagyon régóta nem probléma. Erika: - A kérdést sértőnek tartom, mert olyan dologra kérdez rá, ami egy házaspár legbelsőbb, legszemélyesebb ügye. Nem vagyok híve az ilyen dolgok kiteregetésének, s nem bírom elviselni, ha a nők, például a kollégáim egymás között erről beszélgetnek. Egyébként is értelmetlennek tartom a kérdést, mert azt is meg kellene nézni: mihez képest sok vagy kevés a heti egy együttlét? A szoptatás fontosságát számos egészségügyi fórumon hangsúlyozták már, a Lancet című brit orvosi folyóirat most konkrét adatokkal is szolgál. A lapban megjelent cikk szerint évente egymillió csecsemőhalál lenne elkerülhető, ha az anyák nagyobb gondot fordítanának a szoptatásra. Az erélyes hangú írás hatékonyabb cselekvést sürget e téren az egyes országok politikusaitól és az ENSZ- től. A szoptatás jótékony hatású az anyára és a gyermekre egy- ránt. Csökkenti az ismételt teherbe esés lehetőségét - ezáltal megakadályozza, hogy egy gyorsan bekövetkező második A gyermek számára az édesanyát nem pótolja senki. De tegyük a szívünkre a kezünket, s valljuk meg őszintén: sok-sok feladatot átvállalnak tőlünk az óvónők. A jó óvónő kincs. Nemzedékeket formál, gyermekeinket a legfogékonyabb korukban tanítja meg mindarra, amire életük során nagy szükségük lesz: az igaz érzésekre. Nagy kincse volt a kecskeméti, műkertvárosi óvodának Zi- mány Istvánná, Ilona. S nagy kincse még ma is, mert bár nyugdíjba vonult, nem telik el olyan hét, hogy be ne kukkantana abba az óvodába, amely minden szegletében őrzi, viterhességben a legyengült szervezetű asszony életképtelen gyermeket hozzon világra -, és szerepe van a klimax ideje előtti mell- és petefészekrák megakadályozásában. Segít megelőzni az újszülöttkori fertőzéseket, és az egyik legtöbb gyermekáldozatot követelő hasmenés ellen is védő hatású. Ha valahol a világon egy évente egymillió gyermek életét megmentő oltóanyagot találnának fel, akkor nem késlekednének ennek elterjesztésével. Az anyatej pontosan egyfajta „oltóanyag”, amely mindezeket tudja és még ennél sokkal többet is. gyázza az ő keze munkáját. Aranykezű óvónő volt Ilona, amihez hozzáért, abból csoda lett. Ötletgyárosnak is nevezték kollégái, mert minden percben eszébe jutott valami, amivel szebbé, jobbá tehette a rábízott kicsinyek mindennapjait. Harmincnyolc évet dolgozott végig óvónőként, s munkája elismeréseképpen sok-sok kitüntetésben részesült. De nem erre a legbüszkébb. Arra a legbüszkébb az életvidám, megkapó lényű, mosolygós szemű asz- szony, ami számára mindig is a legfontosabb volt: a gyerekekre. Nem véletlen: közülük sokan óvónők lettek... Á. E. Otletgyáros óvónő Olvasás, írás - nehéz tudomány A számítógép nagyon hasznos, de nem tanít meg szépen olvasni. Kell az anyai segítség. A karácsonyi bevásárlásra készülve talán kevés idő jut otthon a közös tanulásra a gyerekkel. De talán a közelgő téli szünetben jobban ráérnek majd az édesanyák, a nagyszülők. Nem árt majd - a megérdemelt pihenés közben sem - a gyerekek körmére nézni. Amolyan házi felmérést csinálni: hogyan áll a csemete az írás, olvasás nehéz tudományával? Persze, nem szabad a „komoly” tanulással kedvét szegni a gyereknek. Játékosan úgyis többre megyünk. Olvasson az újságból, kérjük meg, hogy olvasson a testvéreinek. Az írás gyakorlására remek alkalom a karácsonyi üdvözlőlapok vagy az újévi jókívánságok megírása. A legfontosabb az, hogy a gyerek ne érezze kötelezőnek, iskolaízűnek a feladatmegoldást. Javasasszonyi praktika Hogy megszüntesse a hagymá- zat: a főfájással, lázzal, önkívülettel járó betegséget - a régmúlt korok javasasszonya elővette a mindent tudó madzagját. Szétterjesztette a beteg két karját és megmérte. Először keresztben: egyik hüvelykujjától a másikig, majd hosszában: feje búbjától a sarkáig. A két szál madzagot összehasonlította, s ha a két hossz egyforma volt, akkor közölte: a beteg még menthető. Ha a különbség túl nagy volt, akkor a beteg menthetetlennek ítéltetett. E javasasszonyi praktika szerencsére már kiment a divatból. De a javasasszonyok még nem. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter Új fogamzásgátló tabletta Megjelent egy új fogamzás- gátló tabletta, a Femoden, amely a ma kapható szerek közül a legkevesebb hormonszármazékot tartalmazza. A gyártó cég ugyanis arra törekedett, hogy a fogamzásgátló tabletta hormontartalmát a hatékonyság megtartása mellett a lehető legminimálisabbra csökkentse. Ez a tabletta a női szervezetet csak minimális terheli meg. Kevésbé veszi igénybe a májműködést, a Femoden tabletta szedőinél ritkán jelentkezik fejfájás, hányinger, nem kell tartaniuk a súlygyarapodástól, a szőmövekedéstől. A klinikai tapasztalatok bizonyítják, hogy a nők véralvadási rendszerét, a zsír- és a szénhidrát-anyagcserét nem befolyásolja. Gondos orvosi ellenőrzés mellett még a cukorbeteg fiatal nők is szedhetik. A napjainkban kapható fogamzásgátló tabletták között a Femoden tartalmazza a legkevesebb hormont, nincs férfihormonhatása, és 30 éves kor felett is szedhető. A fogamzásgátló szedése a dohányzók esetében viszont a szívinfarktus rizikóját fokozza. A kontaktlencsét viselő nőknél pedig a szem szárazsága okoz gondot. Nekik a szemüveg viselését, illetve műkönny használatát javasolták az orvosok. A pirulát egyébként már több magyar nőgyógyászati klinikán kipróbálták. A tabletták szedésével kapcsolatban sok hit és tévhit él az emberekben. Pedig az ma már bizonyított - legalábbis erre esküsznek a szakorvosok -, hogy több nőgyógyászati elváltozás kialakulását akadályozza meg a fogamzásgátló tabletta. Mellbevágó kérdés, avagy az ütésálló melltartó A melltartótervezők és -készítők - eléggé el nem ítélhetően - teljesen megfeledkeztek azokról a hölgyekről, akik motorra ülnek. Egy szaklap, a Motorsprint szerkesztőnője írja a szemrehányó sorokat: „A minap motorral mentem dolgozni és egyszer csak egy, az úton hagyott 20 centis munkagödörben találtam magamat. Valami csoda folytán nem vágódtam el, de a rémület és a düh hatalmába kerített. És arra késztetett, hogy petíciót fogalmazzak meg az illetékeseknek: Miért nem készítenek megfelelő védőszerelést a női motorosoknak? Miért nincs ütésálló melltartó?! Ha már olyan szigorúan megkövetelik, hogy védeni kell a fejet, a kezet, a lábat, miért nem írják elő, hogy védjük a mellünket is?” Mellbevágó a kérdés. Évezredek szerelmi doppingszerei Gyere fel hozzám, bájitalt főztem nadragulyából! Beléndek, cickafark, légyölő galóca, maszlag, nadragulya, ördöggyökér... Vádpontok egy modern boszorkányperben? Méreggel dolgozó krimiszerzők kellékei? A természet tűz- zel-vassal pusztítandó ártószerei? Nos, amennyiben a szerelem, az érzékiség, a vágy fokozásának szándéka ártalom, akkor azok. Ha nem, akkor itt az ideje, hogy rehabilitáljuk valamennyit a múltbéli érdemek alapján. Ezek ugyanis az ember olyan ősi vágyának a megtestesítői, amelyre a hiedelem szerint a szerelem istennője, Aphrodité adhatott bátorítást. A „habokban született” - ahogy az ókorban írták róla - varázserejével ugyanis felébresztette a vágyat a közömbösökben, erotikus kalandozásokra késztette a bátortalanokat... „Afrodiziákumoknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek segítségével a szerelem isteni gyönyöreinek részesei lehetünk” - olvassuk A szerelem füveskertje című könyvben, amelyet karácsonyi ajándékként kínál a Terra kiadó azoknak, akik kíváncsiak rá, hogy néhány évezred során mivel doppingolta magát az ember a szerelmi küzdőtéren? A manapság már oly rosszul hangzó maszlagról például kiderül, hogy 10 ezer éves sírban is megtalálták a magját, mert titokzatos erejűnek tartották. Az aztékok toloatzin növénye a spanyol nyelvben toloache lett, sőt Santo Toloache képében a falusi templomokban ma is jelen van; hozzá fordulnak, ha fel akarják ébreszteni a szunnyadó szerelmet. Vélhetően az első kábítószertörvény meghozásához is hozzájárult: 1516-ban a beléndekmagot - amelyből hódító, vágyfokozó sört főztek a germánok - kitiltották a sörfőzdékből - hogy aztán illegalitásba vonuljon a boszorkány- konyha fontos kellékeként. És a bor? Afrodiziákum volt az is, természetesen. Pedig az ókori görögök nem tisztán itták, vízzel hígították. De hogy mégis erős mámort keltett, nos ez volt a titok. Figyelemre méltó módon a legtöbb görög forrás elhallgat egy növényt, amely különösen a dionüszoszi bor esetében elengedhetetlen volt: ez a légyölő galóca. Ez váltotta ki a duhajkodást, amely a misztériumok során olyan fontos szerepet játszott. \
