Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-05 / 286. szám
1994. december 5., hétfő Petőfi Népe 5. oldal A katasztrófát emberi mulasztás okozta Az eddigi vizsgálatok alapján emberi mulasztás miatt következett be december 2-án 16 óra 45 perckor az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb hazai vasúti katasztrófája a Szolnok megyei Szajol állomáson. A tragikus baleset következtében 29-en meghaltak, 52 személy megsérült, ketten súlyos, életveszélyes állapotban kerültek kórházba. Bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított három vasúti dolgozó ellen. A mentésben 30 mentőautó, 30 orvos, 21 tűzoltójármű, csaknem 80 tűzoltó, 90 honvéd vett részt és segítséget nyújtott a polgári védelem is. Keresztbe fordulva lerombolta az állomás épületét az egyik vasúti szerelvény. Göncz Árpád köztársasági elnök és Hóm Gyula miniszterelnök szombaton felkereste a helyszínt. A kormány az elhunytak családtagjainak 500- 500 ezer forint gyorssegélyt biztosít, a sérültek megsegítésére további 20 millió forintot ad. A teendők összehangolására tárcaközi bizottságot hoznak létre. A MÁV 5 millió forintot ajánlott fel az áldozatok hozzátartozóinak. Annak a hat vasutascsaládnak, akiknek háza összedőlt, 250-250 ezer forint gyorssegélyt juttatnak. Őrizetbe vették a gyanúsítottakat A vizsgálat eddigi - egyelőre nem végleges - eredményei szerint a váltó szabálytalan kezelése okozta a vasúti katasztrófát. Valószínűleg a korábban végrehajtott szabálytalan tolatás, vagonrendezés miatt maradhatott rossz állásban a váltó, s ez okozta a szerelvény kisiklását. Az eddigiek alapján' biztosra vehető, hogy a mozdonyvezetőt nem terheli felelősség. A megengedett sebesség ezen a szakaszon 120 kilométer óránkén, a szerelvény pedig 110-zel közelítette meg az állomást. A bemeneti és a kimeneti jelzők egyaránt zöldek voltak, vagyis szabad utat mutattak. A rendőrség a Btk. 185. paragrafusa (2) bekezdés D. pontja alapján halálos tömegszerencsétlenséget okozó, közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárást indított Sz. Ferenc 24 éves MÁV-dolgozó, váltókezelő, törökszentmiklósi, valamint F. István 42 éves tolatásvezető, szolnoki és I. Ferenc 26 éves tolatásvezető, örményesi lakosok ellen. A rendőrség Sz. Ferencet és F. Istvánt bűnügyi őrizetbe vette. A MÁV Rt. vezetősége biztosította az ország közvéleményét, hogy az eset minden elemét aprólékos gonddal megvizsgálja, és levonja az ezekből következő szakmai és emberi tanulságokat. A tragédia túlélői A katasztrófa túlélői így emlékeztek vissza a történtekre vasárnap: Barkó Attila 29 éves leve- leki lakos abban a vasúti kocsiban ült, amelyik az állomásépület melletti lakóházba vágódott. Az öccsével együtt utazott a fővárosba. - Egy erős rándulást éreztem, majd nekicsapódtam a fülke falának, de nem veszítettem el az eszméletemet. Csak arra tudtam koncentrálni, hogy mi lehet az öcsémmel. Amikor láttam, hogy életben van, beszélni kezdtem hozzá, próbáltam megnyugtatni, amennyire lehetett. Áz oldalára fordult vagonon később egy rést fedeztem fel és ezen sikerült kimásznom. Bevittek a váróterembe, ahonnan a mentők azonnal a kórházba szállítottak a testvéremmel együtt. A Barkó fivéreknél súlyosabban sérült meg az a 21 éves egyetemista, aki Debrecenből utazott Budapestre. A robogó vonat - emlékszik vissza - egyszercsak nagyot rándult, kialudtak a fények és újabb rándulások következtek. Elveszítettem az eszméletemet. Amikor .magamhoz tértem, egy falnál feküdtem. Segítségért kiabáltam. Körülbelül 10 percig feküdtem így, amikor egy férfi annyira megbontotta a törmeléket, hogy a segítségével ki tudtam mászni. Az állomásról egyenesen a kórházba szállítottak, ahol még péntek éjszaka megoperáltak, mert a karom több helyen eltört. A menetirányban ült az ablak mellett Nagy Sándomé, 69 éves debreceni nyugdíjas pedagógus. Hirtelen lecsúszott az ülésről, amikor a robbanász- szerű jelenséget tapasztalta. - Csak arra emlékszem, hogy egy vastag faldarab alatt feküdtem, szemem-szám tele törmelékkel. Hangosan kértem a mellettem fekvőket, hogy ne mozogjanak, mert ránk omolhat a ledőlt falrész. Nem tudom, mennyi idő telhetett el, míg végre hangokat hallottam. Rés támadt a falon, és egy férfi óvatosan kihúzott ebből a pokolból. Szerencsére két bordatöréssel megúsztam. A 76 éves Kovács Istvánná annak a négylakásos épületnek az egyik földszinti lakásban tartózkodott, amelyikbe a szerelvény belerobbant. - Éppen fürödtem. Egy hatalmas robaj- lás után törmelékek zúdultak rám. A lányom rémült arccal rohant be a fürdőszobába. Olyan volt, mintha bombatámadás érte volna a házunkat. Egy szál kabátban menekültem ki a szabadba. A csodával határos módon menekültünk meg - közölte az asszony -, ugyanis éppen vacsorához készülődtünk, a lakásunk étkező- helyisége pedig teljesen rom- badőlt. A fővárosba tartó 73 éves Makiári Károly csak egy nagy csattanásra emlékszik, majd arra, hogy legalább ketten feküdtek rajta a fülkében lévők közül. - Annyira sem tudtam megmozdulni, hogy az apró tégladaraboktól megtisztítsam az arcom. Több mint két órát töltöttem a hidegben a roncsok között, míg egy mentőbrigád kimenekített. A csodával határos, hogy csak zúzódásokat szenvedtem. Részvét a gyászolóknak Az áldozatok iránt országszerte és határainkon túl is mély részvét nyilvánul meg. Szombaton Simon Perez, Izrael állam hazánkban tartózkodó külügyminisztere fejezete ki megrendülését Hóm Gyula miniszterelnökhöz és Kovács László külügyminiszterhez címzett levelében. Viktor Csemomirgyin orosz kormányfő pénteken üzenetben fejezte ki részvétét. Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere együttérzését fejezte ki a szerencsétlenségben elhunytak hozzátartozóinak és elrendelte, hogy december 5-én, hétfőn valamennyi ön- kormányzati intézményen helyezzék ki a gyász fekete lobogóját. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete és a Mozdonyvezetők Szakszervezete az MTI-hez juttatta el részvétnyilvánítását, osztozva a gyászolók fájdalmában. A mentés hatalmas erőkkel folyt. Száj öli halállista A szajoli tragédia 29 emberéletet követelt. A rendőrség eddig az alábbi 26 áldozatot tudta azonosítani: Bagdi Jenőné, 46 éves, bi- hamagybajomi; Balogh Katalin, 18 éves, törökszentmiklósi; Bekő Andrea, 19 éves, nagykőrösi; Csók Noémi, 19 éves, nyíregyházi; Darcsi Margit, 84 éves, budapesti; Földesi Lajos, 58 éves, bi- hamagybajomi. Havasi Gyuláné, 65 éves, budapesti; Herczeg Károlyné, 57 éves, budapesti; Juhász Józsefné, nyíregyházi; Károlyi Magdolna, 8 éves, kisújszállási; Király Károly, hajdúsámsoni; Kujbini Diala Gyula, ukrán állampolgár; Magyar János, 45 éves, szajoli; Maksa Sarolta, 21 éves, ceglédi; Márföldi Péter, 19 éves, nyíregyházi; Márkus Mária, 18 éves, nyíregyházi; Nagy Roland, 17 éves, debreceni; Nagy Sarolta Adrienn, 17 éves, budapesti; Nagy Szilvia, 28 éves, szentendrei; Nemes Ferencné, 41 éves, berettyóújfalui; Pádár Tünde, 17 éves, szolnoki; Seremetné Kunyi Krisztina, 20 éves, debreceni; Sólyom Emma, 29 éves, hajdúsámsoni; Szabó Gabriella, 19 éves, tiszavasvári; Szádvári Ágnes, 21 éves, jászboldogházi; Zima Katalin, 18 éves, dunakeszi; § Hasznos Jogi Tanácsok §--------- , ----------------------------------------------------- ---------............ — ■...... , ---------- ----K ié a vagyon Házasságok köttetnek - és nagy számban bontatnak is. Utóbbi rendszerint az addig közösen birtokolt vagyon elosztásával, s többnyire szétköltözéssel is jár. Mindezt kulturáltan, igazságosan végezni már akkor is nehéz dolog, ha a válást nem „fűszerezi” gyűlölködés, a másik kisemmizésének szándéka. Még bonyolultabbá teszi az ügyet, ha gyermek is van a családban, aki ugyancsak vagyonrészre jogosult. Hogyan kell a vagyon megosztásakor az egyezséget megkötni megegyezésen alapuló válás esetén? Ehhez adunk jogi támaszt a Házi jogtanácsadó segítségével.- válás után? A megegyezésen alapuló válás egyik előfeltétele, hogy a házastársak az ingatlanon fennálló köKECSKEMÉT VÁROS KÖZÖS POLGÁRMESTERJELÖLTJE /Fizetett választási hirdetés/ zös tulajdon megszüntetésének kivételével a házastársi közös vagyon megosztásában is megegyezzenek, és egyezségüket e körben is jóváhagyja a bíróság. A vagyoni megállapodás során ügyelni kell arra, hogy az egyezség végrehajtható legyen, például, ha valamelyik házastárs készpénzfizetést vállal, annak határidejét is rögzítsék. Közös banktartozás egyik házastárs által történő átvállalásának előfeltétele, hogy ahhoz a bank is hozzájáruljon. A vagyoni megállapodás során gyakran előfordul, hogy akár a közös gyermek érdekében, akár más okból, az egyik házastárs igen jelentős vagyoni értékről mond le a másik javára. A családi viszonyok sajátos természetével összefüggő joglemondást tartalmazó egyezséget nem lehet elfogadhatatlannak tartani. A joglemondó nyilatkozat indokát azonban célszerű rögzíteni a későbbi viták elkerülése végett. Ha a közös vagyon kizárólag ingóságokból áll, a vagyonjogi megállapodás megkötése viszonylag egyszerű. Ha ugyanis e tárgyakat a házastársak egymás között már megosztották, azok birtokba adása is megtörtént, az egyezségnek csak azt kell tartalmaznia, hogy a házastársaknak egymással szemben a házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatban további követelésük nincsen. A családjogi törvényhez kapcsolódó miniszteri rendelet által nyújtott, most említett lehetőség leegyszerűsíti a vagyoni megállapodás megkötését, de nyitva marad az a kérdés, hogyan történjen az egyezség megszövegezése, ha a házastársak valóban már el is osztották az ingókat, de fennmarad valamilyen ingatlanra - például öröklakásukra - a tulajdonközösség. A bonyodalmat az is nagyrészt okozhatja, hogy különösen nagy értékű ingóságok - értékes személygépkocsi, jelentős ékszerek stb. - az ingatlan közös tulajdonának a későbbiekben átváltással való megszüntetésénél is számításba jöhetnek. Ezt a válni készülő házasoknak sem szabad figyelmen kívül hagyniuk. Igazságtalan vagyoni megállapodás létrejöttét a bíróság részben a felek szermélyes meghallgatásával, részben pedig azzal védheti ki, ha a kereset- levélhez csatolt vagyoni megállapodásról szóló okirat eléggé részletes eligazítást ad. A bíróság által jóváhagyott egyezségben vállalt kötelezettségeket nem lehet egyik napról a másikra újból eredményesen vitatni. A családjogi törvény szerint ugyanis a felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól csak akkor lehet kérni, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél vagy gyermekük érdekét súlyosan sérti.
