Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-30 / 307. szám
1994. december 30., péntek 5. oldal Megyei Körkép HUMÁNUS, MEGBÍZHATÓ MEGOLDÁS Alapítványok gazdátlan állatokért A BAJAIAK VÁRJÁK A DÖNTÉST Módosítják a hajózás szabályait A kiéhezett, kóbor kutya veszélyes is lehet. pn-archIv Semmit sem von le a félegyházi Fidó bácsi alapítvány létrehozóinak érdemeiből, hogy - tudomásukkal ellentétben - nem az övéké az egyetlen, alapítványi állatmenhely a megyében. A róluk szóló, lapunkban megjelent cikkre is azért reagáltak a másik két alapítvány képviselői, mert véleményük szerint fontos, hogy a közvélemény tudomást szerezzen létezésükről. Két évvel ezelőtt jegyezte be a cégbíróság a Környezetünk Állataiért Alapítványt. Szervezője, létrehozója dr. Török László kecskeméti bőrgyógyász, igazgató főorvos. Nemcsak kutyák, hanem mindenféle gazdátlan háziállatok istápolá- sát vállalták, bár kétségtelen, hogy elsősorban kutyából van a legtöbb. Az emberek a hűségéről, megbízhatóságáról ismert állatot érzik legközelebb magukhoz, ugyanakkor - ez a tapasztalat - ebből kóborol a legtöbb a városokban, a falvakban és a tanyavilágban is. Talán mert az ember nem elég „hűséges”? Mint Hartmann Judit kuratóriumi tag elmondta: számlájukon elegendő pénz gyűlt össze ahhoz, hogy gondját tudták volna viselni a hozzájuk kerülő négylábúaknak, amíg gazdát nem találnak. Helyük azonban nem volt elegendő hozzá. Erre a célra tehát a gyepmesteri telep felét kérték egyszeri támogatásként az önkormányzattól. Az alapítvány kérésére egy évig még csak nem is válaszoltak. Menhely nélkül a legtöbb, amit tehetnek, hogy a kóbor állatok önkéntes istápolóit támogatják anyagilag. Tavaly megszervezték a nem fajtatiszta kutyák szépségversenyét, aminek bevétele az alapítvány tőkéjét növelte. Az idén tavasszal nagyobb ■ összeget utaltak át a kecskeméti állatkórház alapítványának azért, mert ha más megoldás nincs, azt tanácsolják a gazdátlan kutya elhelyezése miatt őket felkeresőknek, hogy segítségért az állatkórház menhelyéhez forduljanak. Ä Kecskeméti Állatkórház Gazdátlan és Beteg Állatokért Alapítvány tavaly december óta, tehát pontosan egy éve működik. Létrehozói az intézmény orvosai: - dr. Tuboly Csaba, dr. Bende Zoltán, a kuratórium elnöke és dr. Lakos Kálmán, a megyei állat-egészségügyi állomás higiénikusa. Az intézményben mindig is volt egy-két jobb sorsra váró kutya. Amikor a válságos anyagi helyzetbe került kórház számára segítséget kértek az önkormányzattól, az illetékesek azzal az ötlettel álltak elő: hozzanak létre kutyamenhelyre alapítványt, amiből esetenként kölcsönt vehetnek fel, ha az intézmény megszorul. Időközben a kórház gazdálkodása stabilizálódott, a menhely viszont nehéz anyagi helyzetbe került. Számlájára kevés pénz folyt be, az istápolásra szoruló kutyákat viszont folyamatosan szállítják nekik. Eddig több mint százat vettek gondozásba, többségüknek találtak gazdát (természetesen nem kémek értük pénzt). Akadtak azonban - leginkább az öregek, betegesék, balesetben megnyomorodottak -, amelyeknek elhelyezése teljesen reménytelennek bizonyult, mert nem volt senki, aki elvitte volna őket. Bizonyos várakozási idő után megkapták utolsó injekciójukat. Minden egyes menhelyi kutyáról külön kartont vezetnek, dokumentálva, hogy milyen kezelésben, védőoltásban részesültek, hová kerültek. Az állatkórház menhelye tehát megbízható, működő intézmény, olyan feladatokat lát el, amire az önkormányzat nem kis ösz- szeget költ évente. Ha ennek az összegnek legalább egy részét a menhelyre fordítanák, feleslegessé válna a gyepmesteri tevékenység fenntartása, illetve csak a legalapvetőbb szolgáltatásra korlátozódna a feladata. Most azonban még teljes mértékben a társadalom jóindulatában - meg a szerencsében - bízhatnak a kivert vagy elveszett kutyák. Jelenleg annyi pénz van az alapítvány számláján, amennyi 10-15 kutya egy hónapi élelmezésére elég. Pedig azok száma is egyre növekszik, akik a saját kutyájuk kölykeivel állítanak be a kórházba, viszik a teljes almot, nem bajlódnak a kiskutyák elajándékozásával. Jelenleg négy, két hónapos németjuhász kölyök is várja szerető gazdáját. A kórház orvosai azt tapasztalják: kevesen tudják, hogy a kankutyát is, a szukát is lehet ivartalaníttatni. Sőt, a nem kívánt szaporodásnak a párzás után idejében adott injekcióval is elejét lehet venni. Á harapá- sos baleseteket nemcsak az arra idomított, ridegen nevelt, hanem az elvadult, éhező kutyák is okozzák, s így azok is veszélyesek lehetnek. Almási Márta Egyáltalán nem találkozott az egy éve életbe lépett, új hajózási szabályzat széles körű megelégedéssel az érintettek körében. Sőt a paragrafusok módosítását javasolták. Baján az országgyűlési képviselő és az önkormányzat is felvállalta a kishajó-tulajdonosok és a horgászok problémáját, és több levélváltásra is sor került a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal. Legutóbb Cserháti János volt alpolgármester és Kovács SánNemrég érkezett haza'Francia- országból Szuvák Attila százados, a kiskunhalasi 36. Gábor Áron Páncéltörő Tüzérdandár tisztje. Három hónapos törzstiszti iskolának volt a Párizstól hetven kilométerre lévő Com- piegne kisvárosban az egyetlen magyar hallagtója. Beszélgetésünk során először arról kérdeztem a fiatal, mindösze 29 éves tüzérszázadost, hogy miként jutott ki Franciaországba?- A Honvédelmi Közlönyből értesültem a lehetőségről, amelyre már vártam és készültem. Úgy láttam, hogy az előírt feltételeknek megfelelek, elöljáróim is támogatták az elhatározásomat, így benyújtottam a pályázatom, amelyet el is fogadtak.- Milyen feltételek voltak?- Szakirányú főiskolai végzettség, legalább középfokú nyelvvizsga, kifogástalan e- gészségi állapot és jó fizikai állóképesség. ’87-ben fejeztem be tanulmányaimat a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán. A Szentesen megkezdett és Kiskunhalason folytatott katonai pályafutásom is jó iskola volt számomra. A francia nyelvet a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia nyelvtanfolyamán tanultam. Az orvosi vizsgálatokon szintén megfeleltem az előírásoknak.- Más országokból is érkeztek tisztek az-iskolára? dor, a bajai horgászegyesület kikötővezetője írt levelet Lotz Károly miniszternek, amire a napokban jött válasz. Dr. Scharle Péter helyettes államtitkár tételesen adott választ a bajaiak kérdéseire. Elmondta, hogy az új hajózási szabályzat elkészítésekor úgy döntöttek, hogy egy év eltelte után független szakértői bizottság megvizsgálja hatását és eredményét, és ha kell, javaslatot tesz a módosításra. A munka már elkezdődött, és az első megállapíSzuvák Attila tüzér- Igen. Összesen tizenheten voltunk külföldiek. Tíz afrikai, egy brit, két német és velem együtt négy közép- illetve kelet-európai.- Mivel foglalkoztak a három hónap alatt?- Tanultunk kommunikációt és informatikát. Ezek az ismeretek a kapcsolatteremtésben, a feladatokra való felkészítésben és a tájékoztatásban segítenek bennünket. Bővítették a katonai egységekkel és a harcászattal kapcsolatos ismereteinket. Érdekességként említem, hogy Franciaországban mozgósításkor - legyen az békében vagy krízis esetén - megengedett a szükséges katonai rekvirálás.- Milyen információt tud tás az, hogy a rendelet felülvizsgálata elengedhetetlen. Az államtitkár-helyettes szerint nincs még mód arra, hogy 10 kW-ról 4 kW-ra állítsák vissza a csónakmotoroknál a vizsgáztatási kötelezettséget. Arra viszont határozottan ígéretet tett, hogy a hajózással kapcsolatos hirdetményeket, jogszabályokat megpróbálják időben eljuttatni az érintettekhez. A bajaiak kíváncsian várják, milyen módosításokat hoz a szakértők tanácsa. - papp adni arról, hogy miért vállalják külföldi tisztek továbbképzését a franciák?- Egyrészt bővíteni akarják a más országokkal való katonai kapcsolataikat, másrészt lehetővé kívánják tenni, hogy az esetleges katonai együttműködésben közel azonos felkészültségű tisztek vehessenek részt. Gyakorlásként minket már bevontak egy képzeletbeli - Magyarországgal kapcsolatos - ENSZ békefenntartó akcióba.- Mivel töltötték a tanuláson kívüli időt?- Sok volt a protokolláris elfoglaltság, amelyen részt kellett vennünk, így kevés szabadidőnk maradt. Ezt kihasználva a külföldieknek kirándulásokat szerveztek, melyek során ismerkedtünk Compiegne és a hozzá közel lévő városok - köztük Párizs - nevezetességeivel, a közvetlen és kedves francia emberekkel.- Az iskola véget ért, hogyan tovább?- Kivettem az elmaradt nyári szabadságom, amelyet otthon töltök el. Sokat vagyok együtt a hatéves kisfiámmal, Ádámmal, segítek a feleségemnek, aki munkája mellett három hónapra a családfenntartás minden gond- ját-baját magára vállalta. Január másodikétól ismét a dandárnál dolgozom, munkám során igyekszem hasznosítani a francia törzstiszti iskolán tanultakat. Kiss Béláné VISSZATÉRT A HALASI DANDÁRHOZ Franciaországban bővítette ismereteit A TÁRGYALÓTEREMBŐL 0 Anyjára támadt egy kétméteres akáckaróval Telt ház a táborban Két bűncselekményt is elkövetett a soltszentimrei Bíró Lajos, harmincnyolc éves férfi az utóbbi egy év alatt. Az egyiket még 1993. december 9-én, a másikat pedig 1994- július 17-én. Az ügyet a megyei bíróságon dr. Bodóczky László tanácsa tárgyalta és a következőket állapította meg. A nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező férfi munkabíró korától különböző munkahelyeken dolgozott. A bűncselekmények elkövetése idején a MÁV-nál volt krampá- csoló, jelenleg alkalmi munkás. 1979-ben, huszonhárom éves korában kötött házasságot, de rendszeres italozásai miatt a felesége 1993. december 3-án elhagyta a közös lakást és két kiskorú gyermekével anyósához, Kiss Sándoméhoz költözött a Soltszentimre, Kossuth Lajos utca 7. szám alá. Bíró Lajos anyjával is haragban volt. Az elköltözés után néhány, nap múlva a két asszony arról szerzett tudomást, hogy az egyedül maradt Bíró a volt közös lakásból egymás után eladogatja az ingóságokat. Olyanokat is, amelyek nem kizárólag az ő tulajdonát képezik. Ezt megakadályozandó úgy döntöttek, hogy bizonyos tárgyakat elhoznak onnan. Gépkocsival meg is érkeztek a Mátyás utca 20. szám alatti házhoz, s miközben Bíró Lajosné bent tartózkodott, megérkezett a férj. Nem szólt semmit, csak felkapott egy kétméteres rudat és azzal az anyjára támadt. Fejére akart ütni, de az asszony hirtelen felemelte a jobb karját és ezzel kivédte az ütést, bár karcsontja eltörött, súlyos sérülés jött létre, amely negyven nap alatt gyógyult meg. Ézzel az ütéssel a gond pillanatnyilag megoldódott. Az egyedül maradt férfi ivott, s bizonyára egymás után adogatta el a nélkülözhető tárgyakat, az anyóshoz költözött asszony pedig nevelte a két gyereket. Bíró azonban kifogyhatott a mozdítható dolgokból, mert 1994. július 17-én este ittas állapotban megjelent volt feleségénél, hogy onnan elvigye a nászajándékba kapott szőnyeget. Nem valószínű, hogy lakását akarta otthonosabbá tenni vele. A feleség és a férj között a szőnyeg miatt veszekedés kezdődött, s eközben érkezett a helyszínre Kiss István, akinek az élettársára sértő megjegyzéseket tett az ittas Bíró. Ezt természetesen Kiss kifogásolta. A férfi szépen összehajtogatta a szőnyeget és kiment az udvarra. Ekkor jött meg a bátorsága arra, hogy Kiss Istvánnak válaszoljon. Be is kiabált a lakásba, s nem éppen irodalmi stílusban kérte „ellenfelét”, jöjjön ki. Még ki sem lépett az ajtón, félrehúzta a sötétítőfüggönyt, amikor a vele szemben álló Bíró Lajos egy akáckaróval fejbe akarta vágni. Kiss ösztön- szerűen elrántotta a fejét, s így az ütés, a karó éle a halántékát érte, ahol egy hat centiméteres repesztett seb keletkezett. Bíró azonban nem adta fel. Egy újabb ütéssel már valóban fejbe vágta a másikat, s egy zúzódá- sos sérülést okozott. A két sérülés egy hét alatt gyógyult meg. Figyelemmel azonban az elkövetés eszközére, az ütések helyére, nem a vádlotton múlott, hogy koponyaűri vérzéssel járó koponyatörés nem jött létre. Ebben az esetben ugyanis - hangzott az orvosi vélemény - közvetlen életveszélyt okozó sérülés keletkezett volna. Bíró Lajos a tárgyaláson beismerő vallomást tett, cselekményeit megbánta. Mindezt alátámasztották a tanúk és az orvos szakértők vallomásai is. A sértettek megbocsájtottak Bírónak. Mindezeket figyelembe véve a bíróság bűnösnek mondta ki Bírót életveszélyt okozó testi sértés kísérletében és súlyos testi sértés bűntettében. Ézért - halmazati büntetésként - kétévi börtönre ítélte, amelynek végrehajtását négyévi próbaidőre felfüggesztette. Kötelezte a felmerült 15 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet jogerős. Gál Sándor Immár második hónapja folyamatosan zsúfolásig megtelt Baján a Gyermek- és Ifjúsági Tábor. Jelenleg 153 lakója van az intézménynek. Többségében Budapestről érkeztek vendégek, akik szilveszter éjszakáját is a Sugovica-parti városban töltik. Mint azt Készéi Jánosné, a tábor vezetője elmondta, Lebuktak i Még karácsony estéjén sem ünnepeltek a betörők Tiszakécs- kén, ugyanis 24-én este betörtek a Rákóczi utcai Sütőipari Szakboltba. A lakosság segítségével a rendőrség elfogta az egyik tettest. A két barát, T. János és az időközben előkerült B. Sándor üres kézzel távoztak megnőtt az érdeklődés a bajai szálláshelyek iránt. Az idelátogatók megkedvelték a várost, közöttük többszörösen visszatérő vendégek is vannak. Ebben bizonyára közrejátszik az is - véli a tábor vezetője -, hogy az árak elérhetőek és a szolgáltatás minőségét is megfelelőnek tartják. a betörők a helyszínről - a rendőrségre. P. Pál szintén kécskei lakos karácsonykor besurrant az egyik ismerős Arany János utcai ház kerítésén, és a nyitott alsóhelyiségből elvitte a gázpalackot. Természetesen nem főzéshez kellett neki, mert igyekezett áron alul túladni rajta. Öttömös Község Képviselő-testűlete pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. A pályázat feltételei:- igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesftés és- legalább 2 éves közigazgatási szakmai gyakorlat. A pályázathoz mellékelni kell:-1 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,- szakmai életutat is bemutató önéletrajzot,- a diploma közjegyző által hitelesített másolatát. Felmentés adható annak, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait megkezdte, illetve a szakmai gyakorlat csökkenthető vagy elengedhető. A pályázatokat 1995. január 20-áig lehet benyújtani Öttömös község polgármesteréhez (6784 Öttömös, Felszabadulás u. 12 ). Érdeklődni lehet a 62/385-044 telefonszámon, Bata Ferenc polgármesternél. Rendkívüli akció a SULÁK-nál! Vv 1 00%-On számítjuk be Ij kárpótlási jegyét december 31-éig Sulák szőnyeg, padlószőnyeg és tapéta vásárlásánál. Ne feledje: Szombaton 12 óráig nyitva tartunk! a Sulákkal Dunújváros, Vasmű úti Sulák Áruház. Telefon: 25/323-711 (36841)
