Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-29 / 306. szám
1994. december 29., csütörtök Megyei Körkép 5. oldal Életmentők kitüntetése Baján ÖT KISKŐRÖSI KÖNYVTÁROS ÁLLÁST KERES Menekülés a visszatért igazgató elől A viharos társbérlet helyszíne. A könyvtár és a művelődési ház ugyanis egy épületben található. Kiskőrösön a választások előtti utolsó képviselő-testületi ülésen kinevezték a Petőfi Sándor Közművelődési Szolgáltató Intézet és Városi Könyvtár igazgatóját. Sokan akkor azt gondolták, hogy ezzel végre nyugvópontra jut az összevont kulturális intézmények másfél éve húzódó ügye. Nagy István igazgató két héttel ezelőtt bejelentette, hogy december 16-ai hatállyal általános helyettesévé s egyben a könyvtár vezetőjévé nevezi ki Izsák Lászlót, aki 1977-től ’88-ig már irányította a könyvtár munkáját. A hét könyvtáros közül öten - mintegy válaszként - bejelentették, hogy azonnal új állás után néznek. Négyen ülünk le a könyvtár egyik kisebb szobájában. A könyvtáros hölgyek munkaértekezletről jönnek, amit már az új igazgató tartott. Keserűen nevetve közük: - Már ott tartunk, hogy magnóra vesszük, amit Izsák úr mondott. Megfélemlítés és megaláztatás Kérdeznem nem sokat kell, ömlik belőlük a szó. Elsőként a ’90-től ’94-ig- volt igazgató, Szabó Gyuláné beszél. Elmondja, hogy a nemrégiben lezárult pályázaton csak a kollektíva unszolására indult, mivel meg volt a veszélye, hogy ha Nagy István győz, kinevezi a könyvtár élére Izsák Lászlót. Ezt pedig senki sem akarta. Ilyen irányú kérésüket jelezték is, de az sehol sem talált meghallgatásra. Egyébként a régi-új vezetőt jól ismerik. Dolgoztak a keze alatt korábban is több évig, és sem emberileg, sem szakmailag nem tartják alkalmasnak a vezetői székbe. Szerintük csak szétvernie sikerült a könyvtárat igazgatói működése során. Szabó Gyuláné az elmúlt négy év sikereit állítja ezzel szembe. Mint mondja, mind a gazdasági mutatók, mind a kollektíván belüli légkör igen pozitívan alakult. Kaotikus állapotok Furcsállja azt is, hogy egy szakirányú végzettség nélküli embert neveztek ki vezetőnek, amikor a dolgozók közül hárman is rendelkeznek könyvtáros diplomával. Amikor erre a kinevezés után rákérdezett, Nagy István azt válaszolta: - Mert így döntöttem. Ez a döntés pedig nekünk visszahozza a megfélemlítést, a megaláztatást, ami itt a nyolcvanas években volt jellemző - teszi hozzá a volt igazgatónő. * Szentendrei Pálné fontosnak tartja kiemelni, hogy minden lehetséges fórumon kérték, ne Izsák László legyen a vezetőjük. Nagy István egyenként is megkérdezte a könyvtár dolgozóit, akik közül egyetlen ember állt jelenlegi főnökük mellé. Schiller Katalin azokra az évekre emlékszik, amikor Izsák László volt az igazgató. Mint mondja, ’86-ban éppen az ő vezetési módszerei miatt volt kénytelen elmenni az intézményből. Kaotikusnak tartja az állapotokat, mivel nincsenek munkaköri leírásaik az intézmény-összevonás óta, nincs szervézeti és működési szabályzatuk, nincs jövő évi költségvetésük. Kifogásolja azt is, hogy az összevonás miatt a közös kalapba megy minden, így jelentős anyagi veszteség éri a könyvtárat. A megoldást szerinte az összevonás visszafordítása jelentheti. A szakmára kell koncentrálni Természetesen megkérdeztük Izsák Lászlót, a régi-új könyvtárvezetőt is: mit szól a szakmai és emberi alkalmatlanságát kifogásoló véleményekhez.- Tudja, hogy van ez - kezdi Izsák László - az ember saját magáról bizonyítványt kiállítani csak nagyon szubjektiven tud. Erről inkább kérdezzen meg engem ismerő, hozzáértő szakembereket. Tényeket azonban mondhatok. Tizennégy évig voltam ezt megelőzően ennek a könyvtárnak az igazgatója. Akkoriban különböző fórumokon azt mondták, hogy ez a megye legjobb könyvtára. Hogy ebben igazgatóként volt-e részem vagy sem, ezt másnak kell eldönteni. A tizennégy év alatt én fegyelmit senkinek sem adtam, senkit sem küldtem el, ezzel ellentétben az utódom, Szabóné fél év alatt öt főt bocsájtott el. Azt hiszem nem szakmai bugrisság- ból választottak meg a megyei és országos könyvtáros szervezetekben vezetőségi tagnak. Az elmúlt öt évben a könyvtár nem fejlődött Az embertelenséget illetően pedig meg kellene kérdezni azt, aki ilyet állít, mert legjobb emlékezetem szerint itt az egyik legkiválóbb kollektíva dolgozott. Annak idelyén a hölgyek büszkék voltak arra, hogy ennek a könyvtárnak a dolgozói lehetnek. Itt szerezték meg a diplomájukat is. Annak idején minden támogatást megkaptak, a szállodától kezdve mindent. Egyikük például lakást kapott a közbenjárásomra.- Mégis, miben látja az ellenségeskedés okát?- Az utánam jövő igazgató a velem szimpatizáló dolgozók közül négyet elküldött és csak kettőt hagyott meg. Ezen kívül van hiúsági kérdés is a dologban. Természetes, hogyha valaki igazgató volt, és most nem sikerült elnyernie a pályázatot, az nem veszi örömmel tudomásul ezt. Akik támogatták, azok is kudarcnak érzik ezt a döntést.- Hogyan lehet ezután együtt dolgozni?- Szerintem a szakmára®kell koncentrálni. Félre kell tenni a személyeskedést. Vannak szakmai feladataink. Sajnos az elmúlt öt évben ez a könyvtár nem fejlődött szakmailag megfelelően. Tönkrementek a korábban kialakult szolgáltatásaink nagy része, tönkrementek a kapcsolataink. Még egyszer hangsúlyozom: a szakmára kell koncentrálni, és akkor lehet együtt dolgozni.- Mit mond az ön szakmai végzettségét hiányolóknak?- Azt, hogy nekem van itt a legfrissebb diplomám. Tavaly szakinformatikus diplomát szereztem. A könyvtárak jövőjét illetően a számítógépes információ-tárolás és -közvetítés óriási jelentőséggel bír. De kérdezze meg erről is bármelyik szakembert. Ez egy tizenöt évvel ezelőtt szerzett diplomához viszonyítva egészen más szemléletű. De nem biztos, hogy a diploma alapján kellene csak véleményt alkotni. Minden csoda három napig tart Megkérdeztük az összevont intézmény igazgatóját, Nagy Istvánt is, akinek döntése ekkora vihart kavart.- Én 1985-től közművelődési felügyelő voltam ebben a városban. így munkakapcsolatom volt Izsák Lászlóval, és nagyon jól tudtam, hogy a könyvtár milyen pályát futott be az ő vezetése alatt. Egyébként könyvtáros szakmai körökben is elismert volt a kiskőrösi könyvtár. Döntésemkor ez motivált, és gondolom az sem véletlen, hogy - éppen nem régiben - Izsák Lászlót kinevezték a könyvtárosok országos egyesületének valamelyik szekciójának elnökévé. A könyvtáros hölgyek által kifogásolt szakirányú végzettséggel kapcsolatban pedig any- nyit, éppen most folyik a vita, hogy diplomának számít-e vagy oklevélnek. Ahhoz képest egyébként, hogy régen milyen rend volt a könyvtárban, ma kaotikus állapotok uralkodnak. Én mint olvasó tapasztalom ezt. Minden dolgozót megkérdeztem még a döntésem előtt, hogy tudna-e együtt dolgozni Izsák úrral. Lényegesnek tartom megjegyezni, hogy volt olyan is, aki azt mondta, hogy csak az nem tud vele együtt dolgozni, aki nem akar. Jól tudom, hogy korábban ő kemény fegyelmet követelt. Lehet, hogy a hangnem nem mindig volt megfelelő. Most azonban annyiban változik a helyzet, hogy nem ő az elsőszámú vezető, így ha gond van, jöhetnek hozzám. Személyi ügyekben nem is lesz döntési jogköre. Szerintem minden csoda három napig tart, a kedélyek hamarosan meg fognak nyugodni. W. Király Ernő Tegnap délelőtt három fiatal - Hajdú János bátaszéki, Pallós Ákos Ferenc és Weinhardt János bajai lakosok - életmentő emlékérem kitüntetésben részesült a bajai polgármesteri hivatalban. Annak idején megírtuk, hogy a közvéleményt megrázó tragédia, amely augusztus 10-én a Duna bajai szakaszán történt, kettős halállal zárult. Az 1480-as folyamkilomé- temél a jobb oldali partszakasz kifejezetten veszélyes, ugyanis itt a víz mozgását a kőgát szabályozza, s egyik jellemzője a visszaforgó vízmozgás. A homokzátonyon napozott Hajdú János ikertestvérével, Hajdú Lászlóval és annak barátnőjével, Frányó Terézzel. Egyikük sem tudott úszni. Délután fél kettő körül Hajdú László és Frányó Teréz úgy döntött, hogy eljött a fürdés ideje. Nemsokára Hajdú János észrevette, hogy a fürdőzők a mély szakasz felé sodródnak. Segítségért kiáltott, s bár maga sem tudott úszni, azonnal mentésükre indult. Kunszálláson karácsonyra támogatást kapnak a három vagy annál több gyermeket nevelő családok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők - tájékoztatta lapunkat a polgármesteri hivatal munkatársa. Az érintettek közül mégsem mindenki kapta meg az ígért segítséget. Ennek okáról Makány Ferenc polgármestert kérdeztük. Elmondta, hogy az idén a rendkívüli nevelési keret már szeptemberben jócskán megcsappant, mivel az általános iskolások ingyen kapták tankönyveiket és a község közép- és főiskolásai is beiskolázási Sajnos már nem tudta kimenteni őket, mert a nyakába és a karjába kapaszkodtak, s így mindhárman lemerültek. Weinhardt János és Pallós Ákos ekkor vette észre, hogy három személy fuldoklik a Dunában. Gondolkodás nélkül vízbe vetették magukat, és Hajdú Jánost kihúzták a partra, majd elsősegélyben részesítették. A kimentett rögtön mondta nekik, hogy testvére és annak barátnője - akiket ki akart menteni - még mindig a vízben vannak. Segítségért kiáltót azonban már nem láttak, csak azt, hogy több fiatalember a kőgát örvényének a zátony felé csavarodó sodrásában próbál1 kozik a mentéssel. Hiába... Ezt követően Weinhardt János értesítette a mentőket, akik nemsokára a helyszínre érkeztek. Hajdú László (22 éves) és Frányó Teréz (18 éves) a Dunában lelte halálát. Hajdú János viszont mentő és mentett lett egyszemélyben. (lőrinczi) támogatásban részesültek. így decemberre már csak 141 000 forintjuk maradt, ezt tudták szétosztani a legjobban rászoruló családok között. Hatvankét család kapott gyermekenként ezer forint támogatást, kimaradtak azonban azok, akiknél a képviselő-testület úgy ítélte meg, hogy szociális helyzetük alapján kevésbé rászorultak. Mindezek ellenére - mivel nem jelentős összegről van szó - keresik a megoldást, hogy a kimaradt néhány család is megkaphassa utólagosan a támogatást, ami biztosan jól jön karácsony után is. S. E. Hajdú János, Pallós Ákos Ferenc és Weikardt János, a három bátor, fiatal életmentő. Mindenki megkapja az ígért támogatást A TÁRGYALÓTEREMBŐL Véletlenül elsült a vadászfegyver, meghalt egy kiskunhalasi férfi Tragédia történt 1993. június 13-án a délelőtti órákban Zsana külterületén, egy Nisan Terrano terepjáró gépkocsiban. Elsült egy vadászfegyver, és olyan súlyosan megsebesítette a 37 éves Szekeres József, Kiskunhalas, Kunkapitány utca 4. szám alatti lakost, hogy az a kórházba szállítás közben meghalt. Az esetből bírósági ügy lett. Az ügyészség foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségének vádjával bíróság elé állította Réz Attillát, a 43 éves,' Kiskunhalas, Tambura utca 2. szám alatti lakost. Az illető éppen úgy tagja volt a halasi Diana Vadásztársaságnak, mint Szekeres. Az ügyet a kecskeméti bíróságon dr. Feleky István tanácsa tárgyalta. Nézzük meg, mit állapított meg a bíróság, mi történt a gépkocsiban, kit terhel a felelősség egy ember haláláért? A két ember, Réz Attila és Szekeres József, az említett nap délelőttjén, tíz óra körül a terepjárón elindultak, hogy szarkára vadásznak. Réz magával vitte 15 éves fiát és nyolc éves kislányát is. Mindketten rendelkeztek fegyvertartási engedéllyel, vadászigazolvánnyal, vadászjeggyel, sőt, Réz vadásznaplójába - az előírásnak megfelelően - bejegyezte a délután kettőig tervezett vadászatot. Szekeres ezt elmulasztotta. Viszont saját vadászpuskáját még indulás előtt a gépkocsi csomagtartójába tette. Réz Attila sörétes, duplacsövű puskáját már menet közben Szekeres vette ki a tokjából, hogy összeszerelje a kocsi jobb első ülésén utazva, miközben a kocsit Réz Attila vezette. Kiskunhalas külterületén megálltak, Szekeres kiszállt, megtöltötte a fegyvert és két lövést adott le repülő galambokra. Ezután továbbmentek, de a kocsiban megváltozott az „ülésrend”. Réz Attila átengedte a vezetést a fiának, ő ült az első jobboldali ülésre, Szekeres pedig - kezében a lehajtott csövű puskával - hátul, a vezető mögött, a kislány mellett foglalt helyet. Már Zsana külterületén jártak, amikor Szekeres szarkákat látott, és szólt a fiúnak: álljanak meg. Lehúzta az ablakot, és a menetközben újra- töltött fegyverrel kétszer kilőtt. Ezt Réz Attila helytelenítette, ugyanakkor ő is nézegette az autó előtt röpködő madarakat. Közben Szekeres ismét megtöltötte a fegyvert, s kissé előrehajolva oda akarta nyújtani társának. mondván: „Itt a puska, lőjél te”. A fegyvert tusájával előre tartva nyújtotta Réznek a két ülés között úgy, hogy a cső vége az ő mellétől talán egy centiméterre volt. Réz meg is fogta a puskát, hogy átvegye, s egy pillanatig egyszerre ketten fogták a fegyvert. Ebben az egyetlen pillanatban azonban a fegyver elsült. Á melíbelőtt Szekeres erősen vérzett, és a jobboldalára dőlt. Társa megrémült, lehajtotta a puska csövét, kidobta belőle a hüvelyt és a benne maradt lőszert, átvette fiától a vezetést és a kiskunhalasi kórház felé vette az irányt, de közben gyerekeit a városban kitette. Mielőtt azonban elérte volna a kórházat, Szekeres József meghalt. Később a boncolás során megállapították, halálát a főütőér szakaszán a sőrétek négy szakadást okoztak, s ez elvérzést eredményezett. Ezenkívül természetesen más sérüléseket is szenvedett, hiszen a lövés szétroncsolta a mellkas jobboldali lágy részeit, a mellhártyale- mezt, a máj, a tüdő egy részét is, sőt, két bordáját is eltörte. A bíróság Réz Attilát az ellene emelt vád alól - bizonyítottság hiányában - felmentette. Az indoklásban kifejtette: nem volt megállapítható, hogy az elsütőbillentyűt (a ravaszt) ki húzta meg. Egyaránt valószínűsíthető ugyanis, hogy abba az átadásnál óvatlanul belenyúlhatott a sértett és a vádlott is. Megállapította a bíróság, hogy Réz foglalkozási szabályt nem szegett meg. A sértett Szekerei viszont több, a vadászfegyver kezelésére vonatkozó szabályt nem tartott be. így azt az előírást, amely szerint a fegyvert a vadászat során biztosítva, csőtorkolattal lefelé tartva szabad átadni, és hogy a fegyvert a töltés után azonnal biztosítani kell. A nyomozás során lefoglalt vadászfegyvert a bíróság Réz Attilának kiadta. Az eljárás során felmerült bűnügyi költség jelen esetben az államot terheli. Az ítéletet az arra hivatottak tudomásul vették, így az a kihirdetés napján jogerőre emelkedett. Gál Sándor
