Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-28 / 305. szám

10. oldal Tisztelt Szerkesztőség 1994. december 28., szerda OLVASÓSZOLGÁLAT Változatlan áron! Sok telefonhívás érkezett olva­sószolgálatunkhoz a nagyon várt falinaptárunkkal kapcso­latban. Aki valamilyen okból nem jutott hozzá a Petőfi Népe falinaptárához, még mindig megvásárolhatja az újságáru­soknál a december 24-ei, szombati lapszám melléklete­ként. Közületi előfizetőink főként az iránt érdeklődtek: vajon el- késtek-e már a jövő évi újság díjának befizetésével? Január­tól csak azoknak a közületek- nek tudjuk eljuttatni lapunkat, akik időben előfizették azt. Ha valamely okból ez nem történt meg, kérjük, sürgősen jelezzék olvasószolgálatunknál. A Bérc Hotel Mátrával közö­sen új szállodás játék kezdődik a héten. A három megjelenő szálloda-emblémát egyszerre beküldők között egy kétszemé­lyes hétvégi üdülést sorsolunk ki teljes ellátással. A kényelem a pénteki vacsorától vasárnap ebédig tart. Januári és februári előfizető­ink ismét pályázhatnak a nép­szerű Szerencsekerék játé­kunk 400 értékes nyeremé­nyére. A Petőfi Népéből kivá­gott részvételi szelvényeket át­veszik a saját kézbesítőink, s leadható helyi szerkesztősége­inkben, illetve terjesztési ügy­nökségeinknél. A pályázati szelvények korlátlan számban beküldhetők: ahány cédula, annyi nyerési esély! A fődíjak: I. Színes televízió, II. Mikro­hullámú sütő. III. Olajsütő, IV. Nintendo játék. Milyen kedvezményeket nyújtunk előfizetőinknek? - kérdezik sokan, akik naponta vásárolják a Petőfi Népét. Az előfizetők a házhoz kézbesítés kényelme és biztonsága mellett még jelentős megtakarítást is elérhetnek. Az egyhavi előfize­tés 12 %-kal olcsóbb a napi megvásárlásnál, s így 58.50 fo­rinttal kell kevesebbet fizetni. Három havi előfizetésnél 16 %-os kedvezményt adunk, ami 232 forint megtakarítást jelent. Akik fél évre fizetnek elő, azok 18 százalék engedményt kap­nak, s 524 forinttal fizetnek ke­vesebbet... és így tovább. Az egyéves előfizetés 20 %-os megtakarítást (1 167 Ft-ot) je­lent. Mennyivel növekszik a Pe­tőfi Népe ára? - érdeklődnek naponta olvasóink. Hallottak a papír drágulásáról, köztudott az energiaárak emelkedése is, így érthető az aggodalom. Min­denki megnyugtatására ismétel­ten örömmel jelentjük be: a Pe­tőfi Népe ára egyelőre válto­zatlan marad. Várjuk kedves olvasóink észrevételeit, kérdéseit és meg­rendeléseit a jól ismert (76/481-391) telefonszámon és a Kecskemét, Szabadság tér 1/A. címen. FOGYASZTÓVÉDŐK FIGYELMÉBE! Nagyon sok a csonkított áru Bizonyára nem egyedül va­gyok, aki egyes árucikkeknél súlycsökkentést tapasztal. Mi­után a kör egyre bővül, a fo­gyasztók érdekvédelme felfi­gyelhetne erre a jelenségre. A tévé Napkelte műsorában a Napi saccot az árakon túl ki kel­lene terjeszteni az egyes áru­cikkek súlyának a megsaccolá- sára is. Ugyanis eleinte csak saccolgattam a súlyokat, ma már méregetem is rendszeresen a megvásárolt árukat. A súlyon felül meg lehetne saccolni azt is, hogy naponta mennyivel fizetünk többet súlycsonkítás miatt az alapvető élelmiszerekért. Azt hiszen, a skála eléggé széles lenne. Többszöri próbamérésem eredménye, hogy az 1 kilo­grammos kenyér csak 90 deka­gramm, az 1 literes tej jó, ha 9 deciliter. Ide sorolhatnám az étolajat és még ki tudja, miket. Nemrég vásároltam 8 darab különböző márkájú szappant és mérlegre téve megállapítottam: a 125 gramm névleges tömeg csomagolással együtt is csak 100 gramm minden darabnál. Gyanúba kevertem a mérle­gemet, ezért az üzletben 5-6 da­rab kenyeret lemértünk és kivé­tel nélkül mind 90 dekagram­mos volt. Az a fránya mérleg 90 dekáig pontosan mér. A tej­nél úgy kontrolláltam a saját mérőmet, hogy előkotortam a nagyanyám idejéből számlázó hiteles mérőt, és azzal is alig 9 deciliter jött ki a tejeszacskó­ból. Nem tudom, ki hogy van vele, de én a pénzemért szeret­nék megfelelő súlyt kapni. Egycsapásra megsaccoltam, hogy a kenyérnél és a tejnél na­ponta fizetek 10-12 forint sú­lyadót. Ez, ha országosan így van, akkor a legszerényebb számítások szerint is 20 millió forint körül mozog naponta. Ha a súlycsonkításból eredő bevé­telből kellene alapítványt létre­hozni és a kuratórium díjaz­hatná azokat, akik jól ismerik a mérleget, a bruttó, a tara és a nettó fogalmát. Még arra is gondoltam, hogy az illetékes miniszternek a havi járandósá­gát megkurtítva kellene kifi­zetni, mondván, ez is saccra megy, ő is fizesse meg a pénze után a súlyadót. Befejezésül még csak annyit, amikor a Caola gyár szappan­csomagoló papírján olvastam, hogy Made in Hungária, remél­tem, nem szállítanak külföldre, mert ha valaki mérlegre teszi a súlyhiányos szappanokat, ak­kor jogosan elmondhatja: megmérettünk és könnyűnek találtattunk. Most már csak az a kérdés, hogy jutunk el így Eu­rópába? Vagy netán újévi aján­dék lesz ez az új súlyrendszer a lassan elviselhetetlen terhek mellé? Ennél nagyobb meglepetés csak akkor érhet, ha a követ­kező méréseknél többletsúllyal találkozom. Ugyanis a tej még csak nem is szárad. H.-né Szénási Katalin Kecskemét, Reile G. u. 12. Hátha észbe kapnak Már ősz óta nyomja valami a begyemet. Mégpedig az, hogy a nyugdíjakat és a gyest is fel­emelték, a gyermeknevelési támogatást pedig figyelmen kí­vül hagyták. Akik ezt intézték, szerintem egyáltalán nem gon­dolkoztak, mert ahol há­rom-négy gyermek van, ott bi­zony minden fillér számít. Tu­dom, kell az emelés a nyugdíja­soknak, de azért a kormány gondolhatott volna a több­Postaládánkban egy üdvözlő- kártyát találtam a következő szöveggel: „Szeretetteljes kará­csonyi ünnepeket és boldog újesztendőt kíván az Ön kézbe­sítője: Földházi János postás”. Ilyen kedves üdvözletét még nem kaptam ismeretlentől. Nem tudom, hogy idős vagy fi­atal, s hogy a nap melyik sza­kában dobja be a levelet. Nem tudom, elégedett ember, vagy A Petőfi Népe december 21-ei számában megjelent, Kinek van esélye? című cikkre a követke­zőket kívánom válaszolni. Az ESÉLY Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.-t megkereste egy háztartási gépalkatrészt gyártó társaság, hogy szeretné­nek bedolgozási rendszerben alkatrész-összeszerelési mun­kát kihelyezni számunkra. Nem rendelkeztünk szabad munkae­rővel, ezért felkértük a Bács-Kiskun Megyei Munkaü­gyi Központot, hogy irányítson hozzánk munkaerőt, mivel le­hetőséget látunk a foglalkozta­tásukra. Ezzel egyidejűleg, ok­tóber 27-én a munkahelyte­remtő támogatásra benyújtottuk az igényünket, amit a munkaü­gyi központban annak rendje és módja szerint átvettek. Az ESÉLY Bt. úgy vélte, ezzel hu­szonnégy személy minden gondját-baját levette a polgár- mesteri hivatal válláról. Aztán sajnálattal tapasztal­tuk, hogy támogatás helyett el­utasító határozatot kaptunk. Miszerint: érdemben nem tud­ták elbírálni támogatási kérel­münket, mert az nem érkezett be október 3-áig, vagyis határ­időre. Sajnos, számításaink szerint gyermekes családokra is. Ha már létrehozták a gyetet, akkor próbálják igazítani azt is a mai magas árakhoz, mert 7 031 fo­rint nem nagy pénz, s ahol gye­rek van, ott mindig kell valami. Vagy nem kell gyermeket vál­lalni? Kérem, tegyék közzé so­raimat, hátha az illetékesek kö­zül valakik észbe kapnak. Tisz­telettel egy régi előfizetőjük: G. K.-né Fülöpszállás, (Név és cím a szerk.-ben.) tele van gondokkal. Jókíván­sága jólesett. Köszönöm, s én is kívánok neki ilyen apró fi­gyelmességekkel teli boldog új évet. Néha egy ilyen kis kártya a postaládában többet ér egy dí­szesen becsomagolt, köteles­ségből átnyújtott ajándéknál. Simon Katalin Kecskemét, Kristály tér 7.III. 15 a napok előre haladnak és nem hátra. Épp ezért a kérdésem: hogy lehet azonos hónap 3-ai határidős igényt 27-én elfo­gadni? Mivel a szükséges beru­házásokat nem tudtuk megfe­lelő mértékben finanszírozni, így az összeszerelési munka meghiúsult. Sajnos tény, hogy néhány alkalmazottunktól meg kellett válnunk, mivel az ott­honi pihenésüket nem tudtuk finanszírozni. Az ESÉLY Bt. minden dolgozójának, annak el­lenére, hogy egyáltalán nem, vagy csak részben végzett munkát, 6 000-18 000 forint közötti összeget fizetett, ami novemberben 400 ezer forint negatívumot jelentett. Nagy gondot jelent a bt.-nek, hogy a még nálunk dolgozó hu­szonhét ember december havi bérét - csaknem 400 ezer forin­tot - miből fizetjük ki. De ez legyen a mi gondunk. így talán a polgármesteri hivatalt, illetve a munkaügyi központot mente­sítjük a fenti, összesen 800 ezer forint kifizetése alól. Támogatási igényünket is­mét beadtuk és bízunk benne, hogy van ESÉLY-ünk annak elnyerésére. Marozsi Zoltán igazgató úi\oDorio kutyafalka Idegességében alig tudta el­mondani panaszát az a felhábo­rodott férfi, aki (nevét és címét megadva) ismét kutya-ügyben kereste fel szerkesztőségünket. Elmondta, szűkebb lakóhe­lyén, Kiskecskeméten rengeteg a falkákba verődött kutya. Mindenhová eljutnak, nem ijednek meg semmitől és senki­től. Állítólag egyiknek sincs gazdája, pedig - tudomása sze­rint - mindegyik egy-egy ház­hoz tartozik. Ä napokban óvo­dás unokájára támadt egy ku­tya, szinte halálosan megré- misztve a gyereket.-Miért nem lehet tenni va­lamit a kóborkutyák ellen? - tette fel a kérdést a nagyapa, hozzáfűzve, hogy a városrész­ben van a Vásárhelyi-iskola, ahová sok gyerek jár, s ők na­ponta „találkoznak” a kutyafal- kával. Jön a tél, élelmet már kevesebbet találnak, s az éhes állat sokkal veszélyesebb.- Arra vár talán a város ve­zetése, hogy itt is halálra mar­janak valakit a kutyák? Miért nem lehet begyűjteni az ilyen állatokat? Régebben volt gyepmesteri hivatal, amely el­látta ezt a feladatot. Talán ér­demes volna ismét megbízni ilyesmivel. Nekem is van ku­tyám, de vigyázok rá és megfe­lelően gondozom.-gál­A kör bezárult P. Gy. kecskeméti lakos 28 esz­tendős. Csúnya baleset keseríti az életét. Jobbulásban ment fel­ülvizsgálatra az SZTK ambu­lanciájára (202-es szoba). Vi­szonylag gyorsan közölték vele, nem jó helyen jár.- Menjen a kórház ambu­lanciájára - javasolták neki ud­variasan. Ő ment is rögvest. Félóra vá­rakozás után kijött valaki a ti­tokzatos ajtók mögül, és mondta:- Nem jó helyen van... Men­jen a 117-es szobába. Ő ment is rögvest. Egy teljes óra várakozás után kijött egy hölgy:- Menjen a kórház ambu­lanciájára. Ő ment, azonnal. És csodála­tos módon csak 5-10 percet várt, amikor jött egy fehér kö­penyes, aranyos férfi, és mondta:- Menjen az SZTK 202-es szobájába... A kör bezárult. V. M. Sokat érő üdvözlet VALASZ CIKKÜNKRE És a mi esélyünk...? Kizárni a fertőzést! Egyre többször hallani arról, hogy a kecskeméti tüdőkórház hamarosan átköltözik a megyei kórház területére. Jóllehet, kö­zölték ezt már a sajtóban, a he­lyi televízióban, mégis vannak, akik máig nem ismerik az oko­kat, amelyek miatt így döntött az önkormányzati testület. Köztudott, a tüdőkórházban fertőző betegeket is kezelnek. Ezért az intézmény elkülönített területet igényel, melyre kivá­lóan megfelel jelenlegi helye. Az ottani betegek sem úgy fog­ják fel, mint hátrányos megkü­lönböztetést, hanem mint a többi beteg védelmét. Hallomásból lehet tudni, hogy az új helyen nem lesz biz­tosítva a fertőzött és más osztá­lyok megfelelő, illetve szüksé­ges elszigeteltsége. így például közös folyosó köti össze a két osztályt, közösen járnak egyes vizsgáló helyiségekbe, a büfébe és máshová. A város vezetésének termé­szetesen jogában áll az ilyen át­szervezés, mivel tőle kérik számon az intézmények gazda­ságos működését, de ennek nem lehet ára a megyei kórház veszélyeztetettségi kockázatá­nak növelése. Indokoltnak lát­szik - amennyiben valóban fennállnak az említett hiányos­ságok -, hogy a város újonnan megválasztott polgármestere, önkormányzati képviselői fel­ülvizsgálják a döntést, és újabb beszélgetést kezdeményeznek a város, illetve a megye lakossá­gával, érveik elfogadtatása ér­dekében. Szükséges lenne ez azért is, nehogy később huzavonába torkolljon a két egészségügyi intézmény fúzióját előmozdítók és a meggyőző indokok birto­kában lévő ellenzők közötti el­lenállás. Lédeczi József, Kecskemét Zaklatás telefonon Furcsa panasszal kereste fel ba­jai szerkesztőségünket egy vas­kúti házaspár. Gondjukkal már minden elképzelhető hatóság­hoz és hivatalhoz fordultak, ám elmondásuk szerint segíteni senki sem tudott. A házaspár - nevüket nem kívánták nyilvá­nosságra hozni, de szerkesztő­ségünkben meghagyták címük­kel együtt - a következőket nyi­latkozta:- Lassan másfél éve, hogy telefonon keresztül zaklatnak bennünket. Van úgy, hogy na­ponta négyszer hívnak, a legkü­lönbözőbb időpontokban. Mi tudjuk, hogy ki az. Egy katona, aki a szomszéd utcában lakik. Állandóan fenyegetőzik, szit­kozódik a telefonba, lehord minket mindennek. Szóltunk már a körzeti megbízottnak, sőt, a bajai rendőrségen is vol­tunk. De hiába, senki sem tu­dott segíteni. Én viszont alapo­san elvertem már háromszor is, de a telefonoknak nincs vége. Hová fordulhatunk, hogy megszűnjön ez az állandó és oktalan zaklatás? (Az önbíráskodás nem jó megoldás. Azt javasoljuk, for­duljon panaszával a telefont üzemeltető céghez - a MA- TÁV-hoz, ahol megfelelő mű­szerek vannak arra, hogy fi­gyeljék és kiszűrjék a telefoná­lót. Ez olyan bizonyíték lehet, melynek birtokában Ön az il­lető ellen feljelentést tehet a bí­róságon- A szerk.) Postásbecsület December 14-én a kecskeméti főpostán az egyik pult mellett letettem a pénztárcámat, benne kb. 1800 forinttal, OTP- kár­tyával, névjeggyel stb. Utána leültem egy asztalhoz, s mire észrevettem a tárcám hiányát, már késő volt. Ahogy ez lenni szokott, tudomásul vettem, hogy örökre elveszett a tárcám. S ezért csak magamat hibáztat­hatom. Amint hazaértem, az üzenet- rögzítőn várt a következő szö­veg: menjek az 1. sz. postára, ahol átvehetem elveszett pénz­tárcámat. Mentem, s mindent hiánytalanul megkaptam. Azt hiszem, hogy ma, amikor álta­lában a fentiek ellenkezője tör­ténik, a pozitív eseteket nem szabad elhallgatni. Vannak még becsületes emberek, akik a ta­lált tárgyakat nem tekintik a magukénak, s vannak postáski­sasszonyok, akik kötelességük­nek érzik a gyors intézkedést. Jánosi István Kecskemét Tél u. 3. NAPJAINK HUMORÁBÓL Miért nem tetszik?! Hát nem ti akartatok az idén is plafonig érő karácsonyfát...?

Next

/
Oldalképek
Tartalom