Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-23 / 302. szám

1994. december 23., péntek Megyei Körkép 5. oldal Vállalkozókra vár Bácsszőlős Mondovits Mihály tanár urat Bácsszőlősön - egyetlen jelölt­ként csaknem százszázalékos szavazati arányban - újra pol­gármesterré választották. Az 502 lelket számláló falu rende­zett, tiszta, de olyan, mint egy vakköz. Nem lehet rajta áthaj­tani, csak be- és kihajtani ugyanazon a mellékúton. Itt a bolton és a kocsmán kívül nincs hol munkát találni. A közalkalmazottak száma 15-25 egy évben összesen. Ők oktatják, nevelik az 52 iskolást és ők gondozzák a napközis óvodában a 15 gyermeket. E mellett közhasznú munkások dolgoznak a polgármesteri hi­vatalban, a betegellátásban (az orvoson Csikériával osztoz­nak). Naponta 80 fő számára főznek ebédet a napközis konyhán, ahol a gyermekeken és a személyzeten kívül a nyugdíjasok is kedvezménye­sen étkeznek. Az újonnan megválasztott testületnek mind az öt tagja nő, akik közül hárman már az el­múlt négy évben is képviselők voltak. A polgármesterrel együtt valamennyien kedden tették le a hivatali esküt. Közü­lük Molnár Józsefné betegápo­lót választották alpolgármes­terré. Mondovits úr programja há­rom pontba foglalva a követ­kező: meg kell őrizni és karban­tartani az elmúlt ciklusban megteremtett javakat (temető, járdák, rendezett faluközpont, gázprogram, közművesítés az építkezni kívánó polgárok szá­mára). Továbbra is minél több közhasznú dolgozót kíván al­kalmazni, amíg csak lehet és lesz rá fedezet. Munkahelyte­remtés céljából a falu anyagi­akban hajlandó támogatni a vál­lalkozókat. Ingyenes közműve­sített telkeket kínálnak azok számára, akik vállalkozni akar­nak, vagy családi házat szeret­nének építeni, tehát beruházni a faluban. A program megvalósításának egyik feltétele a régen megál­modott és tervekben szereplő út, mely Csikéria felé 11 kilo­méterrel lerövidítené a távot a tompái határátkelő felé. PÉLDA LEHET AZ EURÓPAI EMBER SZÁMÁRA Japánban járt a művész tanár Támogatás érkezett Amerikából Pfflanatkép a Gordon-osztály egyik játékos tanítási órájáról. A mester elégedett volt. Öröm érte a kecskeméti, szar- kási iskolát, amelynek egyik osztályában a Gordon-módszer szerint tanulnak a gyerekek. Alapítványuk számlájára na­gyobb összegű támogatás érke­zett. Feladója az amerikai Thomas Gordon, akinek a neve­lési-oktatási módszereire ala­pozzák az intézmény munkáját. A világhírű pszichológus író ősszel Kecskeméten járt, s meg­látogatta a Gordon-osztályt. Akkor - lapunk kérdésére - azt mondta: a Kecskeméten szer­zett tapasztalatai rendkívül kedvezőek. A Gordon-módszer szerint tanító iskolát idén szep­temberben az önkormányzat és az erre a célra létrehozott ala­pítvány támogatásával Nádas Mária pedagógus indította. Csak olyan gyermekeket vettek fel, akiknek a szülei vállalták az iskolával való együttműködést, az erre való felkészülést. Az in­tézményben persze a gyerekek ugyanazt tanulják, mint a többi iskolában, csak másként: napi­rendjük „ráérősebb”, időbeosz­tásuk lazább. A tanításban megállnak fontos dolgoknál, viszont felgyorsítják a tempót, ha úgy hozza a „közös lendü­let”. Értékelési rendszerük - amelyben nem szerepel a jegy­gyei való osztályozás - a telje­sítmény és a viselkedéskultúra fejlesztését egyaránt szolgálja. A Gordon-féle képességfej­lesztő módszernek ma már sok híve van Kecskeméten. Szappanos István, a Kecske­méti Tanítóképző Főiskola mű­vész tanára messzi útról tért haza nemrégiben. Japánban járt. A művei már megelőzték: három éve Nagoyában volt be­mutatkozó tárlata. Személyesen most utazott először a Felkelő Nap Országába. A japánoknak is tetszettek pasztell és aquarell munkái, ezért hívta meg most az urawai Micukó Galéria. Al­kotásai ismét sikert arattak.- Mivel magyarázza művei fogadtatását? - kérdem Szap­panos Istvántól.- A sikert bizonyára elősegí­tette az, hogy a japán művé­szetben igen erősen jelen van az impresszív jellegű képi szemléletmód, amely rám is jel­lemző.- A japán emberek művé­szet-befogadó képességét mi­lyennek tapasztalta?- A kedvességük mellett igen meglepett értő érdeklődé­sük. Azt hittem, az ősi kultúrájú nép fiai az erős hagyományok és a tiszteletre méltó szokás- rendszerük miatt zárkózottak. Az ellenkezőjét tapasztaltam. Nyitottak, érzelmileg gazdag életet élnek, önfegyelmük, egymás iránti kedvességük példa lehet az európai ember számára. Mindent szeretnek és becsülnek, ami szép. Egy Buddha-szentély előtt egy férfi kitárta karjait a galamboknak. Ellepték a madarak, ő pedig mosolyogva beszélt hozzájuk, mint egy huszadik századi Szent Ferenc.- Honnan eredeztethető a szépség iránti fogékonyságuk?- Az iskolai oktatásnak mindenképpen köze van hozzá. Megfordultam iskolában is, és a szikrázóan fekete hajú gyere­keknél átlagon felüli kreativi­tást, alkotókészséget tapasztal­tam. Remek kisplasztikákat ké­szítettek. A vizualitás Japánban Szappanos István festőművész tanár japán gyermekek körében. Átlagon felüli az alkotókészségük. alapvetően fontos nevelési esz­köz. Egy érdekesség az ottani iskolákból: a takarítás órája. Náluk nincs ugyanis felnőtt ta­karító, a gyerekek maguk tart­ják tisztán környezetüket.- Gondolom, még sok más meglepetésben is része volt.- Hogyne, például ilyen volt az utcai akvárium, arany­halakkal; a vendéglőbe hívo­gató utcai viaszfigurák; az au­tomatizált vasútállomások; a nagyon türelmes és udvarias közlekedés; az áruházak so­sem látott gazdag kínálata - és folytathatnám a parkokkal, sé­tányokkal, az ottani csodás növényzettel.- Mint művész bizonyára elbeszélgetett az ottani kollégá­ival.- Sok japán művésszel volt szerencsém megismerkedni. Alkotóműhelyekben is jártam. Különösen tetszett a Föld cso­port tárlata és a Tízek kalligra- fikai kiállítása. Két nagy múze­umba is eljutottam, az egyik az urawai, a másik a Tokyói Szépművészeti Múzeum. Az előbbiben a Gauguin-fametsze- tek, az utóbbiban a Monet-ké- pek voltak rám külünösen nagy hatással. Egyébként feltűnt, hogy milyen nagy tömegek lá­togatják Japánban a múzeumo­kat, sok-sok gyerek is.- A művész Szappanos Ist­ván témákat hozott-e haza ma­gának?- Sok élmény kavarog ben­nem. Ha majd ezek letisztul­nak, képre kerülnek. Egyébként a japán művészek képeinek ritmusa, a jelszerűség nagy ha­tást tett rám az említett európai munkák mellett.- Bizonyára látta a felkelő napot is.- Odafelé a repülőgép abla­kából, amint kiemelkedett a ja­pán tengerből. A naplementét pedig a visszaúton négyszer is utolértük - meséli Szappanos István, az ismert kecskeméti művész tanár. A. Tóth Sándor Hajléktalanszálló Hajléktalanok számára kialakí­tott szállót avattak csütörtökön Zalaegerszegen. A 22 személy befogadására alkalmas intéz­mény belvárosi épületben ka­pott helyet, működtetését a Vö­röskereszt vállalta. A TÁRGYALÓTEREMBŐL é Lőtt a rendőr, próbára bocsájtotta a bíróság Az esetről annak idején - 1994 júliusában - kétszer is írt a Pe­tőfi Népe. Jánoshalmán egy bolti betörőt tetten értek és az intézkedő rendőr - a betörő tá­madásától tartva - fegyverét használta, megsebesítve az ille­tőt. Első cikkünk nyomán, amelyben arról írtunk, hogy a szegedi nyomozók valószínűsí­tették a fegyver jogtalan hasz­nálatát, a jánoshalmiak szinte 2gy emberként a rendőr mellé álltak, noha nem tudták, ponto­san mi történt, de ismerték a •endőrt is és a betörőt is. Az ügyet a közelmúltban árgyalta Kecskeméten a bíró­ság dr. Feleky István büntetőta- tácsa. Az ügyészség K. János ■endőrzászlós ellen foglalkozás tőrében elkövetett szándékos veszélyeztetés miatt emelt vá- lat. Mit állapított meg a bíró­ság, hogyan és milyen körül- nények között történt a súlyos esti sérülést okozó lövés? A vádlott 1994. június 30-án :ste kilenckor lépett szolgá- atba a jánoshalmi rendőrőrsön, is a Kiskunhalasi Vagyonvé- lelmi Alapítvánnyal kötött negállapodás szerint egy va­gyonvédelmi őrrel együtt szol- ;álati gépkocsival, egyenruhá­ban, fegyverrel lépett szolgá­latba. Az volt a feladatuk, hogy az őrsre riasztóval kapcsolt he­lyeket ellenőrizzék, és szükség esetén intézkedjenek. Ez utób­bira kettejük közül csak a rendőr volt hivatott. Jóval éjfél után, fél három körül rádión keresztül olyan utasítást kapott K. János, hogy Jánoshalmán, a Kisszállási úti Andi Csemege Bt. boltjához menjenek, ahonnan a berende­zés betörést jelzett. Öt perc alatt a helyszínre értek, s a kiszűrődő zajokból hallották, hogy valaki van a boltban. A vagyonőr a bolt előtt maradt, a rendőr pe­dig hátrament, ahol ismét hal­lotta a zajt. Ezt az okozta, hogy a betörő - amint később kide­rült: Jacsó István jánoshalmi lakos - a gépkocsi megérkezé­sének zajára szökni akart a boltból. A rendőr azonban zseb­lámpával bevilágított, s látta a betört ablakot. Beszólt, hogy: „Rendőrség! Ha van bent va­laki, jöjjön ki!” Jacsó azonban nem válaszolt és nem is moz­dult. Ekkor a rendőr csőre töl­tötte a pisztolyát, belépett a rak­tárba, s a bukóablak felől várta, hogy a tolvaj kimásszon. Közben eszébe jutott, hogy egy korábbi hasonló esetnél több késszúrással megsebesítet­ték. Fölvetődött benne, hogy most is hasonló támadás érheti. Ebben a pillanatban ismét zajt hallott a háta mögött - amit a kifelé araszoló Jacsó ütött -, amiből arra következtetett, hogy esetleg több elkövető van jelen, s most azonnali támadás éri. Megfordult és derékmagas­ság fölött rálőtt a beszűrődő fényben csak alakjának körvo­nalaiban észlelt sértettre. Az il­letőt a lövés hátulról érte, a bal csípőlapát felső szélén, s a lö­vedék - áthatolva a hason - elöl jött ki. Áthatolt a raktár for­gácslapból készült falán és a kerítésoszlopba csapódott. K. János odament és a zseblámpa fényénél immár feismerte a ko­rábbi intézkedéseiből általa jól ismert Jacsót, akit megbilin­cselt, majd a hamarosan kiér­kező rendőrtársa orvoshoz vitt. A sérült 3-4 hét alatt gyógyult meg. A tárgyaláson Jacsó nem kérte a rendőr megbüntetését. A bíróság megállapította, hogy K. János megvalósította a gondatlanságból elkövetett sú­lyos testi sértés vétségét, s ezért őt egy évre próbára bocsájtotta, kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére. A végzés indok­lásában kifejti a bíróság, hogy a rendőr szolgálatot látott el és ennek során jogszerűen intéz­kedett a tetten ért tolvajjal szemben. Ugyanakkor elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet és kö­rültekintést, amikor csupán a sértett alakjának körvonalát észlelve azonnal lőtt. Ha fi­gyelmesebb, láthatta volna, hogy a sértett nem támadott és nem is készült támadásra, hi­szen a rendőrnek háttal állt, szemben a falnak. Ugyanakkor leszögezi a bíróság, hogy a vád­lott - aki magát jogos védelmi helyzetben gondolta — semmi­féle szolgálati szabályt nem szegett meg. Végül egy mondatot idézünk a végzés indoklásából: „A bíró­ság az 1988 óta kifogástalan szolgálatot teljesítő, egy kis­korú gyermek eltartásáról gon­doskodó, a tényeket beismerő K. Jánossal szemben - a lakos­sági megbecsülést tükröző szo­lidaritást is figyelembe véve - nem találta szükségesnek bün­tetés kiszabását, ezért őt egy évre próbára bocsájtotta.” A végzés még nem jogerős. Gál Sándor NINCS ZAJTERKEPUNK Nagy csend a zaj körül Ma a leghangosabb zajforrás a közlekedés és a szabad vállal­kozásban folytatható kisipar- kisvállalkozás-szórakoztató- ipar.- A zajkeltők ellenőrzése és lecsendesítése meglehetősen sok problémát vet fel, hiszen je­lenleg még rendszeres zajméré­sekkel sem foglalkozunk - je­lentette ki Kántor Miklós, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium zaj- és rezgés-ellenőrzési osztályának vezetője. Reges-régen elavult rendeletek- A vállalkozói engedélye­ket az önkormányzatok adják ki, így a tevékenység zajkibo­csátásának ellenőrzése is rájuk hárulna, de ehhez nincsenek sem képzett szakembereik, sem megfelelő mérőműszereik. Az elmúlt négy évben született he­lyi zajrendeletek egy 1983-as minisztertanácsi rendelet alap­ján készültek, amelynek előírá­sait meglehetősen bajos a mai kor körülményei között értel­mezni.- A közúti forgalom zajának kezelése még nehezebb lecke. Annál is inkább, hiszen a már előkészítő fázisban lévő kör­nyezetvédelmi törvénytervezet is csupán egyetlen mondatban foglalkozik a zajjal: „azoknál a lakásoknál, ahol a külső zajter­helés akár 15 decibellel is meg­haladja a megengedettet, pasz- szív akusztikai védelmet kell alkalmazni”. Ez azt jelenti, hogy ha már a zaj nem csök­kenthető, akkor a hagyományos nyílászárókat kell megfelelő hangszigetelőre cserélni.- A vélhetően törvénnyé váló passzus érvényre juttatá­sához azonban szükség van egy alapvető dologra: mérési ered­ményekre. Magyarországon - eltekintve néhány szórványos, kísérleti mérési adattól - még nem készült zajtérkép. Pedig Nyugat-Európa már több mint húsz éve regisztrálja a zajada­tokat. A párizsi központú Gaz­dasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet kétévente ké­szít összesítést a különböző or­szágok zajterhelési adatairól; s immár harmadik alkalommal kell visszautasítanunk a hoz­zánk intézett kérdőíveiket az­zal, hogy nincsenek meg a kért adataink. Összeszokott szervezőgárda kellene Egy ilyen jellegű adatbázis kialakításához ugyanis sok pénz és összeszokott szervező- gárda kellene. Nehezen becsül­hető meg, hogy évente hány fo­rintba kerül a zajvédelem, de szakértő becslések szerint a csendre szánt összeg nálunk nem haladja meg a környezet­védelemre fordított összköltség 1-2 százalékát. A zaj eljut a városokon túl is: bizonyos meteorológiai körül­mények között Budapesttől 25-30 kilométerre is hallik a város morajlása. A települése­ket elkerülő utak és a kitelepí­tett ipar mágnesként hatnak: la­katlan területekből néhány év alatt sűrűn benőtt település ala­kul. A zajjárvány gyorsan tejed. •*- Ma már csak a tanyákon van csend, bár oda is autóval já­runk - vallja Kántor Miklós. Ferenczy Europress L. > I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom