Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-15 / 295. szám

1994. december 15., csütörtök Kapaszkodó 11. oldal / Mennyi legyen a minimálbér ? A minimálbérből nem lehet megélni. Két éve még nyolc-, tavaly kilencezer, az idén tíz­ezerötszáz a minimálbér. Vajon mennyi lesz jövőre? Atvihető-e jövőre az idei szabadság ? Nem sikerült megállapodni a napokban a minimálbér-eme­lésről. A munkaadói oldal azt javasolta az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bi­zottságának az ülésén, hogy 11 200 forintra emeljék jövő év február 1-jétől a jelenlegi 10 500 forintos minimálbért. A munkavállalói oldal ezzel szemben 13 200 forintos mini­málbért tartott szükségesnek. A vitát a minimálbér-emelésről az Érdekegyeztető Tanács holnapi plenáris ülésén folytatják. A munkaadói oldal a 11 200 forintra emelés feltételeként je­lölte meg többek között, hogy a munka törvénykönyvénél, il­letve a foglalkoztatási törvény­nél engedményeket tegyenek a szociális partnerek, s az emelést A pályakezdő munkanélküliek aránya minden eddigi szintet meghaladott Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. A megyei munkaügyi központ regisztrá­lása szerint számuk több mint hatezer, miközben háromne­bizonyos szakterületeken csak év közben vezessék be. A tár­gyalás közben a munkavállalói oldal bizonyos feltételeket - bi­zottsági szinten elvállalt volna, de a 11 200 forintos javaslatot mérlegelve ezeket az engedményeket visszavonta. A kormányzat hangsúlyozta: amennyiben a szociális partne­rek megállapodásra jutnak a minimálbérről, ezt a mértéket elfogadják, és a költségvetési szférában mint munkaadók tel­jesítik. A munkavállalói ol­dal nehezményezte a kormány­zat semleges magatartását, fel­vetette: a társadalmi-gazdasá­gi megállapodás tervezetében rögzítettek szerint a kormány­zat sem elégedhet meg az átla­gos bémövelési mértéktől jóval gyedrészben szakképesítéssel rendelkeznek. Különösen a nyí­regyházi körzetben sok az elhe­lyezkedni nem tudó fiatal, itt a munkanélküliek hatodát ők ad­ják. Az utóbbi évben a megyé­ben csak kis mértékben csök­elmaradó minimálbér-emelés­sel. Ezt követően a jövő évi ágazati és a vállalati bértárgya­lásokhoz ajánlható átlagos no­minálbér-növelési mértékekkel foglalkozott a bizottság. A munkaadói oldal 14-16, a munkavállalói oldal 20-22, a kormány 15-16 százalékos át­lagos mértéket tartott indokolt­nak. A munkavállalók szüksé­gesnek tartották a 13-15 száza­lékos minimálszint meghatáro­zását is. A kormányzat és a munkaadói oldal nem zárkózott el az átlagon kívüli minimális, illetve maximális szint megha­tározásától. Az ajánlható mér­tékekről a további tárgyalást szintén az Érdekegyeztető Ta­nács pénteki plenáris ülésén folytatják. kent, 54 ezerről 48 ezerre a munkanélküliek száma, azon­ban közülük csak 14 ezren kap­nak munkanélküli-segélyt, míg az ellátásból kikerültek közül 23 ezren jövedelempótló támo­gatásban részesülnek.- Nyugdíjba szeretnék vonulni 1994. dec. 30-án. Kérdésként merült fel. hogy ez esetben jár-e nekem majd a következő évi, azaz a januári nyugdíjemelés, ha lesz, továbbá: megillet-e a megszűnéssel járó végkielégí­tés?- Akár öregségi, akár koren­gedményes nyugdíjba vonul, a végkielégítés nem illeti meg önt. Az 1995. évi kötelező nyugdíjemelésekben viszont ré­szesülni fog.- Nyáron betegség miatt nem tudtam kivenni az éves sza­badságomat. Úgy gondoltam, hogy a megmaradtat átviszem jövőre, és majd nyáron kive­szem. A munkahelyemen viszont azt mondták, erre nincs mód és lehetőség. Valóban így van?- Valóban igaza van a mun­káltatójának. A hatályos törvé­nyi rendelkezés szerint a sza­badságot az esedékesség évében kell kiadni, azaz nincs évekről évekre történő átcipelés. Most, amikor igen közel van az év­Kilátástalanul A KSH munkaerő-felmérése szerint a tartósan munka nélkü­liek létszáma 1992 első negye­dévéről 1994 második negye­dévére 68 ezerről 186 ezerre növekedett, arányuk az összes munka nélkül lévőkön belül 16 százalékról 41 százalékra emelkedett. A KSH szakembe­rei arról tájékoztatták az újságí­rókat, hogy az elmúlt évtize­dekben a munkanélüliség átla­gos időtartamának növekedése a világon mindenütt a legjel­lemzőbb munkaerő-piaci jelen­ség. Ennek a problémának a megoldására a fejlett piacgaz­dasággal rendelkező országok­ban külön foglalkoztatáspoliti­kai célprogramokat dolgoznak ki. Bár Magyarországon a munkanélküliség csak néhány éve kezdett tömeges méreteket ölteni, már vannak arra utaló je­lek, hogy a társadalomnak szembe kell néznie a munka- nélküliség tartóssá válásának súlyos problémájával. vége, érdemes tehát mindenki­nek áttekinteni, hogyan is áll. Amennyiben van még megma­radt szabadsága, akár a munkál­tatója kényszerszabadságolhat-, ja is, erre is megvan a jogosítvá­nya. Ha ön ennek ellenére sem veszi ki, akkor az ön számára az elveszik. Mivel a közelgő ünne­pek miatt nem lesz munka­rend-átcsoportosítás, és azok hétvégére esnek még, van esély a normál munkarendben dolgo­zóknak arra, hogy kivegyék szabadságaikat. Ugyanezen szabály vonatkozik az úgyneve­zett betegszabadságra is. Ami a betegség miatt nem lett kiadva, nem vihető át a következő évre. A betegszabadság az nem évi rendes szabadság, így a két fo­galom és tartalom miatt nem szabad összeadni.- A faluban évente szervez­nek véradást. Én csak most ha­tároztam el, hogy jelentkezem, mivel láttam a képen a szajoli vasúti tragédiát, és vérre min­dig szükség van, illetve mivel az Bács-Kiskun megye, illetve Kecskemét munkanélkülijei gyakorta konkrét elképzelése­ikkel fordulnak a munkaközve­títő irodákhoz. A tapasztalatok azonban sajnos azt mutatják, hogy elképzeléseik sok esetben nem találkoznak a lehetőségekr kel. Az Álláskeresők Egyesüle­teinek Bács-Kiskun Megyei Szövetsége a közelmúltban állí­tott össze egy rövid tájékoztatót állástalanok részére. Ebben ta­lálható egy kimutatás, melyet saját felmérésük alapján készí­tettek el. Ez arról informál, hogy egy adott munkaköri típusra száz ál­láskeresőből hány szeretne je­lentkezni. Valamint, hogy a munkaadók általában milyen feltételeket támasztanak az adott állás betöltésekor. A kimutatás szerint 100 ál­láskeresőből 17 nehéz, 36 könnyű fizikai munkára pályá­zik, ezek feltétele nyolc általá­nos iskolai végzettség, szakmai gyakorlattal, vagy szakmun­kásvizsga. Eladó 21, felszol­AIDS-szűrést is elvégzik. Ha nem tudnak vért venni tőlem, akkor ki fizeti az aznapi bére­met?- Hazánkban a véradás ön­kéntes, tehát az egyén által adott vér saját elhatározásán és térí­tésmentesen történik. Gondo­lom, a kérdése nem is erre irá­nyult, hanem arra, hogy a vér­adás ideje alatt munkát kellene végezni. Azonban a munkahe­lyét is félti, de vért is akar adni. Megnyugtathatom, a véradás nemes ügy, és a véradó, függet­lenül attól, hogy vére alkal­mas-e további felhasználásra vagy sem, távol lehet munkahe­lyétől. A véradás miatt távol töl­tött időre a munkatörvénykönyv szerint mentesül a munkavég­zési kötelezettség alól. Magam csak azt mondhatom, nagyon remélem, hogy sok segíteni akaró embertársa lesz majd, aki vérével segíti az arra rászoruló betegtársait. Kissné Kollár Eszter Kiskunsági Mg. Szövetség gáló 9 fő lenne szívesen, itt ál­talában szakvizsga és gyakor­lat, vagy szakközépiskolai vég­zettség követelmény. Admi­nisztratív munkát 100 emberből 50(!) keres, noha az érettségi mellett felvételi minimum a nyelvtudás, illetve a számító­gép-kezelői ismeret, valamint az adminisztrációs gyakorlat, igazából azonban a munkálta­tók főiskolai, egyetemi végzett­ségűekre számítanak. Az állás­keresők szerint fontos volna a munkára váróknak figyelembe venni a fentieket a munkatípus megcélzásakor. Amennyiben valaki mégis olyan munkahe­lyet keres, amihez nincs igazán megfelelő végzettsége, akkor semmi esetre sem szabad ódz­kodni a tanfolyamoktól, átkép­zési lehetőségektől. A szövet­ség szerint a munkáltatók nem szívesen alkalmazzák a munka mellett iskolába járókat, ezért munkahely keresésekor a kö­zeli tanulási szándékot nem ta­nácsos szempontként kezelni. (véső) Munkaajánlatok Bács-Kiskun megyében Ketyeg a szabolcsi szociális bomba ? Vizsgák híján nehéz az elhelyezkedés A Bács-Kiskun Megyei Mun­kaügyi Központ munkaerő­közvetítő kirendeltségei 1994. december 13-án az alábbi beje­lentett betöltetlen álláshelyeket regisztrálták: Kecskemét: hűtőgépész 1, karosszérialakatos 7, lakatos 22, esztergályos 18. gépjármű­szerelő 12, bádogos 2, autóvil­lamossági szerelő 2, asztalos 25, nyomdai gépmester, nyom­dagépész 2, pék 4, kőműves 32, ács-állványozó 5, szabász 2, villanyszerelő 5, tetőfedő 6, burkoló 12, festő és mázoló 14, kotrógépkezelő 1, autóbusz-ve­zető 9, híddarus 1, juhász 2, éj­szakai portás németnyelv-tu- dással 1, erősáramú villamos­mérnök 1, növényvédő szak­mérnök 1, kukás rakodó 4, pénzügyi belső ellenőr 1, ko­vács 2, öntő (alumínium) 4, húsfeldolgozó 10, központifű­tés-szerelő 5, vízvezeték-sze­relő 2, elektroműszerész 2, tar­tósítóipari élelmiszermuhkás 4, zöldségeladó 2, villamossági kereskedő 1, ápoló 20, értékesí­tési mérnök 1, épületgépészeti üzemmérnök 1, vegyésztechni­kus 1, animátor 2, magyar­bármely szakos tanár 1, mate­matika-fizika szakos tanár 1, gyógypedagógus 1, hirdetés- szervező 3, üzletkötő 6, német tolmács 1, varrónő 25, virág-, koszorúkötő 2, méteráru-eladó 3, élelmiszerbolti eladó 11, fel­szolgáló 6, szakács 2, kozmeti­kus 3, cipőfelsőrész-készítő 32, táncosnő 3, pénzügyi ügyintéző 1, ügyintéző németnyelv-tudás- sal 2, konyhai kisegítő 3, vasa­lónő 1, jegykezelő-ruhatáros 1, betanított asztalos 2, mérlegké­pes könyvelő 1 fő. Baja: asztalos 16, autóvilla­mossági szerelő 1, ápolónő-se­gédápoló 2, baromfikeltető 1, bútorasztalos 10, bőrszabász 5, cipőfelsőrész-készítő 1, cso­magoló 22, csőszerelő 1, elekt­romos karbantartó 1, élelmi­szerbolti eladó 6, épületbádo­gos 2, fémszövő 1, fonalgyártó gépi dolgozó 47, gépi hímző 1, gépi elszedő 7, gépjárműsze­relő 2, hajóvezető 2, hajógé­pész 2, hidegburkoló 5, hús­ipari szakmunkás 19, húsipari munkás-csontozó 8, konfekció- ipari munkás 61, konyhai kise­gítő 3, kőműves 9, köztiszta­sági segédmunkás 15, kárpitos 7, kutyás járőr 2, libagondozó 1, lakatos 2, lakatos-hegesz­tő 1, mezőgazdasági gépszerelő 5, motring-visszacsévelő 16, nyomdász 1, öltözőőr-takarító 5, ofszetgépmester 2, pék 6, ra­kodógépkezelő 1, rádió-, tévé­műszerész 1, segédmunkás 1, sütő szakmunkás 2, szabó-varró 3, szállodai-éttermi kisegítő 20, takarítónő 2, tehergépkocsi-ve­zető 11, traktoros 2, uszály- kormányos 3, udvaros 1, var­rónő 169, varrónő-vasalónő 9, viaszsorjázó 2, villanyszerelő 2, villanymotor-tekercselő 1, biztosítási üzletkötő 78, bró­ker-üzletkötő 23, bérszám- fejtő-tb.-ügyintéző 1, boltve­zető-helyettes 1, építésztechni­kus 1, könyvelő 1„ főkönyvelő 1, magyar-történelem szakos tanár 2, menedzser-hitelügyin­téző 10, menedzser-üzletkötő 30, műszaki előadó 1, köny­velő-ügyviteli alkalmazott 1, számítástechnikai tudományos kutató 1, testnevelés szakos ta­nár 1, titkárnő 2, óvónő 2, üzlet­kötő 3 fő. Kalocsa: gépjárműszerelő 1, betanított és szakképzett var­rónő 8, fémfestő 2, betanított szerelő 4, betanított könyvkötő 1, esztergályos 2, gépjárműlaka­tos 4, felszolgáló 2, tehergépko­csi-vezető (ADR-vizsgával) 1, szakács 3, sertésgondozó 2, festő és mázoló 1, víz-, gáz-, olajvezeték-szerelő 1, mező- gazdasági gépjárműszerelő 1, kőműves 2, ács-állványozó 2, szarvasmarha-gondozó 1 fő. Kiskőrös: szabó-varrónő 13, egyéb (robbanó) motorszerelő 1, asztalos 4, víz-, gáz-, olajve­zeték- és készülékszerelő 2, tűzmegelőzési szakágvezető 1, szolgálatparancsnok 2, egyéb gazdasági irányító 1, segéd­munkás 4, gépjárműszerelő 2, járművillamossági szerelő 1, juhfejő 4, csatornázó munkás 10, állattartó szakmunkás 3 fő. Kiskunfélegyháza: csavar- gyártó 2, fröccsöntő 4, árössze­író (Tiszaalpár) 1 fő. Kiskunhalas: karosszériala­katos 1, autószerelő 1, varró- gépműszerész 1, konfekcionáló gépkezelő 2, asztalos 2, fűrész­gépkezelő 2, gépi varró 14, sza­bász 2, láncoló 1, baromfifel­dolgozó 3, pék 2, meós (kötöt­táru) 1, élelmiszerbolti eladó 1, felszolgáló 7, szakács 1, ven­déglátóipari eladó 10, segéd­ápolónő 5, takarítónő 1, vagyo­nőr 2, rakodó 4, állatgondozó 1, biztosítási üzletkötő 10, német nyelvű tolmács 1 fő. Bácsalmás: nőiruha-készítő szakmunkás 25, nőiruha-ké­szítő betanított munkás 20, test­nevelés-bármely szakos tanár 1, tanító 1 fő. Kunszentmiklós: varrónő 119, hegesztő-lángvágó 3, vas- és fémszerkezeti lakatos 5, ci­pőfelsőrész-készítő 20, állatte­nyésztési műszakvezető 2, te­henész 3, művezető 1, anyag­gazdálkodási vezető 1, számvi­teli vezető 1, szervezési és adat­feldolgozási vezető 1, kontrol- ler 1, szerszámkészítő 4, ve­gyesbolti eladó 1, asztalos 1, kertész 1, CNC-programozó 1, lovász 3, raktárvezető 1, cér- názó 9, élelmiszerbolti eladó 1, sertésgondozó 1, mezőgazda- sági erőgépvezető 1, felszolgáló 2, szakács 3 fő. Tiszakécske: lakatos 7, he­gesztő 5, minősített hegesztő 3, bútorasztalos 6, villanyszerelő 1, biztosítási üzletkötő 13, anyagvizsgáló laboráns 1, gyógypedagógiai tanár 2, be­tétügyi előadó 1, varrónő 25, be­tanított szerelő 18 fő. Kiskunmajsa: hegesztő­lángvágó 1, műanyagfeldol­gozó 4, faipari betanított mun­kás 3, varrodai kisegítő 1, cipő­felsőrész-készítő 34 fő. ■ ESCOM Budapest. 1089 Visi I. u. 6 Telefon: 210-1145, fan: 113-1045 ■ ESCOM Kecskemét. Korona u. 2. Telefon/fax: (76) 329-803

Next

/
Oldalképek
Tartalom