Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-12 / 292. szám

1994. december 12., hétfő Megyei Körkép 5. oldal MÁR CSAK NYOLCÁN MARADTAK Tőkeinjekcióra várnak a BKR-nél Gépesített kukorieaszüret Baja környékén. FOTÓ: Papp Zoltán Húsz év után már csak a hullám­völgy jutott a Bajai Kukorica- termesztési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalatnak. Az a cég, amely 1988-ban igen komoly eredményeket ért el a mezőgaz­daság területén, két évvel ké­sőbb arra kényszerült, hogy előbb veszteséget termeljen, majd nem kerülhette el a csőd­eljárást sem. Két évvel ezelőtt felszámolási eljárás indult a nagymúltú vál­lalat ellen. Nikolaus Peit- ler német-magyar állampolgár 1993. január elsejével megvásá­rolta a cég bankhiteleit, amely azóta BKR-Peitler Kereske­delmi és Szolgáltató Részvény- társaságként működik. Ám a tu­lajdonost tavaly májusban a rendőrség előzetes letartózta­tásba helyezte, ami a túlélés le­hetőségének elvesztését jelen­tette.- 1993 májusában még kellett volna mintegy 120-150 millió forint ahhoz, hogy valamennyi szerződött partner a beígért elő­leget megkapja, ez azonban meghiúsult. Kellett volna pénz a felvásárlásra is, de nem volt. hi­szen a tulajdonost lefogták, így a tavalyi év is veszteséget hozott. Idén már szolgáltató tevékeny­séget sem tudtunk folytatni. Saj­nos arra kényszerültünk, hogy a létszámot teljesen leépítsük. Mára, a takarítónővel együtt, összesen nyolcán maradtunk. ' - Miben reménykedhetnek ezek utáni- A cégnek tőkeinjekcióra lenne szüksége ahhoz, hogy talpra álljon. Mintegy két-há- romszáz millió forint elég lenne. Ennyi pénzzel már szerződése­ket is köthetnénk újra. Igaz, hogy a gárda, a jó szakemberek szét­szóródtak, ki-ki kft.-t alakított, falugazdának állt, néhányan konkurens cégeknél dolgoznak. Az utolsó percig reménykedünk. Az egykor szaktanácsadóként működő cég már csak árnyéka önmagának. A bevételeit már csak a befolyó bérleti díjak jelen­tik. Igaz, van még néhány kft.-jük. Szegeden, Egerben és Baján is, de nincs annyi pénzük, amelyből a jövőben ismét mű­ködni tudnának. Rab Rita Román postarablók Román postarablókat fogtak el a Vas megyei rendőrök - tájé­koztatták vasárnap a sajtó kép­viselőit Vas Megyei Rendőr­főkapitányság vezetői. A tájékoztató szerint az utóbbi 8 napban éjjelente négy kisebb, egyszemélyes postahi­vatalba, az egyházashollósiba, a halastóiba, az óhidiba és a vasegerszegibe törtek be. Min­den esetben elszállították a na­gyon nehéz páncélszekrényeket is. A sorozat december másodi­kén Egyházashollóson kezdő­dött. Ekkor 427 ezer forint volt a zsákmány. December 6-án Halastóról 256 ezer forintot tu­lajdonítottak el, 8-án reggelre pedig a Zala megyei Óhidáról tűnt el páncélszekrényestől 350 ezer forint. Szombaton a vase- gerszegi postahivatalból cipel­ték ki a 3,5—4 mázsás páncél- szekrényt, amiben 266 ezer fo­rint volt. A mozgósított rendőrök idő­közben bejelentést kaptak. Ezt követően több környékbeli út­szakaszt lezártak. Ennek során egy Ladát akartak megállítani, amelynek vezetője azonban nem reagált a jelzésre. Üldö­zőbe vették, s eközben a Lada utasai a közeli erdőbe menekül­tek. Valemennyiüket elfogták. A nyomozást során kiderült: a négy, nemzetközileg is ismert 21-26 éves román bűnöző - Florin Gabriel, Casili Ioani, Corobian Fanéi és Coftil Ale­xander - már eredetileg azzal a szándékkal érkeztek Magyaror­szágra, hogy bűncselekménye­ket követnek el. A négy páncél- szekrényből hármat megtalált a rendőrség, az elrabolt mintegy 1,1-L2 millió forintból eddig 160 ezer került elő. A nyomozás folytatódik. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Késsel támadt munkanélküli testvérére Életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt marasztalta el a megyei bíróság dr. Árvayné ve­zette büntetőtanácsa Juhász An­tal, negyvenkilenc éves orgo- ványi férfit. Emiatt egy év négy hónapi börtönre ítélte, de annak végrehajtását háromévi próba­időre felfüggesztette. Ugyan­akkor kötelezte a felmerült 5 100 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítéletet a tet­tes is és az ügyész is tudomásul vette, így az jogerőre emelke­dett a kihirdetés napján. Ami ezután következett, meglepte a bírónőt, mert bár sok ügyben ítélkezett már, ilyen még nem történt vele: a vádlott is és a sér­tett is megköszönték neki az ítéletet, boldogan vették tudo­másul, és amint mondták, áldja meg őt a jóisten. Mi történt Orgoványon. mit követett el Juhász Antal? Mi derült ki a tárgyalóteremben? A két Juhász testvér édesanyjával él Orgoványon, a Szabó János utca 6. szám alatti házban. Az idősebb - amint említettük - negyvenkilenc éves, a fiatalabb negyvenhat. Antal alkalmi munkás, míg az öccse, Juhász József munkanélküli. Hármas­ban nagyon jól megvoltak, igaz, az idősebb testvér olykor felöntött a garatra és ilyen eset­ben bizony eléggé rabiátus ter­mészetűvé vált, még az élő fába is belekötött. De amint az öccse elmondta, olyan is előfordult, hogy nem fogadta el a kínált italt munkaadójától, alkoholis­tának tehát nem lehet mondani. Az eset napján, 1994. au­gusztus 2-án azonban nem ilyen hangulata volt. Nemhogy elfogadta a bort, hanem még maga is vásárolt hozzá. Berú­gott. Már korábban is elítélően szólt arról, hogy az öccse nem dolgozik, csak a televíziót nézi. Részeg állapotában ezt a véle­ményét drasztikusabban fogal­mazta meg, de minden alka­lommal emlegette. így történt ez az eset napján is, amikor it­tasan hazatért Juhász Antal. A testvérek vitatkozni kezdtek, majd veszekedéssé fajult közöt­tük a szóváltás. Ennek során Antal letépte öccséről a pólót, József viszont ököllel arcon vágta a bátyját. Úgy nézett ki, hogy ezzel mindketten befejezettnek tekin­tették a párbajt. Megvacsoráz­tak, de mert a televízióban kez­dődött a Zsákbamacska című műsor, József a készülék elé he­lyezkedett, hogy megnézze. Az ágyon fekve nézte a műsort, háttal a bejárati ajtónak. Nem tudhatta - mert erre utaló jel nem volt -, hogy a bátyja még mindig ingerült a történtek mi­att, főleg azért, mert őt az öccse megütötte. Az nem merült fel Antalban, hogy ő kezdte a ve­szekedést, ő tépte le a másik pó­lóját. Csak azon forgott az agya, hogy a József visszaütött. Juhász Antal felmarkolt egy hamrinc centiméteres pengéjű kést, s észrevétlenül közelítette meg az öccsét, majd amikor odaért, felülről, egy alkalom­mal és kisebb erővel, mellbe szúrta a televíziót néző embert. A kést kirántotta és elszaladt. A megszúrt férfi először úgy gon­dolta, hogy kézzel ütötték meg. Felállt, s az elszaladó bátyja után ment. Felgyújtotta az ud­vari villanyt, de csak annyit lá­tott, hogy a bátyja valahol a bokrok között eltűnik. Ezt látta az édesanya is, aki később a tárgyaláson - élve mentességi jogával - nem akart vallomást tenni. József viszont elmondta, hogy közben az „ütés” helyét megtapogatva, észrevette, hogy vérzik, ugyanakkor hirtelen gyengeség lett úrrá rajta. Leült. Az édesanya, mindezt látva, átszaladt a szomszédba, telefo­nált a körzeti orvosnőnek, aki­vel egy időben a rendőrség is a helyszínre érkezett. A sérültet kórházba szállították. Teljesen indokoltan. Ugyanis a mell­kasba hatoló szúrás rendkívül veszélyes is lehet. Jelen esetben azonban Juhász József sérülése 14 nap alatt gyógyult meg. Az azonban, hogy közvetlen élet­veszély nem alakult ki, nem Ju­hász Antalnak, hanem a vélet­lennek köszönhető. Még jóval a bírósági tárgya­lás előtt a testvérek kibékültek. A sérült József szerint a bátyja nem szándékosan szúrta meg őt. hanem azért, mert az ital az agyára ment. Józanul ilyet nem tett volna. Nagy megbánásról beszélt maga a tettes is, aki a tárgyaláson úgy nyilatkozott - és ezt az öccse is megerősítette -. hogy most már nagyon jóban vannak, kibékültek. Bizonyára ők is érezték azonban, hogy „nem szabad ilyet csinálni, és ezért büntetés jár”. De, mert nem zárta be a bí­róság az elkövetőt, köszönetét mondtak a bírónőnek. Juhász Antal egyébként még soha nem volt büntetve. Gál Sándor ORSZÁGGYŰLÉSI VITA A szövetkezetekről Az Országgyűlés szombati ülé­sén - amelyet a kampányé send miatt sem a Magyar Televízió, sem a Magya" Rádió nem köz­vetített - lezárta több adótör­vény módosításának és a szö­vetkezeti törvény módosításá­nak részletes vitáját. Az adózás rendjéről szóló törvényt - felszólalók hiányá­ban - a parlament vita nélkül zárta le. Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítá­sának részletes vitájában De­meter Ervin (MDF) arra hívta fel a figyelmet: a fiktív számlá­zások ellen nem jó eszköz, ha arra kötelezik a kisvállalkozá­sokat, hogy a számla kibocsátá­sától számítva - függetlenül az ellenérték beérkezésétől - ki­lencvennapos határidőn belül fizessék be az áfát. Ez a módo­sítás ugyanis azokat fogja súj­tani, akik a törvényes utat jár­ják. A törvényhozás más felszó­laló hiányában lezárta a részle­tes vitát. A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosítását in­dítványozójavaslat részletes vi­tájában Bogárdi Zoltán (MDF) hangoztatta: helyesebb volna elhagyni a fűszerpaprika-őrle­mény tízszázalékos fogyasztási adóját. A kormány ezzel a mó­dosítással ugyanis nem érné el célját, ismét lábra kapna a feke­tekereskedelem. A részletes vita lezárása után az Országgyűlés hozzákezdett a szövetkezeti törvény módosítá­sát indítványozó törvényjavas­lat részletes vitájához. Faragó Péter (MSZP) elképzelhetet­lennek nevezte azt a - K. Cson­tos Miklós (FKgP) által beter­jesztett — módosítást, amely le­hetővé tenné, hogy a kívülálló üzletrész-tulajdonosok is nyi­latkozzanak a szövetkezet szét­válásáról. A képviselő emlékez­tetett arra, hogy a kívülálló tu­lajdonosokat általában úgy ál­lítják be, mint akiket ki akarnak semmizni, pedig közülük sokan soha semmit sem vittek be a szövetkezetbe. Gyimóti Géza (FKgP) az elhangzottakra rea­gálva kijelentette: nem egy olyan személyt ismer, akik az MSZMP-párttagkönyvükön kí­vül semmit sem vittek be a szö­vetkezetbe, mégis többet kap­tak más tagoknál. K. Csontos Miklós (FKgP) figyelmeztetett: nem szabad a kívülálló üzlet­rész-tulajdonosokat teljesen el­zárni attól, hogy beleszóljanak az őket érintő ügyekbe. Bogárdi Zoltán (MDF) elöl­járóban úgy vélekedett: kár, hogy a szövetkezetekről szóló törvény módosításának részle­tes vitája a kampánycsend ide­jén, úgymond hírzárlat alatt zaj­lik az Országházban. Ez a mó­dosítás ugyanis sok embert ér­dekel és érint. A képviselő rá­mutatott, hogy a szövetkezetek többsége szétesőben van, ezért lehetővé kell tenni a falvan- kénti szétválásukat. Bogárdi Zoltán hangoztatta, hogy szabá­lyozni kell a részközgyűlések hatáskörét; hatályuk alól ki kell vonni az alapszabály módosítá­sának lehetőségét. Áz MDF-es honatya végül azt javasolta, hogy a törvényhozás ne zárja le a részletes vitát. Ezután hosszas ügyrendi vita alakult ki, ugyanis több ellen­zéki képviselő a részletes vita lezárásának elhalasztását kérte. Torgyán József (FKgP) emlé­keztetett: a házbizottság abban a tudatban döntött a részletes vita lezárásáról, hogy a rádió élőben közvetíti a plenáris ülést. A szövetkezeti törvény módosítása - a szakmai kérdé­sek mellett - lényeges politikai vita, ezért az ország nyilvános­sága előtt kellene lezajlania. Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter válaszában kijelentette, hogy a parlament már másfél hónapja vitázik a módosításról a televízió nyilvánossága előtt, új érveket nem mondanak már a képviselők. Kónya Imre (MDF) arra hivatkozott, hogy a szövetkezeti törvény módosítá­sának nem kell ebben az évben megszületnie, ezért nyugodtan el lehet napolni a részletes vitát. Kóródi Mária alelnök azzal érvelt, hogy a frakcióvezetők közül senki sem emelt kifogást a vita lezárását illetően, pedig a Magyar Rádió döntéséről idő­ben tájékoztatták őket. Bauer Tamás (SZDSZ) azt javasolta, hogy az alelnök asszony kérje fel a televíziót: a jövő héten ve­títse le a részletes vitáról ké­szült felvételt. Az Országgyűlés ezután nem fogadta el Torgyán József ügyrendi javaslatát, és folytatódott a vita. Varga László (KDNP) napi­rend után megemlékezett arról, hogy éppen 46 évvel ezelőtt fo­gadták el az ENSZ Emberi Jo­gok Egyetemes Kiadványát. Üdvözölte, hogy a dokumen­tumban foglaltaknak hazánk mára minden tekintetben eleget tett. A törvényhozás ezzel befe­jezte munkáját. A következő plenáris ülést december 12-re, délelőtt 10 órára hívták össze. Bedugult a déli határátkelő Váratlanul érte a tompái határ­szerveket a csütörtöki vendég­munkás-invázió. Mint kiderült, Ausztriában már a december 8-ai egyházi ünneppel kezdetét vette a karácsonyi szabadságo­lás. Emiatt kora reggel száznál több autóbusszal, 4-5 kilométe­res gépkocsisorral eldugult a ha­tárátkelő. A benzincsempészek most is soron kívül igyekeztek befurakodni és órákra eltorla­szolták az egyébként is szűk út mindkét sávját. Kilenc óra után sikerült ren­det teremteni úgy, hogy a jugo­szláviai vámszervekkel egyet­értve, csak a hazánkból kiuta­zókat engedték át. A sorompóig így is 3-4 órát kell várni. A rendőrség és a határőrség ellen­őrzés alá vette a határátkelőig vezető földutakat, a szabályta­lanul előzőket pedig igyekeznek visszafordítani a sor végére. A várakozási időt jelentősen meg­hosszabbítja az is, hogy a ven­dégmunkások nagy része meg­pakolt mikrobuszokkal érkezik, ami miatt nagyobb időt vesz igénybe a vámvizsgálat. Az invázió szombaton és va­sárnap tetőzött a németországi és svájci vendégmunkásokkal. Kellemes karácsonyt kíván a Westel 900 GSM! S hogy az ünnep még kellemesebb legyen, ahhoz mi is szeretnénk hozzájárulni. Akik tőlünk vásárolták, vagy december 51-ig nálunk vásárolják meg a mobiltelefont, az előfizetői kártyát és az autóbeszerelési csomagot, azoknak partnereinknél ingyenesen szereljük be a GSM készüléket a gépkocsijukba. Ezt a számlát mi álljuk, ez a mi karácsonyi ajándékunk. Kérjük, ne feledje magával hozni a készülék eladási számláját és jótállási jegyét! Karácsonyi információs szolgálatunk a nap bármely órájában rendelkezésére áll a 265-9545 vagy a (06 -30) 30-95-45 telefonszámokon. Szeretettel várjuk hétfőtől péntekig 9-17:50 óráig, szombaton 9 és 14 óra között Kecskeméten, a Kossuth tér 5. alatt! Decemberben mintaboltunk ünnepi nyitvatartással várja az érdeklődőket. Ha bármilyen kérdése van, kérjük hívja a (06-76) 485-550-as telefonszámot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom