Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-12 / 292. szám
2. oldal Hírek - Vélemények 1994. december 12., hétfő A szavazás első végeredményei Este 10 óráig, lapzártáig nyomon követtük a szavazatok számítógépes feldolgozását. Ennek alapján az elsőként feldolgozott területen, a polgár- mesterek egyéni szereplésénél több nem hivatalos végeredményről és részeredményekről is beszámolhatunk: Kecskemét (nem hivatalos végeredmény): 1. Katona László (30,85%), 2. Szűcs Tibor (20,33%), 3. Kőtörő Miklós (19,89%). 4. Benkó Zoltán (16,25%). 5. Magyar László (6,86%), 6. Nyitray András (4,04%), 7. Pénzely László (2,78%). Tiszakécske (nem hivatalos végeredmény): 1. Csernus Ferenc (38,9%), 2. Tóth Dezső (31,7%), 3. Ádám Nándor (8,48%). Jánoshalma (nem hivatalos végeredmény): 1. Kiss György (40,48%), 2. dr. Südi Bertalan (19,45%), 3. Jekl Ferenc (18,48%). Baja (nem hivatalos végeredmény): 1. Széli Péter (30,79%), 2. Éber András (25,93%), 3. Cserháti János (17,55%). Bácsalmás (nem hivatalos végeredmény): 1. Tóth Árpád (59,66 %) 2. Bednámé Kiss Ildikó (28,63%), 3. dr. Száhl Imre (10,47%) Kiskőrös (nem hivatalos végeredmény): 1. Barkóczi Ferenc (78,11%), 2. Bella László (21,89%). Kiskunfélegyháza (90,91%- os feldolgozottság): 1. Ficsór József (63,73%), 2. dr. Kardos András (28,46%), 3. Endre Sándor (7,8%). Kiskunhalas (nem hivatalos végeredmény): 1. Tóth Zoltán (49,47%), 2. Bozár Ferencné (24,48%), 3. Pajor Kálmán (17,55%). Kalocsa (nem hivatalos végeredmény): 1. Török Gusztáv Andor (79,61%), dr. Molnár Gábor (20,39%). Kunszentmiklós (nem hivatalos végeredmény): 1. Mózes Ernő (39,95%), 2. dr. Bórák Ákos (30,46), 3. H. Kovács Gábor (14,6%). Soltvadkert (nem hivatalos végeredmény): 1. Berkecz László (78,48%), 2. dr. Kerényi János (21,52%). A városok közül lapzártáig nem érkezett részeredmény La- josmizséről és Kiskunmajsáról. Kecelen csak egy jelölt indult, akinek szerepléséről a következő bekezdésben írunk. Azokon a településeken, ahol csak egy jelölt indult, szintén nem hivatalosan már megvan a polgármester: Bácsborsód: Csömör László, Bácsszőlős: Mondovits Mihály, Bocsa: Eifert Ferenc, Csólyos- pálos: Csányi Mihály, Fülöpja- kab: Csáki Béla, Jakabszállás: Szabó Mihály, Jászszentlászló: Papp József, Kecel: Schindler János, Kunadacs: Halcsik Antal, Ladánybene: Visontay István, Mátételke: Piukovics Béla, Mélykút: Kiss-Csepregi Ákos, Móricgát: Sisák Tiborné, Pető- fiszállás: Seres Lajosné, Rém: Vető Zoltán, Sükösd: Lógó András, Szakmán Tóth Jenő, Tass: Horváth Győző, Tompa: Lengyelné László Vera, Újsolt: Fekete József, Városföld: Göb- lyös Ferenc. Gyertyás szavazás Hartán Rendőrségi akció miatt kellett Hartán két szavazókörben 25 percen át petróleumlámpák és gyertyák mellett szavazni. A mentősök kérték ugyanis a rendőrség segítségét egy pszichiátriai gyógykezelés alatt álló személy elszállításához, miután az inzultálta őket. A beteg a rendőröket lövésekkel fogadta. Szerencsére nem sérült meg senki, de az is látszott, hogy az illető áramot vezetett a kerítésébe, s úgy barikádozta el magát. A rendőr-főkapitányság a megyei főjegyzővel egyeztetve döntött úgy, hogy a környéken 16 óra 15 perckor kikapcsolják az áramot. Az akciót ezután sikeresen befejezték. Az áramszünet által érintett két szavazókörben nem volt választási fennakadás. A választók több mint egyharmada - 37 százaléka - élt szavazójogával 17 óráig. Ezt tükrözi a kördiagram sötét szelete. Elcserélt szavazólapok Az ország más területén is történt Bács-Kiskun megyét érintő választási esemény. Háromszázan már szavaztak a Somogy megyei Sántoson. amikor egy állampolgár arra figyelmeztette a választási bizottságot, hogy Bács-Kiskun megyei szavazólapot kapott. Hogy miként keveredhettek össze a két megye szavazócédulái, egyelőre nem tudni, mint ahogy azt sem, hogy hányán adták le voksukat egy másik megye jelöltjeire. A megyei választási bizottság úgy döntött, a szavazást folytathatják, a tévesen kiadott lapok az értékelésnél nem számítanak be az eredménybe. Essen visszhangja Halállistára került Tőkés László püspök Ami Jugoszláviát illeti, az essem EU-csúcs legfontosabb híre az volt, hogy a német kormány hivatalos képviselője bejelentette: amennyiben Boszniában, s elsősorban Bihacnál létrejön a tűzszünet, lehetővé válik a Jugoszlávia elleni ENSZ- szankciók eltörlésének napirendre tűzése. Az értesülést vasárnapi számában a Politika című belgrádi napilap közölte. „Vérszegénynek” nevezte vasárnapi kommentárjában az Európai Unió esseni csúcsértekezletét az Új Kína hírügynökség. A bonni tudósító tollából közölt hírmagyarázat szerint „a tagállamok egyre önzőbbek”, és ez útjában állt minden érdemi döntésnek. A hat közép-európai ország csatlakozására vonatkozó tárgyalások tervével az Európai Unió a kiterjesztés szándékát bizonyította, ám maga a csatlakozási folyamat hosszú éveket fog igénybe venni, és kezdetben jelentősen megterheli majd Nyugat-Európa pénztárcáját - vélekedett a The New York Times. Idézte Helmut Kohl német kancellár kijelentését: „nagyon fontos, nehogy hamis várakozásokat ébresszünk” a tagságra pályázó országokban. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vasárnap megbízta a bukaresti parlamentben helyet foglaló képviselőcsoportját: kezdeményezzen kivizsgálást azzal az osztrák bejelentéssel kapcsolatban, amely szerint a román különleges szolgálat állítólag eldöntötte több prominens személyiség, köztük Tőkés László püspök meggyilkolását. A halállista létezéséről - az osztrák kémelhárítás vezetőjének december 2-án Bécsben nyilvánosságra hozott bejelentése alapján - az RMDSZ megdöbbenéssel értesült. Maga Tőkés László sajtótájékoztatón közölte: Eva-Maria Bárki, az erdélyi magyarok támogatásáról ismert bécsi ügyvédnő elmondta, hogy ő maga is látta az öt nevet tartalmazó listát. A kérdésre, hogy menynyire tartja valósnak a listát, a püspök megállapította: nehéz lenne figyelmen kívül hagyni egy demokratikus ország elhárításának bejelentését. Csecsenföld: új kaukázusi háború? A csecsen fővárosban légvédelmi ágyúval őrzik a parlament épületét. Vasárnap reggel beigazolódott az, amire az elmúlt két hét moszkvai fejleményei mind egyértelműbben utaltak. A tárgyalásos megoldás helyett a katonai erő bevetése lángba boríthatja a térséget, ahol egy második kaukázusi háború kezdődhet. A vasárnap reggeli támadás egyben jelzi: a „kemény kéz” politikájának hívei kerekedtek felül Jelcin elnök környezetében. Moszkva három év tétlenség után a nyáron látott hozzá ahhoz, hogy eltávolítsa a hatalomból Dzsohar Dudajevet, a vadászpilótából lett 50 éves csecsen elnököt, aki 1991-ben kiáltotta ki a terület senki által el nem ismert függetlenségét. Csecsenföld hivatalosan ma is az Oroszországi Föderáció része, ténylegesen azonban Groznij már régóta nem hallgat Moszkvára és a területi elven választott orosz parlamentben sincs képviselője. Az iszlám vallású köztársaságban semmilyen törvény nem érvényesül, sem az orosz, sem más. Dudajev a bűnözés és bűnözők fellegvárává tette a köztársaságot - mondják Moszkvában. Nyílt titok volt, hogy Moszkva a csecsen ellenzék által próbálta elérni Dudajev megdöntését. Kiderült azonban, hogy az ellenzéki Ideiglenes Tanács nem rendelkezik tömegbefolyással. Az Ideiglenes Tanács és a Moszkvában megbukott Ruszlan Haszbulatov, a volt parlamenti elnök körül szerveződött erők több támadást is intéztek Groznij ellen, de ezek minden alkalommal fiaskóval végződtek. Legutóbb a moszkvai titkosszolgálat már orosz katonákat toborzott cse- csenföldi bevetésre, de két hete ez sem segített. A rendkívül büszke nép aligha ismer el egy idegen helytartót. Ráadásul a fegyverforgatáshoz kiválóan értő csecsének, akikben élénken él a vérbosszú hagyománya, partizánháborút kezdhetnek Moszkva ellen. Ezért a háborús hírek ellenére valószínűbbnek tűnik, hogy az erő alkalmazására utaló fenyegetéssel próbálja meg Jelcin kikényszeríteni Dudajev távozását. Nézőpont Szavazni nem kötelező Lovas Dániel írása A tegnapi választási nap tükrében két csoportba sorolhatók a felnőtt magyar állampolgárok. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik felkeresték a szavazóhelyiségeket és leadták voksukat a helyi jelöltekre. A másik csoportba pedig azok, akik nem mentek el szavazni. A legtöbb településen az utóbbiak vannak többen. Nincs ebben semmi meglepő. Hiszen a nagy múltú demokráciákban sem tolonganak a szavazók az önkormányzati választásokon. Ott azonban kézenfekvő a magyarázat: a bevált, jól működő helyi önigazgatás csak kisebb korrekciót igényel. Nálunk azonban más a helyzet. Hosszú idő óta először nyílt alkalma a polgároknak, hogy kiállítsák egy demokratikusan választott önkormányzat négyéves bizonyítványát. Akik elmentek szavazni, éltek is ezzel a lehetőséggel. S akik otthon maradtak? Nekik vajon nincs véleményük a helyi ügyekről? Nem valószínű. Inkább arról lehet szó, hogy nem jutott még el hozzájuk az üzenet: immár ötödik éve demokráciában élünk. S talán még nem tudják, nem hiszik: megvan a joguk és lehetőségük, hogy beleszóljanak az ügyek alakulásába. Sokak számára talán az sem világos, mi adja a voksok valódi értékét. Ugyanis nem csak azok a szavazatok számítanak, amelyeket a győztesekre adtak le. Nem vész kárba a többieké sem. Mert ez a mostani szavazat ad erkölcsi alapot a kisebbségben maradottak számára a következő években a helyi hatalom működésének kritikájára. Szavazni persze nem kötelező. Elfogadni a demokratikus szabályok szerint meghozott, jogszerű döntést: ez viszont kötelező mindenkire. Arra is, aki részt vett a szavazásban, s arra is, aki távol maradt ezen a borongós ezüstvasárnapon az urnáktól. Kérdőjelek FEB-kommentár * Érdekek csatáj'a? A jövő évi költségvetés körül kialakult viták kapcsán mintha megromlott volna a viszony a társadalombiztosítási önkormányzatok és a kormány között. Mi lehet az oka a feszültségeknek? A legkézenfekvőbb válasz: a pénz. Az állami költségvetés legtekintélyesebb kiadása felett - kereken 900 milliárd forintról van szó - elvileg a nyugdíj-biztosítási és az egészség-biztosítási önkormányzat önállóan dönthetne. Mindezt a törvények is garantálnák, ha a kormány nem próbálna utat-módot találni arra, miként nyirbálja meg e forrásokat. Csakhogy minden elvont forint az egészségügyi szolgáltatásokat, vagy a nyugdíjasok életkörülményeit rontja. Miért törekszik e téren is pénzügyi megszorításokra egy szocialista-liberális kormány? Hiszen az ilyen összetételű koalíció inkább barátja, mintsem ellenfele lehetne a társadalom- biztosítási testületeknek. Csak hogy ki a barát és ki az ellenfél, ez mindig az érdekek csatájában derül ki. Ha valaki a kormány asztalánál ül, kénytelen bizonyos ügyekben szo- ciál-liberális beállítottsága ellenére is „konzervatív” módon foglalkozni az ország pénzügyeivel. Ha viszont a társadalom- biztosítási önkormányzat képviseletében lép fel, akkor a szociális szempontokat kell mindenek elé helyezni. Ez lesz minden kormány és minden önkormányzat örök konfliktusa.
