Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-08 / 289. szám

Költöznek a védőnők Előreláthatólag december 20- ra beköltözhetnek Tiszakécs- kén a védőnők az egészség­ház felújított épületébe. A régi szárnyba, ahol az anya- és csecsemővédelmi ellátás lesz, már elvégezték a első ja­vítási munkálatokat. Az új épületrészbe fog költözni a gyógytornász, aki átmenetileg most a művelődés ház nyom­daépületének egyik helyisé­gében rendel. Ezen a részen még hiányzik a padlóburkolat lerakása, a fűtőtestek elhelye­zése és a járdaépítés, amire várhatóan 6-7 munkahéten belül sor kerül, ha az időjárási viszonyok is engedik. Kisebbségi képviselőjelöltek Tiszakécskén három személy: Boros Gábor, Kertész Szi- lárdné és Kemény Sándomé indul kisebbség megjelöléssel önkormányzati képviselője­löltként. A városban egyéb­ként az vasárnapi választáso­kon összesen 74-en jelentkez­tek a képviselői mandátum megszerzéséért. Egészségbiztosítási kirendeltség Kécskén már több ízben tár­gyaltak az egészségbiztosítási pénztár helyi kirendeltségé­nek megvalósításáról. A város január elsejétől az egészség- ügyi központ épületében - a jelenlegi tisztiorvosi szolgá­lat irodájában - biztosít he­lyet erre a célra. Az ANTSZ kirendeltségének dolgozója munkáját előreláthatólag a kardiológiai rendelőben fogja folytatni. Az egészségbiztosí­tási szolgálat továbbá kérte, hogy telefonvonalat adjanak számukra. A képviselők meg­szavazták, hogy a vonal léte­sítéséhez szükséges 90 ezer forintot megelőlegezik, de azt az összeget a ’95-ös évben ki kell számlázni a pénztár ré­szére. Épül a kerékpárút Jó ütemben halad a Tisza- kécskét Kerekdombbal ösz- szekötő kerékpárút építése. A megközelítőleg 2500 méteres szakaszon már megkezdték az aszfaltozást, és az időjárás függvényében valószínűleg befejeződnek a munkálatok még decemberben. Az Epker kérése A tiszakécskei Épker Kft. be­advánnyal fordult az önkor­mányzathoz, hogy a nyilván­tartásában lévő lakásokat át­adja a polgármesteri hivatal részére. Ugyanis a kft. - me­lyet az önkormányzat hozott létre - alapító okiratában a la­kások fenntartása és korsze­rűsítése szerepel, ami nem meríti ki a kezelési jog fo­galmát. A lakások kisebb javí­tási munkálatai, a lakbérek beszedése nem az ő feladatuk. A képviselők elfogadták az Épker Kft. kérését, melynek értelmében a városgondnok­ság látja el a feladatokat. Elfogadott koncepció Elfogadták Tiszakécske kép­viselői az 1995. évi költségve­tési koncepciót. A bevételeket 458 millióra, a kiadásokat pe­dig 490 millióra tervezik, ami 32 milliós hiányt jelent a vá­ros költségvetésében. Az oldalt szerkeszti: Benke Márta Tiszakécskei fiatalember a száj öli tragédia 29. áldozata Megdöbbentő, fájdalmas hír fu­tott végig tegnap Tiszakécskén: a helybeli tizenhét éves Miklós Béla a szajoli vasúti szerencsét­lenség huszonkilencedik áldo­zata. Mindenki megrendült, volt, aki sírva is fakadt, amikor értesült a tragédiáról.- Istenem, ez nem lehet igaz - mondta könnybe lábadt szemmel Miklósék szomszéd- asszonya, amikor meghallotta a halálhírt. - Nagyon rendes em­berek, a gyerekeiket imádják. Különösen az anyjuk tesz sokat a családért. Ő intéz mindent, ő hordja a kislányt az iskolába. Spórolós, beosztja szépen a pénzt, máskülönben nehezen élnének meg. Miklósékat sokan ismerik Kécskén. Mindkét szülő s a hétéves kislány is hallássérült, a szerencsétlenül járt fiuk, Béla is az volt. A Miklós házaspár va­lamikor a kátéeszben dolgozott, de amikor megszűnt a cég, munka nélkül maradtak. Most mindketten rokkantnyugdíja­sok. A Szolnoki úton, nem messze a Titásztól építettek há­zat. A kislány Szegedre jár is­kolába, Béla az egyik budapesti Miklós Béla, a szerencsét­lenüljárt fiatalember. szakmunkásképzőben géplaka­tosnak tanult. Mi történt valójában? Ho­gyan került a Pest felé száguldó gyorsvonatra? A híradások sze­rint pénteken, a szerencsétlen­ség napján Béla is hazafelé tar­tott a fővárosból. De elaludt a vonaton, és nem szállt le Szol­nokon, ahonnan tovább utazha­tott volna Kécske felé. Ezért a legközelebbi állomásról gyors­vonattal ment volna vissza Szolnokra, hogy elérje a csatla­kozást. Édesanyja viszont úgy tudja, hogy fia barátjához, Tö- rökszentmiklósra ment, s onnan akart visszautazni Pestre. Miklós Béla iskolájának igazgatónője, Fila Józsefné még ennyit sem tudott, amikor tegnap telefonon felhívtuk. Az iskola tanulói általában haza­utaznak hétvégéken, mondta. Ezen a pénteken is a gyakorlat után elmentek, már csak azért is, mert a csúcstalálkozó miatt hétfőn és kedden a szakmun­kásképzőben nem volt tanítás.- Mi is csak most tudtuk meg a hírt - folytatta. - Meg vagyunk döbbenve, az egész iskola gyászol. Béla mosoly­gós, bájos arcú fiú volt, a ked­ves tanítványaink közé tarto­zott. Jó tanuló, szorgalmas, ki­váló kézügyességű, szép jövő várt volna rá. Mindannyian mélyen együtt- érzünk a családdal, fájdalmuk­ban osztozunk. Miklós Béla temetése december 13-án 2 órakor a tiszakécskei katolikus temetőben lesz. KOCSÉRON AZON VITATKOZNAK: VANNAK-E SZÁZAN? / Amyékgyerekek az óvodában? Néhány napja huszonkét gye­reket tettek ki a kocséri óvodá­ból. Szeptemberben mindany- nyiukat felvették, s most tanév közben közölték a szülőkkel: nincs hely, menniük kell.- Hiába fordultunk az óvo­dához - panaszolták az érintett szülők -, ott azt a választ kap­tuk, hogy menjünk az önkor­mányzathoz. Amikor a polgár­mesternél kopogtattunk ebben az ügyben, ő azt mondta, for­duljunk az óvodavezetőhöz. Miféle eljárás ez? Ezt kérdeztem a kocséri óvoda vezetőjétől. Boros Lász- lónétól, aki elmondta, hogy ez az ügy még 1991-ben kezdő­dött. Akkor, amikor megszün­tették a helyi bölcsődét. Ezzel megnőtt a létszám az óvodában, s még annak az évnek a nyarán az önkormányzat új szobát ala­kított ki az óvónők öltözőhelyi­ségéből. így az addig 66 férőhe­lyes intézmény az új csoport- szobával 12 férőhellyel bővült. A testületi határozatba viszont már nem került be az, hogy a 3 csoport helyett 4 fog ezután működni, csupán az óvoda bő­vítése. Ennek ellenére 91 óta 4 csoportban dolgoznak hat, majd hét óvónővel, a vezetővel együtt. Boros Lászlóné el­mondta: több esetben és most szeptemberben is beszámolt a képviselő-testület előtt, ahol egy percig sem titkolta, hogy már száz gyermeket vettek fel az óvodába és négy csoportban dolgoznak. Senki nem emelt ez ellen kifogást. A baj akkor kez­dődött, amikor szeptembertől elszámolták a helyettesítési, va­lamint a túlóradíjat, s ő ezt ok­tóberben kérte az önkormány­zattól.-Elegem volt - idézte fel sírva a történteket Borosné. - Négy évig állandó fenyegetett­ségben éltünk, nemegyszer megaláztak. Az „F” kategóriát is megalázó módon kaptam meg. Úgy éreztem, nem csiná­lom így tovább. Az önkormányzat viszont nem járult hozzá a kifizetéshez, ezért Borosné munkaügyi bíró­sághoz fordult. Ezek után fe­gyelmit indítottak ellene, majd a november 10-ei testületi ülé­sen megszületett a határozat: a vezető óvónő ne térjen el a sa­rokszámoktól, azaz a 78 férő­helytől és a 3 csoporttól. Boros Lászlóné elmondása szerint ezt az utasítást úgy lehe­tett végrehajtani, hogy elküld­ték 22 óvodást. Azokat, akik­nek az édesanyjuk valamilyen okból otthon tartózkodik s el tudják látni a gyermeküket. Amikor Barabás Ferenc pol­gármestert kérdezem, már hal­lani sem akar az ügyről.- Le van zárva - nyilatkozza a telefonba. - Vissza kell venni a 22 gyereket és kész. Nincs csoportbővítés, nincs szükség túlóradíjra. Egyébként is csu­pán hat gyerek volt érintett eb­ben. Dr. Regdon Tibor jegyző már részletesebben tájékoztat álláspontjukról:-Az önkormányzat 1991- ben döntött a gyerekek és az óvodapedagógusok létszámá­ról. Az előbbit hetvennyolcban, az utóbbit hétben állapította meg. Ez azóta sem változott. A statisztika viszont - mindany- nyian tudjuk - mit ér. Borosné azt ír a statisztikában, amit el­hisznek neki. A 22 elküldött gyerek kiválasztása szerintem hecckampány céljából történt, hiszen nyilvánvalóan úgy válo­gatta ki őket, hogy a szülők kö­zött van néhány olyan személy, akiről tudta, hogy nagyszájú. A körzet óvodáiban ugyanakkor évek óta gyakorlat, hogy ahol napközis otthonos óvoda mű­ködik, olyan gyereket fel sem vesznek, amelyiknek valame­lyik szülője otthon van. A segé­lyezésnek más módja van, nem az óvodába járatás. Ebbe a 78-as létszámba mindig bele­fértek azok a gyerekek, akik ténylegesen megjelentek az óvodában, a napközi otthonos ellátást igénybe vették. A szá­zas létszám feltupírozott. Erről én meg is győződtem. Megkérdeztem a konyhaveze­tőt, hogy rendszeresen hány gyerek részére főznek ebédet. Nos, ez soha nem éri el a 78-at. Borosné, sajnos, nem tudja el­viselni, hogy nem minősül négycsoportos óvodavezető­nek, mert akkor csak 6 volna ia kötelező órája és nem 27, mint ami most van. Helyettesítés cí­mén tekintélyes összegeket kö­vetelhetne az önkormányzattól, amit forintosítva meg is tett, több mint 500 ezerről van szó.- Valójában hány gyerekre kapják az állami támogatást?-Erre pontos számot nem tudok mondani, de nyilvánvaló, csak annyira, amennyi a keret­szám. De bizonyítható, hogy soha nincs ki az a keretszám, amennyit önkényesen a nyil­vántartásba vettek fel. Tehát a fiktív, holt lelkek névsorát kell sztomózni, s nem azokat elkül­deni, akik tényleg óvodába jár­nak.-Az óvónő beszámolt arról, hogy száz óvodást vettek fel.- Azaz annyit vettek nyilván­tartásba. Az nem azonos azzal, akik valójában igénybe veszik az intézményt. Különben meg nem volt képviselő-testületi döntés ez ügyben. Ha négy csoportot kreálnak, akkor eleve 8 óvónőt kellene fizetni, és egyéb munkajogi, bérügyi, tár­sadalombiztosítási konzekven­ciával járna. Mindezt nem futná ki az összeg, amit a kiskorúakra kapunk állami támogatásként. Hétfő délután megérkezett az újabb utasítás a polgármester aláírásával. „A mai napi hatály- lyal vegye vissza az elbocsátott 22 óvodáskorú gyermeket és változatlan feltételekkel bizto­sítsa az óvodai ellátásukat - ol­vasható a levélben. Figyelmez­tetem és egyben utasítom, hogy ne próbálja meg a folyó év no­vember 10-ei testületi ülés dön­téseit kijátszani, és egyébként sem keressen kibúvót az ön és beosztottjai munkaköri kötele­zettségeinek teljesítése alól. Kérem, hogy vegye ezt utolsó figyelmeztetésnek.” Boros Lászlóné előttem ol­vassa el a frissen kapott levelet.- Most mit fog tenni? - kér­dezem. Széttárja a karját:- Nem tudom. Benke Márta Kérik a patikákat December 8-ai határidő-módo­sítással önkormányzati tulaj­donba kerülnek a tiszakécskei gyógyszertárak. A nemrégen megtartott testületi ülésen a képviselők megszavazták az eddig állami tulajdonban és a CALIX gyógyszerellátó válla­lat kezelésében lévő gyógyszer- tárak, valamint vagyonuk ön- kormányzati tulajdonba adását. Az átadást a város vagyonhasz­nosító bizottsága is támogatta. Továbbra is részben önálló intézményként működtetik az orvosi rendelőt, a fizikoterápiát és az egészségházat Tiszakécs­kén. Az önkormányzati ülések alkalmával már felmerült annak a lehetősége, hogy az egész­ségügyi intézmény önállósul. Ennek előnyeit és hátrányait fi­gyelembe véve a képviselők legutóbbi ülésükön nem támo­gatták az önálló intézménnyé válást. A köztisztviselők sem kapták meg a pénzt Tiszakécske önkormányzati képviselői a napokban tartott ülésükön nem szavazták meg a köztisztviselők illetményalap­jának módosítását. Helyi rende­letük 16 400 forintban határozza meg az illetményalapot, amit a törvény ez évben 18 000 forint­ban állapított meg. A határozat- tervezet az idei év december el­sejétől javasolta az összeg elfo­gadását, amit a testület nem tá­mogatott. Kovács Ernő képvi­selő hozzászólásában azt taná­csolta, hogy az önkormányzat szűkös anyagi lehetőségeit fi­gyelembe véve töröljék el a ru­hapénzt, és ezt kompenzálva szavazzák meg a magasabb il­letményalapot. Baji Mihály vé­leménye viszont az volt, ha ja­nuár elsejével úgyis automatiku­san életbe lép a 18 ezer forintos illetményalap, ezért ne foglal­kozzanak a témával. Úgy jártak, mint a közalkalmazottak, akik szintén januárban kapják meg a 13. havi fizetést. Kotorják a Holt-Tiszát Évek óta tartó huzavona után az elmúlt hetekben végre elkez­dődhetett az alpári Holt-Tisza medrének részleges iszaptalaní- tásái A beruházás elhalasztását korábban a vízfelügyelet tulaj­donviszonyának rendezetlen­sége és a kivitelezéssel járó rendkívül magas költségek in­dokolták. A Kiskunsági Nemzeti Park viszont, látva, hogy a holtágat a teljes elmocsarasodás veszélye fenyegeti, felajánlotta, hozzájá­rul a beruházás költségeihez, így az önkormányzat 4 milliós ráfordításával és az általuk nyújtott, szintén 4 milliós tá­mogatással indult el a víz egészséges életműködéséhez elengedhetetlenül szükséges iszaptalanítás. A dolognak csu­pán egyetlen szépséghibája van: az üdülők által nemrégi­ben még kedvelt, mára azonban sártengerré változott strand ki­tisztítására ez alkalommal sem kerülhet sor, mivel a terület magánszemély és nem az ön- kormányzat birtokában van. A munkák elvégzésével a bajai Master Kft.-t bízta meg a beru­házó, mivel az ő ajánlatuk felelt meg leginkább az előírásoknak. A műszaki ellenőrzést pedig Patak Lajos, A Tiszakunsági Vízgazdálkodási Társulat el­nöke látja el. Tóth Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom