Petőfi Népe, 1994. december (49. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-01 / 283. szám

2. oldal Hírek - Vélemények 1994. december 1., csütörtök Felrobban a román AIDS-bomba? Elhagyott utcagyerekek egy bukaresti pályaudvaron. Romániában tartják nyilván a legtöbb AIDS-ben szenvedő gyermeket Európában, ám a szakemberek most már attól tartanak, hogy a felnőttek köré­ben is szinte „AIDS-robbanás” fog bekövetkezni, hisz a fertő­zés terjedését rendkívül nehéz kordában tartani, netán vissza­szorítani, ha nem létezik megfe­lelő egészségügyi megelőzés. A volt diktátor, Ceausescu bukása után öt évvel a román közvélemény borzongással ol­vassa a több száz AIDS-beteg gyermek drámájáról szóló híre­ket, a „Vezér” erőltetett népe­sedési politikájának következ­ményét. Idén szeptember végéig 2907 AIDS-esetet regisztráltak, ezek közül 2695 esetben 13 évesnél fiatalabb gyermekről van szó. 1985 óta, amikor az első HIV-vírussal fertőzöttre buk­kantak, mostanáig 1032 sze­mély halt meg a betegségben Romániában. Az akkori kom­munista hatalom mindvégig ta­gadta a betegség létezését.- Havonta 20-25 AIDS-ese- tet regisztrálnak az 1989 előtt vérátömlesztésen átesett, elha­gyott gyermekek sorában - hangsúlyozza a fertőző betege­ket kezelő Constantái kórház igazgatónője. Rodica Matusa azt is elmondta, hogy a nagy kikötőváros - ahol 920 AIDS-esetről tudnak - a romá­niai betegség „epicentruma”. A kommunizmus alatti abor­tusztilalom következménye az lett, hogy zsúfolásig megteltek az árvaházak, ahol a vérátöm­lesztés volt az egyik, ha nem az egyetlen eszköz a rosszul táp­lált és gyenge gyermekek élet­ben tartására. Az adott vért so­hasem vetették alá AIDS-teszt- nek.- Az orvosoknak mindent meg kellett tenniük azért, hogy az általuk szolgáltatott adatok szerint a WHO halandósági sta­tisztikáiban Románia tűnjön fel a legelőnyösebb helyzetben - nyilatkozta a Constantái or­vosnő. Matusa asszony elmondta, hogy például 1990-ben havonta mintegy 50 gyermek halt meg szinte szemei előtt, ám a statisz­tikákban 4-5-öt tüntethetett csak fel. Miközben a gyerme­kek sorában az AIDS most már nem fenyeget oly nagy mérték­ben, mint évekkel ezelőtt, az orvosok most a betegség rob­banásszerű elterjedésétől tarta­nak a felnőttek soraiban - nyi­latkozta az egyik bukaresti kór­ház AIDS-szakértője. Ez idáig 212 AIDS-es felnőttről tudnak, „ám a HIV-pozitívok száma sokkalta nagyobb lehet”. Hatszázmilliót költenének a falugazdász-hálózatra Göncz a népi kollégiumokról A Mezőgazdasági Bizottság szerdai ülésén a képviselők a társasági és a személyi jövede­lemadóról szóló törvény módo­sításához benyújtott, a mező- gazdaságot érintő indítványo­kat vitatták meg. Továbbá tár­gyaltak a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat módosí­tásáról, illetve a hegyközségi szervezetekről szóló törvényja­vaslatról. Emellett napirendre tűzték a költségvetéshez be­nyújtott módosító javaslatokat is. Ez utóbbi tárgyalása során úgy döntöttek, hogy 600 millió forintot átcsoportosítanak a szaktárca költségvetéséből a fa­lugazdász-hálózat működési költségeinek finanszírozására. A mezőgazdasági bizottság tagjai egyöntetű véleménye szerint a hegyközségi törvény elfogadására mielőbb szükség van: a magyar minőségi bor­termelés jogszabályi feltételei­nek biztosítása érdekében. A honatyák többségének állás­pontja szerint a hegyközségi tagságnak kötelezőnek kellene lennie a megfelelő minőségbiz­tosítás érdekében, és a köztestü­leti jelleg miatt. A képviselők tárgyaltak még a szövetkezetekről szóló 1992. évi törvény módosításáról in­tézkedő törvényjavaslathoz be­nyújtott módosító javaslatokról is. E témában a mezőgazdasági bizottság tagjainak többsége egyetértett a szövetkezeti köz­gyűlés megismétlésének jog­szabályi biztosításával, ám szű­kített hatáskörben. Fel kell újítani a népi kollégi­umi mozgalmat, hogy a hátrá­nyos helyzetű gyermekek szá­mára is lehetőséget teremtsen a tudás megszerzésére - jelen­tette ki Göncz Árpád köztársa­sági elnök a Fényes Szellők Ba­ráti Kör és a Kollégiumi Szak­mai és Érdekvédelmi Szövetség szervezte tanácskozás megnyi­tóján. A köztársasági elnök rá­Az Országgyűlés Nemzetbiz­tonsági Bizottságát meglepte az egyes fontos tisztségeket be­töltő személyek ellenőrzését végző bizottság soros elnöké­nek az egyik napilapban „Már találtak ügynököt a képviselők között” címmel megjelent nyi­latkozata. A bizottság nyilatko­mutatott: a mozgalom újraindí­tása elsősorban nem állami, ha­nem társadalmi feladat. A népi kollégiumok akkor jöhetnek létre, ha a fiatalok magukénak érzik és saját gondolatviláguk alapján, biztos társadalomisme­retükre építve a maguk érték­rendjéből tudják felfejleszteni a nemzet szolgálata és a maguk érdekében. zatot fogadott el, amelyben ag­gályát fejezi ki - áz álláspontja szerint - a törvény előírásaival nehezen indokolható nyilatko­zattal kapcsolatban, és arra kéri az átvilágítást végző három bí- rát, hogy a bizottság következő heti ülésén a történtekre adja­nak magyarázatot. Meglepte a hír a honatyákat EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Súlyos iszlám vádak A nyugat-európai országoknak és Oroszországnak a Bosznia- Hercegovina elleni szerb ag­resszióval kapcsolatos jelzései valamint cselekedetei csak megerősítik, hogy bűnrészesek abban az összeesküvésben, amelynek célja az iszlám jelen­lét felszámolása az európai kontinensen - írta szerkesztő­ségi cikkében az al-Ahbár című egyiptomi félhivatalos lap. Csecsenföldi válság Dzsohar Dudajev csecsen elnök kész tárgyalni Moszkvával a csecsenföldi válság rendezésé­ről. Dudajev, aki korábban nem zárta ki, hogy kivégzik a mint­egy hetven orosz hadifoglyot, Jelcin ultimátumát követően sokkal békülékenyebb hangot ütött meg. Mint mondta, Groz- nij kész garantálni a hadifog­lyok biztonságát. Időközben Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter lépéseket tett a cse­csenföldi harcok során fog­ságba esett fegyveresek kisza­badítására. Az orosz légvéde­lem parancsnoka kizárta, hogy Dzsohar Dudajev csecsen elnök légi úton utánpótlást kaphatna, illetve zsoldosok érkezhetné­nek az észak-kaukázusi köztár­saságba. Az utóbbi napokban az orosz atomenergetikai mi­niszter megszigorította az erő­művek és hasadóanyagokkal dolgozó intézmények védel­mét, miután csecsen vezetők terrorcselekményekkel fenye­getőztek. Ellenségesen fogadták az ENSZ főtitkárát Butrosz Gáli Előrelépés nélkül ért véget But­rosz Gáli ENSZ-főtitkár és Alija Izetbegovic boszniai el­nök szerdai szarajevói tárgya­lása. A kétórás megbeszélés után nyilatkozó Alija Izetbego­vic csak annyit mondott, hogy a világszervezet első embere semmiféle új javaslatot nem hozott. Gáli „hosszasnak és po­zitívnak” minősítette a tárgya­lásokat. „Teljes egészében ki­tartunk az összekötő csoport béketerve mellett” - mondta az ENSZ-főtitkár, majd hozzá­tette: a tárgyalásokon azt hang­súlyozta, hogy a nehézségek el­lenére is folytatni kell a béke­tárgyalásokat. Az ENSZ főtit­kárát egyébként meglehetősen ellenségesen fogadták a bosz­niai fővárosban: az elnöki pa­lota közelében összegyűlt pol­gárok kézmozdulataikkal arra utaltak, hogy szívesen látnák a főtitkár halálát. Meghalt az izraeli katonalány Belehalt sérülésébe az a 19 éves izraeli katonalány, akit szerdán az Izrael északi részén lévő Afulában egy palesztin fejszével súlyosan megsebesí­tett a homlokán - közölte a rendőrség szóvivője. A merény­let után a lányt kórházba szállí­tották, de túlélési esélye nagyon kicsi volt. A támadót a rendőr­ség a járókelők segítségével el­fogta. A gyilkosság elkövetését egyetlen szervezet sem vállalta. Egy szemtanú elmondta, hogy a merénylő teljes erejével sújtott le, majd futni kezdett, de ami­kor látta, hogy üldözőbe vették és bekerítették, felemelt kezek­kel azonnal megadta magát. Zöld út a GATT-nak a képviselőházban Az amerikai képviselőház kedd este - amint az várható volt - jóváhagyta a hét évig tartó tár­gyalások után megszületett GATT-egyezményt. A keres­kedelmi korlátok globális leépí­téséről intézkedő, százhuszon­három országra kiterjedő meg­állapodásnak január elsején kell érvénybe lépnie a ratifikálási eljárások lezárultával. Az ame­rikai kongresszus igenlő dön­tése sok ország számára lehet mérvadó. Nem adnak több pénzt a főtéri ásatásokra Leálltak a júliusban megkezdett kolozsvári főtéri ásatások, mert elfogyott a pénz - jelentette szerdán több bukaresti lap. A polgármesteri hivatal határoza­tot készített elő a tanács leg­utóbbi ülésére, amelyben java­solta az Erdélyi Történelmi Múzeum 9 millió lej pótlólagos támogatásra irányuló kérésének teljesítését. Funar polgármester a javaslat elfogadására biztatta a képviselőket. Az előterjesz­tést azonban nemcsak az RMDSZ, de az ellenzék más tagjai sem szavazták meg, s így nem alakult ki a szükséges két­harmados többség. Nézőpont Ha leállnak a vonatok Barta Zsolt írása A mozdonyvezetők sztrájkolni fognak. A rendszerváltás óta nem először. Azért állítják le a mozdonyokat december 8-án két órára, mert a kormányzat nem hajlandó teljesíteni követelésü­ket. A szakszervezet nem fogadja el a vasútvonalak felszámolá­sát, a tömeges létszámleépítést, a kollektív szerződés vívmánya­inak veszélyeztetését. Az érdekképviselet diktátumnak tartja a kormányzat 6 százalékos béremelési javaslatát, mely nem fe­dezi távolról sem az inflációt. A szakszervezeti képviselők lega­lább 10 százalék feletti százalékos béremelést szeretnének egyebek mellett kiharcolni. Ha a figyelmeztető sztrájk nem ve­zet eredményre, akkor 36 órára is megállhat a vasúti közlekedés - nyilatkozta az egyik szakszervezeti választott. A vasút állami cég. A vasutasok közalkalmazottak. A gazda az állam. A kormányzat az adófizetők forintjaiból komoly ösz- szegeket különít el minden évben arra, hogy fenntartsa az egyébként veszteséges MÁV-ot. A vasút 22 milliárd forinttal tartozik a társadalombiztosításnak. Ennél azonban sokkal na­gyobb összegre van szükség ahhoz, hogy a vasúti közlekedés ne omoljon össze. Mit tehet a gazda? Mit is tesz a gazda? A baloldali elkötele­zettségű kormány valószínű olyan kimondottan jobboldali poli­tikára jellemző eszközökhöz is nyúlhat, amelyet a brit Thatcher asszony vezette kabinet folytatott a 70-es évek végén. Angliá­ban, mivel nem hoztak hasznot a bányák, bezárták a tárnák nagy részét utcára téve a dolgozókat. A Vaslady néven becézett mi­niszter asszony kormánya csaknem egy évig dacolt a sztrájkoló bányászok szakszervezeteivel, míg végül is győzött a munká­sok felett. Nagy-Britannia nagyon gazdag ország, s a kormány­nak volt elég tartaléka, hogy importálja a szenet. Magyarországon más a helyzet. Először is szegényebb az or­szág. Másrészt a vasutasok sokkal jobb pozícióban vannak, mint voltak a brit bányászok. Tudják, hogy érdekérvényesítő képes­ségük igen jó. Tudják, hogy például nem lehet az utcáról bárkit is felvenni mondjuk mozdonyvezetőnek. Azt 'is tudják, hogy ha a vasút megbénul, úgy nemcsak a kormánynak adnak sakkot, ha­nem a gazdaságnak is. Ez utóbbi elkerüléséért is tárgyaltak, s remélhetőleg még tárgyalnak is a kormányzattal. A szakszerve­zet ugyanis nem akar mást, mint hogy azok, akiket a mozdony füstje megcsapott, ne éljenek rosszabbul jövőre, mint az idén. Ez a dolguk, ezért küzdenek. Mit tesz a kormány? Eképzelhető, hogy mérlegel. Azt ugyanis nem tudja, hogy mekkora is lesz a vasúti dolgozók tár­sadalmi támogatottsága. Egyes politológusok azt mondják, hogy a brit példa alapján a kormány nyerhet. Mert ahogy az an­gol társadalom nem állt ki a sztrájkoló bányászok mellett, úgy a magyar közvélemény is szentségelni fog, amikor nem indulnak el a vonatok. S azt mondja, hogy az ő adójából ne tartsák el a ma­sinisztákat. Sokan vannak azonban, akik úgy gondolják, hogy éppen itt az ideje a közalkalmazottak, a kisemberek érdekeinek a felkarolására. A játszma nem dőlt el. Nem tudni, ki is nyer a kötélhúzásban. Valószínű, az a fél győz, aki mellett az emberek többsége ki­nyilvánítja a szimpátiáját. ((«)))))) mvIestel RÁDIÓTELEFON KFT. Értesíti "Tisztelt üzleti partnereit, hogy bajai képviselete megváltozott. A Westel Rádiótelefon Kft. új hivatalos képviselője KIRU-FON Kft. Baja, Csermák M. tér 4. (Skála Áruház) Telefon: 60/304-704

Next

/
Oldalképek
Tartalom