Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-03 / 259. szám

1994. november 3., csütörtök Kapaszkodó ll Állásbörze Kecskeméten • Gyakran hiába állnak sorban az állástalanok a munkaügyi kirendeltségeken, megfelelő elhelyezkedési lehetőséget csak kevesen találnak. (Fotó: PN-archív) Először kerül sor állásbörzére Bács-Kiskunban november 8- án, melyet a megyei munka­ügyi központ rendez a kecs­keméti Erdei Ferenc Művelő­dési Központban, délelőtt 9 órá­tól. A rendezvényen lehetőség lesz a munkaadók és munkavál­lalók közvetlen találkozására, a helyszínen történő állásközvetí­tésre, állásajánlatok fogadására, a munkaügyi központ és kiren­deltségei szolgáltatásainak be­mutatására, a munkaerőpiaci képzést végző szervezetek be­mutatkozására, tanfolyamok szervezésére. Minden érdek­lődő megismerheti, milyen munkát folytatnak az álláskere­sők klubjában, játékos formá­ban önmaga győződhet meg készségeiről, képességeiről. Kiállítanak a börzén azok a cégek, például a német Thyssen és a részben külföldi érdekelt­ségű Hűtőipari Rt. bajai üzeme. amelyek a közeljövőben jelen­tős munkaerő-felvétellel szá­molnak. Az eseményeket totójá­ték színesíti. Az állásbörzével egy időben rendeznek tanácskozást a me­gyei önkormányzat tanácster­mében a térség foglalkoztatási problémáiról. Ezen szó lesz a munkahely-teremtési lehetősé­gekről, a kistérségi foglalkozta­tási gondok enyhítésének a mó­dozatairól is. Állás reményében eljönnek a halasiak is- Hogyan készülnek az ál­lásbörzére? - tudakoltuk Kocsis Istvántól, a munkaügyi központ kiskunhalasi kirendeltségveze­tőjétől.- Miután mi a munkanélkü­liek között is külön figyelmet fordítunk a pályakezdő fiata­lokra, ezért megszervezzük, hogy csoportosan részt vehes­senek a kecskeméti állásbörzén. Szeretnénk fölkelteni az érdek­lődést, fölrázni a csüggedőket. Biztosan sok információ lesz egy helyen, s az érdeklődők megismerkedhetnek a külön­böző, képzést végző intézetek­kel, a cégek pedig megfelelően tudják időzíteni tanfolyamaikat; felhívhatják a figyelmet az űj igényekre és a hozzájuk kapcso­lódó képzési, átképzési lehető­ségekre, amelyek az ismételt munkába állást elősegíthetik. Mi egyébként a munkanélküli­klubjainkban is szorgalmazzuk, hogy az álláskeresők figyeljék a munkaerőpiac mozgását, hol je­lentkezhet nagyobb munkaerő- igény. S ha már Kecskeméten járunk, felkeressük a képzőköz­pontot is, ahol sokféle tanfo­lyam zajlik - főként, amelyeket nem lehet kihelyezett formában, akár nálunk is megvalósítani, így, a körülményeket megis­merve, talán többen is rászánják magukat, hogy részt vegyenek egy-egy programban. Erre a kecskeméti szakmai programra egyébként a mi maghívásunkra részt vesznek azon önkormány­zatok képviselői is, amelyek — mint Imrehegy, Balotaszállás, Tompa, Kelebia, Kunfehértó - sokat segítenek a helyi foglal­koztatási gondok megoldásá­ban. A MEGYEI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDTAK Százötvenezer angol font készenlétben Idén a helyzetfelmérés, az irányok kijelölése volt a feladat, 1995-ben pedig a tételes fejlesz­tési programok kidolgozására kerül sor, az ehhez szükséges technológiák átvételére, a kap­csolódó projektek befektetési oldalának megteremtésére. így összegezte az esztendő tapaszta­latait, és a jövő év feladatait Molnár Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazga­tója, amikor a munkanélküliség kezelésével kapcsolatos tenni­valókat vette számba. Az alapítvány a programban vállalkozói megközelítésben foglalkozik e problémakörrel, s ehhez az induláskor 3 millió forintos összeggel is rendelke­zett az EK Phare-programja ré­vén. Nem új programot fogal­maztak meg, hanem csatlakoz­tak a megyei kezdeményezés­hez, s vállalták, illetve finan­szírozták a háttéranyag elkészí­tését. Ennek keretében felkeresték azokat az önkormányzatokat, érdekképviseleti, munkáltatói és munkaadói szervezeteket, ál­láskeresők egyesületét, és vál­lalkozói klubokat, amelyeknek közvetlenül vagy áttételesen feladatuk és érdekük is, hogy tegyenek a munkanélküliség el­len. Az elkészült program az angol munkanélküliség-kezelő módszerek bemutatását, meg­ismertetését, alkalmazását ala­pozza meg. De mert a munka­nélküliség nem oldható meg önmagában, a projekthez több­irányú részprogram is kapcso­lódik. Ilyen a turisztika fejlesz­tésével, a mezőgazdasággal, a megyei befektetésekkel, infor­matikával, technológiaközvetí­téssel, kistérségi válságmene­dzseléssel foglalkozó anyag. Utóbbihoz megjegyzendő, hogy az alapítvány tagja több kistérségi szövetségnek, és közreműködött a kunszentmik- lósi és a felső-bácskai tanul­mányok elkészítésében. A pro­jektet egyébként az angol Know-How Found is támogatja 150 ezer font erejéig, ami az angol alap legnagyobb fejlesz­tési programja az adott idő­szakban Kelet-Európábán. Társadalombiztosítási tudnivalók- Feleségem és én is munka- nélküliek vagyunk. Sajnos 5 éve meghalt a nejem édesanyja és most apósom is. Akkor kaptunk az eltemettetésre a társadalom- biztosítástól támogatást, most azonban nem. Ennyire rosszul áll az ország, hogy még ezt a támogatást is megszüntették?- A temetési segély nem szűnt meg, csak átalakult. Az új szabályozás 1993. február 26- ától a temetési segélyt a szociá­lis ellátások körébe sorolta. így annak kifizetéséről és elszámo­lásáról az eltemettető önkor­mányzata gondoskodik. Nincs tehát arról szó, hogy kevesebb lenne a rászorultakat segítő lis­ta egy jogcímmel, pusztán az ügyintézést a tb. helyett a tele­pülési önkormányzat váltotta fel.- Két gyermekünk van. Töb­bet vállalni nem akarunk, azon­ban érdekelne bennünket az, hogy visszaállítják-e a esaládi pótlék biztosítási feltételrend­szerét?- Időnként felröppennek o- lyan hírek, hogy csak munka- viszony, annak is meghatározott időtartama után lenne folyósít­ható a családi pótlék, amely most alanyi jogú ellátás. A hí­resztelésen túl azonban most ennek a rendszernek a megmá­szását a szaktárcánál (Népjóléti Minisztérium) nem tervezik, mivel kalkulációs számítások szerint egy új, munkaviszonyon alapuló rendszerre történő ad­minisztratív áttérés a jelenleg családi pótlékban részesülő 2 millió 470 ezer gyerek után több mint ötmilliárd forintba kerül.- Szabályozott-e a munkavi­szonyból származó igény elévü­lési határideje, illetve: ha két éve megszűnt munkaviszonynál bűncselekményre utaló jel van, lehet-e még felelősség levonás? — Igen, lehet. A munkavi­szonnyal kapcsolatos igény há­rom év alatt évül el. A bűncse­lekménnyel okozott kárért fennálló felelősség öt év, ezen kívül azonban menthető okból van még további fennállási le­hetőség is. Érdemes azonban az ügyben ilyenkor már ügyvéddel tárgyalni. K.K.E. SIKER ESETÉN MINTA LESZ MÁSOKNAK Válasz a foglalkoztatási gondokra? Szakmai konferencián vitat­ják meg a megyei foglalkozta­tási stratégia anyagát, amelynek előkészítésében magyar és an­gol szakemberek is részt vettek.- Miért kezdeményezte ép­pen a megyei önkormányzat egy ilyen program kidolgozá­sát? - kérdeztük dr. Balogh Lászlót, a megyei közgyűlés al­el nőkét.- Négy éve drámai helyzet alakult ki Bács-Kiskunban is, alaposan megnőtt, egyes térsé­gekben megkétszereződött a munkanélküliek száma. S ami­kor dr. Feleky Pállal, a megyei munkaügyi központ vezetőjével a megoldási lehetőségeket vet­tük számba, láttuk: a meglévő állami források nem elegen­dőek, s ráadásul szétaprózottak, ezért valamiképpen össze kell hangolni azokat.- Erre jó egy program?- A program arra szolgál, hogy összefogja az önkormány­zatok, a munkáltatók, a civil szféra lehetőségeit, s keretet ad­jon a foglalkoztatásbővítést is jelentő gazdaságélénkítésnek, a vállalkozások fejlesztésének. Segítségével jobban oda tudunk figyelni a megyebeli sajátossá­gokra, mint például a mezőgaz­dasági munkanélküliség, ame­lyek a nagy ipari válságöveze­tek miatt kívül estek a központi politika horizontján. Pedig ami­kor a mezőgazdasági kisvállal­kozások nem igazán versenyké­pesek, és például Kiskőrös tér­ségében a lakosság több mint fele a mezőgazdaságból él, ak­kor ez is koncentráltan jelent­kező, súlyos probléma.- Miután kész a program, adott a megoldás is?- Egyelőre az alapozó, hely­zetértékelő tanulmány készült el, megjelölve azon kitörési pontokat, ahol és ahogyan a munkanélküliség kezelhető. Ehhez, akárcsak a tanulmány elkészítéséhez, igénybe vesszük az angol tapasztalatokat. A brit és a magyar munkaügyi minisz­tériumok döntése alapján a kí­sérlet helyszíne Bács-Kiskun megye. Ez egyben minta is, mert ha a módszer beválik, Ke­let- és Közép-Európában is al­kalmazzák.- Mit vállal föl a program?- Először is - a megyei ön- kormányzat segítségével - ösz- szehozni a megoldásban e- gyüttműködni képes és kész partnereket. Példát kell adni a mezőgazdasági munkanélküli­ség kezelésére is. Bevezetése először a kistérségekben kép­zelhető el. Kunszentmiklós kör­zetében már van eredmény is.- A koordináláson túl mást is tehet egy önkormányzat?- Az önkormányzatoknak ebben a megyében is - ma ilyen a helyzet - elő kell segíteniük a gazdaság élénkítését. S miután még nincsenek meg a nonprofit, információtovábbító, szolgál­tató szervezetek, ez a feladat az önkormányzatokra marad. Rész­letes befektetési programokat kell készíteniük, felkarolva pél­dául olyan kezdeményezéseket, mint a Duna-hidak építése, vagy hogy az embargó feloldása után Kelebiánál egy Záhonyhoz ha­sonló fontosságú kereskedelmi, közlekedési csomópont legyen. Meg kell szervezni a megye marketingjét, a kedvezmények­kel, területtel, telephellyel is tá­mogatni a kis- és középvállalko­zásokat. A megyei közgyűlés már kifejezte, hogy támogatja a programot, és hamarosan dönt arról is, hogy milyen szakmai, szervezési és anyagi támogatást ad a megvalósításhoz. Hol tart a kistérségi program?- Mit várhat egy készülő programból egy kistérség - kér­deztük dr. Bórák Ákost, Kun­szentmiklós polgármesterét.- A kistérségi szövetség, 11 település részvételével, azért jött létre, hogy együttesen elő­mozdítsa a körzet fejlesztését. Beleértve ebbe az oktatást, az infrastruktúrát, a munkahelyte­remtést. A kistérségi program először egy expopályázathoz kapcsolódott, erre építve terebé­lyesedett ki, s lett fontos terület- fejlesztési dokumentum, ame­lyik az iskolaépítéstől a tér­ségi mezőgazdasági program kimunkálásáig terjed. Különö­sen lényeges a helyi összefogás. A települések ugyan maguk is megpróbálják ide csábítani a beruházókat, de hatékonyabb lehet a közös befektetési aján­lat. Az együttműködés a mun­kanélküliség elleni fellépéskor is hasznos: a kistérségi pályáza­tokat kedvezőbben fogadják a különböző állami támogatások odaítélésekor is. Már eredmé­nyekről is beszámolhatunk: Apostagon beindult a szerszám- és fémalkatrészgyártás, s Kun- szentmiklóson rövidesen újra üzembe helyezik a korszerűsí­tett régi malmot. Ez egyrészt munkahely, másrészt piac a környékbeli termelőknek, tehát áttételesen még több munkahe­lyet jelent. Keresnek, kínálnak, hívnak A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ munka­erő-közvetítő kirendeltségei 1994. november l-jén az alábbi bejelentett betöltetlen álláshe­lyeket regisztrálták: Kecskemét: lakatos 25, esz­tergályos 23, autószerelő 18, bádogos 1, elektroműszerész 5, fűrészgépkezelő 10, húsfeldol­gozó 10, molnár 2, kőműves 35, ács-állványozó 8, villanyszerelő 8, tetőfedő 2, tetőszigetelő 4, burkoló 15, festő és mázoló 11, autóbusz-vezető 10, húsbolti el­adó 2, autóalkatrész-eladó 1, galvanizáló betanított munkás 6, kertész üzemmérnök 1, a- nyagbeszerző 2, termelésirá­nyító szervező I, kárpitos 5, zöldségeladó 2, eladó 30, villa­mossági kereskedő 14, szakács 4. ápoló 20, autómosó 2, hírlap­kézbesítő 15, hardver-szoftver fejlesztő 2, gazdasági vezető 1, matematika-bármely szakos ta­nár I, környezetvédelmi inst­ruktor I, aranyműves 2, varrónő 15, élelmiszerbolti eladó 10, ru­házati eladó I. eladó-pénztáros 3, felszolgáló 15. kozmetikus 3, cipőfelsőrész-készítő 30, mun­kaügyi előadó 1, óvónő 6, ér­tékkönyvelő I, adminisztrátor 3 fő. Baja: asztalos 16, autóvilla­mossági szerelő I, ács-telőfedő I, bútorasztalos 10, cipőfelső­rész-készítő 2, cérnázó (betaní­tott) 3, csomagoló 24, elektro­mos karbantartó 1, esztergályos I, élelmiszcrbolti qladó 3, épü­letbádogos 2, felszolgáló 2, festő és mázoló 4, fonó segítő 3, gépjárműszerelő 5, gépi hímző 1, gyűrűsfonó 3, hajóvezető 2, hajógépész 2, húsipari szak­munkás 20, háztartási alkalma­zott I, húsipari munkás 10, hi­degburkoló 4, inszeminátor I, kazánfűtő 1, kcres/torsó/.ó 3, keresztorsózó-kettőző 4, kon­fekcióipari munkás 48, kovács 1, kutyás járőr 3, kőműves 44, köztisztasági segédmunkás 15, kárpitos 5, lakatos-mezőgazda­sági szerelő 1, libagondozó 1, mentőápoló 2, mentőgépkocsi­vezető I, mezőgazdasági gé­pész 3, mezőgazdasági gépsze­relő 2, motringoló 2, mot- ring-visszacsévélő 20, nehéz- gépkezelő-árukiadó 1, nyom­dász 1, ofszetgépmester 2, szárí­tómunkás (paprika) 5, pék 6, pi­rítógép-kezelő I, raktáros 1, raktári munkás I, segédmunkás 40, sütő szakmunkás 2, szabó­varró 3, szállodai éttermi kise­gítő 20, takarító 11, targoncave­zető 1, tehergépkocsi-vezető 11, tésztakészítő munkás 2, udva- ros-telepgondnok 1, uszály- kormányos 3, varrónő 154, var­rónő-vasalónő 9, viaszsorjázó 2, villanyszerelő 5, villanymo- tor-tckcrcselő I, víz-, gázsze­relő 2, zsugorítógép-kezelő 3, adminisztrátor 2, anyagköny­velő 1, biztosítási üzletkötő 78, bróker-üzletkötő 23, bérszám- fejtő-SZTK ügyintéző 1, épí­tésztechnikus I, közművelődési előadó I, magyar-történelem szakos tanár 2, mened/.ser-hite- lügyintcző 10, menedzser-üz­letkötő 30, műszaki előadó I, raktáros I, hirdetésszervező 12, könyvelő 2, csoportvezető 1, testnevelés szakos tanár I, titkár-ügyintéző I, titkárnő 1, óvónő 2, üzletkötő 4 fő. Kalocsa: betanított és szak­képzett varrónő 38, bolti eladó 2, vendéglátóipari eladó 3, por­tás 1, pék 2, betanított sütőipari munkás 3, CNC lemezmegmun­káló gépkezelő 1, présgépke­zelő 3, betanított szerelő 4, me­zőgazdasági gépszerelő 1, sza­kács I, festő és mázoló I, bolti üzletvezető I, reklámszervező 10, villanyszerelő 1, traktorve­zető 2, víz.-, gázszerelő I, men- tőgépkocsi-vezető 2, sz.ikvízké- szítő munkás I, betanított laka­tos 3, állattenyésztési műszak­vezető 2, segédmunkás 21 fő. Kiskőrös: asztalos 2, szabó-varrónő 5, ápoló I, se­gédmunkás 7, géplakatos 3, he­gesztő-lángvágó 5, járművilla­mossági szerelő 2, járművezető 2, művezető 1, betanított tészta­készítő 2, vas-műszaki mű­anyagbolti eladó 2, cukrász 2, géplakatos 1, fényező 5, köz­ponti fűtés- és csőhálózat-sze­relő 2, víz-, gáz-, olajvczcték- és készülékszerelő 2 fő. Kiskunfélegyháza: cipőipari betanított munkás 4, gépkocsi- vezető (PÁV I vizsgával) 1 fő. Kiskunhalas: lakatos 8, esz­tergályos I, hegesztő-lángvágó 4, műanyagipari gépkezelő 1, papíripari gépkezelő 2, varrónő 3, festő és mázoló 1, üvegező 5, zöldség-gyümölcsbolti eladó 2, élelmiszerbolti eladó 8, mű­szaki bolti eladó 1, vegyesbolti eladó 2, áruterítő 2, vendéglá­tóipari eladó 6, ápoló 2, taka­rító 2, út-csatornatisztító se­gédmunkás 11, udvaros se­gédmunkás 2, hivatásos tűzoltó 10, élelmezésvezető I, pénz­ügyi-számviteli főelőadó 1, tit­kárnő I, pedagógiai asszisztens I fő. Bácsalmás: nőiruha-készítő 5, barom fi gondozó 4, mentő­gépkocsi-vezető I, fogatos I fő. Kunszentmiklós: varrónő 41, szerszámkészítő 4, he­gesztő-lángvágó 5, vas- és fémszerkezeti lakatos 5, mentőápoló 2, mentőgepko- csi-vezető 1, cipőfelsőrész-kc- szítő 16, állattenyésztési mű­szakvezető 2, tehenész 3, mű­vezető 1, CNC-programozó 1, anyaggazdálkodási vezető 1, számviteli vezető 1, gazdasági vezető I, szervezési és adatfel­dolgozási vezető I, kontrollcr I, villanyszerelő 1, biztosítási ügynök 10, asztalos 1 fő. Tiszakécske: gyártásközi el­lenőr I, lakatos 15, hegesztő 5, kőműves 15, ács-állványozó 2, gázszerelő I, segédmunkás 5, varrónő 35, cipőfelsőrész-ké­szítő 2, betanított munkás 25, biztosítási üzletkötő 13, anyag- vizsgáló laboráns I fő. Kiskunmajsa: karosszéria- lakatos 1, műanyagfeldolgozó 4, asztalos 6, fűrészgépkezelő 3, nyomdai gépmester 1, cipő­felsőrész-készítő 34, varrónő 2, tcsztagyáró 1, édesipari ter­mékgyártó 4, kotrógépkezelő 1, kéményseprő 1, kinderjá- ték-csomagoló 53, tartósítói­pari munkás 7, szárítóüzemi betanított munkás 13, mező- gazdasági telepvezető 2, nagy­kereskedelmi szervező 1 fő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom