Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-25 / 278. szám
1994. november 25., péntek Megyei körkép 5 MÉG NYOMOZNAK A PAPRIKAÜGYBEN Hamisítóközpont a Nyírségben > A hamisítók a tisztességes termelőnek nagy károkat okoztak. MIÉRT HALT MEG VEGELNE? Az iratok miatt perelik a kórházat (Folytatás az 1. oldalról)- Ezredes úr! A paprikahamisítási botrány kirobbanása óta három hónap telt el. Hol tart a vizsgálat, várhatóan mikor fejezik be a nyomozást?- A vizsgálat jelenlegi szakaszában nem lehet felelősen válaszolni arra, hogy mikor fejeződik be a nyomozás - mondta az ORFK vizsgálati főosztályvezetője, dr. Margitai Domokos. - Ugyanis több mint 180 eljárás folyik az országban és ezek többsége személyi összefüggésben van az alapüggyel. Jelenleg 24 fő van előzetes letartóztatásban, a szabadlábra helyezések kérdésében a kalocsai ügyészség vezetője dönt.- Információnk szerint ukrán elkövetők is vannak, akik jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az egészségkárosító festék az országba kerüljön, s azt paprikaszínezésre használják fel.- Ukrán nemzetiségű gyanúsított letartóztatására eddig nem került sor. Két ukrán állampolgár ellen elfogatóparancsot adtunk ki, de a tartózkodási helyük ismeretlen. Amennyiben rendőrkézre jutnak, minden bizonynyal őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba kerülnek.- Az üggyel foglalkozó szakembereknek az a véleményük, hogy az országba illegálisan csempészett, mintegy 1,5 tonna mérgező festék csak úgy juthatott át a határon, ha vámhivatali dolgozók segítették ezt. Történt-e felelősségre vonás vám- és pénzügyőrök esetében?- A vámhivatalnál szolgálatot teljesítőknél - a paprikahamisítási üggyel összefüggésben - pillanatnyilag nem állapítható meg bűnös tevékenység. A nyomozás természetesen kiterjed az ön által felvetett kérdésre. Egyelőre nem tudunk olyan társaságról, amely hivatásszerűen űzte volna a festék vagy a paprikaőrlemény csempészetét.- Mind többet hallani, hogy a nyírségi Pátroha volt a hamisítás központja.- Valóban igaz, hogy főként pátrohai lakóhelyű személyek készítették az emberi fogyasztásra alkalmatlan őrleményt. A gyanúsítottaknak tudniuk kellett, hogy az általuk forgalmazott paprika veszélyes lehet az emberi szervezetre. A szerteágazó legális és illegális kereskedelmi hálózat miatt szinte nincs az országnak olyan rendőrkapitánysága, amely ne folytatna vizsgálatot a többnyire már ismert elkövetők ellen. A szálak több irányból is Pátro- hára vezettek.- A rendőrség adatai szerint a mérgezett paprika fogyasztása miatt mennyi ember esetében következett be egészségromlás? Prognosztizálható-e, hogy pár év elteltével jelentkeznek majd a jelenleg lappangó, maradandó károsodást okozó betegségek?- Az ÁNTSZ adatai szerint 121 ólommérgezett személy van az országban, akik közül 84 fő igényel rendszeres orvosi ellátást. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az emberi szervezetben később milyen maradandó elváltozásokat okozhat az elfogyasztott mérgezett fű- szerpaprika. Ez orvosi kérdés, erre az egészségügyben dolgozó szakembereknek kell megkeresniük a választ. Zsiga Ferenc Az eset még 1992-ben történt. Az akkor 58 éves Végei Ferencné, kecskeméti lakos október 5-én bekerült a honvédkórház belgyógyászati osztályára, ahol a vizsgálatok után kiderült, hogy epebántalmai miatt vannak panaszai. Az is tisztázódott, hogy panaszait konkrétan az epevezeték szűkülete okozza. Ennek megszüntetése érdekében október 21-én műtétet hajtottak rajta végre, viszont hasnyálmirigy-gyulladás lépett fel nála. Október 25-én éjszaka a beteg meghalt. Az elhalt hozzátartozói - férje és lánya - kérték a kórháztól az iratok kiadását, de azt az intézmény egy 1972-es egészségügyi miniszteri rendeletre hivatkozva megtagadta. Ekkor fordultak bírósághoz az említettek, s keresetükben kérték, kötelezze a bíróság a honvédkórházat hárommillió forint nem vagyoni kár megfizetésére, valamint arra, hogy az elhalt kórházi kezelésére vonatkozó dokumentációt adja ki. Az ügyben tegnap délelőtt tartotta első tárgyalását a Kecskeméti Városi Bíróság dr. Fekete Csaba vezette tanácsa. Meghallgatta a felperesként jelen lévő hozzátartozókat és ügyvédjüket, valamint az alperesként megjelent honvédkórház képviselőit. Végelné hozzátartozói ugyanis azt állítják, hogy az asszony azért halt meg, mert a kórház illetékes orvosai sorozatosan elmulasztották a szükséges kezelési intézkedéseket. Ezzel szemben a kórház képviselői azt állították, hogy igenis szakszerűen és folyamatosan - tekintet nélkül az akkori háromnapos ünnepre - ellátták a beteget, akinek halálát (amint az a halottvizsgálati bizonyítványon is szerepel) a szív koszorúereinek elmeszesedése okozta, s ezt semmilyen orvosi intézkedéssel nem lehetett volna kivédeni. A bíróság felhívta a felperesek jogi képviselőjét, hogy záros határidőn belül jelölje meg azokat a kórházi dokumentumokat, amelyeket szükségesnek tart megtekinteni az ügy továbbvitele szempontjából. A honvédkórház jelen lévő igazgatója pedig ígéretet tett arra, hogy a kért dokumentumokat a felperesek rendelkezésére bo- csájtja. Az ügy további tárgyalására a bíróság hivatalból tűz ki új határnapot. A fejlemények ismertetésére annak idején természetesen visszatérünk. G. S. Nincs, aki kezelje a gépet a Kaloplasztiknál Mikor juthatnak a termelők földjelzáloghitelhez? A legnagyobb munkadarab sem nagyobb 3 kilogrammnál, nem lehet tehát azt mondani, hogy nehéz fizikai munka a fröccsöntő gépek kezelése Kalocsán, a Kaloplasztik Kft. üzemeiben. A tevékenység nem is túlságosan bonyolult, szakképzettség nélkül is megtanulható két nap alatt. A városban - elvileg - sok a munkanélküli, a Kaloplasztik mégsem talál embereket a fröccsöntő műhelybe.- Hat-nyolc dolgozót most azonnal felvennénk, ha kapnánk, de lehet, hogy tízet is - mondja Nyírádi János, a káefté ügyvezetője. A Kaloplasztikot idén tavasz- szal privatizálták. A vagyont lízingelő, s a korábbi „menedzsment” tagjaiból álló káefté mellett három régi dolgozónak is van kisebb üzletrésze a cégben. A műanyagtermékek piacán érzékelhető a nyugati, s kisebb mértékben a hazai gazdasági növekedés is. Olyan cégeknek exportálnak, mint a Suzuki, Opel, Samsung, Samsonite. Növekvő mértékben lenne tehát igény a káefté termékeire, de nincs aki dolgozzon.- Rosszak a tapasztalataink a munkaügyi hivatallal - válaszol Nyírádi János. - Húsz kiközvetítettből jó, ha három-négy olyan van, akivel kölcsönösen megfelelünk egymásnak. A többség eleve azzal a kéréssel kezdi, hogy írjuk be neki: nem tudjuk alkalmazni. Ellenkező esetben azt mondja, hogy két nap múlva úgyis táppénzre megy.- Mennyire magasak az önök követelményei?- Bár betanított munkára keressük az embereket, megköveteljük a nyolc osztályos végzettséget. A legyártott munkadarabok mennyiségével és a selejtek számával kapcsolatban ugyanis felmerül bizonyos adminisztráció, amit a dolgozónak kell elvégeznie. A dolgozónak önmagának kell felismerni, hogy melyik a selejt, ezért néhány egyszerűbb mérőeszközt is használni kell.- Fizetni mennyit tudnak?- A fröccsöntők októberi átlagkeresete bruttó 27 ezer forint volt. Ebben a teljesítménytől függően volt 15 ezres is, de 30 feletti is. Mivel van megrendelésünk, a novemberi keresetek a túlmunkával együtt a 35 ezret is elérhetik. A gépek működtetése megköveteli a három műszakos üzemet. Szinte minden meghibásodás a leállásokat követő felfűtéseknél fordul elő, tehát teljesítményeket csökkentő hiba is kevesebb három műszakban. Az általunk fizetett pénz nem sok, de a segélyhez képest mégicsak tisztességes bér. A táppénz viszont szerintünk olyan sok, hogy nem ösztönöz munkára. Az utóbbi időben cégünknél ugrásszerűen megnőtt a táppénzes napok száma. Előfordult, hogy az egyik fröccsöntő műhelyben a hét dolgozóból csak három jelent meg, noha egyikük sem volt szabadságon... Munkaerőgondjaink vannak. Bálái F. István Az agrárágazatban szinte mindenütt találkozhatunk a gazdaságtalan termelés nyomaival, nehéz a termelők anyagi helyzete, s évről évre visszaköszönnek a pénzügyi zavarok. A gazdálkodók egyre nehezebben tudják előteremteni a következő évi termeléshez szükséges pénzügyi fedezetet, nehezen jutnak kölcsönhöz, hitelkérelmeiket évről évre szigorúbban bírálják el a pénzintézetek. A kamatok jelentős emelkedése miatt egyre többen keresik, illetve veszik igénybe a kedvezményes hitelkonstrukciós lehetőségeket. 1993-ban például az őszi hitelek kamata még „csak” 27-28 százalékos volt, 1994-ben már 29-38 százalék. Sokat segíthetne a mezőgazdasági termelők anyagi helyzetén, ha földjükre kedvezményes, közép- vagy hosszúlejáratú hitelt tudnának felvenni. A földjelzálog-hitel intézményének bevezetése azonban évek óta vajúdik. Megkérdeztük dr. Lovászy Csabától, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárától, hogy foglalko- zik-e még egyáltalán a szaktárca ezzel a kérdéssel? S ha igen, hol tartanak a jogszabályi előkészületek?- A jelzáloghitel igénybevételének egyik akadálya a föld- tulajdonok rendezetlensége, nevezetesen, hogy a földingatlanok jórészét még nem jegyezték be az új tulajdonos nevére. Ám ez csupán átmeneti probléma. A nagyobbik gondot az jelenti, hogy Magyarországon a kárpótlási árverések és a részaránytulajdonok végleges rendezése után el fog különülni a föld tulajdonosa és használója. A farmerek, a magángazdálkodók a jövőben részben bérelt földön fognak gazdálkodni. Ebből adódik a kérdés: miként működhet a földjelzálog abban az esetben, ha a bérbeadó föld- tulajdonos nem járul hozzá, hogy földjét a bérlő jelzáloghitellel terhelje?- Mi lehet a megoldás?- Több lehetőség is kínálkozik. Az egyik például az örökbérlet, amely tulajdonképpen fedezetet jelentene a kölcsönöknek. Csakhogy a magyar jogrendszer nem ismeri az örökbérlet konstrukcióját. A minisztérium mindenesetre igyekszik mielőbb megtalálni a lehető legjobb megoldást.- Mindez mennyi időt vesz igénybe?- Nem tudom megmondani. Az viszont tény, hogy hazánkban a földtulajdon és bérlet különválása nem átmeneti jelenség. Tartósan, hosszú távon jelen lesz a magyar mezőgazdaságban. JOGSZABÁLYFIGYELŐ Privatizálták a végrehajtást A MINISZTERELNÖK A MEZŐGAZDASÁGRÓL A hazai termelőt védeni kell • Meg kell teremteni a megbízható értékesítést. Az igazságügyi miniszter rendeletet adott ki az eddig lassú és többnyire eredménytelen bírósági végrehajtás szervezetének átalakítására. A szeptember 16-án hatályba lépett 11/1994(IX.8.) IM. rendelet értelmében az országban összesen 300 végrehajtó működhet a helyi bíróságok mellett. Budapesten 60 végrehajtó kaphat működési engedélyt, az egyes megyékben a lélekszám arányában határozták meg az állások számát. Ezenkívül a Fővárosi Bíróságnál legalább öt fővárosi, minden megyei bíróság mellett pedig legalább két megyei végrehajtót kell megbízni. A végrehajtók munkája alapos szakmai felkészültséget kíván. Ezért nemcsak a leendő végrehajtóknak, hanem a végrehajtójelölteknek és a leendő végrehajtási ügyintézőknek is pályázniuk kell az állásra, a kiválasztás joga pedig a megyei bíróság elnökét illeti. A végrehajtóknak és a végrehajtási ügyintézőknek szakvizsgát is kell tenniük az igazságügyi miniszter által kijelölt szakvizsgabizottság előtt. Ennek lényeges feltétele, hogy a vizsgázók legalább egyéves szakmai és legalább középfokú végzettséggel rendelkezzenek. A szakvizsgán az alkotmány főbb rendelkezéseiből, a bírósági végrehajtási törvényből, bírósági ügyvitelből és pénzkezelésből, az igazságügyi szervezet ismeretéből és a legalapvetőbb jogi tudnivalókból kell felkészültnek mutatkozniuk a jelentkezőknek. A vizsgán sikeresen túljutott végrehajtójelöltek arcképes igazolványt kapnak és felkerülnek a kamara elnöksége által vezetett névjegyzékre. Á jelenleg működő végrehajtói irodák 1994. december 31-ig folytathatják tevékenységüket, 1995. január 1-jétől azonban csak az új szabályok szerint szakvizsgát tett végrehajtók, végrehajtójelöltek és végrehajtási ügyintézők működhetnek. Akik nem teszik le a szakvizsgát, azoknak a szolgálati viszonya 1995. június 30-val megszűnik. Intézményesítik az úgynevezett árverési csarnokot, amelyben a végrehajtás során lefoglalt ingóságokat raktározzák mindaddig, amíg a holmik árverezésre nem kerülnek. A tárolás díját a végrehajtást kérő személynek kell megelőlegeznie és az adósnak kifizetnie az értékesítés után. Az árverési csarnokban értékpapír, üzletrész és ingatlan árverése is megtartható, a helyiséget árverési célokra bármely szervezet vagy személy igénybe veheti. A csarnok vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az érdeklődők az utolsó 3 napon megtekinthessék az árverésre kerülő ingóságokat és becsértékükről tájékozódhassanak. Az új végrehajtási rendelkezés „privatizálta” a korábban közalkalmazotti szakmát: az ügyek szakszerű, gyors és e- redményes befejezésében a- nyagilag is érdekelté tette az immár önálló vállalkozóként eljáró végrehajtókat. 1995. január 1-jétől a végrehajtókat rendeletben meghatározott díjszabás alapján munkadíj, ezenfelül költségtérítés illeti meg. A- mennyiben a lefolytatott végrehajtás teljesen vagy részben eredményesnek bizonyul, a végrehajtót behajtási jutalék is megilleti, amelynek mértéke az ügyértékhez igazodik. Az önálló vállalkozóként dolgozó végrehajtók bevételeit növelheti a megyei bíróság költségvetésében elkülönített, úgynevezett végrehajtási jutalom is, amely az eljárás során behajtott összeg akár 3 százaléka is lehet. Horn Gyula miniszterelnök Miskolcon, az ipari válságkörzetben tett látogatása alkalmából a magyar vaskohászat és acél- termelés jövője mellett mező- gazdaságunk talpra állításának alapkérdéseiről is nyilatkozott a Falutévének.- Miniszterelnök Űr! Megvannak-e a kormánynak az eszközei ehhez a feladathoz?- Az eszközeink még nincsenek meg. De az biztos, hogy a mezőgazdaság kiemelt támogatást kapott most 1994 hátralévő hónapjaira. De 1995-re is arányaiban a legtöbb támogatást kapja. Meg kell teremtenünk egy megbízható, stabil értékesítési, fel- vásárlási hálózatot, rendszert, ahol majd védeni tudjuk a magyar mezőgazdaságot a külföldi konkurenciával szemben. Mi most nem az importot akarjuk betiltani, erről szó színes. De mindenképpen védelemben kell részesíteni a hazai választékot, a hazai termelést. Arról nem is beszélve, hogy a tárcának és a szakembereknek hozzá kell látni egy olyan szerkezetváltáshoz, amely nélkül a magyar mezőgazdaság nem lehet versenyképes a világpiacon - állította Horn Gyula.- Sokakban megfogalmazódik a kérdés: ez mennyi időt igényel?- Az bizonyos, hogy 1994- 1995-re nem tudunk javulást ígérni. Egyet tudunk, hogy 1994-1995-re stabilizáljuk az ország pénzügyi-gazdasági helyzetét. Ezt vállaltuk, ezt szolgálja többek között a jövő évi költségvetés, és egy sor olyan megállapodás, amelyet nemzetközi pénzintézetekkel és külföldi partnerekkel kötöttünk, vagy kötni szándékozunk. Tehát ezt a másfél évet erre a tevékenységre szánjuk, és arra, hogy 1996-ot és az azt követő hároméves modernizációs programba illeszkedő időszakot megalapozzuk. Enél- kül nem lehet a válságot kezelni és nem lehet az ország gazdaságát talpra állítnai.
