Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-18 / 272. szám
10 Megsebzett bolygónk 1994. november 18., péntek A VILÁGBANK KÖLCSÖNÖZNE, DE NINCS KINEK A Föld egyik legnagyobb tava haldoklik • A mérgező anyagok veszélyeztetik a lakosság egészségét is. Hangos és dühödt reagálások követik az Aral-tó pusztulásának hírét. A közvélemény szenvedélyes kirohanásai a- zonban nemigen járulnak hozzá a Föld egyik legnagyobb ökológiai katasztrófájának elkerüléséhez. A Szovjetunió felbomlása óta gyakorlatilag nem tettek semmit azért, hogy mérsékeljék az Aral-tó apadását és megóvják a pusztulástól a tó élővilágát. Nemzetközi segélyszervezetek számos dokumentumot terjesztettek elő ezzel kapcsolatban, de a költségek fedezésére még nem kötelezték el magukat. A négy közép-ázsiai ország - Üzbegisztán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán - és Kazahsztán államfői ez év elején ígéretet tettek arra. hogy a nemzeti bevétel egy százalékát az Aral-tó megmentésére létrehozott alapítványnak adományozzák. Az öt államfő egy másik találkozón az Arai megmentése érdekében elrendelte egy államközi tanács létrehozását, amelynek élére Amannazar Ilamanov türkmenisztáni talajjavítási és vízgazdálkodási minisztert nevezték ki. A Kazahsztán és Üzbegisztán határán elterülő Aral a Föld hatodik legnagyobb tava. Az Arait tápláló két legnagyobb folyó - a Szir-darja és az Amu-darja - vízhozama azonban 1960 óta a fokozott öntözés miatt harmadára csökkent. Amanazar Ilamanov szerint az Aral-tó harminc éven belül teljesen kiszárad. A tó medrében só rakódott le, a környező gyapotültetvényekről pedig nagy mennyiségű vegyszer került bele. Az Araiból nyert ivóvíz tízszer több mérgező vegyi anyagot tartalmaz a nemzetközileg meghatározott maximumnál. A vérszegénység, légzési és egyéb rendellenességek, a gyermekhalandóság, a testi, szellemi fogyatékossággal született gyermekek száma a térségben ijesztően magas. A Reuter üzbegisz- táni tudósítója úgy véli, hogy az Aral-tó problémájának megoldását valószínűleg a nyugati államoknak kell felvállalniuk. A Világbank szakértői két évig vizsgálták a tó állapotát, majd egy újabb időszak kijelölését javasolták a megfigyelések folytatására. A vizsgálatok második szakaszának finanszírozására azonban a Világbank júniusban csak 31,4 millió dollárt különített el a remélt 40 millió dollár helyett. Az Aral-tó megmentésének konkrét terveire a Világbank hajlandó lenne 200 millió dolláros kamatos kölcsönt folyósítani a közép-ázsiai államoknak. Nem biztos azonban, hogy az elszegényedett volt szovjet köztársaságok felveszik a kölcsönt egy olyan terv megvalósítására, amely nem a gazdaság fellendítését szolgálja. - Azt mondják, hogy meg akarják menteni az Arait, közben meg az öntöző- rendzser fejlesztésére kémek hitelt - sajnálkozott Parvez Hasz- szan. a Világbank Taskentben található közép-ázsiai kirendeltségének vezetője. Hasszán szerint a 200 millió dollárra várhatóan egy év múlva lesz szükség, ekkorra készülnek el a konkrét programok. A megvalósítandó tervek között szerepel a víz minőségének javítása, a víztárolás fejlesztése, az Arai-tóba ömlő folyók vízhozamának növelése és a tó környékén elmocsarasodott területek lecsapolása. A Világbank mellett több kormány hajlandó víztisztító berendezést és gyógyszereket adományozni. A kemény cenzúrának alávetett üzbegisztáni sajtó nagyon ritkán tesz említést az Arai-tóról. A hatóságok mindent megtesznek, hogy távol tartsák a külföldi újságírókat a tó partjaitól. # Az Aral-tó folyamatosan apad. A vegyszerek lassan kipusztítják az egykor gazdag élővilágot. Kétszázezer tonna olaj a komi folyókban Ha azonnal hozzákezdenének, akkor is mintegy fél évig tartana a károsodott terület felszíni olajmentesítése a szibériai komiföldön. A rohammunkában, rosszul megépített vezetékek szivárgásából adódó szennyezést sokan a huszadik század legnagyobb környezeti katasztrófájaként tartják számon. Az olaj, bekerülve a folyókba, óriási pusztítást végezhet az élőlények között és ez kihathat a veszélyeztetett területen élő lakosság egészségügyi helyzetére is. Az orosz környezetvédő szövetség egyik szakértője szerint a komiföldi olajvezeték meghibásodása miatt kiömlött olaj bekerült a Pecsora folyóba és a Barents-tenger felé tart. Vlagyimir Zamojszkij azt is közölte: a hivatalos jelentésekkel ellentétben nem tizennégy, hanem 200 ezer tonna olaj ömlött ki Uszinszk városának közelében. Zamojszkij az orosz hivatalos hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a Greenpeace nevű nemzetközi környezetvédő szervezettel közösen felmérték a környék állapotát. Azt tapasztalták, hogy a Kolva és Usza mellékfolyókon keresztül az olaj mégis bekerült a Pecso- rába, amely a Barents-tenger felé szállítja azt. Melegházhatás a hegyoldalon A bécsi egyetem biológusainak megfigyelése szerint az alpesi növények egyre magasabbra húzódnak a hegyoldalakon. A vándorlás oka valószínűleg az üvegházhatás. Ausztriában az átlaghőmérséklet az utolsó hetven év során 0,7 Cel- sius-fokkal emelkedett. A környezet változásaira érzékenyen reagáló növények a magasban hidegebb helyet keresnek maguknak. A megfigyelt nyolcféle növény évtizedenként átlag 1-4 méterrel vándorolt feljebb a hegyoldalakon. A múlt század végi adatokkal összevetve azt is megállapították, hogy akkoriban 3000-3400 méter magasságban sokkal változatosabb volt a növényvilág. Katasztrófák és károk Ázsia csendes-óceáni térségében több mint kétszázezer embervesztette életét természeti katasztrófák következtében az elmúlt négy esztendő során - állapította meg egy ENSZ-jelentés, hozzáfűzve, hogy az okozott károk értéke eléri az 50 milliárd dollárt. A bangkoki székhelyű CESAP környezetvédelmi szervezet szerint a térségben végbemenő környezetrombolás gyakran meghaladja ezeknek a katasztrófáknak a következményeit is. Az ENSZ égisze alatt májusban Jokohamában rendezték meg 146 ország részvételével az első katasztrófa-elhárítási konferenciát. A résztvevők közt volt a térség harmincnyolc országa. • Az olajszennyeződés eltakarítása sok időt kíván. A komi területen akár fél évbe is beletelhet. A „Haza-anyácska” káros energiát sugároz Kijevben, a Dnyeper bal partján, a Ruszanovka-domb lábánál a brezsnyevi korszak egyik monumentális képzőművészeti alkotása, egy 45 méter magas, fémből készült, nőalakot ábrázoló szobor áll. A „Hazaanyácskára” (Rogyina-maty) névre keresztelt vashölgy hatalmas kardot tart egyik kezében az ég felé. Az 1981-ben a Nagy Honvédő Háború emlékére emelt szobor eddig sem élvezte a kijeviek szeretetét, nemrég azonban újabb viták tárgyává vált: szakértők szerint az emlékmű az emberi szervezetre káros energiát koncentrál és sugároz. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség szerint már a tervek elkészültekor sokan tiltakoztak a szobor felállítása ellen. Szakértők kijelentették, hogy az emlékműre elkülönített anyagi eszközökből 30 darab többemeletes lakóházat lehetett volna felépíteni. Néhányan még azt sem féltek kimondani, hogy a kijevi főkolostor mellett felállított szobor tönkreteszi a tájképet. Emlékeztették arra is a tervek készítőit, hogy a főkolostor alapítása óta azon a helyen a szerzetesek még csak meg sem próbáltak építkezni, még a parafenoméneknek is megtiltották, hogy műszereikkel méréseket végezzenek a területen. A szobor most újra felkeltette a radiofizikusok, az orvosok és a parafenomének figyelmét. A Dnyeper bal partján ugyanis jelentősen megnőtt a szívműködési zavarok miatt szenvedő betegek száma annak ellenére, hogy ez a terület ökológiailag kedvezőbb helyzetben van, mint Kijev más kerületei. A szakértők bebizonyították: az elektromágneses mező „terrorizálja” az élő sejtet, és károsan hat az idegrendszerre. Leonyid Sztarikov moszkvai radiofizi- kus szerint a földfelszínen felgyülemlik a hatalmas szobor elektromos töltése. Minden székesegyházat magaslatra építettek és mindegyiknek kúp alakú teteje volt. A felgyülemlett energia így azonnal a világűrbe távozott, és nem okozott kárt a környéken élők egészségében. Sztarikov azt állítja, hogy ez a felgyülemlett energia különösen éjszaka veszélyes. Nappal az ébrenléti állapotban az ideg- rendszer ellenáll, éjjel viszont az elektromágneses mező „játékszerévé” válik. A bal part lakói éppen amiatt panaszkodtak, hogy különösen éjjel feszültek és idegesek. Mindazonáltal a szobor nem csak emiatt veszélyes. A „Haza-anyácska” egy kissé már „elfáradt”. Kimerültségének oka a brezsnyevi időkre jellemző módon igen prózai: a szobor váza vasból készült és nem titánból, mint ahogy azt a tervek előírták. A szakértők szerint ha a városi vezetés nem állítja helyre időben a szobrot, elkerülhetetlen baj történik, azaz összeomolhat. A határon megállították a tádzsik uránvagont • Komoly szakértelem és rendkívüli biztonsági intézkedések szükségesek a hasadóanyagok semlegesítéséhez. Az orosz határőrség a dél-urali Orenburg közelében egy vasútállomáson 160 tonna uránt foglalt le. A három vasúti kocsin, kilenc konténerben szállított hasadóanyagot Tádzsikisztánból indították útnak az Egyesült Államokba, de sem a szállítmány biztonságára vonatkozó igazolást nem mellékelték a feladók, sem pedig az oroszországi áthaladáshoz szükséges engedélyt. A rendkívüli helyzetek orosz minisztériumának közlése szerint ásványi uránról, illetve ve- gyületeiről van szó. Nem derült ki azonban a hasadóanyag dúsí- tottságának foka. A szállítmányt a tádzsikisztáni Cskalovszkból indították el, s az orosz határőrség a dél-urali Szolileck vasútállomásán tartóztatta fel. A tehervagonokat mellékvágányra tolták, és a vizsgálat befejeződéséig őrség vigyázza a szállítmányt. A szovjet utódállamokban, de különösen Oroszországban jelentős uránkészletek vannak; a világpiacon feszültség forrása, hogy dömpingáron kínálják a FAK-beli, illetve orosz uránt. A hasadóanyag-csempészet viszonylag új üzletág az európai feketepiacon. A Szovjetunió felbomlásával létrejött utódállamokat gazdasági nehézségeik kényszerítik arra, hogy a világpiacon jól eladható uránszármazékokat értékesítsék. Egyéni próbálkozásokról már sokat lehetett hallani, ilyen nagy mennyiségben azonban még nem találtak szabálytalanul szállított hasadóanyagot.
