Petőfi Népe, 1994. november (49. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-10 / 265. szám

1994. november 10., csütörtök

Megyei körkép

5

A PÁLYÁZÓ SZERINT ELŐRE KIVÁLASZTOTTÁK AZ IGAZGATÓT

Pártatlan volt-e a bizottság?

• Az összevont négy intézmény egyike a Petőfi-képtár. Vajon valóban kérdés még, hogy ki irányítja a jövőben? (Fotó: Walter Péter)

Tegnapi számunkban még pillanatnyi tűzszünetről írtunk a kiskőrösi kulturális intézmények összevonásának ügyében. Azóta változott a helyzet. Az egyik igazgatói székre pályázó - aki időközben kiesett a rostán - azt állítja, hogy a szakmai szakértői bizottság nem volt pártatlan, sőt előre el volt döntve az igazgató személye.

Brenner László, kiesett pályázó: - Én igazából nem akartam indulni, a KKDSz (a Köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete) kért fel erre. Ennek ellenére az elejétől követtem az eseményeket és azt kell mondanom, hogy már a pályázat szövege nyilvánvalóvá tette, kit akar kinevezni az ön- kormányzat.

A másik problémám az úgynevezett szakmai bizottsági meghallgatás. A bizottság elnöke, Lupták György abból az alapállásból vezette az ülést, hogy az igazgatói székbe csakis Nagy István alkalmas. Ezt a bizottság tagjai mondták. Szíve joga arra szavazni, akire akar, de mint egy szakmai bizottság elnöke nem etikus, amit csinált. Lupták úr belefojtotta a szót a bizottsági tagokba, akik törekedtek arra, hogy reális kép alakuljon ki rólam. Mindezt azzal az ürügygyei, hogy még hárman várnak. A bizottság ezután természetesen Nagy Istvánt hozta ki győztesként nagy többséggel.

Ezután jött a munkahelyi meghallgatás. Ez rám nézve veszélyes volt, hiszen a művelődési ház jelenleg megbízott igazgatója Nagy István, így kiadhatta

dolgozóinak, hogy kire szavazzanak. A volt könyvtárigazgató, Szabóné ugyanezt meglehette és meg is tette, ezt bizonyítani tudom. Az egyik pályázó, Szűcsné, aki a művelődési ház alkalmazottja, a manipuláció logikájának megfelelően visszalépett. Ezek után persze, hogy nem kaptam meg a szükséges szavazatot, hiszen minden dolgozó a saját vezetőjére szavazott. Igazából csak az fáj, hogy a könyvtár dolgozói, akik a KKDSz részéről felkértek az indulásra, cserben hagytak. Azonnal kiléptem a szakszervezetből, mert arctalan emberekkel nem vagyok hajlandó együtt dolgozni. Egyébként még egy megjegyzés. Az összes többi pályázó bebizonyította már, hogy alkalmatlan a munkára, hiszen az összevont intézmények valamelyikében dolgoztak eddig is.

Lupták György, a kiskőrösi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke: - Alapvetően az a véleményem, ha a bizottság tagjai hagyták befolyásolni magukat, szégyellhetik magukat. A bizottság szavazásán Brenner László az öt embertől egyetlen szavazatot sem kapott. Nem hinném, hogy Imre Károlyt, aki szintén a bizottság tagja volt, vagy a bajai művelődési központ igazgatóját, Bíró Bélát olyan egyszerűen befolyásolni lehetne. A két hölgyre a szakszervezet részéről valóban rá lehet mondani, hogy elfogultak voltak, mivel a könyvtárban dolgoznak. Ez meg is nyilvánult abban, hogy a volt könyvtárigazgatónőtől szinte nem kérdeztek semmit, míg a többi pályázónak kényelmetlen

kérdéseket is feltettek. A hibát talán ott követtem el, hogy Brenner Lászlóval leálltam vitatkozni. Egyszerűen nem egyezett a véleményünk egy, a zeneiskolával kapcsolatos kérdésben. A szakmai bizottság a következő sorrendet állította fel: az első helyre Szabó Gyulánét tette, a másodikra Nagy Istvánt, a harmadik helyre került a Brenner Laci, a negyedikre pedig Szűcsné. Négy szavazatot kapott Szabó Gyu- láné, egyet Nagy István, ezt valóban tőlem, a többiek pedig egyet sem. A munkahelyi szavazáson 13 szakalkalmazott és 8 egyéb alkalmazott volt jelen. Magam sem helyeslem az SzMSz-ben meghatározott huszonöt százalákos limitet, de ez van. Nyilvánvaló, hogy a három „belülről jött” pályázónak több esélye volt.

Ezután a kulturális bizottság hallgatta meg az akkor már csak két jelöltet. Nem titok, hogy itt komolyan mérlegeltük azt is, hogy emberileg ki alkalmas, míg a szakmai bizottság csak a pályázatban leírtakat vette alapul. így került ki győztesen Nagy István, akit azonban az önkormányzatnak is el kell még fogadnia. De gondolja csak meg: hogyan tehettük volna le a voksunkat amellett a könyvtárigazgató mellett, aki korábban az alapkoncepciót, az összevonást támadta?

Brenner Laciról még csak annyit, hogy mivel nem olvasta a testületi előterjesztést, azt sem tudta, mire pályázik, így az elvárásokat sem ismerhette. Magyarul fel sem készült igazán, hogy mi is egy ilyen összevont intézmény. W. Király Ernő

m

Vím,

¥

BEMUTATJUK A MEGYE KÓRHAZAIT

Kecskeméti Megyei Kórház

10. Néhány percen múlik egy élet

Az agyi vérkeringési zavarok okozta betegség, amelyet a köznyelv általában szélütésnek nevez, a halálozási statisztikák harmadik helyén áll világszerte. Hazánkban évente 50 ezer beteg fekszik kórházban agyi érbetegség, a stroke miatt. A stroke az agy vérellátási zavara következtében létrejött, percek alatt kialakuló agykárosodások összefoglaló elnevezése. A megyei kórház dr. Csornai Márta főorvos vezette ideggyógyászati osztálya a stroke-ban szenvedő betegek gyógyítását, gondozását tekinti fő feladatának. Az osztály 9 orvosa persze más idegrendszeri betegségekkel is foglalkozik: az epilepsziával, az agy daganattal, a parkinsoniz- mussaj, a sclerosis multiplexszel. Ok dolgoznak az. idegy- gyógyászati szakrendelőben, az osztályon lévő ambulancián, három speciális gondozóban: az epilepsziás betegeket, az agyérbetegeket és a par- kinsonizmusban szenvedőket ellátó szakrendelőben. Sőt, rendelnek Tiszakécskén, Kiskunfélegyházán is. Az idegy- gyógyászat a Nyíri úti épület 9-dik emeletén 50 ággyal működik. Tavaly 660 fekvő- és 15 ezer 200járóbeteget láttak el az osztály orvosai. Az agyi érbetegségek diagnosztikájában a legfontosabb vizsgálati módszerek a betegek rendelkezésére állnak Kecskeméten: így a

• Dr. Csornai Márta, osztályvezető főorvos.

computertomográfia, az EEG laboratórium, a szív ultrahangos vizsgálata és az agyi erek ultrahangos vizsgálatára a Doppler-laboratórium.

A vizsgálatok és a beteg- gondozás azonban önmagában nem lehet eredményes - vallja dr. Csornai Márta-, ha a betegség-megelőzés láncszeme hiányzik a gyógyító folyamatból. Sajnos, minden erőfeszítés ellenére gyakran előfordul, hogy a stroke halállal, vagy tartós nyomoréksággal, beszédzavarral, a mozgás összerende- zettségének zavarával végződik. Sokat tehát addig lehet a

stroke ellen tenni, amíg be nem következik. Vannak persze olyan kockázati tényezők, amelyek nem befolyásolhatók: az életkor (a stroke az időskorúak betegsége elsősorban) s az örökletes tényezők. Befolyá- < solható viszont a magas vérnyomás - amit, ha időben kezelnek, az agyi erek károsodása kivédhető -, a cukorbaj, a szív- betegségek, a magas koleszterinszint, s az élvezeti szerek fogyasztása (elsősorban az alkohol és a dohányzás.)

A stroke-veszélyt tehát e kockázati tényezők kizárásával el lehet hárítani. Ha az agyi érbetegség kialakult, akkor is van remény. A betegséget ugyanis jósló tünetek előzik meg, amit az orvostudomány összefoglaló néven TIA-nak nevez. Ezek a tünetek az átmeneti féloldali végtaggyengeség, ügyetlenség, átmeneti féloldali végtagzsibbadás, beszédzavar, látászavar, kettőslátás, szédülés. Nagyon fontos lenne - tartja dr. Csornai Márta, aki 20 éve foglalkozik stroke- os betegekkel -, hogy a jósló tünetekkel azonnal orvoshoz forduljon a beteg. A visszafordíthatatlan agykárosodás u- gyanis percek alatt bekövetkezhet, s az egyik pillanatban még ereje teljében lévő ember gyakran szellemileg is sérült, önellátásra képtelenné válik, ezért a család segítségére óriási szükség van. (Folytatjuk)

Hókotrómustra

Tegnap tartották a közúti igazgatóság bajai üzemmérnökségén a hóeltakarító gépek műszaki szemléjét. A 8 sószóró és homokszóró, 2 hómaró és 9 hóeke az elmúlt évek tapasztalata alapján elegendőnek bizonyult, de a vállalat erős havazás esetén bérgépet is alkalmaz. November 15-étől március közepéig éjjel-nappali ügyeletet tartanak a közutasok. Aki ebben az időszakban hosszabb útra indul, információt és tanácsot kérhet a 326-615-ös telefonon.

Az üzemmérnökség már rendelkezik 100 tonna síkosságmentesítő anyaggal, de rendkívüli tél esetére akár 800 tonnát is be tudnak szerezni.

Országos elfogatóparancs az Unigeston vezetői ellen

A TÁRGYALÓTEREMBŐL

Lefejelték áldozataikat a rablók a Sugovica-parton

A küzdősportok szakértői bizonyára meg tudnák mondani, hogy kik és mikor alkalmazták először az ellenséggel szemben az úgynevezett lefejelést. Tény, hogy ez a módszer az utóbbi időben ismét divatba jött, no nem a sportban, hanem a bűnözők körében. A bírósági anyagokban egyre többször találkozunk ugyanis azzal a „megoldással”, amikor a támadók a kiszemelt áldozatot megközelítve annak az arcába fejelnek. Ettől az illető egy pillanatra elveszti az eszméletét, földre zuhan és már kezdődhet a zsebek átkutatása. Persze gyakorta a lefejelt áldozat súlyosan megsérül. Ez történt abban az ügyben is, amelyet a közelmúltban tárgyalt a Kecskeméti Városi 1}íróság dr. Vas Árpád vezette fiatalkorúak tanácsa. A bajai elkövetők közül kettő ugyanis még nem töltötte be tizennyolcadik életévét.

A legidősebb a huszonnyolc éves Nagy László, bajai lakos negyedrendű vádlott. Őt követi az elsőrendű Palkó László nagymányoki lakos a maga 19 évével, majd a 17 éves P. Csaba ugyancsak nagymányoki lakos következik, és végül S. Ferenc 16 éves bácsbokodi fiú. Közülük Palkó László és P. Csaba már volt büntetve, az utóbbi kétszer. Természetesen ismerték egymást, 1993 decemberében Baján találkoztak. Nagy

László lakásában laktak és azzal töltötték az idejüket, hogy csavarogtak a városban. Ennek során ismerkedtek meg S. Ferenccel. Hamarosan és együttesen elhatározták, hogy pénzt szereznek.

A közös elhatározást szinte azonnal tett követte. 1993. december 29-én este tíz óra körül betértek a Sugovica partján lévő Torelli büfébe, mert Nagy László szerint oda részeges emberek járnak, akiktől el lehet venni a pénzüket. Hamarosan fel is figyeltek B. Andrásra, aki egyedül iszogatott. Amikor az illető távozott és a sötét, elhagyatott folyóparton hazafelé indult, utánaeredtek. P. Csaba a vállánál megragadta, megfordította, Palkó László pedig az arcába fejelt. B. András menekülni próbált, de Palkó többször az arcába vágott ököllel, amitől a földre esett, azután Palkó néhányszor belerúgott, majd zsebeit kiforgatta és elvette az áldozat 2 ezer forintját. A pénzt elosztották. B. András sérülései három hét alatt gyógyultak.

Egy hét múlva, január 3-án újra megjelentek az említett büfében, s akkor B. Antalt szemelték ki. A Sugovica gátján utolérték. Fejbe rúgták, majd ököllel verték, végül — mivel pénzt nem találtak nála — elvették a karóráját, ami 1 200 forintot ért. Az illető két hét alatt gyógyult meg. Még ezen az éjszakán újabb áldozatot szemeltek ki a büfében. Nem sokkal éjfél után eredtek D. István Géza nyomába, aki észrevette, hogy követik. Megállt és ekkor Palkó László felszólította: add ide a pénzt, mert ha nem, megverünk. Egy karaterúgással fejbe akarta rúgni, de D. István elhajolt, ekkor viszont S. Ferenc hátulról átkulcsolta a két karját, Palkó pedig ököllel arcon ütötte és mellbe rúgta. A már földön fekvő sértett zsebeiben kétezer forintot találtak. A sérült eltört orrcsontja három hét alatt gyógyult meg.

Másnap, január 4-én a vasútállomás büféjében kerestek és találtak áldozatot E. Gyula személyében. Az illető ugyanis ötezressel fizetett. Távozáskor követték, majd az erősen ittas férfit elgáncsolták, a földre te- perték és a zsebéből 1 380 forintot kivettek. E. Gyulának a bántalmazás következtében eltört az orrcsontja, ami három hét alatt gyógyult meg.

Más is van azonban a társaság rovásán. December 10. és január 3. között rendszeresen bejártak az ADRO 331-es boltjába, ahonnan mintegy tíz alkalommal összesen 40 ezer forint értékű testápolási cikket loptak el. Nagy László pedig 1993 végén a Duna Kötöttárugyár Kft.-től egy 25 ezer forint értékű szabászgépet vitt el éjszaka. De loptak Szekszárdon a Korzó Áruházból cipőket, a szekszárdi piacon egy árustól 60 ezer forintot is.

A társaság lebukott és bíróság elé került, ahol alaposan „megmérték” őket. Palkó László csoportosan, bűnszövetségben elkövetett rablások, súlyos testi sértések, lopás miatt nyolc év fegyházat kapott, hat évre eltiltották a közügyektől. A fiatalkorú S. Ferencet rablások és súlyos testi sértések miatt három év és hat hónapi, a fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélték és két évre eltiltották a közügyektől. Az ugyancsak fiatalkorú P. Csaba rablások, súlyos testi sértések és lopások, valamint okirattal való visszaélés miatt három év három hónapot kapott, s két évre tiltották el a közügyektől. Nagy Lászlót négy év fegy- házra ítélték és két évre tiltották el a közügyektől. Kötelezték őket, hogy - a bíróság által meghatározott felosztásban - fizessék meg a felmerült 51 ezer forint perköltséget. A károsultakat a bíróság polgári jogi igényeik érvényesítése érdekében a törvény egyéb útjára utasította.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a vádlottak és a védők enyhítésért fellebbeztek, így az még nem jogerős.

Gál Sándor

• Gyarmati Zsolt

Az Állami Bankfelügyelet feljelentése alapján jogosulatlan pénzintézeti tevékenység vétségének alapos gyanúja miatt vizsgálják a rendőrök az Unigeston Pénzügyi Kft. viselt dolgait. A cég számláját zárolták, ügyvezető igazgatói, Antal Zsolt és Gyarmati Zsolt nyomát azonban egyelőre még bottal üthetik. Ellenük országos elfogatóparancs van érvényben.

Az Unigeston 1993. november 14-én alakult kétmillió forint törzstőkével, alapító tagjai, egyben ügyvezetői Antal Zsolt és Gyarmati Zsolt voltak - tudtuk meg az ügy előadójától. A társaság tevékenységi köre az alábbiakra terjedt ki: közútijármű-ke- reskedelem, vegyescikk-nagy- kereskedelem, külkereskedelem, vas-, műszaki-, üvegáru-kiskereskedelem, villamos és híradástechnikai termékek kiskereskedelme, kultúrcikk- kiskereskedelem, egyéb pénzügyi tevékenység, piát-, és közvélemény-kutatás, üzletviteli tanácsadás, szakmai, tervezési tanácsadás, máshova nem sorolt gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás.

Rövidesen aztán 5 millió forintra emelték törzstőkéjüket, majd az Állami Bankfelügyelet 1994. február 28-án pénzintézeti tevékenységet is végző jogi személyként bejegyezte az Unigeston Káeftét. Engedélye alapján a cég a következő tevékenységeket végezhette: vállalkozások tőkeösszetételével, tőkeellátásával, összevonásával, szervezeti átalakításával és megvásár• Antal Zsolt

lásával összefüggő szolgáltatások, az ehhez kapcsolódó tanácsadás, fejlesztési terv megvalósításával kapcsolatos szolgáltatások és az ezekhez összefüggő tanácsadás.

Az Unigeston azonban megbízási szerződéseket kötött magán- és jogi személyekkel, befektetéseket fogadott el, melyekre évi bruttó 72-120 százalékos profit kifizetését garantálta. A befektetések futamideje 6-12-24 hónap lehetett. Ügyfeleit apró- hirdetéssel és szórólapokkal toborozta, részükre kockázatmentes készpénz-befektetési lehetőséget kínált. A nyomozás során megállapították, hogy az Unigeston ebben az évben több mint 144 millió forint értékben 468 szerződést kötött. Vállalta, hogy a befektető által befizetett összeget nem nevesített befektetésre fordítja, vagyis „megforgatja” a tőkét. A nyomozás eddigi adatai alapján azonban a káefté befektetéseket nem végzett, olyan gazdasági tevékenységet nem folytatott, melyből az ígért profitot ki tudta volna gazdálkodni. így a cég vezetői alaposan gyanúsíthatok a csalás bűntettének elkövetésével.

Az eddigi eljárásban mintegy háromszáz sértett tett feljelentést, akiket tanúként hallgatnak ki a rendőrök. Az általuk előterjesztett magánindítvány alapján zár alá vételt rendeltek el. De ez természetesen csak akkor lesz végrehajtható, ha a cég vezetőinek vagyoni helyzetét felderítik és találnak majd zár alá vehető vagyontárgyakat. - g -