Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-08 / 237. szám

Windischgrätz Kecskeméten Kecskemét divattörténetének az első jelentős, s vélhetően a jövőt meghatározó rendezvé­nyére került sor múlt szombaton az Aranyhomok Szállóban. A Windischgrätz Divatház tartott itt kollekciójából nagyszabású bemutatót. Az est díszvendége volt a kollekció tervezője, Kata­lin zu Windischgrätz. A her­cegnő - amint azt beszédében elmondta - alapvető fontossá­gúnak tartja a szín, a forma és az anyag harmóniájának megte­remtését. Modelljei ennek meg­felelően kényelmet és elegan­ciát egyránt biztosító, harmoni­kusan kombinálható és variál­ható darabok. Alapelve az is, hogy ruháival a női ruhatár tel­jes igényét kielégítse, azaz tető­től talpig öltöztesse a hölgyeket. A bemutató apropója az, hogy a Kelet-Európábán egyedülállóan Magyarországon jelenlévő Windischgrätz Divatház darab­jait e héttől Kecskeméten is megvásárolhatják. • Windischgrätz Katalin Elbizonytalanodott olaszok Az utóbbi időszakban az ola­szok a világ legbizonytalanabb és legfélénkebb polgáraivá vál­tak -erre a következtetésre jutot­tak egy olaszországi intézet pszi­chológusai. Adataik szerint a fél­sziget lakossága körében soha nem látott mértékben terjednek a különféle fóbiák. A meglehető­sen gyakori klausztrofóbia és víziszony mellett ráadásul meg­jelentek az olyan pszichés zava­rok is, hogy a beteg fél kimenni az utcára, retteg az emberektől, vagy amiatt aggódik, hogy va­lamilyen hibát követhet el. A jelenségnek több oka is le­het. Például a hagyományos vi­lágrend - a két eltérő ideológiát valló világrendszer - felbom­lása. Az embereknek emiatt ugyanis új, megváltozott feltéte­lekhez kellett alkalmazkodniuk, ami nem mindig megy zökke­nőmentesen. A kutatók szerint az olaszok szellemi állapotán megmutatkozik az ország meg­lehetősen bonyolult gazdasági helyzete is, amit jelenleg a terme­lés csökkenése, a munkanélküli­ség emelkedése és a pénz folya­matos romlása jellemez. A TARTALOMBÓL Hálaadás Szörny kerestetik Horoszkóp 10. oldal Keresztrejtvény 11. oldal Szekták Slágerlista A Fenyő 12. oldal A magazint szerkeszti: Nagy Mária Bán János Marlene Dietrich kofferjei Sorjában érkeztek Londonból, Géniből, Párizsból és Los Ange­lesből haza a szülővárosba, Ber­linbe. Számszerint 680 koffer és láda - a díva, az alig három esz­tendeje elhunyt Marlene Diet­rich hagyatéka. Kereken ötmillió dollárért vásárolta meg az egé­szet Berlin városa. Most vala­mennyi ott található egy gyárud­varon és a Deutsche Kinemathek Alapítvány - a művésznő lányá­nak, Maria Rivának közreműkö­désével - megkezdte a százezer­nél is több tárgy átvizsgálását és rendezését. A gyűjtési szenvedé­lyéről ismert, 91 éves korában elhunyt Marlene Dietrich hagya­tékából még sok érdekes dolog előkerülhet, de a hagyaték egy részét örökre homály fedi majd - nyilatkozta a DPA hírügynök­ségnek Wemer Sudendorf, az alapítvány munkatársa. A legnagyobb rejtély Suden­dorf számára egy feszület borí­tékban. amelyen ez a felírás ol­vasható: „Hitler gave it to me in Tierra Verde” (Hitler adtanekem Tierra Verdében). Hogyhogy éppen Hitlertől kapta, akinek a színésznő Németország elha­gyásával hátat fordított? A ku­tató Sudendorf feltételezi, hogy Marlene valamikor el akarta ár­verezni a feszületet és e felirat révén magasabb árat remélt. Egyébként hasonló megjegyzé­sekkel Marlene, aki életében soha semmit nem dobott el, sok hamis nyomot hagyhatott hátra. A hagyaték darabjait szinte lehetetlenség lenne felsorolni - bútorok, ékszerek, kitüntetések, hajókofferek, konyhafelszere­lés, táskák, kalapok, plakátok, szabásminták, személyes emlék­tárgyak, három telefonkészülék, 2500 ruhadarab ismert divatsza­lonokból és 400 pár - többnyire méretre, méghozzá 34-es mé­retre (!) készült - cipő. Suden­dorf és táfsai most megkísérlik, hogy a rendelkezésükre álló fil­mek és a kereken 15 000 fénykép alapján besorolják mindezt a díva életének különböző szaka­szai szerint. És akkor hol van még a min­tegy 350 000 ív papír feldolgo­zása. Ez az anyag is rendkívül ér­tékes emlékeket rejthet - máris rábukkantak például egy Joseph Roth kéziratra és egy interjúra, amelyet Marlene az édesanyjá­val, Josefine von Losch asszony­nyal készített Berlinben, kevés­sel annak halála előtt. Természetesen nem minden kerül a hagyatékból nyilvános­ságra. A családot érintő bizalmas okmányok mellett tabu marad a Marlene betegségére utaló min­den adat és a színésznő több köte­tes naplója, amelyet máris egy berlini bank széfjében őriznek. Egy valamit azonban hiányol Sudendorf, amit pedig szívesen prezentálna: Marlene Dietrich Rolls Royce-át. Az amerikai ma­gántulajdonban van... • Marlene gyüjtőszenvedélye a kutatók öröme. • • Otven éven át őrzött titok • A világhírnév előtt szobalány Budapesten: Maria Callas. Nemrégiben halt meg Buda­pesten Nelly Failoni, aki majd ötven éven át megőrizte az opera egykori görög csillagá­nak, Maria Callasnak utolsó tit­kát. Az 1977-ben elhunyt világ­hírű szoprán énekesnő sikerte­lenül próbálkozott a II. világhá­borút követő években az Egye­sült Államokban színpadra jutni. Szobalányként dolgozott, s jórészt a Failoni családdal tör­tént véletlen találkozásnak kö­szönheti, hogy elindult a világ­hírnévhez vezető úton. A vero­nai Sergio Failoni 1928 és 1948 között a budapesti Operaház vezető karnagya volt. Halála után az özvegy a magyar fővá­rosban maradt, impresszárió­ként számos operacsillagot ho­zott Budapestre. Két évvel ez­előtt vonult nyugdíjba. A Fai­loni család a II. világháború után gyakran járt New Yorkban. 1946-ban egy fiatal görög lányt ajánlottak figyelmükbe babysit- temek: Maria Callast. Failoniék nagyon elégedettek voltak Cal­las munkájával és 1947-es New York-i útjuk során is őt alkal­mazták. Sergio Failoni nem tudta, hogy lányának gondozója énekesnő. A legnagyobb meg­lepetéssel fedezte fel Callasban a kész szopránénekest, amikor a lány a második találkozáson azt kérte, hallgassa meg őt. Azon­nal a veronai operaház inten­dánsának figyelmébe ajánlotta a görög lányt, aki már ugyanab­ban az évben a „Gioconda” fő­szerepét énekelhette Veroná­ban. Callas ekkor ismerkedett meg az olasz városban későbbi fér­jével, Giovanbattista „Titta” Meneghinivel. Maria Callas már nyolc éven át fellépett kü­lönböző görög színpadokon, amikor 1945-ben az Egyesült Államokba érkezett. A New York-i Metropolitan operában jelentkezett meghallgatásra, ám bemutatkozása a „Pillangó kis­asszonnyal” teljes kudarc volt. „Átkozottul nehéz évek voltak” - mondta később életének erről a szakaszáról Callas. Az „Asti,s” nevű étterem alkal­mazta, ahol a vendégeknek a felszolgált ételek mellé operaá­riákkal és a belcanto remekeivel kedveskedtek. Callas sikertele­nül próbálkozott a tanulással is, hogy meg tudjon élni, kénytelen volt szobalánynak állni. Ekkor mosolygott rá a vélet­len szerencse a Failoni család képében. Callas a későbbiekben is nagyon jó barátságot tartott a családdal, s 1977-ben éppen Nelly Failonihoz készült Buda­pestre, amikor szeptember 16-án elragadta őt a halál. Sandokan visszatér • Kabir Bedi visszatér hódítani. Emlékszik az olvasó az évti­zeddel ezelőtti filmsikerre és Kabir Bedire? A 48 esztendős színész magánélete is kalando­san alakult. Indiai, szikh szár­mazású édesapja Oxfordban megismerkedett egy jómódú angol polgárlánnyal, feleségül vette, s a hölgy, miután szült há­rom gyereket, elhagyta család­ját, buddhista kolostorba vonult. Baba Bedi - Kabir édesapja - örülhetett a fia olaszországi filmsikereinek, minthogy ő is Milánóban telepedett le, itt ve­zetett meditációs iskolát. Kabir Bedi, három házassággal a háta mögött - a jelenlegi asszonya indiai színésznő - továbbra is hódítani szeretne. Ha nem is a hölgyeket, mert az idő jár ahhoz, képest, ahogyan a Sandokan fő­szerepében tehette, de a filmre emlékeznek. S ezt nagyon is jól tudja. Közölte ugyanis, hogy az ősszel, éppen a korábbi siker­film rendezőjével, Sergio Sol- limávál forgatni kezdik a San­dokan visszatér című filmet. Bölcsődalok Claptontól Bölcsődalok. Andalító, el­ringató és mégis felkavaró „ze­neművek”. Nos, úgy tűnik, Eric Clapton, a ma is élő és dolgozó rock- és blueslegendák egyiké­nek valami ilyesmivel sikerült meglepnie rajongóit új leme­zén. Ä From The Cradle 16 blues örökzöldet gyűjt össze: Hoochie Coochie Man’Five Long Years és hasonlók. Olyan szerzemények, amelyeket Clapton előtt olyanok tettek halhatatlanná mint Muddy Wa­ters, Elmore James vagy Willie Dixon. Meglepetés, tőle szokat­lan a rekedtes néger hang. A Lassúkezű (Slowhand - ez Clapton művészneve) nyilván bizonyítani akart lemezével. Magának is, másoknak is. Az ötvenedik születésnapjá­hoz közelgő Clapton úgy har­minc évvel ezelőtt a Yardbirds együttesben robbant a legjob­bak közé, személyével a szürke eminenciásokból álló brit egy­üttest is halhatatlanná téve. Ez­után John Mayall következett, csodálatos dolgokat produkált a fehér blues nagy öregjével is. A legtöbben mégis a Creamre em­lékeznek, amely rövid kétéves létezése alatta a műfaj alaple­mezeit produkálta. Az első saját formáció, a Derek and the Do­minoes mindössze két lemezt szült nagyjából azonos anyag­gal - stúdió és koncertváltozat­ban. A Layla és a Have You Ever Loved a Woman ismét csak klasszikus darabok, akár­csak a lemez többi, méltatala- nul elfelejtett darabjai. A kö­vetkező állomás sem akármi­lyen: egykori társai közül Gin­ger Baker, valamint a fehér zene másik nagy „mohikánjá­val”, Stevie Winwooddal ösz- szehozták a Blind Faith-et, amelyből nem lett vakhűség, hanem csak egy - igaz, nem akármilyen - lemez. Aztán jöt­tek a magányos évek, olyan ko­rongokkal, amelyekre legin­kább a „volt jobb” a legjobb mi­nősítés. E produkció mellé tár­sult a drog, az alkohol. Minden rossznak vége szakad egyszer: Clapton kiemelte fejét a hullá­mok közül. Jöttek újra a sikerek a Journeyman, a 24 Nights, az Unplugged, s a mostani „böl­csődalok”. Külön öröm, hogy kisfiának elvesztése után sem tört össze, az emlékére készült Tears from The Heaven méltó a Lassúkezű legjobb hagyomá­• Eric Clepton. Mindig van remény. nyaihoz. A From The Cradle válasz volt Jack Bruce-nak és Ginger Bakernek is: az egykori társak a mai blues egyik csilla­gával, Gary Moore-ral álltak össze, s Bruce ennek kapcsán eléggé lesajnálóan nyilatkozott Claptonról. Nem tudni, meny­nyire hatja meg Bruce-t a legú­jabb Clapton-korong, de ezúttal nem az a lényeges, mit gondol ő, hanem az, hogy a műfaj ked­velői ismét egy szép anzixot vehetnek át Slowhandtől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom