Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-07 / 236. szám

1994. október 7., péntek Megyei körkép 5 Változatlanul nem kap hitelt a kecskeméti borgazdaság • A nehéz helyzet ellenére a Kecskemétvin folytatja a felvásárlást. (Folytatás az 1. oldalról) Néhány hete arról számoltunk be, hogy bezárt pincékkel indult a szüret a Kecskemétvinnél. Közben azonban elindult a fel­vásárlás, és szeptember 16-án rendkívüli tulajdonosi megbe­szélésre is sor került. Akkor a kistulajdonosok egyértelműen megfogalmazták, hogy az rt. in­tegráló szerepére a jövőben is szüksége van a térségnek. A két fő tulajdonos, az ÁVÜ és a Ke­reskedelmi Bank ígéretet tett arra, hogy a közeli napokban ismételt egyeztetésekre kerül sor. Kevés remény volt arra, hogy a cég megkapja a 200 mil­lió forintos hitelt a szüret lebo­nyolításához, hiszen a tulajdo­nosok feltétele az volt, hogy a kistulajdonosok is vállaljanak ebből részt. A tárgyalás óta eltelt több mint három hét, ám semmi­lyen értesítést nem kapott a cég vezetése a hitelkérelem döntésé­ről - tudtuk meg dr. Szabó Attila vezérigazgatótól. Elmondta, szeptember 21-én levélben kér­tek tájékoztatást a banktól. Még ugyanaznap kapták kézhez a bank levelét, melyben ugyan a hitelről egy árva szó sincs, ám arra felhívják a figyelmet, hogy az adóskonszolidációs pályázat átdolgozása szükséges. Egyebek mellett javasalatot tett a bank arra, hogy befektetések, készle­tek értékesítéséből teremtsék elő a pénzt a szürethez. Erre az en­gedélyt a levél szerint szeptem­ber végéig megkapja a cég. A mai napig azonban nem érkezett meg az engedély. Szabó Attila még hozzáfűzte, hogy véleményük szerint szak­mai szempontok alapján nem állja meg a helyét az, hogy a jö­vőben borászattal foglalkozza­nak, hiszen csak a több lábon ál­lás biztosíthatja a hosszú távú jövőt. Bár úgy látják, érdemben senki nem hajlandó foglalkozni a céggel. Függetlenül a hitelké­relem elbírálásától, megkezdték és folytatják a szőlő felvásárlá­sát. Eddig több tízezer mázsát sikerült venniük pénzek átcso­portosításával. Ugyanakkor várnak arra, hogy az adóskon­szolidációra kedvező választ kapjanak, amelyben szerepel az APEH felé fennálló 60 milliós tartozásuk. Ezért is jött váratla­nul az adóhatóság foglalása, mely valamennyi ingatlanukat és ingóságaik többségét érinti. Ez viszont azt jelenti, hogy a tervezett ingatlanértékesítések elől bezárult az út, ráadásul, amennyiben az APEH a készle­teikre is ráteszi a kezét, teljesen ellehetetlenül a cég. Harsányiné Szabó Katalin, az Kereskedelmi Bank Rt. taná­csosa érdeklődésünkre megerő­sítette, hogy a 200 milliós hitelt nem kapja meg a cég. Az átdol­gozott adóskonszolidációs pá­lyázatról rövidesen tárgyalnak az AVÜ-vel, ennek pontos idő­pontjáról azonban nem sikerült pontosabbat megtudnunk. Ha­sonló jellegű tájékoztatást kap­tunk az AVÜ főtanácsosától, Zsitvay Attilától is, aki hozzá­fűzte, hogy ő tőlünk értesült a foglalás tényéről. Ettől függet­lenül azonban mindenképpen keresik a Kecskemétvin helyze­tének rendezéséhez vezető utat. Információink szerint a hirte­len jött foglalás egy véletlennek köszönhető. Szabó Attila múlt heti nyilatkozata a városi televí­zióban volt az, ami felhívta az adóhatóság figyelmét az elma­radt tartozásra. Nagy Ágnes A védők voltak a vádlottak VISSZATÉRT A SAS, A TÚZOK ÉS A FEKTEGÓLYA Mi lesz veled izsáki Kolon-tó? Ha annyi ezer forint jutott volna az Izsák melletti Kolon-tó feltámasztására, mint ahány új­ságcikk íródott, ahány terv el­készült, s ahány nagy ígéret el­hangzott ez ügyben, bizony ma másként nézne ki a 3000 hektá­ros, szigorúan védett természet- védelmi terület. Nagyobb lenne például a nyílt vízfelület, komo­lyabb szerepet kapna a vidéken a természetbarát túrizmus. Jel­lemző a kialakult helyzetre: Az izsákiak a Sárfehér Na­pokra hiába várták Baja Feren­cet, a környezetvédelmi minisz­tert. Bár megígérte, nem ért rá az elfoglalt pártember. Pedig a Kolon-tó az amatőr természet- búvároknak is kínál kincseket, lélekemelő látnivalót.- Mi lesz az elöregedett, fel­töltődött édesvízi mocsárral? - kérdeztük a Kiskunsági Nem­zeti Parknál dr. Tölgyesi István helyettes-igazgatótól.- Sokszor panaszkodtunk a pénzhiányra eddig is, de most tényleg igen nehéz a helyzet - mondja a jeles tudós, aki az ala­pítás óta az intézmény vezető munkatársa. - Rendkívül fontos lenne új és újabb szabad vízfe­lületeket nyernünk. A vadregé­nyes, limbusos nádasokban élő állatok csak így juthatnának táp­lálékhoz...- Evekkel ezelőtt 15 millió forintot költött az állam az al­sómatyói út mellett egy 6,3 hek­táros tó kialakítására, kotrá­sára. Mára azt is benőtte a nö­vényzet. Részben félig záródott a vízfelszín...- Az öt évvel ezelőtt kezdő­Rendelhető a távfűtés A meteorológiai szolgálat sze­rint hideg lesz a következő na­pokban, így pénteken 8, szomba­ton 9-10 Celsius fok körüli napi átlaghőmérséklet várható. A hi­vatalos fűtési szezon ugyan ok­tóber 15-én indul, ám a hőszol­gáltató az egy-egy hőközpont­hoz tartozó épületek távfűtését megkezdi, amennyiben az adott lakóközösség képviselője a la­kók írásos meghatalmazásával kéri ezt. A kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, Mihala László el­mondta, hogy ez a szolgáltatás már harmadik éve áll a polgárok rendelkezésére. Az adott lakó­dött kotrás a Kolon élővilágát mentette meg. A mai állapot - amikor nincs ugyan sík víztü­kör, de a tó nagyobbik része azért szabad - optimális. Most az a feladatunk, hogy fenntart­suk ezt az állapotot. Természe­tesen ehhez is pénz kellene. A hínárt vágni, a tavirózsát, a sást és a nádat ritkítanunk kell. Csak akkor nem megy veszendőbe a kotrásra szánt húsz millió fo­rint. Most készítjük az 1995-ös költségvetést.- Korábban azt vártuk, hogy a PHARE-program keretében nagyobb összeget kap a bemuta­tóhely a Kolon-tó kotrására és oktatási központ kialakítására. Mi lett a tervekből?- Megszülettek!- A fejlesztés nem indult meg?- Sajnos nem. Valahol ad acta került a dokumentáció...- Saját bevételük van a tó­ból?- Nádvágásból talán fél mil­lió forint...- Akkor nem kerül sokba a terület védelme. Az egyetlen hi­vatásos őrük jó, ha húszezer fo­rintot keres havonta...- Persze az az ötszázezer nem marad nálunk. Jó, ha a fele ide jut. Nem vagyunk gazdagon elengedve.- Időközben a természetvé­delem megküzdötte a maga har­cait az új földosztásnál. Izsákon voltak-e botrányok?- Nem voltak. Az ingová- nyokért nem nagyon küzdöttek a régi és az új gazdák. A terme­lőszövetkezet Izsákon nem Rejtélyesnek tűnő haláleset történt egy hete Kiskunfélegy­házán. Szeptember 30-án a mentők eszméletlen, sokkos ál­lapotban lévő, ittas nőt szállítot­tak a városi kórházba. Az ügye­letes megvizsgálta, majd a kecskeméti kórházba küldte to­vább. A mentő alig hagyta el a Kiskunfélegyháza végét jelző táblát, amikor a 26 éves Kardos Ágnes életét vesztette. Vissza­fordultak és a kórbönctanra ke­rült a holttest. A kórház két nap elteltével, vasárnap jelentette a történteket a rendőrségen. Azzal a meg­jegyzéssel. hogy véleményük szerint olyan sérülések vannak bomlott föl. Az igazgatósággal könnyebben meg tudtunk egyezni. A déli értékes legelő­kért azonban harc dúlt. Bebizo­nyosodott: csak azt a területet tudjuk védeni, ami az intéz­mény tulajdonában van. Tehát megváltásra, vásárlásra jóval több pénz kellett volna. A páhii tripoliszi legelőn például meg­beszéltük az új tulajdonossal, hogy a területet nem szánthatja fel. De amint tudta, beleengedte az ekét. Aztán, amikor szóltunk, elküldött melegebb éghajlatra. Hiába ígértük a büntetést! Ilyen gondjaink másutt is voltak. Lát­hatóan a tulajdonos az úr, nem a hatóság.- Ezek után hadd kérdezzem meg: él-e még védett állat a te­rületen?...- Folyamatosan gazdagodik a fauna. Visszatért és a területen fészkel a feketególya, a kere­csensólyom és a rétisas. A páhii réten 18 túzok pár költött az idén. Ez csak öregbíti a Ko­lon-tó hírnevét. A biokincses- ház csak gazdagodott az utóbbi években. Az élet szent okokból élni akar - nem tud viszályok­ról, vitákról. Az az eset viszont jellemzi korunkat, amikor Páhi határában az egyik gazdát meg­kértük, hogy a túzokfészkek környékét hagyja békén, s meg­ígérte. Másnap végig, tarra vá­gatta a legelőt. Hagyják őt bé­kén a túzokkal. Ha védeni akar­ják a ritka madarakat, fizessék meg az kárát - mondta. Lehet, hogy ismeri a nemzetközi ter­mészetvédelmi gyakorlatot... Farkas P. József az elhalton, amelyek bántalma­zásra utalhatnak és esetleg ösz- szefüggésbe hozhatók a halál­lal. A kiskunfélegyházi rend­őrök a rendkívüli haláleset miatt államigazgatási eljárás kereté­ben vizsgálatot kezdtek. Kihall­gatták Kardos Ágnes bugaci élettársát is. Mint kiderült: a nő ittas állapotban esett-kelt az ud­varon és a sérülései ekkor ke­letkeztek. A későbbi rendőror­vosi boncolás megerősítette a férfi vallomását. A halál oka eszerint nem gyilkosság, hanem az udvaron történt esések kö­vetkeztében elszenvedett súlyos agysérülés volt. Noszlopy Nem történt gyilkosság Két évre próbára bocsátotta R. Imrét és P. Józsefet a bajai bíróság keddi, jogerős ítéleté­vel. Dr. Wolf Béla tanácsa szé­leskörű és átfogó nyomozás után hozta meg döntését a sú­lyos testi sértéssel vádolt gya­núsítottak ügyében. Kiderült, hogy tavaly, kará­csony első napján két házaspár vacsorázott, illetve a bajai J. Já­nos társasága mulatozott az ér- sekcsanádi Vörössárkány étte­remben. A buli azonban egyre inkább eldurvult, a vacsoraven­dégek pedig megijedtek a durva beszólásoktól. Ezért az egyik férfi kiment és négy markos le­génnyel tért vissza, hogy azok biztosítsák számukra a békés étkezést. A nagyobb társaságot ez sem zavarta, tovább folytat­ták ízetlen szövegüket, ám ké­sőbb gyengének bizonyultak. A vacsorát biztosítók ugyanis erő­sebbnek bizonyultak és a vere­kedés során R. Imre B. Pétert, P. József pedig B. Antalt küldte padlóra, négy hét alatt gyógyuló orrcsonttöréssel. A bíróság alaposan mérle­gelte a nem mindennapi körül­ményeket és azok tükrében hir­detett ítéletet. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy verőle­gények őrizete nélkül a békés vacsora még karácsonykor is csak az ünnepi fa tövében biz­tos. Géczy Zsolt közösség alapító okirata az irá­nyadó abban a kérdésben, hogy milyen arányú többség szüksé­ges a fűtés megrendeléséhez. Az igazgató azt is elmondta, hogy bejáratott rendszerről van szó, így próbafűtés nem lesz a szezon beindítása előtt. Mivel október tizenötödike szombatra esik, a radiátorokat már két nappal előbb felmelegítik, hogy az eset­leges hibákat gyorsan ki tudják javítani a lakásokban. W. Király Ernő A TÁRGYALÓTEREMBŐL Megbocsájtott a félmeztelen asszony Ismét egy történet, amely szinte a „megszólalásig” hason­lít azokra az ügyekre, amelyek­ről a közelmúltban többször is írtunk. A képlet viszonylag egyszerű: hosszú ideje együtt él egy férfi és egy nő, isznak és ilyen állapotukban egyszerre egyikőjük súlyos bűncselek­ményt követ el a másik sérel­mére, majdnem megöli. A sér­tett azonban később megbocsájt és minden megy a maga utján tovább. Ez játszódott le ugyancsak Tiszakécskén, az Újsor 1-es számú házban 1994. február 6-án az esti órákban. Az ügyet a napokban tárgyalta és fejezte be jogerős ítélettel a megyei bíró­ság dr. Bodóczky László ve­zette büntetőtanácsa. A tettes Bellák Ferenc 52 éves férfi, aki három éve vesztette el munka­helyét, azóta segélyt kap és al­kalmi feladatokat végez. Köz­ben azonban — talán bánatában —- rendszeresen iszik, s a bíró­ság megállapítása szerint már függőségbe került az alkohollal, szinte már nem is tud meglenni ital nélkül. Bellák huszonkét éve él kö­zös háztartásban Kocsi László- néval. Élettársi kapcsolatuk rendezett, közöttük családi konfliktusok soha nem voltak. Egészen az említett napig. 1994. február 6-án sem szóvál­tás vagy veszekedés miatt tör­tént a bűncselekmény. Hogy mégis miért,, arra nem sikerűit fényt deríteni a tárgyalás során sem. Ezen a napon a férfi reg­geltől estig ivott, s összesen há­rom deci pálinkát és két liternyi bort fogyasztott el. Ittas volt te­hát, amikor este hat óra körül hazament, de nem veszekedett sem ő, sem az asszony. Már lefekvéshez készülőd­tek, amikor az asszony — ki tudja milyen meggondolásból — félmeztelenül elhaladt a szo­bában a férfi mellett. Bellák ek­kor — amint említettük, minden előzmény nélkül — elővette zsebéből a bicskáját, kinyitotta és a közepesnél valamivel ki­sebb erővel hasba szúrta az asz- szonyt. Természetesen a seb azonnal vérezni kezdett, s az asszony fia nyomban orvosi se­gítséget kért, s rövid idő múlva kórházba vitték Kocsinét, ahol megoperálták. Megállapították, hogy a bicska behatolt a has­üregbe, megsértette a májat, a gyomrot, a lépet és a hashártyát. 'A sérülés közvetlen életveszély- lyel járt, s csak a véletlenen mú­lott, hogy nem történt nagyobb baj. Az asszony negyven nap alatt gyógyult meg. Kocsiné azonban a bűncse­lekmény elkövetése után meg­bocsájtott élettársának, s jelen­leg is együtt élnek. A bíróság másként „értékelte" az akciót: Bellák Ferenc bűnösségét élet­veszélyt okozó testi sértés bűn­tettében állapította meg, s ezért másfél évi börtönre ítélte, de annak végrehajtását két évi pró­baidőre felfüggesztette. Köte­lezte Bellákot, hogy kényszer­gyógyításnak vesse alá magát és fizesse meg a 11 514 forint bűnügyi költséget. Egyhítő tényezőként érté­kelte a bíróság a vádlott büntet­len előéletét, beismerő vallomá­sát, megbánást tanúsító maga­tartását és azt a körülményt, hogy csak közvetett életveszély alakult ki és a sértett megbo­csájtott. Súlyosbító volt viszont, hogy az erőszakos, élet elleni bűncselekmények országosan és a megyében is elszaporodtak, s hogy a tettes a cselekményt veszélyes eszközzel követte el. Amint említettük, az ítélet jogerős. Gál Sándor Ki használja a sportcsarnokot? 0 A sportcsarnokról tárgyaltak Kunszentmiklóson. A városi sportcsarnok szer­vezeti és működési szabályzata is napirenden szerepelt a kun- szentmiklósi önkormányzat legutóbbi ülésének napirendjén. A szabályzat az új intézmény diák-, verseny- és szabadidő­sport-tevékenységének koordi­nálását és egyéb rendezvények szervezését jelöli meg alaptevé­kenységként. Sportolási lehető­ségeken túl, helyet ad olyan rendezvényeknek is, mint sportbál, kiállítás, termékbemu­tató. A szabályzat rögzíti, de az ügyrendi bizottság külön is hangsúlyt helyezett az iskolák sorrendiségének megfogalma­zására, mely szerint igénybe vehető a sportcsarnok. Elsőként az ÁMK igényeit elégítik ki, majd a szakmunkásképző és a gimnázium következik. A kora délutáni órákban a város diák­sága használhatja, a késő dél­utáni órákban pedig szakosztá­lyok és a szabadidő-sportot űzők számára nyílik lehetőség sportolásra. A testület kérte, hogy a sportcsarnok dolgozói gondos­kodjanak a csarnok környéké­nek rendezéséről is. A csarnok igazgatója egyetértett a kíván­sággal és kérte az ott lévő be­tondarabok, kövek eltakarítását, amelyek akadályozzák a terep- rendezést. Molnár Péterné

Next

/
Oldalképek
Tartalom