Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-05 / 234. szám

1994. október 5., szerda Belpolitikai körkép 7 Parlamenti pengeváltások Hosszadalmas napirend előtti vitával kezdte meg keddi mun­kanapját az Országgyűlés. Elsőként Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője kért szót, aki a miniszterelnök múlt heti beszédének egyes kitételeire re­agált. Az ellenzéki képviselő adatokkal kívánta bizonyítani, hogy Horn Gyula bizonyos - az egészségügyet, a kárpótlást és a mezőgazdaságot érintő - kérdé­sekben nem a valóságnak meg- felő képet festette az ország helyzetéről. Szabó Iván el­mondta: megfelel a valóságnak Horn Gyulának az a kijelentése, hogy tragikus az ország egész­ségügyi állapota. Ez azonban egy folyamat eredménye, amely nem az elmúlt egy-két évben kezdődött. Az elmúlt négy év­ben emelkedett a szociális kia­dások mértéke is. Szabó Iván a mezőgazdaság kapcsán leszö­gezte, hogy 1994-ben fordulat történt. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt négy évben fo­lyamatosan emelkedett a mező- gazdasági támogatások összege.' Nőtt a mezőgazdasági és élel­miszeripari kivitel mértéke is; ez 1989-ben 1,7 milliárd dollár, 1994-ben pedig 2,5 milliárd dollár volt. Szekeres Imre, a szocialis­ták frakcióvezetője leszögezte, hogy az egészségügyi kiadások reálértéke - 1989 és 1993 kö­zött - 30 százalékkal csökkent, míg az élelmiszeripar kibocsá­tása az elmúlt négy esztendőben 47 százalékkal lett kevesebb. Szekeres Imre hozzátette: Szabó Iván felszólalásából az derült ki, hogy az elmúlt négy évben minden szép és jó volt, ennek fényében azonban érthe­tetlen a volt kormánypártok vá­lasztási veresége. Kis Zoltán, a Földművelésü­gyi Minisztérium szabadde­mokrata államtitkára arra muta­tott rá, hogy az agrárszféra kivi­tele 1989-ben nettó 1,9 milliárd dollár volt, míg 1994-ben bruttó 2 milliárd. Torgyán József, a Kisgaz­dapárt képviselőcsoportjának vezetője arra hívta fel a figyel­met, hogy a T. Ház a választás óta csak az előző ciklusban meghozott törvények lebontá­sával foglalkozik. Giczy György (KDNP) ami­att szólalt fel, mert az Új De­mokrata című lap szerkesztősé­gének szétverése óta újabb sú­lyos incidens történt a magyar sajtó berkein belül. A képviselő az Esti Hírlap egyik múlt heti számának bezúzása miatt emelte fel szavát, mert szerinte az eset azt mutatja, hogy Ma­gyarországon működik a cen­zúra. Az Országgyűlés már hét­főn elkezdte munkáját, a teg­napelőtti vitákról most adunk összefoglalót. Az Országgyűlés hétfői ple­náris ülése Kónya Imre MDF-frakcióvezető napirend előtti felszólalásával kezdődött. A demokrata fórum képviselő- csoportjának nevében indokolta frakciója pénteki parlamenti ki­vonulását. Mint mondta: a többi ellenzéki frakcióval együtt az MDF az ellen tiltakozott, hogy a kormánykoalíció egyoldalúan megváltoztatta az alkotmányt, a választójogi törvényt és az ön- kormányzati rendszert. Az MDF frakciója aggodalommal szemléli azt az országgyűlési választások óta kibontakozni látszó folyamatot, amelyben úgy érzi: a koalíció nem első­sorban az ország előtt álló prob­lémák megoldására használja kivételes politikai erejét, hanem saját hatalma további bővíté­sére. Az MDF számára ezt jelzi az a megítélése szerint példátlan „politikai tisztogatás”, amely a közszolgálati médiában és a minisztériumokban folyik, va­lamint az, hogy - véleménye szerint - a kormány szembesze­gül az expótörvénnyel, s az ér­vényben lévő törvény végrehaj­tása helyett azon „mesterke­dett”: miként lehetne a nyugdíj- emeléseket megkerülni. Kónya Imre szerint e folyamat betető­zése volt a pénteki nap, s mint mondta, a demokrácia közös érdeke e folyamat megszakí­tása. Kuncze Gábor belügymi­niszter válaszában kijelentette: az alkotmánymódosítás elemei­ről - egy kivétellel - egyetértés alakult ki a parlamentben, hi­szen közvetlen polgármes­ter-választással, illetve a me­gyei közgyűlés közvetlen vá­lasztásával mind a hat párt egyetértett, s azzal is, hogy az alkotmányba is át kell vezetni a tartózkodási engedéllyel Ma­gyarországon tartózkodók sza­vazati jogát. A köztársasági megbízott intézményével kap­csolatban volt csak a felek kö­zött szakmai vita - mondta a belügyminiszter -, de a Fidesz egyetértett a koalíció álláspont­jával. Csépe Béla KDNP frakció­vezető-helyettese szerint az el­lenzéki véleményeket komo­lyan kellene venni, s nem leke­zelni az ellenzéket. A keresz­ténydemokraták aggodalmát tolmácsolta, hogy a parlament kormánypárti többsége közvet­lenül az önkormányzati válasz­tások előtt ilyen jelentős módo­sítást hajtott végre. Ader János Fidesz frakció­vezető-helyettese szerint félő, hogy az önkormányzati tör­vénycsomag ilyen módosítása precedenst teremt, hiszen a koa­líciós frakciók és pártok ha­talma korlátlan, s nincs kon­szenzuskényszer. Győrivánvi Sándor, az FKGP frakcióvezető-helyettese kijelentette: a választási ered­mények után pártja számára vi­lágossá vált az a veszély, hogy parlamenti diktatúra alakul ki. A kisgazdák megítélése szerint el­fogadhatatlan két hónappal a vá­lasztások előtt megváltoztatni az önkormányzati rendszert. Hoz­zátette: az idő igazolta az FKGP álláspontját, miszerint nem vesz részt látszattárgyalásokon. A jogállamiságról Lakiteleken A kormány jogsértéssel, il­letve a jogalkotási normarend megsértésével kezdte a tevé­kenységét. - mondotta dr. Bo- ross Péter pénteken este a Laki­teleki Népfőiskolán. Az intézmény adott helyet annak a felkészítő tanfolyam­nak, melyet a Haza és Haladás Alapítvány rendezett a választá­sokon indulni kívánó polgár- mestereknek. A rendezvényen az egyik felszólaló dr. Boross Péter volt. A volt miniszterel­nök úgy vélte, hogy a nyugdíj- emelés visszamenőleges kifize­tése fel sem merülhetett volna. A kérdést ugyanis törvényi szin­ten már előzőleg rendezte a par­lament. Majd megjegyezte, hogy a jogállamiság történeté­ben példátlan az az eset, hogy választások előtt két hónappal akar a koalíció változtatni a vá­lasztási törvényen. Meglátása szerint Kuncze Gábor belügy­miniszter is erre jött rá, s ezért mondhatta, hogy jobb lett volna a régi törvény alapján rendezni a szavazásokat. A pénteken el­fogadott jogszabályról dr. Bo- rossnak az volt a véleméyne, hogy ellentmondásokkal teli. S a korábbi közhivatalnoki tekin­télyt sem segít visszaállítani. A szakapparátusi munkát irányító jegyzők helyzete oly módon változott, hogy ez könnyen ha­tásköri villongásokhoz vezethet a polgármesterek és a jegyzők között. A választásokon induló jelöl­tek figyelmét a politikus fel­hívta arra, hogy siker esetén az első napokban dőlhet el szak­mai mozgásterük. Azaz a pol­gármesternek akivel csak lehet, jó kapcsolatokat kell kiépíteni a testületen belül. Ám addig - mármint a választásokig - az MDF-nek szövetkeznie kell az ellenzéken belül, akivel csak lehet. Ez azonban nem mehet a helyi csoportok működésének a rovására. Azaz az összefogást nem szabad feleslegesen eről­tetni, ha a helyi csoportok nem akarják. KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS AZ ŐSZ ELEJÉN A pártok népszerűségi mutatója országos adatok: a keleti országrész adatai: bizonytalan nem 5zfliazmi, 41 SZONDÁI TPSffS] ——-1 egyéb j»Art 3 • Melyik pártra szavazna, ha vasárnap lennének a választások? Erre a kérdésre keresték a vá­laszt a felmérés készítői. Baloldalon az országos adatok, jobb oldalon a keleti országrész adatai.- A Szonda Ipsos szeptem­beri közvélemény-kutatásának tanúsága szerint továbbra is az MSZP örvend a legnagyobb népszerűségnek, a megkérde­zettek 27%-a tarja a legszimpa­tikusabb pártnak a szocialistá­kat (országosan 29%). Második legnagyobb tábora az SZDSZ-nek van, a keleti or­szágrész 11%-a szavazna rájuk egy esetleges parlamenti válasz­táson (12% a többi országrész­szel együtt). Érdekes változás, hogy a Fi­desz újra „dobogós”, a Dunától keletre a választópolgárok 6%-ának bizalmát élvezi (or­szágosan 6%). A korábbi harmadik helye­zett, az MDF 5%-os táborral a negyedik helyre szorult (orszá­gos támogatottsága 7%). Az FKGP-t 4% támogatja (országosan is 4%), a KDNP mögé sorakozik fel a régió la­kosságának 2%-a (4% országos szinten). A parlamenten kívüli pártok szavazóbázisa együtte­sen 3% (4% országosan) ám közülük egyik sem éri el az 1%-ot. Az elmúlt hónaphoz képest egyedül a Fidesz tudta növelni szimpatizánsainak arányát, igaz ez a növekedés minimális, 1%-os volt. Az MSZP és az MDF 1— 1 %-nyi szavazót veszített, az SZDSZ-től viszont 2%, a KDNP-től 3% „pártolt el”. Mi­után a valartiilyen pártot meg­nevezők aránya is csökkent - méghozzá 3%-kal -, azt lehet mondani, hogy inkább a pártok iránti bizalom csökkent és nem annyira a pártok „erősorrendje” változott meg. A „Dunán innen” a megkér­dezettek 56%-a mondta, hogy mindenféleképpen részt venne az elképzelt hétvégi parlamenti választásokon (országosan 60% válaszolt így). Közülük 79% tudja - vagy akarja - megmon­dani, melyik pártra szavazna (országosan 82%). Ennek az ún. „biztos szavazói körnek” 48%-a támogatja az MSZP-t (az egész ország területére számítva 46%). 18%-uk az SZDSZ-t (or­szágosan 19%). A politikailag aktív népesség 11%-a szeretné a hatalomban látni a Fideszt (országosan 8%), 10% segítené ehhez hozzá az MDF-et (11% országos szin­ten). E csoport 7%-a szavazna az FKGP-re (országosan 7%) s 3%-a a KDNP-re (6% országo­san). Az adatfelvétel időpontja: 1994. szeptember 5-16. FEB Az ellenzék már csak a köztársasági elnökben bízik A KORMÁNY VÉLEMÉNYE SZERINT Indokolatlanul vonult ki az ellenzék a parlamentből Göncz Árpád hétfőn fogadta a parlamenti frakciók képvise­lőit, meghallgatta véleményü­ket az önkormányzati törvény- csomagról és az önkormányzati választások várható időpontjá­ról. Göncz Árpád köztársasági elnök tájékoztatta a jelenlévő­ket arról, hogy 1994. december 11-éré kívánja kiírni az önkor­mányzati választásokat - jelen­tette be a találkozót követően Faragó András, az államfő szóvivője, ismertetve a köztár­sasági elnök és a hat frakció képviselőinek egyeztetett állás­pontját. A nyilatkozat értelmében legkésőbb kedden valamennyi politikai párt képviselőcso­portja megvitatja azt a hatpárti megbeszélésen kialakult javas­latot, hogy az úgynevezett ajánlási, részvételi és eredmé­nyességi limit ügyében ismétel­ten kompromisszumot keresse­nek. Frakciójuk egyetértése ese­tén a kormánypártok és az el­lenzéki pártok még aznap kö­zös javaslatot juttatnak el a köztársasági elnökhöz annak érdekében, hogy teremtse meg az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásá­ról szóló, még ki nem hirdetett törvény megfelelő pontjai kompromisszumos módosítá­sának alkotmányos lehetőségét. Torgyán József az FKgP képviseletében fenntartotta azt a korábban már több ízben ki­fejtett álláspontját, hogy jogál­lami körülmények között nem lehetséges két hónappal a vá­lasztások előtt az önkormány­zati választásokra vonatkozó jogszabályokban lényeges vál­toztatásokat eszközölni. Ezért frakciója nevében a további po­litikai egyeztetést ellenzi. „Az elmúlt hét péntekén szavazott az Országgyűlés az önkormányzati törvénycsomag­ról. Az ellenzéki pártok nem vettek részt a szavazásban, ki­vonultak az ülésteremből. A kormány fontosnak tartja hang­súlyozni, hogy tovább már nem halasztható az önkormányzato­kat érintő törvények kihirde­tése, a választás kitűzése. A kormány az előkészítést felgyorsította. Az ország vá­lasztópolgárait nem lehet ál­landó bizonytalanságban tartani a választások időpontja tekinte­tében. A törvények kihirdetése márcsak azért sem odázhatók tovább, mert a kialakult helyzet veszélyeztetheti az önkor­mányzatok működését. A kormány kifejezi elhatáro­zottságát, hogy a jövőben is egyeztet az ellenzéki pártokkal a törvényelőkészítés meneté­ben, az alkotmány módosítását igénylő kérdésekben. Ez meg­történt az önkormányzati vá­lasztásokat érintő alkotmány- módosítás ügyében is. Áz egyeztetés során az ellenzéki pártok részéről érdemi kifogás nem merült fel a tervezett vál­toztatásokkal szemben. Ezért érthetetlen, hogy az ellenzék tüntetőén távolmaradt a szava­zástól. Rendkívül nehéz feladatokat kell megoldania a kormánynak. Ezeknél ésszerű mértékig fi­gyelembe veszik az ellenzéki javaslatokat, de nagyobb ön­mérsékletet és együttműködési készséget vár az ellenzéki párt­októl is. Olyan együttműkö­dést, amely a feladatok megol­dását segítik és nem azok halo­gatását.” Hogyan módosítottak az önkormányzati törvényt? Az önkormányzati törvény módosításával erősödik a köz­vetlenül megválasztott polgár- mesterek szerepe és a települési képviselők felelőssége: a pol­gármester - a testület felhatal­mazására - önkormányzati dön­tést hozhat, javaslatot tehet arra, hogy a testület tagjai közül ki töltse be az alpolgármesteri tisz­tet. A települési képviselő fel­elősségének növekedését pedig az is jelzi, hogy esküt tesz. A képviselőtestületek mun­kájára vonatkozó passzusok kö­zött szerepel, hogy a testület ülései nyilvánosak, zárt ülést személyes adatok vagy üzleti titkok védelmében lehet csak el­rendelni. A választópolgárok nemcsak a nyílt üléseken vehet­nek részt, hanem betekinthetnek a testületi előterjesztésekbe és a tanácskozások jegyzőkönyve­ibe. Ha a testület működéskép­telenné válik, kimondhatja saját feloszlatását, ezzel a polgármes­teri tisztség is megszűnik - rög­zíti a módosítás. Önfeloszla­tásra a választást követő fél éven belül még nem, az általá­nos választásokat megelőző egy éven belül pedig már nem ke­rülhet sor. Új rendelkezés az is, hogy már a háromezer lakosú telepü­léseken is indokolt, hogy a pol­gármester főállásban töltse be tisztét, s akár az alpolgármester is főállású legyen. Eddig a ha­tárt ötezer lakosnál szabták meg. Azokban a községekben, ahol 3 ezernél kevesebben lak­nak, ott a választópolgároknak kell dönteniük: főállású pol­gármestert akamak-e. A megyei önkormányzat és a települési önkormányzat között nincs alá-, illetve fölérendelt­ség. Munkamegosztásukban to­vábbra sem módosul az az elv, hogy a helyi közügyekkel első­sorban a települési önkormány­zatok foglalkoznak, a megye ki­segítő jelleggel végzi a kistér­ségi, körzeti önkormányzati közszolgáltatásokat. A megyei önkormányzat kötelező feladata lett a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátás, ha a köz­ségek ezt nem vállalják, vala­mint a muzeális emlékek gyűj­tése és tudományos feldolgo­zása, a pedagógiai szakmai ta­nácsadás, a gyermekvédelmi in­tézmények fenntartása, a fogya­tékos gyermekek oktatása és a megyei idegenforgalmi felada­tok ellátása. A megyei közgyű­lés elnökét - tagjai közül - tit­kos szavazással választja. Megszünteti a törvény az 1990-ben létrehozott köztársa­sági megbízotti jogintézményt, amennyiben kimondja, hogy a fővárosi, illetve a megyei köz- igazgatási hivatal a jogutód. A törvény szabályozza a te­lepülési önkormányzatok és a területükön létrejövő kisebbségi önkormányzatok viszonyát is. Eszerint a települési önkor­mányzat - a helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezé­sére - átruházhat bizonyos ha­tásköröket a kisebbségi önkor­mányzatnak, nem tartoznak azonban ezek közé a hatósági, közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladatok, illetve a törvény más pontján tételesen felsorolt hatáskörök. Koalíciós egyeztetés Távozott a miniszterelnök egyik tanácsadója A Koalíciós Egyeztető Ta­nács hétfői ülésén a szocialista és a szabaddemokrata politiku­sok egyetértettek: az ellenzék kivonulásának az önkormány­zati törvénycsomag szavazásá­ról nem volt érdemi indoka. Az alkotmány módosítása, amelyre az ellenzék később hivatkozott, csak ürügy volt, mivel ez ko­rábban szóba sem került a vi­tákban, véleménykülönbség ugyanis az önkormányzati és az önkormányzati választási tör­vény esetében volt. Áz alaptör­vény módosításai közül há­rommal minden ellenzéki párt egyetértett. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője azt je­gyezte meg: a kivonulás egyér­telművé tette, hogy az ellenzék nem a megegyezést kereste, ha­nem a választás időpontját akarta kitolni. Petschnig Mária Zita hétfőn a miniszterelnökhöz eljuttatott le­velében lemondott tanács­adó-testületi tagságáról. Dönté­sét személyes okokkal indo­kolta: véleménye szerint a testü­letma már nem azonos a megala­kuláskor létrejött grémiummal, s miközben a miniszterelnök beje­lentéseit és a kormány döntéseit a közvélemény a test ület javaslata­inak tulajdonítja, ezzel szemben Petschnig Mária Zita nem látja biztosítva az érdemi tanácsadói munka lehetőségét. Az ebből adódó felelősséget a közgaz­dásznő nem tudja vállalni, ám magánemberként továbbra is kész segíteni a miniszterelnök, illetve a kormány munkáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom