Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-25 / 251. szám
1994. október 25., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 11 NAGYKERESKEDELMI HÁLÓZAT Menedzserek az Univernél EZ VOLT AZ ÉLETÜK S EZ IS MARADT A méheket szeretni kell • A jó méz sürü, átlátszó, kifogástalan zamatú és nein ikráso- dik - vallja a Kévés család. Legjobbnak az akácot tartják. Proo-Coop néven nagykereskedelmi hálózatot hoztak létre az áfészek tavaly. A 14 regionális központból álló nagykereskedelmi lánc feladata kettős. Egyrészt eljuttatja a kereskedelembe azokat a fogyasztási cikkeket, amelyeket az áfészek ipari üzemei állítanak elő. Másrészt beszerzi azokat a termékeket, amelyekre a szövetkezeti kereskedelemnek szüksége van. E kettős célt szolgálta az a kétnapos rendezvény is, amelynek a kecskeméti Univer SzöA napokban megtartott agrárkamarai alakuló ülésen Ti- szakécskén az érintettek mindössze negyed része vett részt - tudtuk meg Bereczí János falugazdásztól. A rendezvényen az agrárkamarai törvényről tájékoztatták a mezőgazdasági kistermelőket és a vállalatokat, valamint vezetőségi tagokat választottak. A vezetőségbe Boros Attilát, Kőszegi Pétert, Berecz Jánost és póttagnak Kalotai Gábort szavazták meg. A megyei küldött, aki Szentkirályt, Tiszaal- párt, Nyárlőrincet, Lakiteleket és Tiszakécskét képviseli, Berecz János. Megkérdeztük őt mint vezetőségi tagot és falugazdászt, mi a véleménye az első agrárkamarai ülésről, milyen jövőt jósol a kamarának Tiszakécskén?- Az érdeklődés meglehetősen gyér volt. Nyolcvankét vállalkozót vártunk, és csak húszán jöttek el - mondta a falugazda. - A résztvevők között volt olyan, aki kétségbe vonta, hogy az agrárkamara működőképes lesz. Mint mindenhez, ehhez is vetkezet központi telephelye volt a színhelye a múlt héten. Az első nap üzleti találkozóra került sor. A második nap az Univeré volt, amikor a Proo-Coop igazgatói, vezető menedzserei nemcsak a késztermékekkel, hanem a gyártási folyamattal is megismerkedtek, így közvetlenül meggyőződhettek róla, hogy milyen értékeket hordoznak az Univer-termékek, köztük az új salátadresszingek és a bioecet. Felhasználhatóságuk megismertetését kóstoló szolgálta. B. N. É. pénz kell, de véleményem szerint a mezőgazdasági termelés közös érdekképviseletének lehetőségét kell látni ebben. A gazdák segíthetik egymást a termelés fejlesztésében, az értékesítéshez vezető kapcsolatok kiépítésében. A kamara feladata a kereskedelem fejlesztése, tájékoztatás az igényelhető támogatásokról, beíéktetési lehetőségekről, szolgáltatásokról. A tagok javaslattételi, véleményezési jogot kaptak a kamarai törvényben, melyet saját érdekeik védelmében felhasználhatnak. Eddig az államnak a gazdaság szabályozásában szinte kizárólagos szerepe volt, ami nem célravezető. A cél az, hogy működőképes, erős piacgazdaságot hozzunk létre, ami a jelen gazdasági helyzetben igen nehéz feladat. Minden vállalkozó vagy nagyüzem érdeke, hogy kamarai tag legyen, ennek előnyeit kihasználja és eljöjjön a gyűlésekre. Tevékenységével a jövő gazdasági önkormányzatának alapjait rakja le. N. I. Felfüggesztett adóbefizetések A kormány határozata szerint az ez évi aszálykárok enyhítésére az adóhatóságok egyéves időtartamra méltányosságból felfüggesztik az idén aszálykárosnak minősülő mezgőgazda- sági termelők azon az állammal szembeni tartozásainak megfizettetését, melyek az 1992 óta beváltott állami garancia miatt váltak esedékessé. Ez csak a még be nem fizetett összegre vonatkozik. Erről a Pénzügyminisztérium és a Földművelés- ügyi Minisztérium közös közleményben tájékoztatta pénteken a sajtót. Az érintett termelőknek az illetékes adóhatósághoz kell bejelenteniük, hogy idén aszálykárosnak minősülnek, csatolva az illetékes földművelésügyi hivatal igazolását. A kormány emellett a mező-, erdő- és vadgazdaság, továbbá a halászati ágazat azon adóalanyait is mentesíti idén a mini- munadó befizetése alól, akik minimumadó fizetésére kötelezettek. A megjelölt ágazatba sorolt adóalanyok a kérelmet „aszálykár miatti minimumadó alóli mentesítési kérelem” megjelöléssel ez év november 2-áig nyújthatják be a területileg illetékes adóhatósághoz. A kérelemben fel kell tüntetni az adóalany nevét, adószámát, gazdálkodó szervezet esetén székhelyét, vagy telephelyének pontos címét. A kormány az APEH adóhatóság javaslatára dönt majd a minimumadó-mentességről. A november 2-áig beérkezett kérelmek esetében a kormány döntéséről az adóhatóság haladéktalanul tájékoztatja az adózó agrártermelőt. A november 2-a után benyújtott kérelmekről döntést az 1994. évi adóbevallások beadását követően hoznak. Az adóhatósági határozat kiadásáig nem kell befizetni az adót. A soltvadkerti Bocskai utca 25. számú ház udvarán, Kévés Józseféknél a védett ereszalja, a melléképület berendezése is arról árulkodik, a háziak hobbija a méhészkedés.- Ennyi kellék aligha csak pár kaptárhoz kell.- Sokat szaporodtak az évtizedek során. Több mint fél évszázada annak, hogy a derékfájásomra azt kommendelták, hogy méhészettel kellene foglalkoznom, mert a csípésük remek gyógyszer. Szereztem is két családot. A tanács bevált, bár azt nem mondták előre, aki egyszer ebbe belekezd, úgy megszereti őket, hogy amíg él, nem tud róluk lemondani. Már százhatvan család van.- Közben telt az idő, s gondolom, ismernek már minden akácost.- így helyes, hogy ismerünk. A feleségem is általában velem jön. Van két konténerünk, a többit teherautóval visszük. Eljárunk a felvidékre, Bugacra a napraforgóra, sokáig Akasztóra is visszamentünk, s Kalocsa környékére. Jó a selyemfű, -kóró, vagyis a vaddohány. De legjobb méz az akác. Nem ikrá- sodik meg. A repceméz és a napraforgó az hamarabb megkeményedik. Nagyon jól pörgettünk már fehér tarlóvirágon, a tisztösfűn. Itt is van sok, Csá- boron. Igaz, nem mézelős, csak nyalakszani jó. Egyébként a nektár meleg éjszakákon jön. Volt olyan remek esztendő, hogy amikor megkérdezték, mit csináltunk érte, hát azt válaszoltuk, talán még a sürgönykaró is mézel. Amikor mind hordott, akkor családonként adtak 40-50 kilót. De ez is olyan, mint a szőlőtermés. Talán minden tizedik esztendőben nagyon jó.- A jó méhész mindig talál munkát, ami igencsak strapás ebben a korban, s mozgássérülten.- Mi már kevesebbet megyünk, de a család örökölte a méhszeretetet. Imi unokám hatéves kora óta - már egyébként majd hatszor annyi - jön velünk. Persze megtanultam én egy valódi lábbal menve kévét hányni, szőlőt művelni, aszta- gokat pakolni. Amíg bírom, csinálom. Minden famunka is az enyém. Kellenek keretek, fiókok, kaptárak, azok festése, és sorolhatnám. Ebben nincs megállás. Nem lehet a családokat csak úgy magukra hagyni.- Milyen piaca van a minőségi méznek?- Volt már jobb is. Hordósán főleg az Aranynektár veszi, s majd fizet - remélhetőleg - februárban. Ez is olyan, mint minden más áru, egyszer nagyon kell, máskor kevésbé. De nekünk ez volt s ez marad az életünk. Pulai Sára Agrárkamarai ülés Tiszakécskén Jó az idei újbor • A vártnál kevesebb, de jó bor termett ebben az évben. Mintegy 3,3-3,5 millió hektoliter borra számítanak a szakemberek az idei szüret befejeztével, ami a becsültnél mintegy 15-18 százalékkal kevesebb. Erről Herpay Balázs, a Magyar Borkereskedők Egyesülésének ügyvezető igazgatója tájékoztatta a sajtót. A vártnál kevesebb termés azzal magyarázható, hogy mérséklődött a szőlőterület nagysága, több helyen nem volt elég szakszerű a művelés, emellett az aszály is csökkentette a termést, továbbá jelentkezett a töveken a gombásodás is. A minőség viszont jónak mondható. A szüret egyébként Tokaj kivételével minden borvidéken befejeződött. Herpay Balázs szerint az idei borból mintegy 800-900 ezer hektolitert lehet a külpiacokon értékesíteni. Ennek közel 60 százalékát a fejlett ipari országokban adják el, míg a kivitel hozzávetőlegesen 40 százaléka kerül majd a keleti piacokra. A borexportból hozzávetőlegesen 90 millió dolláros bevételre lehet számítani a tavalyi 84 millió dollárral szemben. Ez azt jelentheti, hogy jó üzletpolitikával esetleg meghaladható a literenkénti 1 dolláros átlagár. Azonban szükség van a bor exporttámogatására. Mit tanácsoltak a farmerek? A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége még 1993-ban kérte az amerikai National Farmers Union segítségét a hazai gazdakörök munkamódszereinek fejlesztéséhez, a családi alapon működő magángazdálkodás elindításához. Nemrégiben amerikai farmerek jártak hazánkban. A farmerszövetség szakértői szerint a családi gazdaságok eredményesen gazdálkodni csak akkor tudnak, ha új típusú szövetkezeteket, a magánbirtokosok szövetségén alapuló önkéntes társulásokat hoznak létre. Fontos, hogy kialakítsák pénzügyi támogatási rendszerüket, gondot fordítsanak a szakképzésre,a minőségre, a marketing tevékenységre.- Mennyiben hasznosíthatók ^Magyarországon az amerikai tapasztalatok? — kérdeztük dr. Kozma Hubától, a Gazdakörök Országos Szövetségének elnökétől.- A farmergazdálkodás feltételeit illetően lényegi különbség a két ország között, hogy Magyarországon kisebbek a családi gazdaságok. Az amerikai farmok negyede van magánkézben, ők már régen kijárták azt az iskolát, amiben most mi bukdácsolunk. Az amerikaiak által felvetett új típusú szövetkezés sem teljesen új a számunkra, hiszen a magángazdák a második világháborút megelőzően már szerveztek gazdaköröket, hitel- és értékesítő (hangya)szövetkezeteket. A negyvenes évek végén ez az egyébként nagyon jól működő hármas egység felbomlott: a hangyaszövetkezetekből áfészek lettek, a hitelszövetkezetekből takarékszövetkezetek, a gazdakörökből kolhozok. Szövetségünk szeretné elérni, hogy az egyéni gazdák egymással szövetkezve ismét vegyék kezükbe a gazdálkodásnak a termeléstől az értékesítésig tartó folyamatát.- Mi akadálya van mindennek?- A pénztelenség. Megalázóan nehéz helyzetben vannak a gazdák. Hiába van földjük, ha arra nem kapnak hitelt, hiányzik a jelzálogtörvény. A másik nyomasztó gond a piaci értékesítés bizonytalansága, esetlegessége. Nem várhatunk arra, hogy a kormány majd intézkedik, piacot szerez, becsomagolja a termékeinket. A magunk érdekében nekünk kell kezdeményezni. FEB Környezetkímélő takarmányozás A takarmányozás témakörének legújabb kutatásai eredményeit ismertették a napokban külföldi szakemberek a Pannon Agártudományi Egyetem kaposvári karán megrendezett tanácskozáson. A konferencia előadói azzal a különösen időszerű kérdéssel foglalkoztak, hogy a takarmány összetétele milyen hatással van a környezetre, illetve mennyiben határozza meg a vágóállatok minőségét. Az állattartásban élen járó nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban rendkívül gondosan állítják ösz- sze az állatok étrendjét, ügyelve arra, hogy csak annyi foszfor és nitrogén kerüljön az állatok szervezetébe, amennyire szükségük van. E két elem ugyanis különösen nagy veszélyt jelent a környezetre. VÁLASZ CIKKÜNKRE Nagybaracskán nem lehet monopolhelyzetről beszélni A Petőfi Népe 1994. augusztus 31-i száma a leromlott mezőgazdaság és ebben az agrárré- teget sújtó támogatási rendszer és pénztelenség ellenére példaként említi Nagybaracskán a gazdák összefogását. Amikor is felismerték azt, hogy csak az összefogással lehet az élő gép és egyéb eszközhiány ellen küzdeni saját boldogulásuk megoldásaként. A cikk érintő- leg kitér arra is, hogy gondot okoz a gazdák részére a termények szárítása, mert csak a té- esznél van erre mód, és ők monopolhelyzetüket kihasználva akkor szárítanak és annyiért, amennyiért akarnak. E megjegyzésre az átalakult Nagybaracskai Haladás Mező- gazdasági Szövetkezet igazgatósága részéről ellenvéleményünket az alábbiakban fejtjük ki: A téeszek megszűntek, tekintettel arra, hogy a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról rendelkező 1992. évi II. tv. szerint törvényi határidő volt előírva új típusú szövetkezetté alakulásukra. S ez a Nagybaracskai Haladás Mgtsz- nél meg is történt szabályosan, amit a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság cégbejegyzésről szóló végzése is tanúsít. Az újság megfogalmazásából az a hamis cím tűnik ki, hogy a szövetkezet mint eszköztulajdonos, konkrétan a szárítóberendezés tulajdonosa monopolhelyzetben van, s ezt kihasználva akkor szárít, amikor akar, és annyiért, amennyiért akar. Az átalakult szövetkezet alapszabállyal rendelkezik arról, hogy a szövetkezet támogatja tagjait és a kívülállók gazdálkodását különféle szolgáltatásokkal, melyek ellenértékét az igazgatóság mint testületi szerv határozza meg évenként az egyre növekvő energiaárak függvényében. A szolgáltatások körébe tartozik a földdel kapcsolatos valamennyi talajmunka, vetés, növényvédelem, öntözés, a betakarítás gépi munkái, tárolás, szárítás. A gazdákat segíti az 1994 tavaszán a szövetkezet által nyitott Gazdabolt, ahol kemikáliák és növényvédő szerek forgalmazása történik, nagy és kisüzemek, (vállalkozók) részére, ideértve az igény szerinti vetőmag forgalmazását is. A szövetkezet a Kalocsai Agráripari Egyesüléssel kooperálva a kistermelők fűszerpaprika-termésének tárolása céljából felvásárlótelepet biztosított 1994-ben. A szövetkezet az átalakulást követően és az új Földtörvényt is figyelembe véve, nem rendelkezik földdel. Termelő tevékenységet csupán a tagjaitól és kívülállóktól bérelt földeken végez, bérleti díj ellenében. Az állami támogatás formái az egyéni gazdálkodókéval azonosak, ezen felül a szövetkezetei a társasági és egyéb adófizetési kötelezettségek is sújtják, szemben az adómentes kistermelői jövedelemhatárral. Ilyen helyzet mellett a kölcsönös felszínen maradástól vezérelve döntött az igazgatóság az élni és élni hagyni elv alapján arról, hogy az egyéni dolgozókat támogatni kell. Az egyéni gazdák a szövetkezet szolgáltatásait igénybe is vették 1994-ben 104 esetben. Ezen igénybevétel a szárításra is vonatkozott. E megrendelői körből csak 27 fő volt a szövetkezeti tag, a többi egyéni gazda. Ezen tényadat nem tartalmazza a gazdasági tárasaságok részéről megnyilvánuló érdeklődést a szövetkezeti szolgáltatások iránt. Fentiek előrebocsátása után a szövetkezeti monopolhelyzetről nem lehet szó, csupán a kölcsönös szorult gazdasági helyzet miatt a kölcsönös egymásra utaltságról. Gazdag János az igazgatóság elnöke 4
