Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-03 / 232. szám

PETŐFI NEPE 1994. október 3., hétfő 13 NAPI PÉNZÜGYEK Az első beváltott garancia a Hitelgarancia Rt.-nél Bizonytalanság a vadászati jog körül Megtörtént az első garancia- beváltás a Hitelgarancia Rt.-nél- tájékoztattaApatiniKornélné.az rt. vezérigazgatója a sajtót. Az első vállalkozás, amely nem tudta fizetni a Hitelgarancia Rt. által garantált hitelének ese­dékes kamatait, 17 millió forint­nyi kölcsönt vett fel, amiből 15,7 millió forint mögött állt a társa­ság garanciája. A banktitok nem engedi meg nevek említését, de annyit azért elmondott a Hitelga­rancia Rt. vezetője, hogy egy vi­déki vállalkozásról van szó, ame­lyik a cipőiparban próbálkozott. Megvásároltak egy cipőipari technológiát egy felszámolás alatt lévő cégtől, azonban egy­idejűleg a szomszéd településen külföldi tőkével létrejött egy ha­sonló vállalat. így nem az elkép­zelések szerint alakult a cég sorsa, fel kellett adni a vállalko­zást. A Hitelgarancia Rt. munka­társai - amikor a bankoktól jelzés érkezik a hitellel támogatott vál­lalkozások problémáiról - sze­mélyesen látogatják meg a meg­hitelezett vállalkozókat. Eddig hét ilyen jelzés érkezett a Hitel- garancia Rt.-hez, s ezek közül Apatini Komélné szerint néhány esetben garancia-beváltásra kényszerülnek. Tapasztalataik szerint a hitelkamatok jelentős emelkedése nehéz helyzetbe hozza a vállalkozókat, akiknek többsége az eredetileg kalkulált viszonylag alacsony kamatszint mellett teljesíteni tudná kötele­zettségeit. Működésének első egy éve alatt idén június végéig 11 milli­árd forintnyi hitelhez 6 milliárd forint értékű garanciát biztosított a részvénytársaság. Az idén még mintegy 8 milliárd forintnyi új garanciavállalásra van fedeze­tük, amit a jelen helyzetben való­színűleg nem fognak kihasználni teljes egészében. A Hitelgaran­cia Rt. vezetője szerint bizonyos változtatásokra lenne szükség működésük szabályaiban. Indo­kolt lenne megemelni a garanci­avállalásjelenlegi 100 millió fo­rintos felső határát, és bővíteni lehetne azok körét, akik igénybe vehetik az rt. szolgáltatásait. Je­lenleg csak magánszemélyek, il­letve többségében magánszemé­lyek tulajdonában lévő társasá­gok részére nyújtott hitelekhez kérhetik a bankok a Hitelgaran­cia Rt. garanciáját. Törvény szabályozza, kit illet a vadászati jog, a tulajdonviszo­nyok változásai, az erdők ma­gánkézbe kerülése azonban sok helyen kaotikus állapotokat te­remtett. Vajai László, a Földmű­velésügyi Minisztérium Vadá­szati, Halászati főosztályvezető­jét a vadgazdálkodásban fellel­hető állapotokról kérdeztük. A minisztérium javaslata- Az erdőkről, ezen belül a vadgazdálkodásról az 1961. évi törvény gondoskodik. Ez alapján adtákkia8/1993-as FM-rendele- tet, amelynek értelmében a vadá­szati jog hasznosítási módjáról a földművelésügyi miniszter hatá­roz. A rendelet kétféle hasznosí­tási módot jelöl meg. Az egyik, hogy az üzemi vadászterülete­ken gazdasági társaságok gyako­rolják a vadászati jogot. Ez csak­nem 100 üzemi vadászterületet jelent az ország területének 18 százalékán. A másik a haszon- bérleti forma, amikor vadásztár­saságok bérelnek területeket, ez az ország vadgazdálkodásra al­kalmas területének 82 százaléka. — A haszonbérleti jog komoly jogi ellentmondásokkal terhelt. Az önkormányzati törvény 82. paragrafus 1/F. bekezdése azt mondja ki, hogy a vadászati jog haszonbérletéből származó díj az önkormányzatokat illeti meg. Az üzemi vadászbérleti területe­ken nem keletkezik haszonbér- vleti bevétel. A 710 vadásztársa­sági területből 170-nek bérbea­dói az erdőgazdaságok, a többi felett a megyei földművelésügyi hivatalok rendelkeznek. E 710 vadásztársasági területnél már megjelenik a bérleti díj, amit az önkormányzatok csak részben kapnak meg. A polgári törvény- könyv mezőgazdasági haszon- bérletről szóló rendelkezései kimondják: a haszonbérleti díj a bérbeadót illeti meg. A két jog­szabály tehát nincs szinkronban egymással.- Ezt az anarchikus állapotot mindenképpen meg kell szün­tetni, mégpedig jogszabály-mó­dosítással. Az FM már megtette javaslatát: az önkormányzati törvény módosítása során a 82. paragrafus 1/F. bekezdése kerül­jön ki a törvény szövegéből. Ez­zel egy másik konfliktus is old­ható lenne. Az, hogy az új földtu­lajdonosi kör mint elsődleges gazdálkodók részesülhetnének a vadászati jog hasznosításából: Egyébként országos szinten 150 millió forint haszonbérleti díj fo­lyik be, ami az önkormányzatok­nak átlagosan 50 ezer forint kö­rüli bevételt jelent évente. Az összeg tehát nem túlságosan nagy, ám mindkét oldalon elége­detlenség tapasztalható.- A vadgazdálkodás egyéb konfliktusai csakis az új tör­vényben kezelhetők - mondja Vajai László. A törvényterveze­tet már korábban minden szinten megvitatták, de a tárca új veze­tése megkérdezi az érintett ér­dekképviseletek véleményét. A szakemberek a lehető legjobb szabályozásra törekszenek an­nak érdekében, hogy a magyar- országi vadállománnyal a hosszú távú gazdálkodást megvalósít­hassák. Ez ugyanis jelentős megújítható erőforrása az or­szágnak. A törvénytervezet címe is kifejezi ezt az elsődleges célt, azaz: Törvényjavaslat a vad vé­delméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról. Ez a fontossági sorrend is, tehát a cél, hogy a vadvédelem kell, hogy áthassa a tevékenységet. A bevételszerzés kényszere- A vadállomány helyzetét is meghatározza ez a jogi bizonyta­lanság. A vadászterületek jelen­tős részén ugyanis „túlhasznosí­tották” a vadállományt. Az 1993-as FM-rendelet megjele­nésével viszont lassult ez a fo­lyamat, s azóta tervszerű vadál­lomány-csökkentés zajlik, s szakmai szempontok érvénye­sülnek az állomány szabályozá­sában, és az értékes trófeák meg­szerzésekor is. Ám a szigorú ál­lami felügyelet, szankcionálási lehetőségek területén is nagy vál­tozásokra van szükség, s a főosz­tályvezető reméli, hogy az állami felügyeletet létszámban, szak­embergárdában is meg tudják erősíteni. A bevételszerzés kényszere miatt is egyre inkább gazdálkodási tevékenység ala­kul ki a vadászterületeken. Már ott tartunk, hogy a trófeás vad 60-65 százalékát bérvadászati formában értékesítik, míg az apróvad 70-75 százaléka hasz­nosul ilyen formában. A magyarországi vadhús több mint 90 százaléka exportra megy. A bevételben stagnálás fi­gyelhető meg az elmúlt három évben. 1991 -ben 4,2 milliárd fo­rint, 1992-ben 4,6 milliárd, míg tavaly 4,4 milliárd forint bevé­tele származott a bérvadászta- tjísból, a vadhús-értékesítésből a vadgazdálkodóknak - mondotta végezetül Vajai László. Lezárult államkötvény-akciók Több értékpapír-forgalmazó lezárta a hitellel egybekötött ál­lamkötvény-értékesítési akció­ját. Az adóalapjukat csökken­teni kívánók azonban még a hé­ten is vásárolhatnak hitel segít­ségével államkötvényt, mivel a Parlament még nem módosí­totta az adótörvényeket. A jog­szabály szerint a befektető az ál­lamkötvény-vásárlásra fordított összeget - melyet a hitel is nö­vel - levonhatja adóalapjából annak 30 százalékáig. Az MKB Értékpapír és Be­fektetési Rt. akciója keretében több száz millió forint névér­tékű államkötvény talált gaz­dára, az összesítés még folya­matban van. Az államkötvényeket 115- 120 százalékos árfolyamon ér­tékesítették, a forgalmazó a pa­pírok névértékének megfelelő összegben nyújtott hároméves futamidejű hitelt. A hitel fede­zeteként az államkötvény letét­ben maradt. A futamidő lejártá­val elszámolnak az ügyféllel, és ha az állampapír tőkéje és ho­zama meghaladja a kölcsön és kamata összegét, a befektető megkapja a különbözetet. Ha a hitel és kamata lenne a na­gyobb, az ügyfélnek akkor sincs fizetési kötelezettsége. Csütörtökön zárult az Inter- Európa Befektetési Rt. állam­kötvény-akciója - közölte a cég munkatársa. Közel egymilliárd forint értékben értékesített az ál­lampapírokból, a vásárlást 80 százalékos mértékben fedezte hitel. A Creditanstalt Értékpapír Rt. illetékese elmondta: a cég­nél péntekig mintegy 3 milliárd forint értékű államkötvényt je­gyeztek. A papírokat az első napon 130,25 százalékos árfo­lyamon lehetett vásárolni, a névérték 110 százalékának mértékében a Magyar Hitel Bank nyújtott hitelt. A Talentum Rt.-nél még folytatódik az államkötvények értékesítése 128,8 százalékos árfolyamon. A vásárláshoz a névérték 90 százalékát kitevő kölcsönt vehetnek igénybe a befektetők. Mindeddig mintegy 500 millió forint névértékű pa­pír fogyott a cégnél. A Talen­tum Rt. mindaddig folytatja az értékesítést, amíg rendelkezik elegendő mennyiségű állam- kötvénnyel. Az akciónak véget vethet azonban, ha életbe lép az a tervezett törvénymódosí­tás, mely szerint megszűnik az államkötvény-vásárlás adóked­vezménye. r­JS> *5 15 ti » # ABiMiö fö emaasi m a Mag grar N ent zd i 1 laufe na í 1994.október 3-án Értékpapír Eladási nettó Felhalmozott neve árfolyam kamat 1994/A 98,46 21,30 1994/B 96,73 13,86 1995/A — — 1995/B 87,67 15,14 1995/C 95,07 11,70 1995/F 91,54 4,33 1995/G 92.76 2,88 1995/H 92,81 1,23 1996/A 85,05 12,61 1996/B 89,23 11,18 1996/C 88,99 11,27 1996/F 88,19 6,66 1996/H 96,66 11,71 Az adóalap 30%-áig levonható értékpapírok 1997/C 83,02 10,06 1997/D 103,50 18,95 1997/E 103,00 1,31 1997/H 97,76 8,84 1998/A 100,00 14,20 1997/J 100,00 7,20 1997/K 98,70 4,44 • Az értékpapír nevénél a számjegy = a lejárat évével. Eladási árfolyam = nettó árfolyam + esedékesség napjáig felhalmozott kamat. magyar állampapír Államkötvény 1997/K Legyen akár kényelmes Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. kedik, mivel a kamatozás a kibocsátás napjá­tól kezdődött. így a vételár naponta a követke­ző: 103,14%; 103,21%; 103,28%; 103,36%; 103,43%. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/K 3 éves futamidejű (1994. augusztus 3. - 1997. augusztus 3.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja az 4, 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama +1,75% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. augusztus 3. és 1995. február 3. közötti) kamata évi bruttó 26,55%. Törlesztés névértéken 1997. augusztus 3-án. A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpontok: 1995. február 3. 1996. augusztus 3. 1995. augusztus 3. 1997. február 3. A Magyar Államkötvény 1997/K sorozatát külföl­1996. február 3. 1997. augusztus 3. diek is vásárolhatják. ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik ta­níttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vál­lalkozás beindításához. ________Másodlagos forgalom________ A z Államkötvény 1997/K, mint az eddig ki­bocsátott összes Magyar Államkötvény, a futamidő alatt napi árfolyamon eladható és megvásárolható a tőzsdén és egyes forgal­mazóknál. Államkötvény 1997/K Állami garancia A befektetők 1994. október 3-7. között vásárol­hatnak államkötvényt legfeljebb az 1994. augusztus 2ó-án tartott aukción kialakult átlag­árfolyam (102,57%)+0,2 százalékponttal és az aukció értéknapjától felhalmozott napi kamatok­kal megnövelt értékén a kijelölt forgalmazóknál. A vételár a névérték felett van és naponta emel­Állami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: OTP Bank Rt. Kecskemét, Baja, Bácsalmás, Hajós, Izsák, Jánoshalma, Kalocsa, Kecel, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmikós, Mélykút, Solt, Soltvadkert, Tiszakécske • MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága Kecskemét, Szabadság tér 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom