Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-17 / 244. szám
1994. október 17., hétfő Nők világa FELESEGEK VÁLASZOLNAK Kényelmes-e még a hitvesi ágy? Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, avagy miért romlik meg egy házasság? Azért, mert férj és Teleség között megromlott a kapcsolat, s már nincs örömük a szexben? Vagy azért romlott meg a kapcsolat, mert nincs egyetértés az ágyban? Pszichológusok, szociológusok hada igyekszik megválaszolni ezeket a kérdéseket. Mi most feleségeket kérdeztünk arról, ők hogyan látják: mitől romlik meg egy házasság? Ágota: - A szex mindennek az alapja, ha a férj vagy a feleség nem tud ráhangolódni a partnerére, vagy elmúlt már az együttlétek varázsa, akkor a házasság válságba jut. Én nem hiszek abban, hogy a megromlott szexuális kapcsolatot újjá lehet varázsolni, mert a konfliktusok idővel „kijönnek” az ágyból, s a mindennapokat is tönkreteszik. Emese: - Szerintem is a szex a házasság alapja, s addig jó a kapcsolat, ameddig a szex is örömet ad. Az emberek szerintem nem tulajdonítanak már a házasságuk kezdetén elég jelentőséget a szexnek, úgy vannak vele, hogy majd kialakulnak a dolgok. Később, persze még rosszabb lesz, s nyűglődnek egy életen át. Agnes: - A házasság alapja a szerelem és a másik ember tisztelete, szeretete. Fontos a szex is, de nem döntően fontos. Türe• Ha kihűltek az érzelmek, hűvösre fordul az idő a hálószobában is. lemmel, odafigyeléssel örömtelivé tehetők mindkét fél számára az együttlétek. Ha baj van, nem szabad szemérmesnek lenni, el kell mondani a másiknak, hogy mit, hogyan csináljon. A nők szerintem túlságosan is szégyenlősek, nem beszélnek a szexről a férjükkel. Aztán csodálkoznak, hogy nincs örömük benne. Ha igazán szeretek egy embert, össze akarom vele kötni az életemet, akkor fel kell róla tételeznem, hogy a szexről is beszélgethetek vele. Mária: - A férfiak elképesztően rosszul viselik el, s a férfiasságuk megkérdőjelezésének tartják, ha a feleségük azzal hozakodik elő: valamit másképp szeretne. A gyakorisággal is baj van, s a férjek az időpontot is rendszerint rosszul választják meg. Szerintem is hasznos az őszinte beszélgetés, már csak azért is, mert ha a szexben összhang van, akkor a mindennapok konfliktusait is meg lehet oldani. Én igaznak tartom azt a régi mondást miszerint: egy házasság akkor romlik meg, ha a problémák „bekerülnek” a hitvesi ágyba. Ha bírja a bőrük, a német hölgyek tartós sminket kérnek A német nők új módját keresik a szépségápolásnak, s a tartós sminkre esküsznek, ami bőr alá vitt sminket jelent. A kezelés azzal kezdődik, hogy az arc egyes területeit különleges krémmel kenik be, aztán a kozmetikus kirajzolja a szemöldökök, az ajkak és a szemhéjak kontúrjait. A festéket ezután kis motor által hajtott steril tű segítségével bejuttatják a bőr legfelső rétegébe, a nagyon felszínes tetováláshoz hasonlóan. Ez a „tartós smink” évekig is eltart és hegek is eltüntethetők a segítségével. A kezelés mikéntjétől függően 450 és 1600 márka közt van az az ösz- szeg, amelyet a hölgyeknek le kell gombolniok. Nemcsak rajztudás és jó ízlés, hanem biztos kéz is szükségeltetik az ilyen kozmetikai kezelés elvégzéséhez. A hibák ugyanis nehezen korrigálhatok. Ilyen hiba lehet például, ha a túl fekete szemöldök szinte horrorkülsőt kölcsönöz az arcnak, vagy az ajkak elmosódott kontúrjai teszik nevetségessé a hölgy külsőjét. Hogyan szabad segíteni a meddő nőkön? El szabad-e távolítani a baleset során elhunyt nők petesejtjét, hogy mesterséges megtermékenyítésre használják föl? A kérdésről több nyugati országban vitáznak a szakemberek, s most Angliában is viták kereszttüzébe került a kérdés. Ott ugyanis fölmerült, hogy akár egy 8 éves donor kislány petesejtje is alkalmas lehet más terméketlenségének gyógyítására. A tekintélyes Brit Orvosi Társaságnak nincs fenntartása a petesejtbank létrehozásával kapcsolatban. Úgy véli, ez lehet az egyedüli megoldás, hogy a gyermekre vágyó meddő nőkbe egészséges petesejtet ültessenek be. Vajon tényleg az orvostudomány új, ígéretes lehetőségéről van szó? - kérdeztük dr. Czeizel Endre orvos genetikust. Az ismert szakember, mint mondta, nem igazán szereti az efféle kérdéseket.- Zavar, ha ezt a témát valami indulattól fűtött etikai perpatvarrá fokozzák le. Itt nagyon sok meddő asszony gyógyulásának egyetlen lehetőségéről van szó. Magam is nap nap után találkozom olyanokkal, akiknek kromoszóma-rendellenesség miatt eleve hiányzik mindkét petefészkük, s nem képződik szervezetükben megtermékenyülő petesejt. így születtek, de éppúgy nők, mint bárki más. Van méhük, csak általában kissé alacsony termetűek és nem menstruálnak. A teherbeeséshez viszont petesejtre is szükség lenne.- De ha már ondóbankok léteznek, miért vált ki ennyi vitát a petesejtbank?- Amerikában, sőt Európában is vannak már petesejtbankok. Ahol viták dúlnak, ott a háttérben egyszerűen az a probléma feszül, hogy ondóhoz könnyebb, petesejthez nehezebb hozzájutni. Tapasztalataim szerint egyébként a nők többsége beleegyezne abba, hogy egy hasi műtét, mondjuk vakbél-operáció esetén egy bank részére petesejtet is eltávolítsanak a petefészkéből. Elkülönített gén Amerikai kutatóknak sikerült elkülöníteniük azt a gént, amely a mellrák egyik, örökletes formájáért felelős. Az NBC News jelentése szerint az úgynevezett BRCA1 elnevezésű gén létezéséről már négy éve tudnak, de izolálni eddig még nem sikerült. Amerikai stisztikai adatok szerint'kétszáz nő közül egy hordozza ezt a gént, s ezzel sokszoros kockázatot visel a mellrák kialakulását illetően. A kutatók most azt remélik, hogy olyan vérvizsgálati módszert tudnak kifejleszteni, amellyel kimutatható lesz: ki hordozza a gént. A lányok és a dohányzás Azok a lányok, akiknek anyja dohányzik a terhesség idején, biológiailag hajlamosakká válnak a dohányzásra. Ez a hajlam nem érinti a fiúmagzatokat. Ezt állapította meg egy amerikai tanulmány, amely a terhesség idején történő dohányzás káros hatásaival foglalkozott. A Columbia egyetemen végrehajtott vizsgálat eredményei szerint azok a lányok, akiknek anyja a másállapot idején dohányzik, négyszer annyira esélyesek arra, hogy dohányosokká váljanak kamaszkorukban, mint azok, akik nemdohányzó anyától születtek. A vizsgálat eredménye kimutatta a nikotin hatását a magzat agyműködésére. Ennek következményei 13-15 éves korban mutatkoznak. A nikotin áthatol a placentán és behatol a magzat agyvelejébe. Ezáltal a magzat „veleszületett” hajlamot örököl a dohányzásra. A vizsgálatot 796 asszonyon és gyermekeiken végezték el. A jelszó: csábítóan hódítani A második világháború óta minden évtizedben más és más volt a nőideál. Az 50-es években kidomborodtak a formák, a ruhák nőiesek voltak, a telt idomokkal megáldott nőknek sem kellett elrejteniük semmit. A 60-as évek lányai, asszonyai azonban már folyton-folyvást fogyókúrával sanyargatták magukat, hogy vonzónak találtassanak. Tíz évvel később pedig a harcos feministák száműzték a nők ruhatárából a melltartókat is. A 80-as években a női és férfi vonásokat egyaránt sejtető ruházat volt a legfelkapottabb, s a keblek ebből adódóan elvesztették csábító erejüket. Elrejtették őket. Ekkor szállt be a ringbe a sokszorosan megcsodált, rendkívül népszerű Claudia Schiffer, aki hasonló sztárok - így például Demi Moore, Helena Christensen és Naomi Campbell - segítségével megteremtette szerte a világon a csábítóan hódító nők ideálját. Ennek a ma is hódító, s százezrek által követett nőideálnak a legfontosabb ruhadarabja a szupermelltartó, amely a kebleket megemeli, kerekségére híva fel a figyelmet. A hullámzó női test vonalához igazodó melltartót nem most tervezték a divatkreátorok, hanem még 1964-ben. Annak idején azonban nem sok figyelemre méltatták a gyárak. Ma Karl Lagerfeld is másképp látja a nők fontos intim ruhadarabját: „A csodamelltartó nélkül • Csábításra felkészülve. még a legfantasztikusabb test is olyan, mint a krumpliszsák”. Szinte hetek alatt több millió kelt el a különleges varrásokkal, párnácskákkal készült fehérneműből. Amióta a nők mellük szépségét kiemelő, kerek vonalú melltartót hordanak, nem sok időnk van rá, hogy a lábuk karcsúságát tanulmányozzuk - mondják az urak szerte Európában is. A csodamelltartó már hazánkban is hódít, ám úgy hírlik, nálunk a szép lábak sem vesztettek még jelentőségükből. A gyermeknevelés apostola szomorú • Másállapotban. Kié a gyerek: a banké vagy az anyáé? Ennek nincs semmilyen kockázata; sérülés, károsodás nem érné szervezetüket. Ugyanakkor segíthetnek beteg, meddő nőkön.- A heves vita most a gyermekekből történő petesejt-eltávolí- tás gondolatáról dúl...- Már a magzatban is ott lapul az átültetésre alkalmas petesejt. Ezt vetéléskor, elhalás esetén fel lehetne használni, meddő asszonyok szervezetébe átültetni. Ám ekkor jönnek a morális álproblémák, és az a kérdés, hogy az elhalt magzat hozzátartozója beleegyezik-e? Bennem, mint gyakorló orvosban föl sem merül, hogy ennek okán jogi kérdéseket feszegessek. Kivált, ha arra a tényre gondolok - s nem árt erről is nyíltan beszélni -, hogy az elhalt, elvetélt magzatokat a kórházak megsemmisítik. így elszáll annak lehetősége is, hogy általuk az orvostudomány segítsen a rászoruló, gyermekre vágyó nőkön. Németh Zsuzsa Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter Dr. Benjamin Spock immár 91 esztendős, és - nem érzi jól magát. De nem a kora miatt („két évvel ezelőttig azt sem tudtam, mi az öregség....”), nem családi problémák miatt (boldog házasságban él negyven évvel fiatalabb feleségével), és anyagi gondjai sincsenek (csecsemőápolásról, gyermeknevelésről szóló könyvét még mindig évente félmillió példányban veszik meg). Dr. Benjamin Spock azért nem érzi jól magát, mert Amerika gyermekei rosszabb körülmények között élnek, áldatlanabb viszonyok között nőnek fel ma, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor sajátosan apostoli munkásságát elkezdte. Hát minden hiábavaló volt? - kérdi rezignáltan a professzor. „Nem vagyok vaskalapos konzervatív, aki csak azt szeretné, ha azok a régi szép idők visszatérnének. Van szemem ahhoz, hogy az életem során lezajlott jó változásokat is észrevegyem.” Ám a professzort elkeseríti, hogy a mai gyermekeket sokkal lélektelenebb, zordabb környezet veszi körül, mint régebben. Vége a család szentségének, a házasság intézménye bizonytalanná vált, a kegyetlen és állandó hajsza, ami az iskolában kezdődik és a munkahelyeken már-már elviselhetetlen, megviseli korunk fiataljait. Az őket is körülvevő erőszak növekszik, és az olyan oktatási rendszerek, amelyek nem adnak életcélokat, és nem készítik fel őket egy termékeny, megelégedett életformára, Spock professzor víziója szerint apokaliptikus következményekkel fenyegetnek. A legfőbb baj: nem örökítjük gyermekeinkre az általános etikai értékeket, nem törődünk utódainkkal, akikből ezért érzelmileg sivár felnőttek lesznek. „Mindent egybevéve, egy szociálisan és lelkileg szakadék felé közelítő társadalom képét láthatjuk” - kesereg. Gondolatai összefoglalójának, s figyelmeztetésnek szánja az idős tudós legújabb könyvét, amely Egy jobb világot gyermekeinknek címmel a New York-i könyvpiac szenzációja. Uj kötetében nem tetszeleg azzal, hogy a „hogyan”-ra tudná a választ. Márcsak azért sem, mert az ilyen kérdések egy részét még saját életében is nehezen tudta megoldani. Amikor 48 évi házasság után - 20 éve - otthagyta feleségét egy nála 40 évvel fiatalabb, harcos feminista hölgy kedvéért, aki a házasságba akkor tinikorban lévő lányát hozta hozományképpen, a gyereknevelés apostola bevallása szerint tanácstalanul állt mostohalányának ridegségével, idegenkedésével szemben. „Borzasztó volt, évek alatt sikerült csak ,kiegyenesíteni’ kettőnk dolgát. Ha időm engedné, a ,mostoha’ szülőknek külön kötetet szentelnék. Ez a legnehezebb mindazon dolgok közül, amelyeket valaha is megtapasztaltam...” • Anya és gyermeke. Az együtt töltött évek meghatározók.
