Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-03 / 232. szám
6 Pusztító járványok; 1994. október 3., hétfő A megyében nincs veszély Vészesen közelít Magyarország határaihoz a kolera, hiszen nemcsak Ukrajnában, hanem Romániában is felütötte a fejét a fertőzés. Veszélyben vannak-e a megyénkben élő polgárok, előfordulhat-e, hogy a határokon „átjön" a kár? S védenek vagyunk-e a nemzetközi híradásokban egyre gyakrabban szereplő pestissel és a torokgyíkkal szemben? Erről kérdeztük dr. Tempfli Agnes főon’ost, a megyei tiszti- orvosi szolgálat helyettes ■vezetőjét. • Ahol nincs vezetékes víz, a fertőző betegségek felütik a fejüket, sőt, járvánnyá válhatnak.- A legfontosabb tudnivaló az, hogy hazánkban jók a közegészségügyi viszonyok. Márpedig a kolera, a pestis vagy a torokgyík járvánnyá válásáért a rossz higiénés viszonyok, például a fertőzött víz a felelősek. Annak is rendkívül kicsi a valószínűsége, hogy a megyébe ko- lerás beteg utazzon be. A pestis behurcolása pedig gyakorlatilag nem lehetséges. A koleráról- A betegséget egy Cholere Vibrio nevű baktériumfajta okozza, s legfőbb tünete a heveny hasmenés, hányás, a rizs- lészerű széklet. A kórokozó egyébként a széklet útján terjed, megelőzése viszonylag egyszerű: csak forralt vizet, hőkezelt élelmiszert, alaposan megmosott gyümölcsöt, zöldséget szabad enni, s naponta többször kezet kell mosni. WC-használat után mindenképpen. Honnan ered a betegség?- A kolera Indiából ered, s gyorsan elterjedt Európában. Magyarországon viszont az első világháború óta egyetlen eset sem fordult elő.- Gyógyítható-e a kolera?- A híresztelésekkel ellentétben a kolera nem halálos betegség, ám halált okozhat, ha nem kezelik időben. Azért veszélyes betegség, mert a kolerabaktérium olyan toxint (mérget) termel, amely egy enzimrendszert befolyásol a bélfal sejtjeiben. Ennek zavara rövid idő alatt hatalmas folyadékvesztéshez vezet. A testsúlyának egyti- zedét is elveszítheti egyetlen nap alatt a beteg! Ha nem pótolják a folyadékot, a beteg sokkos állapotba kerül, s meghal. A folyadékpótlás azonban megoldható: szájon át adott, vízben oldódó só- és cukorkeverék is elegendő. Ha a beteg késve kerül orvoshoz, akkor szükséges az infúzió. A betegség lappan- gási ideje egyébként 2 nap, a betegség maga 24 óra alatt „kifejlődhet”.- Használ-e a védőoltás?- A védőoltás 50 százalékos védettséget ad, de a kolera most támadó, új változatával szemben hatástalan. Aki kéri, annak térítésmentesen beadjuk az oltóanyagot a kecskeméti intézetben, de a kiutazóknak azt kell tanácsolnom: a higiénés szabályok szigorú betartásával védhetik meg magukat. A fertőzés átjöhet a határokon?- Ha mégis bejutna a megyébe egy kolerás beteg, mi a teendő?- Az ÁNTSZ erre az esetre is felkészült. A háziorvosok, a kórházak figyelmét is felhívtuk arra: mi a teendő a betegség gyanúja esetén. A fővárosban a László-kórházba. a megyében pedig Kiskunhalasra szállíthatók a betegek, ahol elkülönítetten tudják kezelni őket. A pestisről- Egyre több áldozatot szed Indiában a pestis. Mi okozza ezt a fertőző betegséget?- A pestis napjainkban is létező, rendkívül súlyos betegség. Indiából ered, tengeri úton került be a középkorban Európába és hazánkba. Nálunk az utolsó járvány az 1800-as évek elején volt, azóta nem fordult elő. A betegséget a Yelsinia pestis nevű baktérium okozza, s a patkányokon tanyázó bolhák által terjed. Két változata van, a bubópestis és a tiidőpestis. A bubópestises betegnek a nyirokcsomói elgeny- nyesednek, s vérmérgezés lép fel. A tüdőpestis klinikai képe egy súlyos tüdőgyulladásnak felel meg. A bubópestises betegeknek csupán a fele gyógyítható. Létezik a fertőzés ellen védőoltás, de csak rövid ideig nyújt védelmet. A pestis a levegőben, cseppfertőzéssel terjed, behurcolása hazánkba elképzelhetetlen. A torokgyíkról-A magyar polgárokat egy részletesen kidolgozott, s világszerte rendkívül jónak tartott oltási terv szerint már csecsemőkorukban beoltják a legsúlyosabb fertőző és gyermekbetegség elleni oltóanyaggal, tehát a torokgyík nem jelent veszélyt. Az Ukrajnába kiutazó polgárok ennek ellenére kérhetik a diftéria elleni oltást, ami jó hatásfokú. Ábrahám Eszter Dögvész, pestis, fekete halál A pestis Közép-Ázsiában és Indiában igen régóta ismert betegség, az eurázsiai kontinensen a házi és vándorpatkányok terjesztették el. Első felbukkanását elég nehéz meghatározni, ugyanis a pestis (dögvész) kifejezést a középkor végéig szinte minden járványos, nagy halálozással járó betegségre alkalmazták. így például bizonytalan, hogy az a nagy járvány, amelyről Thuküdidész a peloponné- szoszi háború kapcsán beszél, és amely Kr. e. 430-ban Athén lakosságát tizedelte meg. valóban pestis volt-e. Az viszont biztos, hogy az Európában ismert első nagy pestisjárvány a VI. században, Justinianus császár korában tört ki. Az első eseteket 541-ben Egyiptomban észlelték, a kór Szírián és Kisázsián keresztül elérte Bizáncot, 543-ra átterjedt Itáliára és Afrikára is. A kelet-római birodalmat alapjaiban megrázó járvány következtében a főváros lakosságának feleharmada halt meg. A második ismert nagy járvány, az 1347-1352 között dúló fekete halál Ázsia, Mezopotámia és a Krím felől érkezett, és alig két év alatt Európa lakosságának legkevesebb harmadát, mintegy 25 millió embert pusztított el. A járványt az Európában akkor meghonosodó patkány terjesztette el, az új járvány szinte akadály nélkül támadta meg a rossz higiéniai viszonyok között élő népességet, és virulens voltára jellemző, hogy aki megkapta, szinte kivétel nélkül belehalt. A nagy járvány következtében olyan kevés munkaképes ember maradt és olyan magasra szöktek az árak, hogy az uralkodóknak külön rendeletekben kellett azokat szabályozniuk. Ismét lábra kapott a világvége-hangulat, kedvelt műfaj lett a haláltánc. sőt Boccaccio Dekameronjának keretéül is a pestis szolgál. A járvány ezután évtizedenként tért vissza, de egyre kevesebb áldozatot követelt. A hagyományos pestis még a XVII. században is végigsöpört a kontinensen: a harmincéves háború nyomán Németországban, 1665-66-ban Londonban pusztított. (Ennek állít emléket Defoe A londoni pestis című műve.) Európában az utolsó nagyobb fertőzést 1722-ben Marseille, Toulon és Provence térségében észlelték, azóta csak néhány szórványosabb megbetegedést jegyeztek fel. 1896-ban egy újfajta pestis ütötte fel fejét Belső-Ázsiában, amely Bom- bayból és Hongkongból kiindulva, a hajókon utazó patkányok révén a világ majd’ minden nagyobb kikötőjébe eljutott, és fél évszázad alatt majd Dél-Ázsiában és Kínában 12 millió áldozatot követelt. A pestis jelenleg a néhány ázsiai gócpontból kiinduló fertőzések hullámai révén jelent veszélyt, jóllehet ausztrál kutatók szerint napjaink népesség- robbanása. a világon mind nagyobb számban fellelhető menekültek borzalmas életkörülményei akár egy újabb világméretű pestisjárvány alapjául is szolgálhatnak. Indiában fertőtlenítik a repülőgépeket India négy nagy repülőterén a kiutazók orvosi vizsgálatot követően egészségügyi bizonyítványt kapnak, a repülőgépeket pedig fertőtlenítik, hogy ezzel is elejét vegyék a tüdőpestis ki- hurcolásának - jelentették be szombaton hivatalosan Újdelhiben. Az egyik indiai illetékes közölte, hogy szombaton a fővárosban még két beteg vesztette életét és ezzel hivatalosan 58-ra emelkedett az országszerte pestisben elhunytak száma. Közülük 54-en Szúrat- ban, a járvány gócában vesztették életüket. Az állami kórházakban több mint 250 embert ápolnak a kór tüneteivel. Az AP hírügynökség forrása szerint a legutóbbi 30 napban a pestisjárványban elhunytak száma elérheti a 300-at is. Az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetésében csupán Szú- rátot jelölte meg pestisjárvány sújtotta területnek, és nem ajánlott utazási megszorításokat - emlékeztetett az AP. India a külföldi sajtó segítségét kéri, hogy elejét vegye a világban a túlzott reagálásnak a pestis miatt. Az indiai idegenforgalmi minisztérium és az Air India légitársaság - amelyet a legközelebbről érintenek az országgal kapcsolatban egyes államok által elrendelt egészségügyi zárlat - ingyen utazást és vendéglátást ígér a külföldi újságíróknak, íiogy meggyőződjenek arról: mennyire veszélyes a járványhelyzet a 850 milliós országban. • Az első híradások a múlt hét közepén két-három halottról szóltak. Becslések szerint az indiai pestis áldozatainak száma már háromszáz fölé emelkedett. A járvány megfékezhetetlen? Kolerajárvány Romániában A romániai kolerajárványról szeptember 22-én jelent meg az első hivatalos közlemény, melyben a román egészségügyi minisztérium jelezte: koleragócot fedeztek fel a Maros megyei Nyárádfő (Ungheni) községhez tartozó Vidrátszeg faluban. A jelentés először mindössze 17, heveny hasmenéses beteget említett, akik közül „csupán” egy személy volt kolerafertőzött, három pedig „csak” koleragyanús. Utóbb kiderült, hogy más helyeken is, főleg ahol vidrátsze- giek dolgoztak, további hat koleragyanús eset fordult elő. Jellemző a romániai viszonyokra, hogy a járvány létezéséről az országban csak kevesen tudtak. Keletkezése, terjedésének körülményei pedig a mai napig sem tisztázottak. Egyes feltételezések szerint a fertőzés a vid- rátszegi állattenyésztő telepről indult ki, ahol sem a megfelelő ivóvíz, sem pedig az ott dolgozók tisztálkodása nem biztosított. A telep igazgatója viszont cáfolta ezt a hírt. Szerinte a kolera a román tengerpartról származik, onnan hurcolták be. Tény, hogy a Maros megyei faluban a nyári szárazság következtében kiapadtak a kutak, és • Ki és mi védi meg a gyalui kisegítőiskoia értelmi fogyatékos gyerekeit a kolerától? (Fotó: Szász András) az embereknek órák hosszat kell várakozniuk, hogy megfelelő ivóvízhez jussanak. Noha a helybeliek többször is kérték: csatornázzanak, építsék ki az ivóvízhálózatot, az illetékesek a sok költségre hivatkozva ezt elvetették. Közben kiderült, a kolera másutt is áldozatokat szed: Braila és Galati megyékben, sőt, már Bukarestben is felütötte a fejét. Mi több, már halálos áldozatot is követelt, egy nicoresti (Galati megye), szellemileg fogyatékos gyermekeknek otthont adó intézményben, ahol már 23 gyerek szenved kolerában. A pénztelenség és az ebből származó elképesztő higiénés állapotok jellemzik Románia többi ilyen intézményét is. Az elmúlt héten a Kolozsvár melletti (Gárdonyi Géza Egri csillagok-jából ismert) gyalui várban működő kisegítő iskola körülményeit látva vált világossá az ilyen intézmények gyereklakóinak kiszolgáltatottsága. Sajnálatos, hogy épp abban az országban válik járvánnyá a kolera, amelynek szülötte, a neves román tudós, I. Cantacuzino már a század elején kiváló érdemeket szerzett e veszedelmes betegség leküzdésében. Szász András Ezreket gyászoltak egykoron Pest megyében először 1831. július 8-án észlelték a betegséget és a kolerajárványt. Nagy József járási orvos jelentése szerint - idézte Novák László, a megyei levéltár Bács-Kiskun megye múltjából IV. kötetében:- „esmérhető billy egei a fó- szédülés, mellyet nem soká az egész test bádjadsága követ, a kezek, és lábak görtsös öszve húzó hasogató fájdalmaival [...] kínzó szomjúsúság, leginkább a hideg víz után való vágyakozás nyugtalaníthattyák a beteget, így sokszor hat, tíz óra, legfeljebb két nap alatt el jő a jótevő halál”. Hiába állítottak fel védvonalat a megyehatáron, hiába hoztak létre karanténokat, hiába füstölték a megyébe behozott pénzt, leveleket, csomagokat: a felvilágosulatlan és fegyelmezetlen, a rémhíreknek felülő laL kosság gyanakodva és helyenként méltatlankodva fogadta az óvó rendszabályokat. Tájunkon először Alpáron és Ókécskén pusztított a Galíciából átterjedt kór. Majd a mai Bács-Kiskun szinte valamennyi településén áldozatokat követelt az első nagy kolerajárvány. Du- napatajon például 268, Hajóson, 115, Kalocsán 644, Kiskőrösön 100, Izsákon 123, Kecskeméten 886 elhunytat gyászoltak a hozzátartozók, ha egyáltalán maradtak élő ronokon egy-egy családban. A későbbi, általában kisebb méretű járványok közül meglepően súlyosan pusztított Kecskeméten az 1855-ben dühöngő vész. A Pesti Napló kecskeméti levélírója szerint: „a cholera kezdte a nép alsó rétegein, s - adná Isten: talán! - végezte a tegnap temetett új plébános főtisztelendő Janko- vich Mihály és a ref. szemináriumban a papi tudományok egyik közműveltségű oktatója, tiszte let es Karika János uram, miután az utóbbinak hitvesét 3 nappal korábban elragadta." Otszázegy polgárt vesztett Kecskemét három hónap alatt, noha önfeláldozóan küzdöttek a később ezüstserleggel jutalmazott orvosok. A Duna-Tisza közén egészen a múlt század kilencvenes évekig felütötte fejét a „sárga halál”. Még 1873-ban is sokszáz polgár halála okaként szerepelt a kolera. Heltai Nándor Az pidait szerkesztette: Ábrahám Eszter
