Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-13 / 241. szám
5 1994. október 13., csütörtök Megyei körkép BESZÉLGETÉS DR. DANKÓ LÁSZLÓ KALOCSA-KECSKEMÉTI ÉRSEKKEL Az egyház nem fél a változásoktól • Angelo Acerbi pápai nunciussal, a niajsai iskola avatásán. A napokban tért haza Rómából az egyházmegyei zarándoklat. Több mint háromszázan indultak. A hosszú út célja: tisztelgés az apostolok sírjánál és a Szentatyánál. A hívek élén a főegyházmegye érseke, dr. Dankó László járt...- Jó hír a hívőknek, hogy érsek úr ismét dolgozik, egészsége helyreállt...- Én is úgy érzem: meggyógyultam. A nyári szabadságom alatt balesetet szenvedtem. A talpamat elvágta egy kagyló. Akkor nem is gondoltam rá, hogy hetekig, hónapokig is eltarthat a gyógyulás. Ezúton köszönöm meg a sok-sok jókívánságot, aggódást, az értem mondott imákat. Bár nem akartam okosabb lenni az orvosaimnál, a lábadozás idején is dolgoztam. Részt vettem a legfontosabb egyházi eseményeken. Az égetően fontos kérdésekben döntöttem. Ma már korlátozás nélkül tudok dolgozni. Ezért vállalhattam el a zarándoklat vezetését...- Sokan nem értik: mi a különbség a turista- és a zarándokút között?- A római katolikus egyház az Evangéliumból és a hagyományokból él. Tudjuk: itt a földön csak zarándokok vagyunk. Egy-egy ilyen terhes, hosszú út - amelyet imádsággal és szent énekekkel járunk végig - erre a véges, mostani életre figyelmeztet minket. A római látogatás pedig több évszázados katolikus hagyomány; az Egység előtti főhajtás. Alkalom a pápával való meghitt találkozásra. Mi is részt vettünk egy audiencián. Meglátogattuk a bazilikát, leróttuk kegyeletünket az apostolok sírjánál. Szerintem mind- annyiónk számára életreszóló élmény, megtisztulás és felkészülés volt ez az utazás.- Sokan gondolhatják úgy: adták volna az utazásra szánt pénzt a szegényeknek, a kari- tásznak...- Nem csak kenyérrel él az ember. Szerintem nagyon fontos, hogy támogassuk a rászorulókat, a szűkölködőket, de az anyaszentegyházhoz kötődő bensőséges kapcsolatról se feledkezzünk meg. Ez az út nem gazdagok luxusutazása volt. Voltak többen is, akik évekig gyűjtötték össze a pénzt, hogy egyszer eljuthassanak Szent Péter sírjához. Nemrég a Szentföldön járt egy másik zarándokcsoport. Az még drágább és még fárasztóbb volt, de a lelki élmény, úgy gondolom, hogy mindenért kárpótolta a résztvevőket...- Sokan megütköztek a fa- timai szűz szobrának magyar- országi kőrútján. Azt mondták: az ünnepségsorozat csak éket vert a katolikusok és a protestánsok közé. Megzavarta az éledező párbeszédet...- Én nem tapasztaltam ilyet. A protestáns testvéreknek szerintem nem okozott megdöbbenést, hiszen tudhatja mindenki: a katolikus egyházban a Mária-tisztelet évezredekre nyúlik vissza. Ezzel szemben engem meglepett, hogy máig mennyire „máriásország” vagyunk. Kishitűségem szégyenült meg, amikor láttam, hogy - várakozásomtól eltérően - több tízezer hívő követte a szobormásolat útját. Megteltek a templomok az éjszakai szentségimádásokon. Sor állt a gyóntatószékeknél, az áldozásnál. Természetesen szó sincs arról, hogy mi a szobrot, vagy Máriát imádnánk. Jézus Krisztus a központ. Szűz Mária a legszebb példát kínálja nekünk istenszeretetből, alázatból és az imá- dásból.- Másokat is megdöbbentett az érdeklődés. A végén még kiderül, mégis Mária országa vagyunk.- Jó volt, hogy a politika és a hitélet nem fonódott össze a rendszerváltozás utáni Magyarországon. Semmiféle profán befolyás nem zavarta meg az áhítatot. Én azt éreztem: az ünnepeken valóban Mária országának népe, imádkozik s énekli a Boldogasszony anyánkat, a Himnusz és a Szózat után harmadik legismertebb nemzeti énekünket. Biztos vagyok benne: nem marad el a fatimai áhítat hozománya sem. Magyarországról nem felejtkezik meg a Szűzanya...- Áhítat, zarándoklat, ima, lelki gazdagodás. Mindeközben Magyarország polgárai visz- szahívták a vezetésbe azokat, akikkel korábban súlyos konfliktusai voltak a hívőknek. Az emberek nem tartanak a sokat emlegetett visszarendeződéstől?- Az aggodalom él a szívekben. Sokfelé járok és gyakran kérdezik a papok és a hívek: mi várható ezután? Érződnek-e kedvezőtlen hatások? Én mindenkit megnyugtathatok: ha az állami vezetők tartják magukat az ígéreteikhez, nem kell tartanunk egy újabb egyházüldözéstől. Biztos vagyok, hogy a huszadik század végén, Európában nincs esélye azoknak, akik az Isten-hívők hátrányos megkülönböztetését, kiközösítését szeretnék. Az elmúlt négy évben sok vita volt az egyházi ingatlanok és az egyházi iskolák visszaadásáról. Azt gondolom, hogy a botrányok nem ismétlődhetnek meg. A nehéz tapasztalatokból mindenki tanult. Nem lehet sokáig felelős politikus az, aki a visszalépésre, a megállapodások felbontására, a törvények megváltoztatására, avagy megszegésére szavaz...- Az egyház a jelek szerint nem veszítette el a kedvét és a bátorságát. Hosszú szünet után új egyházközösséggel gyarapodott az egyházmegye. Érsek úr megalapította a Kecskemét, Széchenyivárosi plébániát. A hívek hamarosan templomépítésbe kezdenek.- Elődeim legszebb feladatai közé tartozott az új településeken - egykori tanyaközpontok, szórványtelepülések szívében - az eklézsiák életre- hívása és a templomépítés. A XX. század második felében szolgáló érsekeknek ilyen kegyelem csak ritkán adódott. Természetesen nagy örömmel vettem a kecskeméti északi lakótelepen élő hívek megkeresését, hogy segítsem, támogassam nagy ívű terveik megvalósítását. Papot küldtem a misz- szió szolgálatára. Az egyházmegye kölcsönözte a plébánia- épület vételárát. És sokféle egyéb segítséget is nyújtunk a bátor alapító csapatnak. Bízva mondom, hogy a nagy munkában nem maradnak magukra az építők. Az egyházmegye testvéri segítséggel melléjük áll. Megkaptam azt a két és fél ezer aláírást, amit a közösség fiataljai gyűjtöttek a lakótelepen. A családok támogatják a plébánia munkáját. Egy-egy ilyen akció nagy örömet ad a magyar egyház ügyéért aggódó híveknek. Jól mutatja ez a kezdeményezés is, hogy minden megtöretés, a negyvenéves elnyomás, a bénító közöny és az ellenpropaganda ellenére is a Lélek munkálkodik. A hit él... Farkas P. József A TÁRGYALÓTEREMBŐL Kivert foggal, reszketve a tujafa tetején A gyakorlatban számtalanszor bizonyított tény, hogy ha ittas az ember, pillanatok alatt olyan helyzetbe keveredhet, amelynek súlyos bűncselekmény lesz a következménye, így járt az a három férfi is, akik 1992. december 8-án Duna- szentbenedeken néztek a pohár fenekére. Ügyüket a megyei bíróság dr. Feleky István büntetőtanácsa tárgyalta. Ezen a napon a két Mogyorósi testvér, Attila és Géza - noha egyiknek sincs állandó lakhelye a községben - napközben italoztak, és ezt tették akkor is, amikor sógorukkal este betértek a Faház nevű kocsmába. Innen először - háromnegyed tizenegy körül - Mogyorósi Géza távozott, s az utcán azt vette észre, hogy személygépkocsija ablakán valaki mélyen behajol. Odament és kérdőre vonta az illetőt - egy kecskeméti férfit -, hogy mit keres ott. A gyanúba keveredett ember magyarázkodni kezdett, ám akkor ért ki a kocsmából a másik Mogyorósi és a sógor. Egyikőjük benézett a kocsiba és azt látta, hogy a gyújtáskapcsolót megbontották, a vezetékek lógnak. Ezt közölte a többiekkel és felszólította a gyanúsítottat, hogy egy tapodtat se menjen, mert hívja a rendőröket. Az illető azonban - érthetően- menni akart. Vita, veszekedés kerekedett s ennek során Mogyorósi Attila behúzott egyet az okvetetlenkedőnek, aki kihasználva az alkalmat, kereket oldott. A Kossuth utcán beszaladt a polgármesteri hivatal hátsó udvarára, ott felmászott egy tu- jafára és csak akkor mert onnan lejönni, amikor a rendőrség a helyszínre ért. De nem a gyújtáskapcsoló ügyében, hanem más miatt. Az események ugyanis furcsa fordulatot vettek. Mogyorósiék ugyanis szem elől tévesztették a gyanús alakot, üldözésére indultak és Mogyorósi Attila - éjjel 11 órakor- találomra bezörgetett a Kossuth utca 55-ös számú házba. Ebben a házban súlyosan ittas állapotban aludt Vidók Lajos, aki a zörgetésre felébredve papucsban, jégeralsóban, szemüveg nélkül kilépett az utcára (mellesleg Vidóknak hiányzik az egyik szeme, a másikkal szemüveg nélkül csak 50 százalékos a látása). Mogyorósi Attila azonnal látta, hogy nem a keresett személy nyitott ajtót. Tehetetlen dühében mégis ütlegelni kezdte Vidókot, aki a járdára, esett. Mellesleg Vidók Lajos már hosszabb ideje azzal a kényszerképzettel küszködött, hogy valaki az életére tör. Ezt most igazolni látta, főleg, miután a másik Mogyorósi is odaért és az is ököllel támadt rá. Vidók felmérte a helyzetet és sikerült besurrannia a házba, s védekezése érdekében támadóira uszította németjuhász kutyáját és magához vett egy kést. Kilépett az utcára, ahol Mogyorósiék azonnan megtámadták, ütöttek, rúgtak felé, miközben a kutya nekiugrott Mogyorósi Gézának. Ugyanakkor Vidók Mogyorósi Attilát szemelte ki és a késsel mellkason szúrta. A megszúrt ember elkapta a kést, majd elgáncsolta támadóját és mindketten bezuhantak a nyitott folyosóajtón a kövezetre. Felül Mogyorósi, aki egyik kezével fogta a kést tartó kezet, a másikkal öklözte Vidókot. Ereje azonban elfogyott, fogása kilazult. Vidók felállt és a késsel a másik Mogyorósi felé csapkodott. Meg is szúrta annak egyik karját. Ekkor Mogyorósi Géza gyomron rúgta Vidók Lajost, néhányszor pofon vágta. A vérmes Vidók kiejtette a kést és a földre zuhant. Mogyorósiék pedig a közeli házak ablakain bezörgetve segítséget kértek. így értesítette a rendőrséget telefonon háromnegyed tizenkettőkor B. Tamásné. Az eset a polgármesteri hivatallal szemben zajlott. Az udvaron, a tujafa tetején még mindig ott remegett a gyújtáskapcsoló megbontásával gyanúsított férfi, de amikor meglátta a rendőröket, lemászott. Ezután hívták a mentőket. A kalocsai kórházban megállapították, hogy Mogyorósi Géza sérülése nem igényel különösebb kezelést. Mogyorósi Attila mellébe a kés háromcenti mélyre behatolt közvetett életveszélyt okozva, amit a gyors orvosi beavatkozás hárított el, huszonnyolc nap alatt gyógyult. Vidók sérülései nyolc napon belül gyógyultak meg. Mindhárman bíróság elé kerültek. Vidók Lajos életveszélyt okozó testi sértés és súlyos testi sértés kísérlete miatt nyolc hónap fogházbüntetést kapott, de annak végrehajtását egy évre felfüggesztették. Mogyorósi Attilát és Mogyorósi Gézát 120, illetve 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélték, egynapi tétel ösz- szegét 80 és 100 forintban állapítva meg. Vidókot egyedül 15 900, hármójukat pedig egyetemlegesen 48 954 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezték. Az ítélet mindhárom vádlott vonatkozásában jogerős és végrehajtható. Az orrba vágott, gyújtáskapcsolót birizgáló embernek csak egy fogát találták meg a helyszínen. Hogy ténylegesen mit akart a Lada körül, soha nem tudjuk meg... Gál Sándor A pénzhiány miatt nem festenek a kórházban (Folytatás az 1. oldalról) (Például a gyógyszerre és az orvosi eszközökre fordított ösz- szegnek a 11-11 százalékát, az energia, az élelmezés költségeinek 7, illetve 3,4 százalékát stb.). Ez most már azért nem megy vérveszteség nélkül, mert tartalékaik nagy részét felhasználták. Még az idén felülvizsgálják a létszám-leépítés lehetőségét, csökkentik telepeik számát, az energia-felhasználást és az eddiginél is több feladatot hagynak el. Egyelőre csak az infrastruktúrában. Például nem festenek, nem korszerűsítik az orvosi felszereléseket stb. Mosodájuk teljes berendezése elavult, az önkormányzatnak nem volt pénze a felújításra. Bérbe adták egy német vállalkozónak, akinek első dolga volt a felszerelés lecserélése, s most a kórház a mosoda megrendelője. A díjazáshoz kötött szolgáltatásokból elenyészően kevés (talán ha 5-6 millió forint) bevételük származik, segítséget tehát innen sem várhatnak. A kényszerlépések miatti színvonalesést az intézményben máris érzékelik, a kívülállókat azonban még nem érinti. Ám mivel a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudják az összes hiányzó pénzt előteremteni, a jövőben - hacsak nem változik a helyzet — olyan feladat-elhagyásokra kényszerülnek, amelyek a betegeket közvetlenül is érintik.- almási • A jövőben új műszerekre és gépekre sem lesz pénz. Jánoshalmi fejlesztés hitelből A 'Népjóléti Minisztérium tavaly pályázatot írt ki egészségügyi gépek és berendezések vásárlására. Élve a lehetőséggel, 1993 tavaszán a jánoshalmi önkormányzat is pályázott. Az akkori kiírásban az állt, hogy a céltámogatást csak 1995. január elseje után tudják kifizetni. Ezzel szemben ez év áprilisában a Magyar Közlönyben megjelent, hogy e támogatási forma csak 1994. december 31-ig vehető igénybe, s úgy kapja meg az önkormányzat, ha a teljes bekerülési összeg hatvan százalékát önerőből biztosítja. Ez Jánoshalma esetében közel két és fél millió forint. így az önkormányzat az előrehozott időpont miatt hitel felvételére kényszerült. Vállalkozó lesz az imrehegyi orvos • Az apró gyerekek is ismerősként állnak a doktornő előtt. Az imrehegyiek már régről nem idegenkednek a körzeti orvostól, hiszen dr. Szabadosi Katalin másfél évtizede gyógyítja a betegeket. Erről a hivatásáról jövőre sem szeretne lemondani, csak vállalkozóként dolgozik tovább. E kérését a képviselők a legutóbbi testületi ülésen méltányolták, s igent mondtak, természetesen különféle kölcsönös kikötésekkel. Ezek között elsődleges szempont persze a lakosság érdeke, hiszen az ön- kormányzatnak feladata az egészségügyi ellátás megszervezése. Az új jogállásban sem változik a rendelési idő, s a doktornő változatlanul ellátja az iskolaorvos szerepét, s munkanapokon készenléti szolgálatot tart, távolléte esetén pedig helyettesítésről gondoskodik. A keceli központi rendelőben ezután is vállal hétvégi ügyeleteket. Az eddigi asszisztenseknek sincs okuk az aggodalomra, hiszen továbbra is ott dolgozhatnak a rendelőben. Az épületet egyébként az önkormányzat csak használatra adja. A háziorvos és az önkormányzat közötti megbízási szerződés január l-jétől lép életbe. Pulai Sára
