Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-12 / 240. szám
1994. október 12., szerda Megyei körkép 5 Hiány lesz halból? • Most még van bőven hal a piacon, de vajon mi lesz a helyzet egy hónap múlva? A segélyekről Baján (Folytatás az 1. oldalról) Jelenleg bőven van halból kínálat a nagybaracskai Hal Kft.-nél, ami nem is csoda, hiszen most van a „szüret”, ám akár már egy hónap múlva is gondok lehetnek a piaccal. Elsősorban az a baj, hogy a privatizációval szétszakadtak a nagyobb halgazdaságok, és alig-alig van téli tárolókapacitás. Főleg a Dunántúlon mutatkozik nagyobb hiány. Az ottani horgászegyesületek is ide jönnek utánpótlásért. Mivel nincs országos termeltetési hálózat, nem lehet tudni, meddig lesz elég a készlet. A halhiány leginkább a bácskaiakat sújtja majd, ha igaz, hogy az országban Baján és vidékén fogyasztják a legtöbb halételt. A nagybaracskaiak a lehalászással végezve, ha az időjárás megengedi, nekifognak a tavak feltöltésének és az ivadék kihelyezésének. Vásári tapasztalatok A szombaton Nagybaracskán megtartották a hatodik országos állat- és kirakodó vásárt. Ami a felhozatalt és a rendezést illeti, nem érhette panasz. Már csak azért sem, mert az ilyenkor szokásos portékákból minden kapható volt. Kötődtek ugyan ki- sebb-nagyobb üzletek, de a szemerkélő eső és a téliesre fordult idő nem kedvezett sem a látogatóknak, sem a kereskedőknek. Mindenki igyekezett minél gyorsabban körbefutni a látnivalókon, nem tudott kialakulni az a sajátos vásári hangulat, mely általában jellemzője az ilyen eseményeknek. Az eladásra szánt malacok is összebújva vártak sorsukra. Úgy tűnt, hogy a kínálat most meghaladta, a keresletet, az eladási árak háromezer és háromezer-ötszáz forint között mozogtak. A borjúk ára tizenháromezer és huszonötezer forint között volt, súlytól függően. Az azonban minden nehézség ellenére megállapítható, hogy van létjogosultsága a nagybaracskai vásárnak. Az itt és a környéken élők igénylik, várják, készülnek az alkalomra. Mindig van valami, amiért érdemes kijönni. És ami nagyon fontos: Baja környékének is megadatott ez a lehetőség. Somogyi Gábor Elkészült a polgármesteri hivatal statisztikája a rendszeres szociális támogatásban részesülőkről. A népjóléti osztálytól kapott tájékoztatás szerint szeptember 30-ig összesen 11 ezer 195 fő részesült valamilyen szociális támogatásban. Rendszeres szociális segélyt 81 esetben állapítottak meg. Jelentősen megnőtt azok száma, akik közgyógyigazolványt igényeltek, ők 487-en voltak. Más- félszeresére nőtt az ápolási díj iránti igény is. Az elmúlt évekhez viszonyítva jelentős emelkedést mutat a munkanélküliek jövedelempótló segélyében részesülők száma is, míg tavaly 575, idén 724 polgár kapta ezt a támogatási formát. A nehéz A földrajzi környezet hatása Kecskemét gazdasági szerkezetére és építészetére címmel tartanak előadást pénteken, a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban. Az előadást, amely az október 14-e és 16-a között megrendezendő népfőiskolái találkozó része, a gödöllői Örökség Alapítvány és az ifjúsági otthon szervezi. Az előadások — melyeket vita és kötetlen beszélgetés kömegélhetés éreztette hatását a kisvárosban is, ezt mutatják a gyermekneveléssel kapcsolatos támogatási formák is. A tavaly bevezetett beiskolázási segélyre nagy szükség van. Bizonyítja, hogy megduplázódott a tanévkezdéshez adott támogatás mértéke. A napközi térítési kedvezmény közel azonos arányban érinti a családokat. Sem 1993-ban, sem az idén nem folyósított a hivatal rendkívüli nevelési segélyt, lakbér- támogatást, illetve börtönből szabadultak számára eseti segélyt, ugyanis ezen a néven megszűntek a támogatási formák. Számukra más módon történik a kompenzáció. Rab Rita vet - több fontos témát ölelnek fel. Pénteken este 6-tól a kis falvakban és a tanyákon élők sorsát villantják fel, szombaton a magyar játékhagyományról, majd a Kodály-módszerről hangzik el előadás. Este 8-tól rendhagyó előadás lesz a Bánk bánról. A népfőiskolái találkozó harmadik napján, vasárnap, a magyar mesekincsről, majd zeneesztétikai témákról esik szó. Múltunk és jövőnk a homokon Mit ér az ember, ha vajdasági magyar? Két éve alakultak meg a magyar önkormányzatok a Vajdaságban: Becse, Ada, Zenta, Kanizsa, Szabadka, Topolya és Kishegyes. A nyolcadik Csóka lett volna, ott azonban negyvennyolc óra elteltével a magyar polgármestert a szocialisták a szó szoros értelmében kidobták az ablakon. Azóta is szerb polgármestere van Csókának. Milyen a vajdasági magyarság helyzete? Erről kérdeztük Kanizsa fiatal polgármesterét, Bacskulin Istvánt.- Nem a legkellemesebb. Az elmúlt években 50-60 ezer fiatal jött át Magyarországra. Ha ez a szám tovább emelkedik, nagy probléma lesz. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 320 ezer magyar él a Vajdaságban. De éppen az a korosztály ment el, amelyik otthon maradva, családot alapítva visszaállíthatta volna a természetes reprodukciót. Jelenleg mintegy kétezer vajdasági középiskolás is él Magyarországon. Félő, hogy nem mennek haza.- A polgárháború miatt?- Elsősorban a háborúnak a félelme miatt. De vannak csöndes attrocitások is. Előfordult, ha valakit nem találtak otthon a behívásakor, akkor kiálltak az út szélére és sorra állítgatták le az autókat. Aki rajta volt a listán, elvitték. Voltak, akik a kaszárnyába kerültek, másokat vi• Bacskulin István szont egyből a harctérre vitték.- Ezek miatt kezdtek önök éhségsztrájkba?- Először megalakítottuk az erőszakos behívás ellen tiltakozók táborát. Az egyik oromhe- gyesi klubban több mint százötven, nemet mondó fiatal jött össze. Ennek a kis csoportnak egyetlen fegyvere a. szó volt. Mégis az első napokban élesre töltött tankokkal vették körül az épületet. Mi hatvankét napig voltunk ott együtt. Az éhségsztrájkot akkor kezdtük, amikor az egyik képviselőnket 1992 májusában behívták a seregbe, de ő nem ment el és emiatt börtönbe zárták. Ezek után a vajdasági parlament népképviselői közül többen éhségsztrájkba kezdtünk. Nemcsak Almási Vilmos miatt, hanem az összes meghurcolt, háborúba kényszerített érdekében. Hogy elértünk-e valamit? Talán annyit, a világ felfigyelt ránk ez alatt a 15 nap alatt.- Milyen lehetőségeik vannak a kisebbségi önkormányzatoknak?- Az önkormányzatok hatáskörét teljesen leépítették, pénzük nincs. Minden jövedelmünket a köztársasági büdzsétől kapjuk. Például a tanári karokat a köztársaság finanszírozza, de nekünk kell állnunk az iskolák járulékos költségeit, a télire valót, az épületek felújítását, holott ezek nem is a mi tulajdonaink. Két éve államosították az összes iskolát. Jellemző, hogy a kanizsai városházát egész télen át nem tudtuk fűteni, mert nem volt pénzünk tüzelőanyagra.-Mi lesz a vajdasági magyarsággal?- A vajdasági magyarság ott marad. Én is ott vagyok, nekem is van három gyermekem, s ha a helyzet kicsikét engedi, akkor, remélem, lesz negyedik és ötödik is. Én ott születtem, ott akarom felnevelni a gyermekeimet, és ott akarok meghalni. Ha Isten segít bennünket, akkor ez így is lesz. T.K. A közterületek védelme Tompán Legutóbbi ülésén Tompa képviselő-testülete tájékoztatást kapott a községi közterület-felügyelő tevékenységéről. Ezt a munkakört már negyedik éve Varga István helyi lakos tölti be. Feladata a terjedelmes nagyközség közterületének ellenőrzése, rendjének és tisztaságának védelme, piaci és vá- sámapokon a helypénzszedés. Ezek mellett a hivatal külterületre szóló küldeményeinek a kézbesítésében is segít. Sok időt eltölt a felügyelő a határátkelőhöz vezető főút mellett. Az itteni közterületet néhány éve szépen parkosította az önkormányzat. Az üzletek számának növekedésével a park egyre kisebb lett, de van még mire vigyázni. Figyelmeztetéssel, bírsággal próbálja megakadályozni a szemetelést, a rongálást, a jogtalan kereskedést. Az embargó óta megszaporodtak az itteni tennivalói, de a falu más területein ez év augusztusáig 495 ezer forint bírságot rótt ki. Közterület-használatért 96 ezer forintot szedett be. Az utóbbi időben - az építkezések csökkenésével - az ilyen befizetések száma is kevesebb lett. A tehergépjárművek tulajdonosai meg sokallják és nem is akarják fizetni a havi kétszáz forintot négyzetméterenként a közterületért. Az összeg ugyanis egy pótkocsis szerel• Munkában Varga István közterület-felügyelő. vény után évi 42 ezer forintot tesz ki. Ezt a díjat az önkormányzat hamarosan csökkenteni akarja. Helypénzből 619 ezer forint folyt be. Ennek kapcsán elhangzott, hogy a piactéren építeni kellene még legalább két asztalsort, mert a meglévők már nem elegendőek az árusoknak. Használati díjat pedig annyit fizetnek a földre rakodók is, mint azok, akik asztalhoz jutottak, és ez vita forrása. Az új vásártér tetszik mindenkinek. Jó lenne azonban a megvilágítása céljából reflektorokat szereltetni az ottlévő víztoronyra, hogy a hajnalban érkező árusok mindjárt ki is rakodhassanak. K.B. KÜLÖNLEGES JOGI ESETEK Mikor érvényes a végrendelet? Csökken az árpa vetésterülete Egy 40 éves, egyedülálló asszony kért a minap jogi tanácsot. Mint elmondta, meghalt az édesapja, testvére nincs, a törvényes öröklés rendje szerint ő lenne az örökös. A papa második felesége azonban a hagyatéki tárgyaláson egy géppel írt magánvégrendeletet mutatott, amely szerint az ő első házasságából született fia az elhunyt második férje teljes vagyonának kizárólagos örököse. A végrendelet aláírásában két betű eltéréssel, hibásan szerepel a papa neve, csak egy tanú írta alá az okiratot, amelyről'a lakáscím is hiányzik. Felmerült benne, talán a végrendelet nem is az édesapjától származik, és kérdezte, hogy megtámadhatja-e az érvényességét? A polgári törvénykönyv a végrendelet érvényességi kellékeit szigorúan meghatározza, hogy az örökhagyó akarata is érvényesüljön, de jogtalanul a törvényes örökösök se szorulhassanak ki a hagyatékból. A szabályozás szerint végrendelkezni közjegyző vagy bíróság előtt lehet, de az írásban elkészített magánvégrendelet is szabályos. Szigorúbbak a szóbeli végrendelet szabályai, ezeket a bíróság kizárólag a törvényben meghatározott esetekben tekinti érvényesnek. Mivel a végrendelet egyoldalú jognyilatkozat, végrendelkezni csak személyesen lehet. Ügyfelemnek is azt tanácsoltam: ha édesapja saját kézírásától származó egyéb okirattal minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a nevét helyesen nem abban a formában használta, ahogyan a végrendeleten szerepel, úgy ez már önmagában kellő alapot adhat a végrendelet érvényességének megtámadására. Gyanítható, hogy ebben az esetben a végrendelkezési akarat teljes hiánya áll fenn. Az írásbeli magánvégrendeletről tudni kell, hogy csak akkor érvényes, ha abból kiderül, hogy aláírója a végrendelkezés szándékával írta, megjelöli készítésének helyét, idejét és azt is, hogy elejétől végig maga írta és aláírta. Ha géppel írta, akkor saját kezűleg kellett aláírnia, két tanú együttes jelenlétében, vagy aláírását 2 tanú előtt a magáénak kellett elismernie. A két tanú tehát egyrészt a vég- rendelkező személyazonosságát, másrészt az aláírásának hitelességét igazolja. Ebből következően egy tanú aláírása az okmány érvényességéhez nem elegendő. Megjegyzem: a törvény csak a tanúk aláírását írja elő érvényességi kellékként, a lakcím feltüntetését nem, ezért annak hiánya még nem teszi érvénytelenné a végintézkedést. Ügyfelem sérelmezte azt is, hogy a végrendelet szerint édesapja második feleségének fiát nevezte meg teljes hagyatéka örököséül. A törvény az örökhagyó számára lehetőséget ad a törvényes örökös kizárására, és ezt nem is kell indokolnia. A kizárás egyik módja az úgynevezett hallgatólagos kizárás, amikor törvényes örökösét oly módon zárja ki, hogy más személyt nevez meg általános örökösévé. A törvényes örökösnek azonban ez esetben is jár az úgynevezett kötelesrész, amely szülő-gyerek esetében az örökrész fele. Szeretnék mindenkit megnyugtatni: a végrendelet megtámadására irányuló igény nem évül el. Amennyiben a keresetnek helyt ad a bíróság, meg fogja állapítani a végrendelet érvénytelenségét és egyben kötelezni fogja a végrendeleti örököst a birtokában lévő hagyaték kiadására. Dr. Lajer Erika Az idei őszön 30-40 százalékkal csökken az őszi árpa vetésterülete, tájékoztatott Varga József, a Bácskai és Dunamel- léki Mezőgazdasági Szövetség főmunkatársa. Ennek megfelelően a tavalyi tízezer hektárral szemben jó, ha ötezer hektáron vetnek a szövetkezetek árpát. A fentieknek elsősorban a csökkenő állatállomány az oka, de közrejátszik az is, hogy nincs exportlehetőség erre a terményre, beszűkültek a piacok. A búza vetésterülete viszont nem változik, a szövetséghez tartozó gazdaságok harminc- kétezer hektáron tervezik a kenyémekvaló vetését. A vetőmagok ára 1600 és 2000 forint között mozog, amint megtudtuk, mindenfajta kapható. Ajánlják azonban a gazdáknak, hogy csak csávázott, minőségi, fémzárolt magot vessenek el. Varga József arról is beszélt, minden jel szerint áremelésre készülnek a műtrágya-forgalmazók, azért hiányzik a piacról például a komplex műtrágya. A talaj-előkészítési munkák jó ütemben haladnak és valamivel jobb körülmények között dolgozhatnak a gépek, mint az elmúlt években. A kukoricabetakarítás eddigi adatai szerint alig van olyan gazdaság, ahol 5 tonna feletti lenne a termés. Az átlag 3 és 5 tonna hektáronként. A víztartalom viszonylag magas, 17-18 százalékos, ezért szárítani kell. Az export minőségű kukoricát legalább 14 százalékos víztartalomra kell kiszárítani. A szövetkezetek nagy része segít a kisgazdaságoknak a kombájnozásban, ennek díja 3-4 ezer forint hektáronként. A kukoricatermelők nincsenek megelégedve az árral, jelenleg 9-10 ezer forintot adnak a szárítatlan kukorica tonnájért. Kereslet azonban alig van. Papp Zoltán
