Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-28 / 228. szám

1994. szeptember 28., szerda Megyei körkép 5 Harkakötöny nem adja alább Harkakötöny nem csinált raktárt, kocsmát, varrodát a műve­lődési házából, inkább átalakította, s többféleképpen haszno­sítja. A színházteremből tornaterem lett, amely nemcsak az is­kolásoknak, de a falubeli felnőtteknek is ingyen sportolási lehe­tőséget ad. De konditermet is szereltek fel a faluházban - szin­tén díjmentes a használata -, hogy a fiatalok kocsmázás helyett a testüket építsék.- Egy faluban három dolog van - mondja erről Tobak Csaba polgármester a vélemé­nyét az iskola, a kultúrház és a templom, amit nem szabad megszüntetni. Az a település, ahonnan el kell vinni tanulni a gyerekeket, ahonnan eljárnak szórakozni máshová a fiatalok, ahol nem gyakorolhatják az emberek a vallásukat, nem ma­rad meg, elsorvad. Négy és fél évtized Harkakötöny fiatal település, mindössze negyvenöt éves. A falunak alig van múltja, de amit sikerült megteremteni a negyvenöt év alatt, azt igye­keznek megőrizni áldozatok árán is.- Sokba kerül az iskolánk fenntartása, s hiába kérünk a tajói gyerekek után támogatást, nekünk nem ad Majsa. Kicsit arra utaznak - ami miatt ki­szolgáltatottak is vagyunk hogy szükségünk van a gyerek­létszámra, ha meg akarjuk tar­tani az iskolát, a nevelőket. A kicsi is lehet vonzó Tajóról s a tanyavilágból negyven gyermeket szed össze naponta a buszjárat. Ennek s az étkeztetésnek a költségei hat­vanezer forint pluszt jelentenek az amúgy is hátrányos helyzetű településnek.- Ha mi elutasítjuk a gyere­keket - mondja a polgármester Tajó népszavazást kezdemé­nyez, hogy elszakadjon Kis- kunmajsától. Hozzánk járnak óvodába, iskolába, orvoshoz és bevásárolni is. Nem köti őket semmi Majsához. Befogadó falu Nem csak a kicsiket, de az öregeket is befogadja a falu. Hiszen a szociális otthonban élők közül is többen a kör­nyékbeli településekről szár­maznak. Zsana például rend­szeres összeggel hozzá is járul az otthon fenntartásához, ennek fejében két ágyra mindig szá­míthat.-Nincs foglalkoztatási lehe­tőség a faluban, így aztán ne­künk az is számít, hogy az ott­hon öt embernek munkát ad - magyarázza a polgármester. Amint sétálunk a faluban, szó esik az egykori tanyaköz­pontról - a liga, az öreg iskola, s a bikaistálló -, amely köré előbb az úgynevezett On- csa-házak épültek, s a tanács­háza, majd kialakult a falu új központja: a faluház, az egész­ségház, a szociális otthon és az iskola.- A nyolcvanas évek vége felé kapott lendületet a fejlő­dés. Akkor tíz év alatt két utca is felépült - emlékezik beszél­getőtársam -, most évente leg­feljebb egy-két ház. Ingyen is kiadnák A falu büszkesége egyébként az egészségház, ahol a körzeti orvos rendelője mellett még egy rendelő van. Jelenleg a fo­gászatnak ad helyet alkalman­ként, de a kihasználtságát sze­retnék még hatékonyabbá tenni:- Ingyen is kiadnánk magán- rendelőnek - ígéri a polgármes­ter -, ha lenne vállalkozó szak­orvos, gyermekgyógyász pél­dául, nőgyógyász vagy sze­mész, aki kijárna ide hetente szakrendelést tartani. Beköltözés előtt A legfrissebb teendők sorá­ban a befejezés előtt álló szociá­lis otthoni bővítésről is beszé­lünk, ahová hamarosan beköl­tözhetnek a lakók. Ezután az öregek napközije következik majd a sorban, amely a szociá­lis otthon létesítésekor kiszorult a helyéről. A faluban élő idősek igényelnék a közösséget, hogy - főként télen - legyen hol el­tölteni az időt. A tervek szerint a hivatal szolgálati lakását hasznosítják majd számukra. • Öreg kereszt a falu kun­halmán, ahol Móra Ferenc is vallatta a múltat. A körút befejezéseként beté­rünk egy üdítőre a Harka presz- szóba, amelyet két fiatalember vett bérbe. A történet érdekes­sége, hogy éppen az a két fiata­lember, akik annak idején la­punkban is szerepeltek - egy harkakötönyi riport kapcsán -, mint reménytelen, falusi mun­kanélküli fiatalok. Hajós Terézia • Az első házak egyike. • A falu büszkesége az orvosi rendelő. A BÁCSKA AMERIKAI SZEMMEL A vendég a legfontosabb • A hajósi pincefalu egy amerikainak is elragadó látvány. A nemrégiben megalakult Vendégváró Bácska Egyesület meghívására érkezett Bajára Jack Maitko, az amerikai béke­hadtest marketingszakértője. Az amerikai úr néhány napot töltött a városban, ismerkedett Baja és a régió turisztikai lehetőségei­vel. Látogatásának az volt a célja, hogy adjon egy módszert arra, hogy miként lehetne fel­lendíteni az idegenforgalmat Bács-Kiskun megye déli terüle­tein is. A vendég jól érezte magát itttartózkodása során. Legin­kább a hajósi pincefalu nyerte el tetszését, mely - állítása szerint - európai különlegességnek számít. Világutazó lévén, sok tapasztalata van a vendéglátás területén, vezetője volt Las Ve­gasban egy vendéglátó-ipari egységnek is.- Ez nem a Grand-kanyon, Párizs, vagy London, itt kisebb léptékkel kell mérni - mondta a beszélgetés során. A Duna fes­tői szépsége, a gemenci erdő mind-mind óriási esélyt ad arra, hogy fellendüljön a turizmus az önök hazájában is. Maitko úr Baját igen vonzó kisvárosnak tartja, különösen a főtér nyerte el tetszését. Azt sajnálta, hogy a régi műemlék jellegű épületek többségéről hullik a vakolat, a megközelí­tése balesetveszélyes. Hiányolta a vendégcsalogató feliratokat, az útbaigazító „kalauzokat”, amelyek mankók lehetnének a külföldiek számára. Ameriká­ban a vendég a legfontosabb, melynek minden kívánsága szent, állítja. A bajai vendég­látós szakemberek figyelmébe ajánlva mindezt, hozzátette: nem ártana javítani a szolgálta­tások színvonalán, a kiszolgálás minőségén. Végezetül meg­ígérte, hamarosan visszatér a városba, mert szeretné megte­kinteni a gemenci erdőt, amely, mint hallotta, Európa legna­gyobb összefüggő ártéri erdeje. Addigra tanulmányt készít, amely vélhetően óriási segítsé­get jelent a város részére. Rab Rita Katona az útfélen Hét végéhez közeledve bené­pesülnek a városból kivezető utak a hazafelé induló stoppos katonáktól. Ebben amúgy nincs semmi különös. Elfogadjuk, hogy a hazatérésnek ez engedé­lyezett, gazdaságos, gyors válto­zata. Ráadásul más ez az intege­tés, ennek látványától kivétele­sen nem fortyan föl az autóban ülő, s nem kell pironkodnia, ha ráállt a „dologra”. Azonban mégis kelt valami kellemetlen érzést, olyan szána­lomfélét egy-két hadfi fellépésé­nek látványa. Az embernek aka­ratlanul megjelenik az emlékkép a tanultakról, hogy amióta íjat fogott a magyar, vele együtt mindig adott magára, a külle­mére, mindig tudott az adott tör­ténelmi kor követelményeinek megfelelően, ízlésesen felöl­tözni. Mentét, zekét mindig biz­tosítottak számára, s azt szárma­zásától és iskolai végzettségétől függetlenül tudta rendeltetésük­nek megfelelően viselni. Ha ko­pottas is volt a ruha, mindig kíno­san ügyelt arra, hogy öltözetének minden ránca a neki szánt helyen legyen. Meg is szólták, ha nem így tett, ha megfeledkezett magá­ról. Arra nevelte őt a család, a ka­tonaság, a társadalom, hogy az egyenruha kötelez, és amikor le­szerelés után elment rendőrnek, tűzoltónak, pénzügyőrnek, vas­utasnak, ezt mindig tiszteletben tartotta. Mára hagytuk, s hagy­juk, hogy ne így legyen. A lakta­nyát elhagyva felborul a rend. Más mérce, más megítélés lesz az uralkodó, a kívánatos, amely­ben „snassz” az egyenruhát vi­selő szabályos öltözete. S kit vesznek föl az autósok!? A jól­öltözött katonát, vagy a „lezse­ren” viselkedőt? Ennek kivizsgá­lására nincs sok idő, mert kilá­tásba helyezték a polgári ruha vi­selésének engedélyezését. Mi lesz majd akkor!? Szabó János alezredes Dusnoki siker A kalocsai paprikanapok ren­dezvénysorozata - immár ha­gyományosan hatodszor a Sze- lidi-tónál lévő KAGE-üdülőben zárult pénteken. A fő attrakció a tíz meghívott halfőző versengése volt. A zsűri elnöke a kétszeres világ- és olimpiai bajnok mester­szakács, a budapesti Korona Szálló séfje, Nemeskövi Dénes volt. A díjazottak: I. Palotai Já­nos, II. Palotai Péter, mindketten Dusnokról (érdekesség, és a zsűri szakértelmét jellemzi, hogy Péter és János a nagybaracskai Sobri Kupán a II. és III. helyen végeztek, egyébként részt vett a versenyen testvérük, Palotai László is), Tamás Péter (Kalo­csáimig különdíjban Tóth János (Kiskőrös) részesült. Ez utóbbi díjat a két évvel ezelőtti zsűriel­nök, Csány i László, a többszörös Oscar-díjas gasztronómus aján­lotta fel. Bemutatta (videón), ho­gyan lehet felbontani a halat úgy, hogy a késtartó kéz száraz ma­radjon. § KÜLÖNLEGES JOGI ESETEK § A házastársak közös felelőssége Megyénk egyik kisvárosában lakik az a fiatal házaspár, amely- az asszony elmondása szerint- nehéz helyzetbe került. Ennek előzményei ott keresendők, hogy a férj, tizenöt évi állandó munkaviszony után, szinte egyik napról a másikra utcán ta­lálta magát, vállalata megszűnt, felmondtak neki, munkanélküli lett. Az illető - nevezzük K. Gy.-nek - úgy érezte, van ele­gendő energia és rátermettség benne ahhoz, hogy üzleti tevé­kenységbe kezdjen. Azzal tisz­tában volt, hogy a szakmájában nem tud vállalkozást indítani (az illető ugyanis ív- és láng- hegesztő). A végkielégítésként kapott összeget tehát üzleti vállalko­zásba fektette. Pénze azonban néhány hónap alatt elúszott, ahelyett, hogy hasznot hozott volna. K. Gy. úgy gondolta, mindez azért van, mert még nem „indult be” az üzlet, nincs bejáratva, ami csak idő kérdése. Ismerőseitől nagyobb összegű kölcsönöket vett fel, s ezeket ismét az üzleti vállalkozásba fektette, de ezek a pénzek is el­úsztak. A kölcsönöket visszafi­zetni nem tudja, sőt lassan a csa­lád megélhetése is súlyos ve­szélybe kerül. Minderről a feleség semmit sem tudott. K. Gy. csupán any- nyit közölt vele, hogy üzleti vál­lalkozásba kezdett és a végki­elégítés összege az induló tőke. Az asszony, aki mindenben megbízott férjében, mert koráb­ban is ő intézte a család pénz­ügyeit, vásárlásait, egy idő után mégis rákérdezett: mi van a vál­lalkozással? A férj megnyug­tatta, hogy az üzlet hamarosan beindul és sínen lesz. Végül, amikor már nyilván­valóvá vált, hogy az üzlet nem­hogy nem indul be, de elvitte a pénzt, sőt a kölcsönöket is, K. Gy. mindent elmondott a fe-. leségének. Az asszony - aki a harmadik kisgyermekével gye­den van - pánikba esett, majd egy ügyvédtől kért felvilágosí­tást. Kérdése az volt, hogy ilyen esetben, amikor ő nem tudott a felvett kölcsönökről, felelős­séggel tartozik-e, s hogy adott esetben lefoglalhatják-e ingó­ságaikat, ráterhelhetik-e a la­kásra az adósságot? Az ügyvéd visszakérdezett: ha bejön az üzlet és nagy hasz­not hoz, hasonló kérdéssel for­dult volna-e hozzá? Vagyis, ak­kor is kérdéses lett volna előtte, hogy a bevétel közös? Ezt az asszony természetesnek fogta volna fel. Csakhogy éppen ilyen „természetes” az is, hogy a kár, a veszteség, az adósság szintén mindkettőjüket terheli, azért együttesen felelősek. S bizony, adott esetben ingóságaikat is le­foglalhatják. A lakást csak ak­kor, ha saját nevükön van, tehát nem az önkormányzat, vagy másvalaki tulajdona, ha nem bérlakásban laknak. Gál Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom