Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-28 / 228. szám
1994. szeptember 28., szerda Megyei körkép 5 Harkakötöny nem adja alább Harkakötöny nem csinált raktárt, kocsmát, varrodát a művelődési házából, inkább átalakította, s többféleképpen hasznosítja. A színházteremből tornaterem lett, amely nemcsak az iskolásoknak, de a falubeli felnőtteknek is ingyen sportolási lehetőséget ad. De konditermet is szereltek fel a faluházban - szintén díjmentes a használata -, hogy a fiatalok kocsmázás helyett a testüket építsék.- Egy faluban három dolog van - mondja erről Tobak Csaba polgármester a véleményét az iskola, a kultúrház és a templom, amit nem szabad megszüntetni. Az a település, ahonnan el kell vinni tanulni a gyerekeket, ahonnan eljárnak szórakozni máshová a fiatalok, ahol nem gyakorolhatják az emberek a vallásukat, nem marad meg, elsorvad. Négy és fél évtized Harkakötöny fiatal település, mindössze negyvenöt éves. A falunak alig van múltja, de amit sikerült megteremteni a negyvenöt év alatt, azt igyekeznek megőrizni áldozatok árán is.- Sokba kerül az iskolánk fenntartása, s hiába kérünk a tajói gyerekek után támogatást, nekünk nem ad Majsa. Kicsit arra utaznak - ami miatt kiszolgáltatottak is vagyunk hogy szükségünk van a gyereklétszámra, ha meg akarjuk tartani az iskolát, a nevelőket. A kicsi is lehet vonzó Tajóról s a tanyavilágból negyven gyermeket szed össze naponta a buszjárat. Ennek s az étkeztetésnek a költségei hatvanezer forint pluszt jelentenek az amúgy is hátrányos helyzetű településnek.- Ha mi elutasítjuk a gyerekeket - mondja a polgármester Tajó népszavazást kezdeményez, hogy elszakadjon Kis- kunmajsától. Hozzánk járnak óvodába, iskolába, orvoshoz és bevásárolni is. Nem köti őket semmi Majsához. Befogadó falu Nem csak a kicsiket, de az öregeket is befogadja a falu. Hiszen a szociális otthonban élők közül is többen a környékbeli településekről származnak. Zsana például rendszeres összeggel hozzá is járul az otthon fenntartásához, ennek fejében két ágyra mindig számíthat.-Nincs foglalkoztatási lehetőség a faluban, így aztán nekünk az is számít, hogy az otthon öt embernek munkát ad - magyarázza a polgármester. Amint sétálunk a faluban, szó esik az egykori tanyaközpontról - a liga, az öreg iskola, s a bikaistálló -, amely köré előbb az úgynevezett On- csa-házak épültek, s a tanácsháza, majd kialakult a falu új központja: a faluház, az egészségház, a szociális otthon és az iskola.- A nyolcvanas évek vége felé kapott lendületet a fejlődés. Akkor tíz év alatt két utca is felépült - emlékezik beszélgetőtársam -, most évente legfeljebb egy-két ház. Ingyen is kiadnák A falu büszkesége egyébként az egészségház, ahol a körzeti orvos rendelője mellett még egy rendelő van. Jelenleg a fogászatnak ad helyet alkalmanként, de a kihasználtságát szeretnék még hatékonyabbá tenni:- Ingyen is kiadnánk magán- rendelőnek - ígéri a polgármester -, ha lenne vállalkozó szakorvos, gyermekgyógyász például, nőgyógyász vagy szemész, aki kijárna ide hetente szakrendelést tartani. Beköltözés előtt A legfrissebb teendők sorában a befejezés előtt álló szociális otthoni bővítésről is beszélünk, ahová hamarosan beköltözhetnek a lakók. Ezután az öregek napközije következik majd a sorban, amely a szociális otthon létesítésekor kiszorult a helyéről. A faluban élő idősek igényelnék a közösséget, hogy - főként télen - legyen hol eltölteni az időt. A tervek szerint a hivatal szolgálati lakását hasznosítják majd számukra. • Öreg kereszt a falu kunhalmán, ahol Móra Ferenc is vallatta a múltat. A körút befejezéseként betérünk egy üdítőre a Harka presz- szóba, amelyet két fiatalember vett bérbe. A történet érdekessége, hogy éppen az a két fiatalember, akik annak idején lapunkban is szerepeltek - egy harkakötönyi riport kapcsán -, mint reménytelen, falusi munkanélküli fiatalok. Hajós Terézia • Az első házak egyike. • A falu büszkesége az orvosi rendelő. A BÁCSKA AMERIKAI SZEMMEL A vendég a legfontosabb • A hajósi pincefalu egy amerikainak is elragadó látvány. A nemrégiben megalakult Vendégváró Bácska Egyesület meghívására érkezett Bajára Jack Maitko, az amerikai békehadtest marketingszakértője. Az amerikai úr néhány napot töltött a városban, ismerkedett Baja és a régió turisztikai lehetőségeivel. Látogatásának az volt a célja, hogy adjon egy módszert arra, hogy miként lehetne fellendíteni az idegenforgalmat Bács-Kiskun megye déli területein is. A vendég jól érezte magát itttartózkodása során. Leginkább a hajósi pincefalu nyerte el tetszését, mely - állítása szerint - európai különlegességnek számít. Világutazó lévén, sok tapasztalata van a vendéglátás területén, vezetője volt Las Vegasban egy vendéglátó-ipari egységnek is.- Ez nem a Grand-kanyon, Párizs, vagy London, itt kisebb léptékkel kell mérni - mondta a beszélgetés során. A Duna festői szépsége, a gemenci erdő mind-mind óriási esélyt ad arra, hogy fellendüljön a turizmus az önök hazájában is. Maitko úr Baját igen vonzó kisvárosnak tartja, különösen a főtér nyerte el tetszését. Azt sajnálta, hogy a régi műemlék jellegű épületek többségéről hullik a vakolat, a megközelítése balesetveszélyes. Hiányolta a vendégcsalogató feliratokat, az útbaigazító „kalauzokat”, amelyek mankók lehetnének a külföldiek számára. Amerikában a vendég a legfontosabb, melynek minden kívánsága szent, állítja. A bajai vendéglátós szakemberek figyelmébe ajánlva mindezt, hozzátette: nem ártana javítani a szolgáltatások színvonalán, a kiszolgálás minőségén. Végezetül megígérte, hamarosan visszatér a városba, mert szeretné megtekinteni a gemenci erdőt, amely, mint hallotta, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje. Addigra tanulmányt készít, amely vélhetően óriási segítséget jelent a város részére. Rab Rita Katona az útfélen Hét végéhez közeledve benépesülnek a városból kivezető utak a hazafelé induló stoppos katonáktól. Ebben amúgy nincs semmi különös. Elfogadjuk, hogy a hazatérésnek ez engedélyezett, gazdaságos, gyors változata. Ráadásul más ez az integetés, ennek látványától kivételesen nem fortyan föl az autóban ülő, s nem kell pironkodnia, ha ráállt a „dologra”. Azonban mégis kelt valami kellemetlen érzést, olyan szánalomfélét egy-két hadfi fellépésének látványa. Az embernek akaratlanul megjelenik az emlékkép a tanultakról, hogy amióta íjat fogott a magyar, vele együtt mindig adott magára, a küllemére, mindig tudott az adott történelmi kor követelményeinek megfelelően, ízlésesen felöltözni. Mentét, zekét mindig biztosítottak számára, s azt származásától és iskolai végzettségétől függetlenül tudta rendeltetésüknek megfelelően viselni. Ha kopottas is volt a ruha, mindig kínosan ügyelt arra, hogy öltözetének minden ránca a neki szánt helyen legyen. Meg is szólták, ha nem így tett, ha megfeledkezett magáról. Arra nevelte őt a család, a katonaság, a társadalom, hogy az egyenruha kötelez, és amikor leszerelés után elment rendőrnek, tűzoltónak, pénzügyőrnek, vasutasnak, ezt mindig tiszteletben tartotta. Mára hagytuk, s hagyjuk, hogy ne így legyen. A laktanyát elhagyva felborul a rend. Más mérce, más megítélés lesz az uralkodó, a kívánatos, amelyben „snassz” az egyenruhát viselő szabályos öltözete. S kit vesznek föl az autósok!? A jólöltözött katonát, vagy a „lezseren” viselkedőt? Ennek kivizsgálására nincs sok idő, mert kilátásba helyezték a polgári ruha viselésének engedélyezését. Mi lesz majd akkor!? Szabó János alezredes Dusnoki siker A kalocsai paprikanapok rendezvénysorozata - immár hagyományosan hatodszor a Sze- lidi-tónál lévő KAGE-üdülőben zárult pénteken. A fő attrakció a tíz meghívott halfőző versengése volt. A zsűri elnöke a kétszeres világ- és olimpiai bajnok mesterszakács, a budapesti Korona Szálló séfje, Nemeskövi Dénes volt. A díjazottak: I. Palotai János, II. Palotai Péter, mindketten Dusnokról (érdekesség, és a zsűri szakértelmét jellemzi, hogy Péter és János a nagybaracskai Sobri Kupán a II. és III. helyen végeztek, egyébként részt vett a versenyen testvérük, Palotai László is), Tamás Péter (Kalocsáimig különdíjban Tóth János (Kiskőrös) részesült. Ez utóbbi díjat a két évvel ezelőtti zsűrielnök, Csány i László, a többszörös Oscar-díjas gasztronómus ajánlotta fel. Bemutatta (videón), hogyan lehet felbontani a halat úgy, hogy a késtartó kéz száraz maradjon. § KÜLÖNLEGES JOGI ESETEK § A házastársak közös felelőssége Megyénk egyik kisvárosában lakik az a fiatal házaspár, amely- az asszony elmondása szerint- nehéz helyzetbe került. Ennek előzményei ott keresendők, hogy a férj, tizenöt évi állandó munkaviszony után, szinte egyik napról a másikra utcán találta magát, vállalata megszűnt, felmondtak neki, munkanélküli lett. Az illető - nevezzük K. Gy.-nek - úgy érezte, van elegendő energia és rátermettség benne ahhoz, hogy üzleti tevékenységbe kezdjen. Azzal tisztában volt, hogy a szakmájában nem tud vállalkozást indítani (az illető ugyanis ív- és láng- hegesztő). A végkielégítésként kapott összeget tehát üzleti vállalkozásba fektette. Pénze azonban néhány hónap alatt elúszott, ahelyett, hogy hasznot hozott volna. K. Gy. úgy gondolta, mindez azért van, mert még nem „indult be” az üzlet, nincs bejáratva, ami csak idő kérdése. Ismerőseitől nagyobb összegű kölcsönöket vett fel, s ezeket ismét az üzleti vállalkozásba fektette, de ezek a pénzek is elúsztak. A kölcsönöket visszafizetni nem tudja, sőt lassan a család megélhetése is súlyos veszélybe kerül. Minderről a feleség semmit sem tudott. K. Gy. csupán any- nyit közölt vele, hogy üzleti vállalkozásba kezdett és a végkielégítés összege az induló tőke. Az asszony, aki mindenben megbízott férjében, mert korábban is ő intézte a család pénzügyeit, vásárlásait, egy idő után mégis rákérdezett: mi van a vállalkozással? A férj megnyugtatta, hogy az üzlet hamarosan beindul és sínen lesz. Végül, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy az üzlet nemhogy nem indul be, de elvitte a pénzt, sőt a kölcsönöket is, K. Gy. mindent elmondott a fe-. leségének. Az asszony - aki a harmadik kisgyermekével gyeden van - pánikba esett, majd egy ügyvédtől kért felvilágosítást. Kérdése az volt, hogy ilyen esetben, amikor ő nem tudott a felvett kölcsönökről, felelősséggel tartozik-e, s hogy adott esetben lefoglalhatják-e ingóságaikat, ráterhelhetik-e a lakásra az adósságot? Az ügyvéd visszakérdezett: ha bejön az üzlet és nagy hasznot hoz, hasonló kérdéssel fordult volna-e hozzá? Vagyis, akkor is kérdéses lett volna előtte, hogy a bevétel közös? Ezt az asszony természetesnek fogta volna fel. Csakhogy éppen ilyen „természetes” az is, hogy a kár, a veszteség, az adósság szintén mindkettőjüket terheli, azért együttesen felelősek. S bizony, adott esetben ingóságaikat is lefoglalhatják. A lakást csak akkor, ha saját nevükön van, tehát nem az önkormányzat, vagy másvalaki tulajdona, ha nem bérlakásban laknak. Gál Sándor
