Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-07 / 210. szám

1994. szeptember 6., kedd Megyei körkép 5 Mi lesz a majsai szülőotthon sorsa? Idilli kép fogadja a majsai szülőotthon udvarába betérőket. Árnyas fákkal beültetett, gon­dosan ápolt park, közepén egy kis szökőkúttal, amelynek kö­vein békésen napfürdőznek a teknősök. Senki sem gondolná, hogy néhány méterrel odébb tu­catnyi ember várja a bejelentést, amelyből kiderül, hogy mi lesz a sorsuk, dolgozhatnak itt jö­vőre is, vagy új munkahelyet kell keresniük. A toliforgatónak még kérdéseket sem kell felten­nie, máris özönlenek felé az ag­gódó mondatok:-Már húsz éve ijesztgetnek bennünket, hogy bezárják a szü­lőotthont - mondja özvegy Ko­vács Lajosné. — Én nem vagyok ápoló, csak egyszerű takarítónő, de tudom, sokszor öt perc is so­kat számít a szülésnél.- Kecel ki tudott állni a szü­lőotthonért, remélem, Majsa sem hagy cserben bennünket - kapcsolódik a beszélgetésbe Sárkány Imréné. A majsai szülőotthon tavaly ünnepelte fennállásának ötve­nedik évfordulóját. A jelenlegi helyére 1951-ben került és hu­szonegy éve tartozik a kiskun- halasi Semmelweis kórházhoz. Az intézmény irányítását har­minchat éve végzi dr. Török László főorvos, aki jövő január elsejével nyugállományba vo­nul. A múlt kedden öszehívott állománygyűlésen az ő munká­ját köszönte meg elsőként dr. Kövecs Gyula, a halasi kórház igazgató főorvosa. Ezek után adta a megbízólevelet dr. Papp Zoltán részére, aki az év végéig kapott felhatalmazást a szülő­otthon vezetésére.- Nem kerülhetem meg a kérdést - folytatta Kövecs Gyula -, hogy mi lesz december 31. után? Az az igazság, hogy még én sem tudom. Több variá­ció is felmerül. Lehet, hogy ma­rad szülőotthon, de az is elkép­zelhető, hogy más egészségügyi célokat szolgál majd az intéz­mény, és nem kizárt, hogy a majsai önkormányzatnak is vannak vele tervei. Mindene­setre most még az is kérdéses, hogy a most leköszönő képvi­selő-testület vállalja-e a szülő­otthonnal kapcsolatos döntést. Mint kiderült, nem volt alap­talan dr. Kövecs Gyula aggo­dalma, hiszen a tanácskozáson jelen lévő Faludi Tamás ön- kormányzati képviselő sem tu­dott sok biztatást mondani:- Bizonyára önök is megle­pődnek ezen, de a szülőotthon kérdése még egyszer sem került a képviselő-testület elé, ezért most csak a magánvéleménye­met tudom elmondani. Ázt azonban tudom, hogy nem célja az önkormányzatnak bezáratni ezt az intézményt, nem akarunk munkahelyeket megszüntetni. Véleményem szerint a jövőben is egészségügyi feladatokat fog ellátni, de az elképzelhető, hogy nem csak szülőotthon fog itt működni. Hogy miért nem került az önkormányzat elé ez a téma - holott a halasi kórház vezetői már tavasszal is kérték, hogy kezdjenek tárgyalásokat erről Kiss Károly majsai polgármes­ternél érdeklődtünk:- Tavasszal valóban volt egy megbeszélésünk, ahol tárgyal­tunk a szülőotthonról, de konk­rétumokról ott sem volt szó. Az önkormányzat elé azért nem ke­rült az ügy, mert a kórház leve­lét jó másfél hónappal ezelőtt kaptuk meg, de akkor már nem tudta megtárgyalni az egész­ségügyi és szociális bizottsá­gunk. Időközben nyári szünet volt a testületnél is, ahová csak a bizottságokban megtárgyalt témák kerülhetnek. így elkép­zelhető, hogy a szerdai ülésün­kön már napirenden lesz a szü­lőotthon. Valószínű azonban, hogy csak ajánlásokat tudunk tenni, mert ebben a kérdésben már a következő önkormány­zatnak kell döntenie. Mégis miért van ez a bizony­talanság a szülőotthon jövőjét illetően? A keddi értekezleten dr. Kövecs Gyula erre is kitért:- A félreértések elkerülése végett szeretném leszögezni, nem az önök munkájával van gondunk. Számunkra nagyon • Dr. Török László, az otthon főorvosa nyugdíj előtt áll. kedves részlegünk a majsai szü­lőotthon, s nem kívánunk az itt dolgozókról lemondani. De a legnagyobb gondunk az, hogy a jelenlegi - véleményünk szerint igazságtalan - finanszírozási rendszerben a szülőotthon nem képes megtermelni a saját mű­ködési költségeinek mindössze csak a 37-40 százalékát. Ezt nem tudja felvállalni a további­akban egyedül a halasi kórház. Egyelőre azonban lépni sem tu­dunk, mert az épület tulajdo­nosa a majsai önkormányzat, és az nem lehet tárgyalási alap, amit felvetésünkre mondtak, hogy vagy szülőotthon lesz itt, vagy pedig visszaveszik az épü­letet. Az elmúlt fél évszázad során több mint tizenegyezren látták meg a napvilágot a majsai szü­lőotthonban. Hogy ez a szám növekedni fog-e, az még a jövő titka. Úgy tűnik, jelenleg patt­helyzet alakult ki. Mindenki szeretné a szülőotthon fenntar­tását, de a költségeket senki sem bírja egyedül vállalni. Ha­lasnak így is veszteséges, de Majsa sem biztos, hogy elbírja a többmilliós kiadásokat. Nincse­nek könnyű helyzetben a dön­téshozók, hiszen még nem is­merik a jövő évi költségvetést sem. Remélhetőleg mielőbb megnyugtató megoldás szüle­tik, mert itt nem csupán munka­helyekről van szó, hanem em­berek egészségéről és életéről, ami nem pénz kérdése. T.K. • Habár az arcok egyelőre mosolygósak, ott bujkál azonban a kérdés: mi lesz velünk? A TÁRGYALÓTEREMBŐL Támadás a szőlőben japán karddal Mostanában gyakorta írnak arról az újságok, hogy lassan dolgoznak a bíróságok, az ügyek érdemi intézése elhúzó­dik. Arról már kevesebb szó esik, hogy a vádlottak az idézés ellenére sem jelennek meg a tárgyaláson, a postás nem ta­lálja a megadott címen, köröz­tetni kell stb. Ez utóbbi miatt történt az például, hogy egy 1991-ben elkövetett bűnügy tet­tesei fölött csak most tudott ítélkezni a megyei bíróság dr. Szenáky János vezette büntető­tanácsa. Az eset Kiskőrösön történt, pontosabban a város melletti Öregszőlő nevezetű rész egyik tanyája közelében. A 23-as ta­nyában Jakab Károlyék laktak, a 28-as szám alatt pedig Ra- konczaiék. A két család régen ismerte egymást, nézeteltérés soha nem volt közöttük. Egé­szen addig, amíg 1991 novem­berében Rakonczaiék tanyájáról el nem tűnt egy gázpalack. A tu­lajdonosék ismeretlen tettes el­len tettek feljelentést a rendőr­ségen. Megindult a nyomozás s en­nek során a rendőrök Jakabék- nál is tájékozódtak. Ez nem le­hetett valami tapintatos eljárás, mert Jakabék mindezek alapján arra gondoltak, hogy a szom­szédék ellenük tettek feljelen­tést. Felelősségre is vonták őket, de Rakonczaiék kijelentet­ték: nem őket, hanem ismeret­len tettest jelentettek fel. A ké­sőbbi események arra utalnak, hogy ezt nem hitték el Jakabék. Nos, 1991. november 22-én délután három óra körül Ra- konczai Andrásné és fia a tanyá­juk melletti szőlőben dolgozott. Akkor érkezett oda Jakab Ká­roly 21 éves fiatalember és ti­zennégy éves öccse, akik ismé­telten felelősségre vonták őket a feljelentés miatt. Hiába erősítet­ték Rakonczaiék, hogy nem őket jelentették fel, a két Jakab szidalmak özönét zúdította rá­juk, majd megtámadták őket. Az idősebb Jakabnál éppen volt egy 60 centiméter hosszú - egyébként életlen és tompa he­gyű - japán kard, s azzal ütle­gelni kezdte Rakonczai And­rást, aki felemelt kezével véde­kezett. Ezzel egy időben a Jakab gyerek felkapott egy kapcsot és az asszonyt bokán ütötte. Rakonczaiékat szorongatott helyzetükből az éppen arra ha­ladó Sziráczki István mentette ki azzal, hogy - látva, mi törté­nik - vasvillát vett a kezébe s Jakab Károly markából kiütötte a kardot, amit Rakonczai And­rás felkapott és beszaladt vele a tanyába, de bemenekült az asz- szony is. Sziráczki egyedül ma­radt a két Jakabbal, akik most már ellene fordultak. Elvették tőle a villát, majd a kapoccsal ütötték, arcába fejeltek. Szi­ráczki is jobbnak látta, ha be­menekül Rakonczaiék tanyá­jába. A két Jakab azonban nem adta fel: ásót fogtak, betörték az ajtó üvegét és a szerszámokkal „beszúrtak” a konyhába, meg­célozva a bentieket. Az ostro­mot csak a rendőrjárőr megér­kezésére hagyták abba. A támadók ellen eljárás in­dult, de közben - más ügy miatt - a fiatalkorú Jakabot javítóin­tézetbe vitték. Onnan azonban megszökött, s hiába készült el közben a fenti ügyben a vádirat, a bíróság nem tudta tárgyalni az ügyet, mert a másodrendű vád­lott ismeretlen helyen tartózko­dott. A körözés során a fiút megtalálták. Nem kell azonban azt hinni, hogy az 1991. novemberi táma­dásnak súlyos következményei lettek volna. A benne sértett­ként részt vevők - Rakonczaiék és Sziráczki István - csak könnyebb sebeket szereztek és bár az ügyészség életveszélyt okozó testi sértés kísérletével vádolta az elkövetőket, a bíró­ság csak a súlyos testi sértés kí­sérletét látta bizonyíthatónak. Emiatt ítélte el őket: Jakab Ká­roly nyolc hónap börtönt kapott és két évre eltiltották a közü­gyektől. A fiatalkorú Jakabot négy hónapi börtönnel sújtot­ták, de annak végrehajtását egy évre felfüggesztették. Kötelez­ték őket a 22 ezer forint bűn­ügyi költség megfizetésére. Az ásókat és a kapocskát a bíróság döntése értelmében vissza kell adni jogos tulajdo­nosának, de a japán kardot el­kobozták. Az ítélet ellen az ügyész sú­lyosbításért, a vádlottak és vé­dőik enyhítésért fellebbeztek. (Mellesleg megjegyezzük, hogy az eltűnt gázpalack nem került elő, a rendőrség a nyomozást az ügyben megszüntette.) Gál Sándor Földek külföldi tulajdonban? Izsó Mihály (FKgP) azért in­terpellált a földművelésügyi miniszterhez, mert tudomása szerint több mint negyvenhéte­zer hektárnyi föld került az ál­lami gazdaságoktól ismeretlen jogutódokhoz. Ez a föld becs­lése szerint 10 milliárd dollárt is megér és úgy gondolja, hogy törvénytelenül birtokolják je­lenlegi tulajdonosaik. Lakos László miniszteri válaszában pontosította a számokat, esze­rint az egykor 902 ezer hektár­nyi állami gazdasági területből a kárpótlás céljára, valamint a dolgozóknak elkülönített földek mértéke, hozzászámítva még a felszámolás alatt álló állami gazdaságok földjeit és az állami tulajdonossal is rendelkező részvénytársaságokhoz került földeket 515.383 hektárt tesz­nek ki. A vagyonkezelő szerve­zetekhez került 386.705 hektár, amelyet tíz-, illetve tizenöt éves haszonbérleti szerződések kere­tében adtak ki, illetve azok ke­zelői jogát adták át bizonyos ok­tatási intézményeknek. A mi­niszter aláhúzta: a vagyonke­zelő szervezetek a felelősek ezeknek a területeknek az ügye­iért, ezzel együtt a földtörvény szabályait az ügyletek nem sér­tik, mivel azok a törvény ha­tályba lépése előtt köttettek meg. A képviselő az elhangzott választ nem tartotta kielégítő­nek, mert szerinte köztudo­mású, hogy külföldiek tulajdo­nába kerültek nagy földterüle­tek az ország egyes részein. Az Országgyűlés ennek ellenére a miniszteri választ nagy szava­zattöbbséggel elfogadta. Ersekcsanádon az idősekért Eredetileg azt tervezte a Csa­nádi református gyülekezet, hogy az egyházi ingatlanok visszaadásából származó 9 mil­lió forintnyi pénzből iskolát építtet a faluban. Mivel a felmé­rések azt mutatták, hogy az ok­tatási intézmény nem lenne kel­lően kihasználva, ezért felvetet­ték a gyülekezet tagjai, hogy idős emberek számára szeretet­otthont kellene létesíteni. Végh Barna református lel­kész arról tájékoztatott, hogy tapasztalatcserére már el is mentek Decsre, ahol tájékozta­tást kaptak egy ilyen otthon működési feltételeiről, és finan­szírozásáról. A Csanádi tervek szerint a templom és a parókia melletti telken épülne fel az ott­hon, mintegy 300 négyzetméte­ren. Két-három ágyas szobákat alakítanának ki, és így házaspá­rokat is el tudnának helyezni. Előzetes felmérés szerint az ott­hont igénybe vevők a teljes ellá­tásért nyugdíjuk egy bizonyos százalékát fizetnék térítésként. Felvetették a helyi katolikus egyházközösségnek, hogy ők is csatlakozzanak az építkezéshez, de azok még nem foglaltak ál­lást. Az építkezésbe mindenfé­leképpen belefognak, de remé­lik, hogy a Népjóléti Miniszté­rium pályázatain is pénzt tud­nak szerezni a mielőbbi befeje­zéshez. "Segítséget várnak a he­lyi vállalkozóktól is, sőt a falu összefogására számítanak. Első lépcsőben, ha elkészül az ott­hon, a helybéliek jelentkezését fogadnák. Tesényi Rózsa Gazdanap Kalocsán A fűszerpaprika betakarítá­sának közvetlen kezdetén ez a termék volt a legfőbb témája a kedden Kalocsán megrendezett gazdanapnak. A Kalocsa Vidéki Gazdakör és a Zöldségtermesz­tési Részvénytársaság Fűszer- paprika Kutatóállomása által közösen rendezett szakmai ta­lálkozón összegezték az idei évi termesztési tapasztalatokat és felkészültek a jövő esztendőre. A gazdanapon jelen lévő gaz­dák a Fűszerpaprika Kutatóál­lomás kísérleti területein meg­győződhettek arról, hogy azo­nos termesztési körülmények között mire képes egy-egy fajta, fajtajelölt, melyikből érdemes vetőmagot rendelniük. Az intézmény igazgatója, Márkus Ferenc a bemutató kap­csán elmondta, hogy jelenleg 22 államilag minősített fajta és több ígéretes fajtajelölt képezi a választékot. Tekintettel arra, hogy a fűszerpaprika termőterü­letének hozzávetőleg 80 száza­léka öntözött, a kutatás iránya a tenyészidő rövidülését célozza. A koraiság egyébként nemcsak biztonságosabb beérést jelent, hanem ehhez a tapasztalatok szerint magasabb festéktarta­lom, jobb minőség is párosul. Az évente 5-6 tonna fémzárolt vetőmagot termelő és forgal­mazó kutatóállomás bármilyen mennyiségű vetőmagot bárhová megküld a megrendelőknek, a termést alapjaiban meghatározó minőséget pedig szavatolja. Nem ilyen kedvező a kép a paprikatermelés, -feldolgozás, forgalmazás szabályozásának területén. A korábbi megkötött­ségek feloldása a feketekeres­kedelem térhódításához, az is­mert paprikahamisítási botrá­nyokhoz vezetett. Országosan ezerhektámyira becsülhető az a területnagyság, amelyen szer­ződéses háttér nélkül termesz­tenek fűszerpaprikát. E tény, és az idei, átlagosnál jobb termés­hozam miatt a kalocsai talál­kozó résztvevői szerint értékesí­tési gondokra kell számítani. • Huszonkét, államilag minősített fajtából lehet választani. Ünnepre készül Majsa Kétnapos vigasságokkal ün­nepli a város újratelepítésének 251. évfordulóját Kiskunmajsa. A város napjának megtartásáról tavaly döntött a képviselő-testü­let, amelynek értelmében ezút­tal is gazdag program várja az idelátogatókat. Az ünneplés tu­lajdonképpen már csütörtök délelőtt megkezdődik, amikor Majsára érkezik a Fatimái Szű­zanya kegyszobra. Ä hivatalos ünnepségsorozat péntek délután veszi majd kez­detét, amikor majsai képzőmű­vészek alkotásaiból nyílik kiál­lítás a művelődési központban. Utána orgonahangversenyre ke­rül sor a templomban, majd a nap zárásaként a testvérváros, Gyergyószentmiklós látja ven­dégül a kiskunmajsaiakat. Szombaton a város főtere ad otthont a sokadalomnak, ahol kora reggeltől különféle színes programok várják a kicsiket és nagyokat. Délután öt órakor kezdődik az ünnepi közgyűlés, ahol a Pro Űrbe és díszpolgári címek ünnepélyes átadására ke­rül sor. A nap hátralévő részé­ben a Topolyáról, Gyergyó- szentmiklósról, Kiskőrösről, Üllésről és Hódmezővásárhely­ről érkező népitánc-együttesek szórakoztatják a nagyérdeműt, majd táncházra kerül sor a fel­lépő együttesek részvételével. Az egész napos rendezvény tű­zijátékkal zárul. Vasárnap sem marad ese­mény nélkül a város, hiszen ek­kor tartják a hagyományos Má- ria-napi búcsút, valamint a körmenettel egybekötött Kis- boldogasszony-napi szentmisét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom