Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-05 / 208. szám
1994. szeptember 5., hétfő Megyei körkép 5 Az angolkisasszonyok új igazgatónője kedési Felügyelet szakemberei nemrégiben helyszíni bejárást tartottak. Megvizsgálták, valóban olyan veszélyes-e a gyalogosokra nézve ezen az úton a közlekedés, mint ahogy írták. A Közúti Igazgatóság munkatársa, Szabó Sándor elmondta: megpróbálják megóvni a gyalogosokat és kerékpárosokat. Sebességcsökkentést vezetnek be, valamint gyalogosra felhívó, veszélyt jelző táblákat helyeznek el. A rendőrség is ígéretet tett, hogy ezen az útszakaszon sűrűbben jelenik meg a traffipax. (benke) 9 Az igazgatónő két tanítványával. A szentkirályi ifjúsági lakótelepen élők levélben kérték a Közúti Igazgatóságot, hogy a mellettük elhaladó úton, a falu és a Katica vendéglő közötti szakaszon veszélyt jelző táblákat helyezzenek el. Ezen a Kecskemétet és Tiszakécskét összekötő úton ugyanis az utóbbi években megnőtt a forgalom és ezzel együtt a balesetek száma. Már ebben az évben is nem egy halálos kimenetelű baleset történt itt. Mivel ez az út sűrűn lakott tanyavilágon vezet át, dűlőutak sokasága keresztezi, s az átlagosnál nagyobb itt a gyalogos- és a kerékpáros-forgalom. Az ifjúsági lakóteleptől nem messze, közvetlen az út mellett lakó Sáránszki Mihály elmondta: félve közlekednek a tanyai emberek, hiszen a személygépkocsik és a teherszállító autók is 100-120 kilométeres sebességgel száguldanak át ezen a szakaszon. O elég sok időt tölt a kertben, ahonnan jól belátható az út, s bizony, néha olyan helyzeteknek a szemtanúja, hogy meghűl ereiben a vér. Azért is balesetveszélyes ez a rész, mert a dűlőutakat semmilyen tábla nem jelzi, így az erre járó autók előtt bármikor váratlanul bekanyarodhat egy-egy jármű. Sajnos, Szentkirály belterületén sem rózsásabb a helyzet. Az említett forgalmas út a falu központján, lakóházak és üzletek mentén megy el, ahonnan bármikor gyalogos vagy kerékpáros jöhet az áthaladó jármű elé. A gépkocsivezetők azonban ritkán tartják be az 50 kilométeres sebességet, sőt, olyan is akad, aki 100 kilométeres gyorsasággal hajt át a falun. A szentkirályiak kérésére a Közúti Igazgatóság és a KözleJegyzők konferenciája A szekciók állásfoglalásainak elfogadásával szombaton véget ért a jegyzők konferenciája Siófokon. A tanácskozás fő célja egy, már korábban megkezdett párbeszéd folytatása a politika és a szakma képviselői között annak érdekében, hogy a közigazgatásban dolgozók eloszlassák a politikusok részéről még mindig érezhető bizalmatlanságot. A konferenciának különös jelentőséget ad, hogy éppen ezekben a napokban kezdte meg a parlament az önkormányzati törvény módosításának tárgyalását. A tanácskozás résztvevői abban a reményben fogadták el állásfoglalásaikat, hogy javaslataikat figyelembe veszik a törvényalkotók. • A dűlőutakat semmilyen tábla nem jelzi a száguldó gépkocsivezetőknek a szentkirályi úton. Kunfehértó bőséges bevételei Az önkormányzat gazdálkodásának első félévi alakulásáról adott számot a kunfehértói képviselők legutóbb tartott ülésén Hamóczi Sándor polgármester. Amint az írásbeli, majd szóban kiegészített tájékoztatójából kiderült, elsősorban a bevételek mutatnak kedvező képet, hiszen az előirányzat közel hetven százalékban teljesült. Ebben közrejátszott az is, hogy az állami hozzájárulás az évközi pótlólagos támogatások jóvoltából közel két és fél millió forinttal növekedett. Kedvező előjelű eltérések mutatkoznak a saját bevételek alakulásánál is: a helyi adók, az intézményi egyéb bevételek és a kamatbevételek egyaránt meghaladják a tervezett előirányzatot. A vállalkozási bevételek féléves teljesítése ugyanakkor igen alacsony, ám itt a szezonális jellegből adódóan a második félév a meghatározó. A felhalmozási és tőkejellegű bevételeknek több mint kétszerese folyt be az előzetes várakozásokhoz képest. A kiadások ötvennyolc százalékban teljesültek, azaz a tervezett több mint hatvanmillió forintból közel negyvenmilliót költött el az önkormányzat. A polgármester beszámolóját egyhangúlag fogadták el a képviselők. Á. M. Számítógépek a földhivatalokban A földhivatalok túlterheltek, az ingatlan-nyilvántartás, -bejegyzés lassú és korszerűtlen. Az Európai Unió négyéves PHARE programja keretében két éve megkezdődött a földhivatalok számítógépesítése. Az első ütemben tizenkilenc megye több mint 110 körzeti földhivatalában már számítógépre kerültek az ingatlan-nyilvántartás szöveges adatai, ám a bejegyzések mellé a megújult térképéket is be kellene „rajzolni” a komputerekbe. Ennek infrastrukturális hátterét biztosítaná a PHARE program második üteme. Mivel ezek a térképek az agrár, az ipari, az infrastrukturális, a belügyi, a környezetvédelmi és területfejlesztési, valamint a honvédelmi tárcák számára is nélkülözhetetlenek, kézenfekvőnek látszik, hogy az érintett tárcák összefogásával, anyagi támogatásával készüljenek el. Az önkormányzatok erejükhöz mérten szívesen áldoznának a térképi alapok létrehozására. Szükség volna tőkeerős külföldi partnerek bevonására is, de ez az út kormányzati felhatalmazás és garancia nélkül aligha járható. A földművelésügyi tárca által készített nemzeti kataszteri programjavaslatot október közepén tárgyalja a kormány. ÚJ ÚT SZEREMLE ÉS DUNAFALVA KÖZÖTT Megfeleződik a távolság A dunafalvi polgármester szerényen elhárítja magától, hogy - amint többektől is hallottam - az ő eredményes fáradozásának köszönhető, ha néhány nap múlva, szeptember második hetében megkezdődik az útépítés Szeremle és Duna- falva között. Ami egyben azt is jelenti, hogy a Baja-Dunafalva közötti eddigi távolság, a 36 kilométer éppen a felére csökken, közelebb kerül egymáshoz a falu és a város. Ami a tényeket illeti: bizony így igaz, hogy Elmer István polgármester tántoríthatatlan fáradozása hozta meg gyümölcsét. Két esztendő alatt öt alkalommal adott be pályázatot, amíg végezetül érvelését elfogadta a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. A kis község is komoly áldozatot vállalt az új út megépítése végett: 20 millió forintot tesz le az ügy érdekében, az állam pedig 36 millió forinttal járul hozzá. Az útépítés tulajdonképpen összekapcsolódik egy másik nagy tervvel. Dunafalva közigazgatásilag Baranya megyéhez tartozik, közvetlenül Mohácshoz. Aki csak egy kicsit is ismeri a térképet, az tudja, hogy ami Baranyát vagy Mohács városát illeti, hát közbeesik a Duna. így ezután, ha mentőre vagy tűzoltóra van szükség, nyilván a bajaiak érkeznek. Az új út egy régi terv valóra váltását is elősegítheti: csatlakozzon most már Dunafalva is Bács- Kiskun megyéhez. Ezzel megszűnik a furcsa helyzet, hogy például a falu az Alsó- Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséghez, de a pécsi tájvédelmi körzethez tartozik. A lakosság pedig nyilván könnyebben intézi ügyes-bajos dolgát Baján, mint Mohácson.- Szerencsés és ritka eset, hogy az érdekek így egybeesnek, mint a jelen esetben - mondja Szabó Lajos, az Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi csoportvezetője. Az igazgatóság tulajdonképpen ahhoz járult hozzá, hogy a Szeremle után következő árvízvédelmi töltés koronáján haladjon az új út, mégpedig 8 kilométer hosszban. Ez rengeteg földmunka megtakarítását teszi lehetővé. A védelmi töltés koronája 6 méter széles. Egy-egy méteres padka meghagyásával 4 méter lesz a szilárd útburkolat, mely 15 centiméter vastag betonon nyugszik, erre kerül 5 centiméteres aszfalt fedőréteg. A 4 méteres sávszélesség magával vonja a korlátozást, hogy legfeljebb 40 km/óra lehet a megengedett legnagyobb sebesség, és 3 és fél tonna az utat igénybe vevő leg- nyagobb jármű súlya. Tehát teherautókra és autóbuszokra vonatkozik áthajtási tilalom. Viszont a vízügy is egy korszerű, az árvízvédekezésre kiválóan alkalmas utat nyer, mégpedig minden külön anyagi ráfordítás nélkül. Megtudtuk, egy tisza- kécskei cég, a Vakond Kft. nyerte meg a versenytárgyalást. Ez a vállalat nagyon jó gépi berendezésekkel rendelkezik. A körülbelül 5 ezer köbméter beton bedolgozását, és az út átadását meglepően rövid határidőre, november 15-ére vállalta. Gyuricza Zsolt Szeptembertől új igazgatónő áll a kecskeméti angolkisasszonyok Ward Mária Leánygimnáziumának élén. Szántó Erzsébet Egerből érkezett a hírős városba. 71 évét meghazudtoló energiával látott hozzá a tennivalókhoz, részben ennek eredménye is, hogy augusztus utolsó napjaiban birtokba vehették új épületeiket a Szent Erzsébet-templom szomszédságában. Az igazgatónővel, Erzsébet nővérrel életéről, terveiről is beszélgettünk.- A Pázmány Péter Hittudományi Egyetemen 1948-ban végeztem történelem-latin szakon, ám tanítani már nem tudtam. Mivel korábban zongorázni tanultam, elvégeztem a kántorképzőt, egyházközségben helyezkedtem el. Tolcsván 21 évig szolgáltam, majd 22 éven át Szerencs mellett Taktasza- dán. Négy évvel ezelőtt kerültem Egerbe, az újra induló angolkisasszonyok gimnáziumába, éneket tanítani.- A zene végigkísérte eddigi életét, szép sikereket aratott férfikórusokkal.- Ez valóban így volt, először Taktaszadán alakult meg a férfikórus. Már az előzmények is érdekesek voltak. 1969-ben az akkori párttitkár megkeresett, hogy Erzsiké, tessék csinálni egy pávakört. Őszintén szólva, a siker nem rajtam múlt, én ugyanis a népdalokat sem ismertem igazán. Szerencsére olyan jó hangú férfiakkal indult meg a kórus, akiket csak segíteni kellett. Később én magam kezdtem el népdalokat gyűjteni, megkerestem azokat a helybéli idős embereket, akik számtalan, nagyon szép dallamot ismertek. Ezekkel léptünk fel, ám hiába értünk el szép sikereket, külföldre nem juthattunk, mert rólam mindenki tudta, hogy apáca vagyok.- A népdalgyűjteménye ma a Zenetudományi Intézetben van. Hogyan tanulta meg a kórus ezeket a dalokat?- Felvettem kazettára, és arról tanult a kórus. Ennél is érdekesebb azonban, hogy a takta- szadai kórus sikerei szemet szúrtak a szomszéd faluban. Ha a másiknak van kórusuk, nekik is kellett. így alakult meg a tak- taharkányi kórus, végül tehát 22, illetve 18 évig vezettem a két férfikórust. Olyan csodálatosan összeszokott kis társaság volt, hogy öröm volt őket hallgatni. Életem szép pillanata volt, hogy augusztusban Takta- harkányban díszpolgárrá választottak.- Kecskemétre milyen tervekkel érkezett?- A legfontosabb célunk keresztény édesanyák nevelése. Nagyon nehéz ez a feladat, hiszen tanítványaink szülei nem nőhettek fel olyan légkörben, ahol fontos a hit szerepe, legtöbbjüket csak megkeresztelték. Ám én bízom abban, hogy a megújult környezetben eredményesen folytathatjuk a megkezdett munkát. Nagy Ágnes HUSZONÖTEZER DOLLÁR SEGÍTSÉGGEL Baja lesz a második mintaváros? Amennyiben a bajai képviselő-testület a szeptember 8-i ülésén jóváhagyja a megállapodási tervezetet, akkor Szentendre mellett Baja lesz a másik mintaváros, amely amerikai segítséggel demokratikus módon dolgozhatja ki a település környezetvédelmi irányelveit. A környezetbarát közösségek kialakítását is megcélzó programot Magyarországon 1992-ben indította el közösen az amerikai Fenntartható Közösségek Intézete (Ver- mant, USA) és a Független Ökológiai Központ (Budapest). Az első ciklusban Sátoraljaújhely és Mosonmagyaróvár volt a két kiválasztott mintaváros. A ver- monti program a helyi közösségek aktivitására épül és a célja az, hogy másfél év alatt széles körű tájékozódás, adat- és információgyűjtés nyomán elkészüljön egy, a helyi környezetvédelmi prioritásokat rangsoroló munkaterv. A munka során alkalmazott összehasonlító kockázatbecslési módszer a környezetvédelmi adatok mellett a humánegészségügyi adatok gyűjtésére és értékelésére is kiterjed. A tervek szerint a programban Baján két 30-30 fős munkacsoport dolgozik majd. Az egyik, a szakértői bizottságnak az a feladata, hogy a szakmai és tudományos adatokat összegyűjtse és elemezze. A másik pedig egy környezetpolitikai bizottság, amelynek a közösség, tehát Baja lakosainak legteljesebb érdekszféráját kell képviselnie. Az amerikai fél a segítségen túlmenően anyagiakkal (25 ezer dollár) is hozzájárul a másfél éves program sikeres megvalósításához. A résztvevők továbbképzéseken sajátítják el a szükséges ismereteket. 9 Baja város szépségei megérdemlik az amerikai segítséget. TÁBLÁKAT HELYEZNEK EL A SZENTKIRÁLYI ÚTON Félve közlekednek a tanyavilágban
