Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-29 / 229. szám
1994. szeptember 29., csütörtök Megyei körkép 5 Lövöldözött a hajósi Rambó Miközben a Hajóson kedden hajnalban történt lövöldözés két áldozata, s maga a tettes is élet-halál között fekszik az intenzív osztályon, a nagyközség lakói megdöbbenve tárgyalják a település történetében példa nélküli bűnügy részleteit. A bűncselekmény elkövetésének estéjén 20 órakor már egy teremtett lélekkel sem talákozunk a faluban. Egyedül a főút melletti videotéka előtt üldögélő fiatalok, no meg a lövöldözés miatt elhíresült Gilde bár és a vele szomszédos Korona presszó felől hallani diszkózenét. A bárba lépve hamar megállapíthatjuk: isteni szerencse, hogy a csöpp helyiségben csak egyetlen személy sérült meg, hiszen a kis asztalokkal, műpálmákkal zsúfolt szórakozóhely alig nagyobb, mint egy szoba. A személyzet fiatal lányokból áll, akik egy időben szolgálják ki a kevésbé igényesen kialakított presszó és az abból nyíló bár vendégeit. Nem szólt semmit, csak lőtt- Itt állt az a cigány származású férfi, akit Kapitány László, az a jó ötvenes, állítólag egy osztrák hajón kormányosként dolgozó férfi meglőtt - mutat a közlékenyebb felszolgáló a félkörívben kialakított bárpult közepére. Egy korsó sör csapolása közben még hozzáteszi: - Szerencsére egy csöpp vér, annyi se hullt a kövezetre, mert a seb befelé vérzett. A rendőrök a töltényhüvelyt a szék alatt találták meg. A berendezés és a fal sehol nem sérült, a lövedék nem hagyhatta el a testet. Mindez záróra előtt fél órával, 2.30 órakor történt. Kollégáim az első rémületükből felocsúdva azonnal értesítették a mentőket és a rendőrséget. Az iszákossá- gáról híres Kapitányt senki nem merte megállítani. Márcsak azért sem, mert egyetlen szó nélkül lőtt, s amilyen gyorsan jött, olyan tempóban távozott. Kint vannak a srácok, ők többet tudnak az egészről, hiszen Kapitány egész este velük kötekedett. A katolikus templommal szembeni Korona presszó előtt legalább 10 fiatalember beszélget. Legtöbbjük kerékpárral érkezett. Amint feltűnik a bár bejárata felé tartó két, szexisen öltözött lány, máris sziszegni, fü- työrészni kezdenek. Hamar beavatnak bennünket a tetszés- nyilvánítás okába: tudják, ez az a két lány, aki a bárban félmeztelenül szolgál fel. Aztán belefognak a történetbe.- Kapitányt csak ritkán látjuk a faluban, akkor is mindig részegen. így volt ez hétfőn este is, amikor a presszóhoz úgy hét óra felé, motoron érkezett. Látszott rajta, hogy ivott, mert mint aki nem találja a helyét, ki-be ingázott. Az egyik srác minden rossz szándék nélkül, csak úgy vagányságból felmászott a telefonoszlop betongyámjára. Az egyik fiút a bátyja védte meg- Amikor ezt a hol Matróznak, hol Rocsósnak becézett férfi észrevette, erélyesen követelte: másszon le onnan, mert áramütés érheti. Erre kitört a röhögés, hiszen a telefonvezeték, no meg a kis magasság miatt ilyen veszély nem fenyegetett. Először ezen pörgött be. Sorra odajött hozzánk, s mindenkinek felhúzta az inge ujját. Mint mondta, azt ellenőrzi, hogy kábítószerrel „be vagyunk-e lőve”. Természetesen a vénánkon nem láthatott tűszúrá- sos nyomokat. Az egyik fiú nem hagyta, hogy az ingét durván rángassa, ellenállt. Kapitány valószínűleg arra gyanakodott, hogy az alig 16 éves srác kábítószeres, még lelövés- sel is megfenyegette. A vélt narkós fejét erőszakosan a hóna alá szorította, de a fiú bátyja közbeavatkozott. Rövid vita után mindenki ment a maga útjára. Pontosabban, mi maradtunk, Kapitány pedig, aki aznap este részegen többször is motorjára pattant és elhajtott, ez alkalommal is távozott. Mindenki egyetértett abban, hogy a „vén szivar” részeg lehet, s nem kellene vele foglalkozni, mert egyre agresszívebb lesz. Mégis, amikor egy negyedóra múlva visszaérkezett, mindez nem így lett. Volt, aki tovább szórakozott a részeg emberrel. Ugratták, kigúnyolták, amelynek látszólag felét sem értette meg. Több személlyel összeveszett. Az is lehet, hogy később a bárban meglőtt cigány férfival is konfliktusba keveredett. Aliig fegyverben- Amikor ismét elment, jóval éjfél után lehetett. Ám alig múlt el egy röpke óra, egyszer- csak arra lettünk figyelmesek, hogy egy terepruhába öltözött, tőrrel, pisztollyal felfegyverzett férfi közeleg. Hamar kiderült, hogy Kapitány tért vissza, aki magát Rambónak nevezte. Kis idő múlva indult el a bár felé, ahonnan aztán a lövés dörrent. Senki nem tudta, mi történt. Csak azt látták, hogy az alkalmi Rambó a presszóval szembeni utcában eltűnik. Ekkor folytatódott a dráma, amit később a havarok mondtak el. A Táncos utcában indult, ahol az új házba menekülő felesége, valamint az azzal élő 26 és 18 éves lánya, ez utóbbi élettársa nem nyitott ajtót. Ezt teketória nélkül rájuk törte. A családi perpatvart az szakította meg, hogy Kapitány az egy éve kisebbik lányával élő kalocsai fiatalembernek, a 21 éves K. Tibornak az ágyához lépett, minden előzmény nélkül hasba lőtte. Ezt követően szorította álla alá a 7,76 milliméteres, engedély nélkül tartott Zas- tava pisztolyt, amit felfelé sütött el. A falut a mentők verték fel. Nagyon gazdag ember A falu központjában lévő, Fácán utca 7. számú, még épülő ikerház stílusában egy középkori kastélyra hasonlít. Testvérek között is legalább 20 milliót ér. Igaz, a szomszédtól megtudjuk, az épületegyüttes egyik szárnya az érsekcsanádi rokoné. Az időközben összeverődő utcabéliek nem takargatják: ők bizony elítélik Kapitányt. Iszá- kossága oda vezetett, hogy a gyerekek az anyjukkal a legidősebb lánynak épülő házban találtak menedéket. Pedig a közeli Somogyi Béla utcában ott áll az emeletes, szintén nagy értékű, közös tulajdonú családi ház. Ennek ellenére a családfőtől elhidegült asszony és gyerekek, a leendő vővel együtt, egy éve élnek a Fácános utcában. Ä környék nyugalmát egyedül az zavarja meg, ha részeg állapotában Kapitány apai érzései feltámadnak. Gyilkossági kísérlet Oknyomozó kőrútunk végén Kapitány László barátjának ajtaján csöngettünk. A közel 60 éves férfi nem tagadja, hogy a borocskát maga sem veti meg. Kétségbeesve próbálja magyarázni, hogy a kemény dunai hajós nem egy rosszaság. Veszélytelen ember, aki az egész életét családjának szentelte. Ám mire révbejutott volna, az örökös távoliét, no meg az ital miatt a békés öregkor elkerülte. Búcsúzóul még után- nunk szól: - Tudják, még a legkegyetlenebb gyilkosok számára is megadatik, hogy hozzátartozóik meglátogatják őt a börtönben. Kár, hogy az én barátommal a gyilkossági kísérlet miatt - mégha életben is marad - ez aligha történik meg. Zsiga Ferenc MEGMŰVELTE A SZŐLŐT, DE MÁSOK SZÜRETELTEK Szabadrablás a kécskei határban? Igencsak meglepődött a ti- szakécskei Terjéki Sándor, amikor meglátta, hogy szőlőjét idegenek szüretelik.- Harminc-negyven ember, románok és magyarok vegyesen szedték a szőlőt - emlékszik vissza a múlt héten történtekre. - Ennek az az előzménye, hogy májusban Varga Mihályt, a té- esz ágazatvezetőjét kértem, adjanak művelésre egy gazdátlan szőlőterületet. Ő azt mondta, hogy nincs akadálya, meg is kaptunk hét hektárt az Árkus dűlőben. Akkor már olyan beteg volt a szőlő, hiszen tavaly sem művelték, hogy másnap rögtön megpermeteztük, majd tárcsáztuk. Összesen 300 hektó szert szórtunk a szőlőre és háromszor tárcsáztuk. Közösen csináltam a három fiammal, Dudás György szomszédommal és Tóth Lászlóval. A 84 sorból olyan 14-14 sor jutott volna fejenként. Először a bőgi búcsú napján mentem ki megnézni a termést, akkor 18 fokos volt a szőlő. Várjunk még egy kicsit, gondoltam. Egyszer csak jön Dudás Gyuri, mondja, hogy leszedték a szőlőt. Rohantunk ki azonnal, látjuk ám, hogy idegenek szüretelnek a mi megművelt területünkön. Ott volt Do- monics József, ő volt a vincellér. Megkérdeztem, hogy merik leszedni a szőlőnket, mire ő azt válaszolta, hogy Bállá Gyulához forduljak, ő rendezi az egészet. Éppen akkor jött traktorral Bállá képviselő úr, aki meg úgy igazított el, hogy ő semmit nem tud, biztos Juhász András és Verebély Károly adta oda a földet. Ekkorra már az is kiderült, hogy Pákozdi György megbízásából dolgoznak a napszámosok. Szóltunk a rendőröknek, akik rögtön jöttek és lefoglalták a leszedett szőlőt, mondván, hogy ami itt történik, az lopás. Másnap reggel bementünk a rendőrségre, ahol Pákozdi György édesanyja azt állította, nekik hivatalos papírjuk van a földhasználatról. No, ezek után folytathatták a szüretet, s még a lefoglalt termést is visszakapták. Én azonban nem hagytam ennyiben. Szombaton felkerestem Csemus Ferenc országgyűlési képviselőt a lakásán, hogy segítsen. Másnap ő eljött hozzánk és azt javasolta, hogy menjek el „Gyuri komámhoz” és vele rendezzem az ügyet. Pákozdi ugyanis hajlandó a munkabért kifizetni. Én erre azt válaszoltam: nekem nem komám a Gyuri, s neki illene eljönni hozzám. Erre azt felelte Csemus Ferenc, hogy jobb ha feladom az egészet, mert rámegy minde• A falugazda szemlét tart a területen. nem. Nekem úgy sincs annyi pénzem, hogy fedezni tudjam a költségeket. Erre azt mondtam: én csak az igazságot akarom. Én műveltem a földet, engem illet a termés. Ebből nem engedek.- Valóban odaadtam a területet Terjéki Sándornak - idézte fel a történteket Varga Mihály, a téesz alkalmazottja. - Megkérdeztem munkatársamat, Stinner Ferencet, hol van gazdátlan föld, s ő ezt a területet jelölte meg. Úgy állapodtunk meg, hogy szüret után szedjük be a bérleti díjat, hektáronként 3-6000 forintig. Pákozdi György édesanyjával. Gulyás Katalinnal már máskor is meggyűlt a bajom. A téesz szőlőjét szedték a románokkal, s amikor szóltam, azt válaszolta, hogy a téesznek nincs egy darab tőkéje sem.- A téesznek már semmi köze ehhez a területhez - állítja Pákozdi György is, a Vertikum Bt. ügyvezető igazgatója. - Kárpótlási földről van szó, amelyről a földrendező bizottság dönt. Nekem írásbeli szerződésem van, hogy tíz hektár szőlőt használhatunk ingyenesen. Be is jelentettük az igényünket, le is fedtük kárpótlási jeggyel. Juhász András, a földrendező bizottság elnökétől kaptuk meg az engedélyt, és Bállá Gyula írta alá. Arról mi igazán nem tehetünk, hogy Terjéki Sándor nem az illetékeshez fordult. A bizottságtól kellett volna kérnie a földet.- Valóban kárpótlási területről van szó - magyarázza Verebély Károly, a földrendező bizottság tagja. - Ezen a részen majdnem minden föld elkelt, az érintett terület azonban nem. Majd még ezután lesz rá licitálás. Pákozdiék nyár eleje óta többszörfelkerestek, hogy adjunk itt szőlőt. Én azt válaszoltam, hogy Törőcsik Pali területe mellett vannak gazdátlan hektárok, azt művelhetik. Legalább egyszer tárcsázzák meg a földet. Ok azonban nem művelték. Nem tudom, hogyan van papírjuk, hiszen ezt a részt én felügyelem, Bállá Gyulának semmi köze hozzá. Persze az is baj, a szövetkezet nem szólt a földrendező bizottságnak, hogy odaadta másnak ezt a szőlőt. Kötelessége lenne jelenteni.- A kárpótlásra kijelölt földterületeket 92 őszén átadtuk a földrendező bizottságnak - tájékoztat Erős József, a Solohov szövetkezet elnöke. - Valóban csak az ő engedélyükkel használható a föld. Amennyiben nem adják oda használatra senkinek a gazdátlan területeket, akkor a bizottság megállapodást köthet a téesz szakembereivel, hogy mi hasznosítsuk a földet. Tiszakécskén azonban sajnos ez nem működik. Szinte már szabadrablás folyik a földeken. Mindenki jó fiú akar lenni, úgy adogatják oda a hektárokat, hogy egy fillért nem kell fizetni értük. Egy viszont biztos, állítják az ügyet ismerők, azt az embert illeti meg a termés, aki megművelte a földet. így gondolja ezt Terjéki Sándor is, aki mint megtudtam, tegnap feljelentést tett a rendőrségen. A témára később még visszatérünk. Benke Márta Dunafalván sem könnyebb • Dunafalván is a megtermelt javak értékesítése az egyik gond. Szennyvíziszapból biohumusz A Bácska egyik legkitűnőbb gyümölcsöt adó kertje a kopárháti Öreg-Dunapartján található, Dunafalva határában. Régebben körtés is tartozott ehhez a gyümölcsöshöz, ám mára már csak az almás maradt meg. A privatizáció kapcsán ez is mezőgazda- sági vállalkozókhoz került. De az idei év sem kerül be aranybetűkkel a termelők naplójába. A nyári időszakban volt, aki az átlagnál többször is megpermetezte a fákat, főleg a hernyóinvázió idején. Ez mind-mind növelte a termelési költségeket, mert a permetezőszerek ára emelkedett. Egyes dunafalviak véleménye: jó, ha 30 ezer Ft haszon lesz egy hektáron. Vályi Zsolt Újra a régi az ételecet Nagyapáink korában sok kis ecetgyár működött hazánkban, a 60-as évektől viszont behozatalra szorult az ország. Az import szintetikus úton előállított ecetsav volt, amiről mára kiderült, hogy sejtmérgeket (formaldehid, metilalkohol) tartalmaz. Nem véletlen, hogy az Európa Unió országaiban megtiltották étkezési célú felhasználását. Nálunk erre még nem került sor, de az egészséges táplálkozásra való törekvés az ecetre is ráirányította a figyelmet. Az országosan ismert kecskeméti Univer Szövetkezet az elsők között figyelt fel erre az igényre. Ecetgyárában - a próbaüzemelés befejeztével - szeptember közepétől már napi 4000 liter biológiai erjesztésű ecetet állít elő, egy részét saját élelmiszeriparában használja fel, nagyobb része kereskedelmi forgalomba kerül. A bioecet - ahogyan a köznyelv szívesen nevezi - nem csupán mentes a szervezetre káros anyagoktól, hanem értékes anyagokat, B-vi- taminokat, 17 bioelemet, nem utolsósorban aminosavakat tartalmaz. Természetesen ez a minőségi különbség az árban is megjelenik. Magyarországnak csupán néhány nagy városában működik olyan szennyvíztisztító, ahol az iszapot is ártalmatlanítják. Ehhez óriási beruházásra van szükség, amit a kisebb települések soha nem tudnak finanszírozni. Az iszap tárolását azonban nekik is meg kell oldani. A hazánkban elterjedt módszer - miszerint összegyűjtik és egyszerűen betakarják a környezetszennyező anyagot -, nem jó megoldás. Legfőképpen azért, mert az iszap természetes lebomlása során az élő szervezet számára mérgező anyagok kerülnek túlsúlyba, elsavasítják a talajt, szennyezik a környezetet stb. De úgy tűnik, egyre fontosabb szempont az iszap tárolásának ellenőrizhetetlensége, amit a közelmúltban Baján kipattant botrány is bizonyít, s amivel lapunk is foglalkozott. Sok szennyvíziszap kerül a tavakba, folyókba úgy, hogy a lakosság nem tud róla, pedig közvetlenül veszélyezteti egészségünket. így ugyanis a szállítás, tárolás költségeit meg lehet takarítani. S éppen az ellenőrizhetetlenség miatt ezzel nagy pénzt lehet keresni. A szennyvíziszap ártalmatlanítására azonban van megoldás: erre hívta fel figyelmünket a kecskeméti Biomémöki Iroda vezetője, Zentai Ferenc. Hazánkban ma még leginkább csak a Dunántúlon ismerik a szennyvíziszap irányított komposztálásának módszerét. Azért nevezik irányítottnak - magyarázta Zentai Ferenc -, mert a komposztálódás beavatkozás nélkül is beindul az iszapban, de számunkra hátrányos eredménnyel: túlsúlyba kerül a nitrogén, a szén terhére. (A helyes arány: nitrogén 1, szén 30). E két elem megfelelő arányát kell kialakítani. Az irányított komposztálás módszere szerint fűrészporral, törekkel, kukorica- csutkával keverik az iszapot, aminek a tetejére 3-5 százalékos arányban a jó komposztálás folyamatát megindító, az ember számára veszélyes mikrobákat megsemmisítő oltóanyagot tesznek. A munkát a szabvány mezőgazdasági gépekkel - traktorral, trágyaszóróval, markolóval - lehet elvégezni. Két hónap alatt morzsalékos biohumusz alakul ki, ami tömve van a talajélet számára hasznos mikrobákkal, a növények számára fontos, közvetlenül felvehető tápanyagokkal. Azaz, a szennyvíziszapból ezzel a megoldással úgy lehet pénzt csinálni, hogy az másoknak is hasznára válik. Almási Márta >
