Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-22 / 223. szám

hétről hétre Sorsdöntő közgyűlés előtt áll a Bácsvíz Rt. Kecskeméten ma délelőtt 9 órától ülésezik a Bácsvíz Rt. közgyűlése. A 35 tulajdonos települést képviselőknek a cég jövőjéről kell dönteni. Ezentúl a közgyűlés dönt a vízdíjemelésről, az alapszabály módosításáról és 1995. január 1-jétől az 1,4 milliárdos alap­tőke-emelésről. A témák súlyá­nak megfelelően az elmúlt na­pokban tudósítóinktól sorra jöt­tek a Bácsvíz Rt. tulajdonosai, az önkormányzatok üléseiről a beszámolók. Kivétel volt a 3,5 milliárdos alaptőkéjű rt. legna­gyobb, 61,5 százalékos tulajdo­nosa, a kecskeméti önkormány­zat: a hírős városi szenátorok nem vitatták meg a kérdést. Me- rász József polgármester (aki a Bácsvíz felügyelőbizottságának elnöke is) érdeklődésünkre el­mondta: ennek az az oka, hogy egyszer már határoztak erről. A döntés az volt, hogy Kecs­kemét marad az rt.-ben, de ha valamelyik település ki akar lépni, a hírős város azt támo­gatja. Ezt követően az rt. köz­gyűlése idén májusban azzal a feltétellel hosszabbította meg a cég működését határozatlan időre, hogy bármikor bármelyik tulajdonos kiléphet a bevitt közművagyonával. A Cégbíró­ság viszont ezt nem fogadja el. ezért kellett mára rendkívüli közgyűlést összehívni, hiszen ha nincs új döntés, 1994. de­cember 31-én végelszámolással megszűnik a cég és veszélybe kerülhet 35 település vízellátása. Kecskemétet az ülésen Kör­möczi Béla képviseli. Érdeklő­désünkre elmondta: számára a képviselő-testületi határozat az rt. további sorsáról arra az egy májusi Bácsvíz-közgyűlésre szólt. A polgármester azonban megnyugtatta, hiszen ugyanar­ról kell dönteni, mint májusban. A Bácsvíz közgyűlése arról is határoz, hogy településenként változó lehet a víz- és csatorna­díj. Körmöczi úr érdeklődé­sünkre elmondta: ha ez a kecs­keméti fogyasztóknak jobb lesz, akkor megszavazza. A kecskeméti önkormányzat vagyonrendelete szerint képvi­selő-testületi hozzájárulás kell az rt. alaptőke-emeléséhez, tehát a városatyáknak legalább ezzel az egy kérdéssel mindenképpen foglalkozniuk kell. M. Gy. A SZUBRETT PRÓZAI SZEREPRŐL ÁLMODIK Az évad legjobb színésznője lett A kecskeméti Katona József Színház tavalyi évadja után a kollégák Csombor Teréznek ítélték oda a legjobb női alakí­tás díját. A közkedvelt szubrett 1989 óta tagja a kecskeméti színház társulatának. Először arról kér­deztem, hogy került a hírős vá­rosba?- Régi ismerősöm. Fekete Tibor több éve tagja volt már a kecskeméti társulatnak. Ő mondta, hogy Lendvai Ferenc direktor szubrettet keres, így ke­rültem a hírős városba.- Mely kecskeméti szerepe­ire emlékezik vissza a legszíve­sebben?- Kedvenc darabjaim a Kak­tusz virága, a Mona Marie mo­solya, a Mágnás Miska és A mo­soly országa.- Tavalyi főszerepe a My fair Lady volt. Hogyan érezte magát Eliza, a virágáruslány szerepé­ben? Milyennek látta a rende­zést, a díszletet, a jelmezeket? Nem éreztem most olyan jól magam a színpadon, mint más­kor. Nagyon örültem, amikor • Csombor Teréz „civilben”. megkaptam a szerepet, de lehet, hogy ez a lehetőség egy kicsit későn jött nekem. Főleg nem egy ilyen „átváltozásos széria” után, hiszen az előző két évad­ban is volt egy-egy ilyen alakítá­som. A rendezővel soha nincs gondom, Bor Józseffel nagyon összeszoktunk. A díszlettel, mint sokan mások, én sem vol­tam elégedett, túlméretezett lett erre a színpadra. A jelmezeim sem lettek igazán jók, én ezt éreztem. Máskor is sokszor ér­zem ezt, de amikor a jelmezter­vező mutatja a rajzokat, az még tetszik. Viszont ha rossz anya­got vesznek hozzá, akkor el van rontva az egész. Ezzel többet kellene foglalkoznom, de ami­kor a ruhák készülnek, már be vagyok „lepkézve”, csak a sze­repemmel tudok foglalkozni.- Eliza-alakítása azért ennél kedvezőbb fogadtatásra talált, hiszen ön lett az évad színész­nője. Az 1994/95-ös évadban milyen feladatai lesznek?- Ami biztos, az a Lili bá­rónő szubrettszerepe és talán az Imádok férjhez menni fősze­repe. Remélem, megmutatha­tom magam prózai szerepben is, erre régen várok, mert más olda­lamról is meg tudnék mutat­kozni. Kisprumik Adám RÖVIDEN • A kecskeméti önkormány­zat többéves vajúdás után meg­kezdte az új hetényegyházi hat- csoportos óvoda építtetését. Az alapkőletételi ünnepség holnap 17 órakor lesz a hetényi Pajtás utcában. • A kecskeméti Szőlő­fürt fogadóban szeptember 26-áig a rüsselsheimi Roter Hahn étterem mutatkozik be. A vendégeknek Hans Nachbar fő­szakács főz. • Az Erdei Ferenc Művelődési Központban az iz­raeli The Irises (Liliomok) együttes ad hangversenyt szep­tember 23-án, pénteken 18 órá­tól. • A kecskeméti Katona Jó­zsef Színház igazgatói állására a hírek szerint a Jászai-díjas Szol­noki Tibor is pályázni fog. A 37 esztendős színművész a Rock Színházban kezdte pályáját, 1985 óta pedig a Fővárosi Ope­rettszínházban játszik, többnyi­re táncoskomikus szerepkörben. • Szeptember 19-ére virradó éjszaka ismeretlen tettes ellopott egy Aranyhomok Szálloda előtt parkoló, 6 millió forintot érő BMW személyautót, ami egy német állampolgáré volt. • A kecskeméti nyugdíjas népfőis­kolán ma 15 óra 30 perctől Szé- kelyné Körösi Ilona történész, etnográfus tart előadást Kecs­kemét története, kulturális örök­sége címmel. Az előadás a Ka­tona József Múzeumban lesz, a Bethlen körút 1. szám alatt. Szlovákiai vendégszereplés _______________________ • A szlovákiai Besztercebányán rendezett nemzetközi bábfesz­Az oldalt szerkeszti- tiválon a kecskeméti Maskarás együttes és a Ciróka Bábszínház Mihályka Gyula 's vendégszerepelt. Képünkön a Maskarás tagjai láthatók, akik _1____1_1__:__________ a város főterén mutatták be műsorukat. K iket tüntettek ki a vadásznapon? A hetényegyházi Nyíri-erdő­ben az országos vadásznapra és a Szent Hubertus-misére vasár­nap összesereglett érdeklődők ugyan konkrétumokat nem hal­lottak a helyettes államtitkártól a vadászati jog körüli feszültsé­gek rendezéséről, de azért min­denki jól érezte magát. A ren­dezvényen többen elismerésben is részesültek. Nimród-érmet kapott Fricska Imre, dr. Gorácz Gyula, Nagy Mihály és dr. Egyed István. A Hubertus-ke­reszt bronz fokozatát Ács Ká- zimér, Karáth Imre, Pesír Ist­ván, Svraka István vehette át. Ezüst fokozatban Horváth Zol­tán, Ocsovszki István és Simon György, míg arany fokozatban dr. Király Endre részesült. • A borongós idő ellenére sokan mentek el a hetényegyházi Nyíri-erdőbe. • A tölgylombravatalon fekvő aranyérmes szarvasbikát • Vadászatra idomított sas a Gemencen lőtte ki egy német vadász 20 ezer márkáért. bemutatón. (Fotók: Walter) Jubiláló műszaki főiskola Az idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola. A Farkas-villának még sincs titka? Nagy felháborodást váltott ki Kecskeméten, hogy a Farkas­villából a Kuruc körúti emeletes épületbe telepítette át az állami gondozott gyerekeket a megyei önkormányzat. Sokan már tudni vélték azt is, hogy ki veszi meg a villát. A megyei közgyűlés hol­napi izsáki ülésén viszont arról dönt: fiatal értelmi fogyatékoso­kat foglalkoztató szociális ott­hon lesz az ingatlanban 1995. ja­nuár 1-jétől. Addig is az őrzésre havi 150 ezer forintot szánnak, a felújítás és átalakítás 8,5 millió­jába kerül a megyének. A 26 fős szociális foglalkoztató otthont a tervek szerint a Humán Kft. fogja működtetni. Az intézmény jogelődjét, a Felsőfokú Gépipari és Automa­tizálási Technikumot 1964-ben alapították. A közel egy éve tartó rendezvénysorozat zárása­ként szeptember 30-ától október 5-éig változatos programokkal várják az érdeklődőket. Ä nyitónapon tudományos ülésszak veszi kezdetét, ahol különböző szekciókban szak­mai problémák megvitatására kerül sor. Október 1-jén kerül sor a már végzett hallgatók ta­lálkozójára, akiket színes prog­rammal várnak a szervezők. A jubileumi sorozat keretében az idén, október 2-4-éig a GAMF-on rendezik meg a mű­szaki főiskolai sportnapokat. Dr. Danyi József, a rendez­vénysorozat főszervezője el­mondta, hogy az emlékezés fénypontja szeptember 30-án 12 órakor az a szoboravatás lesz, amellyel az 1975-ben elhunyt műszaki tudományok doktorá­nak, dr. Zorkóczy Bélának állí­tanak emléket. A mellszobor öt­lete egyébként a még ma is a fő­iskolán tanító egykori Zor- kóczy-tanítvány. Mihala Ferenc ötlete volt, a kivitelezés pedig Lakatos Pál Sándor szobrász- művész nevéhez fűződik. W. Király Ernő Hűtlen volt és nem vágott csirkét A hűtlenséget még csak megbocsátotta valahogy, de azért, mert nem vágott csirkét az asszony, ölni is képes lett volna a kecskeméti P. József. Nem rajta múlt, hogy most „csak” életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt állítják bí­róság elé. Kévésén múlt, hogy életben maradt a kedvese. Áz ötvenéves férfi, aki korábban hat alkalommal állt bíróság elé - ám ezek büntetőjogi követ­kezményei alól már mentesült - , tavaly októberben ismerkedett meg D. Katalinnal. Szerelme viszonzásra talált, ezért össze­költöztek. Katonatelep-Úrréten egy hobbikért házikójának pin­céjében laktak - igaz, jóindulat­tal sem mondható, hogy békes­ségben. Az új menyecske ugyanis nem elégedett meg Jó­zseffel, mi több, ez néhány alka­lommal ki is derült. Ilyenkor szétköltözött a pár, de előbb-utóbb újra egymásra ta­láltak. Április 8-án azután újra fel­lángolt a vita közöttük. Segí­tette mindezt a közösen elfo­gyasztott alkohol, majd P. Jó­zsef dühöngeni kezdett. Fájlalta a nő sorozatos hűtlenségeit, de még inkább, hogy nem hajlandó csirkét vágni estére. Indulatá­ban felkapott egy seprűnyelet, és az ülő helyzetben lévő asz­szony fejét, hátát, karját ütle­gelte. Három-négy csapás után eltört a seprűnyél, ezért új „fegyver” után nézett. Karvas­tagságú akácfa husánggal foly­tatta a verést. A nő feje ekkor már erősen vérzett. Ezt látva P. József le­tette a husángot és mentőt hí­vott. Élettársa súlyos sérülések­kel került kórházba, ahol több hétig ápolták. Az orvosszakértő szerint csak a véletlenen múlott, hogy nem következett be köz­vetlen életveszély. A rendőrség befejezte a nyomozást, az ü- gyészség pedig vádat emelt P. József ellen. N. N. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom