Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-22 / 223. szám

2 Hírek — vélemények 1994. szeptember 22., csütörtök A gázzal együtt a víz is drágul? Az energiaárak emelése köz­vetett módon növelheti a lakos­ság víz- és csatornadíjait is, ha változatlan marad a díjakat ki­egészítő állami támogatási keret - mondta Kovács Kálmán, a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára a vízügyi ágazat át­alakulásáról tartott szerdai saj­tótájékoztatón. A költségvetésből 1992 óta évi 1,5 milliárd forintos víz- és csatornadíj-kiegészítéshez jut­nak a szolgáltatók, és ezáltal csökkennek a fogyasztók terhei. Ez az összeg 1994-ben arra volt elegendő, hogy az állam a köb­méterenként 66 forintnál na­gyobb víz-, és a 110 forintot meghaladó kombinált víz- és csatornadíjakat egészítette ki. Az energiaár-emelkedés növeli a szolgáltatók költségeit, és ezt várhatóan érvényesítik majd dí­jaikban is. A 66 forintos támo­gatási küszöb szélsőséges eset­ben így 90 forintra, a 110 forin­tos határ pedig 140-150 forintra is emelkedhet, ha a keretösszeg nem nő. Az ivóvízdíjak támoga­tása ez évben 1,3 millió embert érint, akik ezáltal átlag 4-500 forinttal fizetnek kevesebbet. A támogatás kedvezményezettje mintegy 700 ezer ember, költ­ségeik átlagosan évi 1800 fo­rinttal kisebbek. Katona Kál­mán kifejtette: az árvízvédelem igényeit messze alulmúlja a lé­tesítmények fenntartására ka­pott összeg, holott Magyaror­szág e szempontból a kontinens legveszélyeztetettebb országai közé tartozik. A vízügyi igazga­tóságok létszáma az utóbbi években töredékére zsugoro­dott, szervezeti rendszerük ez évben átalakult. A vállalkozói tevékenység magáncégek ke­zébe került, s feladataik egy ré­szének ellátására az igazgatósá­gok egyszemélyes kft.-ket ala­kítottak. A vízgazdálkodási tör­vény javaslata meghatározza az állam, az önkormányzatok, a vízgazdálkodási társulatok és a magánszemélyek jogait és köte­lességeit a vízügyek kérdésé­ben. A tervezet többek közt ki­mondja, hogy a létfenntartáshoz szükséges ivóvíz szolgáltatása akkor sem szüneteltethető, ha a díjat nem fizetik meg. • A tiszta ivóvíz senkitől sem vehető el. Hamis Meinl-utalványok 46 milliós értékben Nagykanizsa környéki, va­lamint somogyi községekben összesen több mint 46 millió fo­rint értékű hamis Csemege-Me- inl élelmiszer-vásárlási utal­ványt foglalt le a rendőrség az elmúlt napokban - tájékoztatott a nagykanizsai rendőrség. A nyomdai úton készült, jó minőségű hamisítványok első példányaival még a múlt héten „találkoztak” a pénztárosok, il­letve a rendőrök: előbb a Csemege-Meinl nagykanizsai, majd budapesti, Blaha Lujza téri ABC-jében akartak ilyennel fizetni. Egymástól függetlenül kezdték meg a munkát a két ka­pitányság rendőrei, mígnem a nyomozás szálai az elmúlt hét szombatján találkoztak a dél-za­lai városban és annak környé­kén. Az étkezési utalványokról csak a pénztárak UV-lámpái alatt derül ki, valódiak-e, vagy nem. Még az is elképzelhető, hogy a technikailag tökéletes vásárlási szelvények esetleg külföldi nyomdában készültek. A magyarországi németek igénylik az együttműködést Tabajdi Csaba, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai állam­titkára szerdán a Magyarországi Németek Szövetségénél tár­gyalt Hambuch Gézával, a Szö­vetség ügyvezető elnökével. Mindkét fél aggodalommal ál­lapította meg, hogy nem készül­tek el a kisebbségi törvény vég­rehajtása szempontjából szük­séges törvények. Tabajdi Csaba tájékoztatott, hogy az önkormányzati, illetve az önkormányzati választási törvény módosítását előrelátha­tólag szeptember végéig elfo­gadja a Parlament. A felek saj­nálatosnak nevezték, hogy ké­sik a kisebbségi közalapítvá­nyokkal kapcsolatos pénzügyi szabályozás kidolgozása. Ham­buch Géza rámutatott, a ma­gyarországi németek igénylik, hogy a kormány partnerként ke­zelje őket. Nagy várakozással tekintenek az új kormány ki­sebbségpolitikája elé, fontosnak tartják a finanszírozás rendsze­rének mielőbbi felülvizsgálatát, az anyagi fedezet biztosítását. Törtek-zúztak a hetilapnál Milliós kárt okozott az Új Demokrata című lapnak három, valószínűleg felbérelt, 20 év kö­rüli férfi, akik szerda délután bementek a szerkesztőségbe, majd szó nélkül törni-zúzni kezdtek - közölte az MTI-vel Bencsik András főszerkesztő. Mint elmondta, a támadók töb­bek között egy számítógépet, egy lézeres másolót és egy szekrényt törtek össze, majd elmenekültek az irodából. Az eset mindössze néhány másod­perc alatt játszódott le. A kö­zelmúltban alapított hetilap fő- szerkesztője szerint egyértelmű a politikai szándék, mivel nem tartoznak senkinek, így üzleti vita szóba sem jöhet, és a vá­lasztási kampány óta rendszere­sen kap fenyegetéseket. Magyar érdekek A magyar érdekek ahhoz fű­ződnek, hogy a szomszédaink ugyanúgy integrálódjanak Eu­rópába, mint mi. Akkor lesz a kapcsolatrendszer európai, ak­kor lesz a kisebbségi politika európai - mondotta Kovács László külügyminiszter szerdán Győrött, a Széchenyi-főiskolán. Rámutatott: a jó viszony a szomszédokkal hozzájárul a tér­ség stabilitásához, gazdasági érdekeink is fűződnek a normá­lis politikai légkörhöz és a ma­gyar kisebbség érdekében is csak akkor tudunk tevékeny­kedni, ha oldódnak a feszültsé­gek. Bejelentette: a román féltől javaslat érkezett, amely négy új határátkelő megnyitását körvo­nalazza. Készség mutatkozik román részről a magyar főkon­zulátus megnyitására, ám a helyszín nem Kolozsvár lenne. Szőlészeti-borászati szakvásár Az Alpok-Adriától a Kárpá­tokig elnevezésű nemzetközi szakvásárok keretében Vintour címmel nyitják meg csütörtö­kön Pécsett a szőlészet-borá­szat, idegenforgalom és vendég­látás szakkiállítását. Pénteken rendezik a Magyar Borok Fórumát, amelyen a pin­cemesterségről, a kulturált bor- fogyasztásról, valamint a gaszt­ronómia és a borászat összefüg­géseiről hangzik el több elő­adás. Szombaton a borkereske­delem problémáit elemző fó­rumra várják az érdeklődőket, délután pedig az országos bor­verseny aranyérmes borait mi­nősítik. és árverezik. Vasárnap neves hazai szőlősgazdák és bo­rászati szakemberek tartanak szaktanácsadást. A szakvásár a kiállítók borainak nyilvános bemutatásával fejeződik be. ,jgj %s ^ EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Norvég hátraarc Zsirinovszkijnak • Az orosz politikus nemkívánatos személy. Újra szabadlábon Kedden amnesztiával szaba­don bocsátották az utolsó két volt kommunista vezetőt azok közül, akiket az 1989. decem­beri fordulat után bebörtönöz­tek. Ion Dinca és Fazekas Lajos volt miniszterelnök-helyettesek 15, illetve 14 éves börtönbünte­tésüket töltötték a zsilavai bör­tönben. Visszatért a Discovery A kaliforniai Edwards légi- támaszponton kedden, kö­zép-európai idő szerint kevéssel éjfél előtt landolt a Discovery űrrepülőgép, amely fedélzetén hat űrhajóssal 11 napot töltött a világűrben. A gép a rossz időjá­rási viszonyok miatt az erre a napra tervezettnél mintegy há­rom órával később ért földet. Phenjani vádak Kim Jung Szánt dél-koreai ál­lamfő likvidálására szólított fel szerdai számában a Nodon Szinmun észak-koreai pártlap. A Koreai Munkapárt központi lapja indulatos hangnemű cik­kében árulónak, bűnözőnek, fa­siszta huligánnak, hajbókoló árulónak és söpredéknek ne­vezte a dél-koreai elnököt. Norvégia elutasította a szélső­séges orosz politikus, Vlagyimir Zsirinovszkij beutazási kérel­mét. E lépést az orosz politikus külföldi látogatásain tett fenye­gető és sértő megjegyzései indo­kolták. Zsirinovszkijt a Norvég Nemzetvédelmi Egyesület hívta meg egy szemináriumra. A nor­vég visszautasítás azonban kizá­rólag Zsirinovszkijra vonatko­zik, a rendezvényre igyekvő to­vábbi négy orosz politikus meg­kapta a beutazási engedélyt. Lengyel-német tanácskozások Három volt kormányfő - Helmut Schmidt, Tadeusz Ma­zowiecki és Mieczyslaw Ra- kowski - is részt vett azon a poznani lengyel-német tudo­mányos konferencián, amelyen az európai nacionalizmusok problémájával foglalkoztak. Katonai együttműködés A német-észt katonai e- gyüttmüködésről írt alá megál­lapodást szerdán Bonnban a két ország védelmi minisztere. Tár­gyaltak arról is, hogy a német hadsereg milyen anyagi segít­séget tud nyújtani a balti ország katonáinak. Gyilkos ámokfutó A kínai hadsereg főhadnagya követte el kedden, Pckingben a nyolc halálos áldozatot követelő gyilkosságsorozatot. A tettest előzőleg megfenyítették elöljá­rói a laktanyában, ahol szolgála­tot teljesített, mert megverte egyik beosztottját. Ekkor fegy­verrel kényszerítette az alakulat egyik terepjáró gépkocsijának sofőrjét, hogy hajtson vele a vá­ros diplomatanegyedébe, ahol lövöldözni kezdett. Nézőpont Három helyett dolgozni Barta Zsolt írása Hány munkanélkülivel is kell számolni ebben az ország­ban? Egyáltalán mekkora teher is jut az aktív dolgozókra? Magyarországon egy felmérés szerint 2,8 millió nyugdíjas él. 1,7 millió diák jár nappali tagozaton iskolába. Több száz­ezren hat éven aluliak, 330 ezren szülési szabadságon neve­lik gyermekeiket. És vannak munkanélküliek is. Olyanok, akiket hivatalosan számon tartanak. Illetve olyanok, akikről már nem vezetnek aktákat a munkaügyi kirendeltségeken. Ám ők a munkaerőpiacon mégis leghátul állnak. Hogy ez utóbbiak valójában mennyien is vannak, nem tudni. Csak Bács-Kiskunban több mint 11 ezer regisztrált ál­lástalan sorsáról nincs tudomása, legfeljebb - a nyomonkö- vetéses vizsgálat felmérése után - sejtése a munkaügyi mi­nisztériumnak. Becslések szerint félmillió és egymillió kö­zött lehet az összes állástalan száma. Honnan ez az eltérés? Másként számol a statisztikai hivatal, másként kalkulálnak a munkaügyi szervezetek. A munkaügyi miniszter asszony megérzéseire, tapasztalataira hivatkozva ugyancsak más számot tart reálisnak. Idehaza 3 és fél millió aktív dolgozó van, akinek a munká­jából nemcsak meg kellene élnie, de el is kellene tartania családját. Illetve a munkájukból fenn kell tartani a szociális hálót. A nyugati bankárok erre a szociálpolitikai rendszerre mondják, hogy túl költséges. Szerintük a megtermelt bruttó hazai össztermékhez viszonyítva igencsak sokat költünk a rászorultak támogatására. Többet, mint a gazdag Franciaor­szág, vagy Európa húzómotorja, Németország. Bennünket csak az a Svédország, illetve Finnország előz meg, ahol ép­pen most a jóléti kiadások lefaragását tervezik a kormányok a gazdasági csőd elkerülése végett. Elképzelhető, hogy a kormány a megszorító intézkedések mellett a szociális háló leépítéséhez illetve átalakításához is hozzányúl. S ekkor nem mindegy, hogy négy-ötszázezerrel több vagy kevesebb munkanélkülivel kell számolni egy olyan országban, amelynek alkotmánya garantálja a tisztes­séges megélhetéshez való jogot. Ám ahol 100 aktív dolgo­zónak önmagán kívül 200 másik embert kell eltartania. Kérdőjelek FEB-kommentár Közgyűlés menetrend szerint? New Yorkban - menetrend szerint - megkezdődött az ENSZ 49. közgyűlése. Felszólal majd 178 ország képvise­lője, köztük rengeteg állam- és kormányfő, Magyarország nevében ezúttal a külügyminiszter. Megvitatnak több száz napirendi pontot, elfogadnak annál is több határozatot. Mondanak-e majd igazán újat, vagy az „ENSZ-parla- ment” tartalmilag is csak menetrend szerinti lesz? Elhang- zanak-e majd valóban jelentős és reális javaslatok olyan ha­tékony lépésekre, anmelyek célja, hogy béke legyen a Kö­zel-Keleten és Boszniában, hogy elismerjék az emberi jogo­kat mindenütt és jóllakhassanak az éhezők? Fontos, hogy az államok vezetői - mint minden évben, ezúttal is - felhasználják a közgyűlés lehetőségét, hogy ta­nácskozzanak. Vajon a közép-kelet-európaiak kapnak-e nyugati partnereiktől új, bátorító és főleg tettekre vonatkozó szavakat az európai integrációkhoz való csatlakozásra, az emberi jogok tiszteletben tartásának garantálására? És lesz-e szó például ezen a közgyűlésen érdemben arról, mikor ala­kítják át az ENSZ egyetlen igazán hatékony intézményét, a Biztonsági Tanácsot, amelytől máig távol tartják az egykori győztesekkel ma már legalábbis egyenrangú egykori legyő­zőiteket, Németországot és Japánt? S ha a fejlődő Kína ott lehet, miért nem lehetnek százmilliós népességű társai, India és Brazília, Nigéria és Indonézia? Mert felhígulna a Tanács? S ha nem bővítik: lehet-e eredményes a fél századdal ez­előtti világot megjelenítő testület? Volna miről vitatkozni az idén is az ENSZ-palotában. AZ ORSZÁGBAN MÉG MINDIG A LEGOLCSÓBBAN skandináv stílusú fenyő­bútorokat kínál a gyártó: a Bajai Borovi Bútoripari és Kereskedelmi Kft. Márkabolt: Baja, Árpád tér 3. Telefon: 79/323-344/59 mell. Üzem: Baja, Nagy István u. 35. Telefon: 79/326-011 (26757) ________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom