Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-13 / 215. szám

1994. szeptember 13., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 11 FŰSZERPAPRIKÁBÓL BŐSÉGES A TERMÉS Nyomott árak a piacon 1 A termelők az utolsó percekig latolgatnak: hová vigyük a paprikát? A MOSZ ÁLLÁSPONTJA A szövetkezeteket is meg kell erősíteni Tavaly Kalocsa környékén a fűszerpaprika-termelők kilo­grammonként jóval 30 forint feletti árakat értek el a felvásár­lóknál. Ezt azzal magyarázzák a helybeliek, hogy az aszály miatt a szegedi feldolgozó nagyválla­lat kereslete is ezen a vidéken jelent meg. Az idén jóval ala­csonyabbak az árak. S emiatt vád is érte a legnagyobb helyi felvásárlót, a kalocsai KAGE Rt.-t: kartellbe tömörültek a szegediekkel, azért alacsony az ár. Mennyi is a fűszerpaprika felvásárlási ára jelenleg Kalocsa vidékén? Ennek próbáltunk utánajárni. A környéken mesz- sziről piroslanak a paprikatáb­lák. Ahol csak tehették, öntöz­tek a termelők. Bőséges és szép a termés. Az „agrokémiánál”, vagyis a KAGE felvásárlótelepén 26 fo­rint az első osztályú minőség, 21a másodosztályú, s 16 forint a harmadosztályú áru. A vállal­kozói igazolvány nélküli kis­termelők erre 12 százalék fel­árat, úgynevezett áfakompenzá­ciót kapnak. A nagyobb eladók a 10 százalék áfát is felszámít­ják. Utóbbiakat a KAGE vissza­igényelheti. (A KAGE tehát mindenképpen 26 forintot fizet az első osztályú paprikáért. A kistermelőknek pedig a törvény azért enged többet, mert nekik a vásárlásaik - például gázolaj ­esetén nincs visszaigénylési le­hetőségük.) A fajszi Kék Duna Szövetke­zet felvásárlótelepén 27,50 az ár azoknak, akiknek szerződésük van, a többieknek 27 forint. Ez magában foglalja az áfakom­penzációt is. Ki ad tehát többet? A KAGE, vagy a fajsziak? Erről vita bontakozott ki a napokban, sokak szerint viszont nincs kü­lönbség a kettő között. Fajszon ugyanis nincs első-, vagy másodosztályú áru. Min­den paprika egyforma, ha nem zöld, vagy nem rothadt. (Kitétel viszont, hogy „csüngő” fajtát nem vesznek át, csak az úgyne­vezett 622-est, vagy az 57 231-est.) A KAGE Rt.-nél, vagy a neki szállító felvásárlóte­lepeken ellenben súlyozott átla­gár van. Az átvevő szubjektív rá- tekintéssel állapítja meg, hogy az áru hány százaléka első-, má­sod-, vagy harmadosztályú. En­nek alapján fizet. S az átlag kijö­het többre is, kevesebbre is, mint a Fajszon elérhető... A paprikapiac tehát bonyo­lult. Égyesek azt állítják, hogy 30 forintnál többet is el lehet érni, de üzleti titokként kezelik, hogy hol. A találomra felhívott Hungaricum Kft.-nél az a vá­lasz, hogy köszönik szépen, paprikát nem vesznek át. Faj­szon pedig tegnap volt az utolsó nap, hogy szerződés nélküli árut is átvettek. Nehéz eladni, s az ólomszennyezés a légkört is megmérgezte... Bálái F. István Augusztus végén lejárt szá­mos szövetkezet hitel-visszafi­zetésének határideje, de - és ez már előre látható volt - az adó­sok nem tudták kiegyenlíteni a számlát. Jelenleg legalább 700 szövetkezet áll a felszámolás küszöbén. Ha ezek kiesnek a termelésből, veszélybe kerülhet az élelmiszer-gazdaság, s lehe­tetlenné válik a városi lakosság ellátása. A szövetkezetek meg­mentése érdekében - a Mező- gazdasági Termelők és Szövet­kezők Országos Szövetsége szerint - az eddiginél szélesebb körben kellene kiterjeszteni rá­juk az adóskonszolidációt. Annál is inkább, mert e gaz­daságok megszűnésével senki sem járna jól: a tagok és a tulaj­donosok üzletrésze örökre el­veszne, a hitelezők is csak a kö­veteléseik egy részéhez jutná­nak hozzá. Ezért a MOSZ szerint elen­gedhetetlen. hogy a bankok leír­ják vagy legalább névértéken elengedjék a szövetkezetek fennálló tartozásait. A gazdál­kodók helyzetének megerősíté­séhez szükséges a termelés jö­vedelmezőségének stabilizálása is. Ennek egyik sarkköve a bel­földi élelmiszer-fogyasztás to­vábbi csökkenésének megállí­tása. A kiskereskedelmi forga­lom ugyanis az év első felében több mint 7 százalékkal esett vissza. Mivel a fogyasztás szin­ten tartása az áraktól függ, az áfakulcsok emelésének befa­gyasztását javasolja az érdek- védelmi szervezet. A szövetkezetekre - szintén az érdekképviseletek vélemé­nye szerint - foglalkoztatási szempontból is szükség van, hi­szen vidéken, a falvakban gyak­ran nem kínál más munkalehe­tőséget, mint a föld. Ezért fon­tos lenne, hogy a kormány adó- kedvezményekkel támogassa a mezőgazdaságba befektetni szándékozó vállalkozókat. Az érdekképviselet felhívja a figyelmet arra, hogy régen je­lentős haszna származott a szö­vetkezeteknek, s ezen keresztül a lakosságnak a tsz-ek mellék- tevékenységéből. Voltak olyan szövetkezetek, amelyek bevéte­lük legalább felét a különféle ágazatokból termelték ki. Eze­ket a lehetőségeket kell újra megkeresni, mert ez elemi ér­deke a szövetkezeti tagoknak és az egész országnak. FEB Kelet felé terjeszkedik Bábolna Kelet felé terjeszkedik a Bá- bolna-vállalatcsoport egyik tag­ja, az állatgyógyászati készít­ményeket gyártó Bábolna­Pharma Kft. Nagy gyártási ka­pacitására építve egy orosz többségű vegyes vállalatot ho­zott létre, ottani partnerekkel. Az exporthamisítás veszélye nem áll fenn Csak a szükséges szakható­sági engedéllyel ellátott, ismert eredetű, a szabvány által meg­határozott módon csomagolt és megjelölt termékeket vásárolják a hazai fűszerpaprika-fogyasz­tók. Erre közleményben hívja fel a figyelmet a Földművelésü­gyi Minisztérium, amelyet hét­főn juttattak el a sajtónak. A közlemény leszögezi: a fű­szerpaprika-őrlemény előállítá­sára és forgalmazására vonat­kozó hatályos jogszabályok be­tartásával, illetve betartatásával a termék minősége biztosítható, illetve biztosított. A közelmúltban a napilapok­ban és más hírközlő eszközök­ben több olyan információt is közzétettek, hogy a fűszerpap­rika-őrlemény ólommal szeny- nyezett. Ezekben az esetekben a ke­reskedelmi forgalomba hoza­talhoz szükséges szakhatósági engedély hiányzott, nem volt megfelelő, szabványos a cso­magolás, a jelölés, az őrlemény eredete pedig bizonytalan volt. Az FM tájékoztatása szerint: a hamisítás veszélye a fűszer­paprika-őrlemény exportja ese­tében nem áll fenn, mivel az ex­port engedélyköteles, és az en­gedély megadásának feltétele az illetékes hatóságok által kiállí­tott minőségi bizonyítvány. Az engedélyezett élelmiszer-előál­lító helyről származó, itthon és külföldön is minősített termék kivitele folyamatos. EGY KSH-FELMERES TANULSÁGAI A pangás csak az átmenet jele? Felmérés készült a Központi Statisztikai Hivatalban az el­múlt esztendők mezőgazdasági vállalkozóiról, boldogulásukról. A vizsgálódás során a szakem­berek szoros összefüggést mu­tattak ki a vállalkozói és pa­raszti gazdaságok mérete - évi bruttó termelési értéke - és a gazdálkodás típusa között. Ki­derült ugyanis, hogy minél na­gyobb egy gazdaság, annál in­kább hajlik a monokultúrás termelésre, a szakosodásra. Arra is fény derült a tanulmány készítése során, hogy minél te­kintélyesebb a gazdaság, annál kevesebbet fordítanak a vállal­kozás bővítésére, modernizálá­sára. A gazdálkodóknak ezt a magatartását a szakemberek az átmeneti viszonyokhoz való al­kalmazkodás tipikus és legin­kább hatékony megnyilvánulá­sának tartják. E rövid távon racionális gaz­dálkodás gyengéje azonban, hogy a vállalkozó számára el­sődleges szemponttá válik a be­fektetett tőke gyors megtérü­lése, ahelyett, hogy a hosszú tá­von - igaz, bizonytalan haszon­nal kecsegtető - modernizálást választaná. Meglepő eredményt hozott a vállalkozói és paraszt- gazdaságok jövedelmezőségé­nek alakulását elemző vizsgálat. Kiderült ugyanis, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen piaci viszonyai ellenére sokkal nye­reségesebb az állattartás, mint a növénytermesztés. Sőt, az egy-egy állatra szakosodó gaz­daságok 55-70 százalékának alapvetően nyereséget hozott ez az ágazat. A statisztikai hivatal elemzői végezetül arra a követ­keztetésre jutottak, hogy mi­közben a mezőgazdasági nagy­üzemek az utóbbi években ösz- szeomlottak, a vállalkozói gaz­daságok bizonyos csoportjai vi­szonylag kedvező jövedelme­zőség mellett tudtak termelni, s ha szerény mértékben is, de a magánszférában folytatódik a tőkebefektetés. Agrárgazdasági kutatók a KSH felmérésében foglaltakhoz hasonlóan ítélik meg a mező- gazdasági vállalkozók helyzetét és magatartását. Átmeneti je­lenségnek tekintik, hogy a na­gyobb gazdaságok minimális összeget fordítanak a termelés modernizálására, bővítésére, amelynek okát abban látják: egyszerűen nem telik fejlesz­tésre, beruházásra, jó esetben is csak az elhasználódott, legszük­ségesebb eszközök pótlására jut. Ahol ezt sem teszik meg, ott néhány év múlva valóban sú­lyos gondokkal kell szembe­nézniük majd a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az agrárkuta­tók érthetőnek tartják, hogy a vállalkozók a jelenlegi kényszer szülte gazdasági helyzetben a befektetett pénzük mielőbbi megtérülésére törekszenek, hi­szen ki kell fizetniük a hitele­ket, a magas kamatlábakat. Mindezek a jelenségek a gazdaság kilátástalanságából fakadnak. Az agrárkoncepció hiánya szüli a „jobb ma egy ve­réb, mint holnap egy túzok” szemléletet. A mai, átmeneti időszaknak tulajdonított maga­tartás azonban hosszú távon nem tartható. A szakemberek a megoldás kulcsát az agrárágazat jövedelmezőségének, a terme­lők biztonságának megteremté­sében látják. (újvári) Karcsúsítás a szolnoki Mezőgépnél Négy egységét hirdette meg értékesítésre az ország legna­gyobb mezőgazdasági gépgyár­tója, a Szolnoki Mezőgép Rt. A nyilvános egyfordulós pályázat során eladásra kínálják a cég horti, kisújszállási és cibakházi gyáregységét, valamint a már társasággá alakított török­szentmiklósi Emelőgépgyártó és Javító Kft.-t. A pályázat megszorítása: az egységek csak készpénzért vásárolhatók meg. A pályázók október 10-éig tehe­tik meg ajánlataikat. Mint Sziráki András, a rész­vénytársaság vezérigazgatója elmondta: a karcsúsítás a több­ségi tulajdonos ÁVÜ és a hite­lező pénzintézet, az OKHB kö­zös érdeke alapján valósul meg azért, hogy a szolnoki gyártó továbbra is életképes maradjon. Almaszüret Érsekhalmán • Flaisz Ferenc vállalkozó 205 hektár almást vásárolt a felszá­molt Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombináttól. A gondos munka meghozta gyümölcsét, mert a terület 90 százalékán re­kordtermést vár a tulajdonos. Az eddigi szüret alkalmával kö­zel 300 mázsát szedtek hektáronként. Az almásban egyébként 60-fajta gyümölcsöt termesztenek. Felvételünkön Kiss Györgyné, aki Hild-pusztáról jött a Szedd magad akcióra. (Fotó és szöveg: Szabó Ferenc) Jól szerepeltek az alföldi borok Kiosztották a XXIV. Orszá­gos Borverseny díjait múlt ked­den Budapesten, a Corvinum Palotában. Az esemény a III. Budapesti Nemzetközi Borfesz­tivál része volt. Mint Sümegi József, a Szőlő-Bor Szövetség és Ter­méktanács elnöke ez alkalom­ból elmondta, az idei szüreten mintegy 4 millió hektoliter borra lehet számítani, bár a ter­més jó, kilátásait rontotta az elmúlt két hét esős időjárása. A várható mennyiségből mintegy 800-900 ezer hektolitert lehet majd exportálni, míg hazai fo­gyasztásra valamivel több mint 3 millió hektoliter jut. (Az itt­honi fogyasztás növekvőben.) A borversenyen 343 bor vett részt. Közülük a zsűri 100-nak ítélt aranyérmet, 163 termelő ezüstérmet, 54 bronzérmet, 26 pedig oklevelet kapott. Sümegi József szerint jól szerepeltek a versenyen a villányi és az egri vörös borok, valamint az alföldi úgynevezett könnyű borok. A szakember külön is megemlí­tette, hogy az etyeki magánter­melők rendkívül sok jó minő­ségű bort neveztek a vetélke­dőre. A zsűri általában az eredeti jó minőségű borokat díjazta, ahol a termelők megfelelő technoló­giát alkalmaztak és figyelmet fordítottak az eredet- és minő­ségvédelemre. A szakértők nem díjazták a tipizáltság és az álta­lános séma alapján készült bo­rokat. A Die Presse a kelet-európai mezőgazdaságról A Die Presse osztrák napilap hétfői számában elemzést közöl a közép- és kelet-európai volt szocialista országok mezőgaz­daságának helyzetéről. A cikk szerint a keleti mező- gazdaság hanyatlása 1990-ben kezdődött és 1991-1992-ben felgyorsult, 1993-ban azonban már csak 1,6 százalékkal csök­kent tovább Európa keleti felén a termelés. A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WIIW) mezőgaz­daság-szakértője, Zdenek Lukas azt várja, hogy Közép-Európá- ban az idén kissé megnőhet a betakarított gabona mennyisége 1993-hoz képest, Oroszország­ban azonban további romlás következhet be. A lakosság vásárlóerejének csökkenése volt a mezőgazda­ság értékesítési problémáinak legfontosabb oka. A keleti pol­gárok leginkább olyan drágább élelmiszereken takarékoskod­tak, mint a hús, a tejtermékek és olcsóbbakkal helyettesítették őket. E folyamatot az agrártámoga­tások erőteljes visszafogása kí­sérte. Ez magyarázza azt a tényt is, hogy a keleti országok a csökkenő agrártermelés elle­nére sem fokozták a mezőgaz­dasági cikkek behozatalát, ha­nem éppen ellenkezőleg, csök­kentették azt. Mivel a termelési költségek gyorsabban növeked­tek, mint a - messzemenően li­beralizált - értékesítési árak, a mezőgazdasági üzemek bevéte­lei romlottak.' Az agrártámogatások szintje különösen a visegrádi orszá­gokban (Lengyelország, Cseh­ország, Szlovákia és Magyaror­szág) volt továbbra is alacsony, mivel a pénzeszközök szűkö­sek. Mindazonáltal Ukrajnában és Oroszországban annak elle­nére folytatódik a válság, hogy ott a támogatások viszonylag magas szinten maradtak. Lukas szerint különösen a fejlettebb visegrádi országok­ban folytatódhat az elvándorlás a mezőgazdaságból. Az OECD adatai szerint a mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak részaránya egyértelműen magas ebben a térségben: Csehország­ban, ahol a legalacsonyabb, 6,5 százalék, Magyarországon 8,1, Szlovákiában 10,3, Romániá­ban 32,2 százalék. (Ausztriában ez a szám 5,4 százalék.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom