Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-02 / 206. szám

1994. szeptember 2., péntek Megyei körkép 5 Távolmaradó képviselők SOLTVADKERT KULTÚRÁJA BODELSHAUSENBEN Fergeteges sikert arattak a táncosok • Szinte önfeledten, de biztos léptekkel táncolva óriási sikert arattak a gyerekek. Az elmúlt hét végi bodelsha- useni utcafesztiválon kulturális programmal is bemutatkoztak a soltvadkertiek. E megyebeli kisváros ez alkalommal másod­szor vett részt e hagyományos, kétévenként sorra kerülő, ezre­ket vonzó, éjjel-nappal tartó mulatságon. Hogy a kétnapos rendez­vényre hónapokon át nem hiába készült a gyermek tánccsoport - név szerint: Erdész Andrea, Fi­edler Anikó, Fogl Szilvia, Font Zsuzsanna, Hirsch Ildikó, Ke­mény Ágnes, Ócskái Márta, Oláh Tímea, Pozsgai Boglárka, Tóth Edit, Antal Róbert, Holc- zimmer Andor, Kocsis Balázs, Révész Tamás, Szlanka Attila és Szűcs Norbert -, azt a műso­rukat végigkísérő tapsvihar is jelezte. Mátyus Lajosné, aki a reper­toárt, illetve a magyar csárdást és a kalocsai táncokat betaní­totta, méltán lehetett büszke a diákokra. Ennek a hazautazás során nemcsak a tanárnő, ha­nem Berkecz László is hangot adott azzal a kéréssel, hogy ma­radjon együtt a csoport, s al­kalmankénti fellépéseikkel képviseljék a várost. A gyere­kek ugyanis ebben a tanévben elballagnak az általános iskolá­ból. Nagy érdeklődés kísérte azt a vadkerti kiállítást is, ami Krebsné Tuska Zsuzsa kerá­miáit mutatta be. A fiatalok a ki­tűzőket, a karkötőket szemlél­ték hosszabban, a kisebbeknek látszólag a modem formájú per­selyállatkák tetszettek. A felnőt­tek sokasága pedig hosszasan időzött a használati és dísztár­gyak előtt. Kép és szöveg: Pulai Sára Kaskantyún már nem újdon­ság, hogy egy-egy testületi ülés határozatképtelen. Ugyanis az utóbbi időben egyre többször előfordult, hogy kellő számban nem jelentek meg a képviselők, így volt ez ezen a héten is, pe­dig sokak számára fontos hatá­rozatokat kellett volna hozni. Ehelyett egyfajta családias be­szélgetés alakult ki a Démász, a vízmű képviselői, illetve a há­rom testületi tag és a polgármes­ter között. E két cég tájékozta­A napokban Szabolcsveres- marton rendezték meg a Gróf Széchenyi Ödön országos diák­tűzoltó versenyt, ahol több száz gyerek - 14 év alatti, illetve fe­letti kategóriában - tíz-tíz fős csoportokban álltak a starthoz. A megmérettetésben komoly és persze játékos ügyességi felada­tok is voltak. Nem maradtak el az elméleti kérdések sem. E Szabolcs megyei rendez­vényt megelőzően Tabdi ifjú tűzoltói lelkesen készültek. Hogy Tóth Imre százados és Vancsura András hadnagy, a tója után szociális ügyek lettek volna napirenden, mint például lakásépítési támogatások, beis­kolázási segélyek. Ez utóbbiak Kaskantyún már teljes egészében testületi hatás­körbe tartoznak, mert az illeté­kes bizottság korábban felosz­lott. Mint Dózsa Péter polgármes­ter elmondta, előreláthatólag szeptember 13-án lesz a soron következő, azaz az ismételt ülés. két csoport parancsnoka nem hiába foglalkozott annyit a gye­rekekkel, azt jelzi, hogy az or­szágos verseny első helyezettjei lettek. A 14 év alattiak: Turcsán István, Kiss István, Melkvi Já­nos, Bajusznács Gábor, Judák Gyula, Torgyik Krisztián, Fi­scher László, Kolarik László, Kiss Csaba, Szentgyörgyi Já­nos. Az „öregebbek”: Tóth Imre, Krizsán János, Krizsán Gábor, Melkvi Zsolt, Gál Péter, Faragó László, Garbacz Ferenc, Nagy János, Györfi László, Ka­rácsonyi Attila. Diáktűzoltó kupaverseny tabdiak győzelmével MEDDIG BÍRJÁK A GAZDÁK? Nagybaracskai példa az összefogásra Míg nyugaton jelentős mér­tékben dotálják az agrárszférát, addig nálunk az tapasztalható, hogy az állam szinte teljesen kivonja magát a mezőgazdaság, az állattenyésztés támogatásá­ból. Világpiaci versenyképte­lenségünk egyik oka pedig ép­pen itt keresendő. Takarónk - a magyarázatok szerint - eddig ér, bár szeretnénk nyújtózkodni. A termelőszövetkezetek zöme atomjaira esett szét: a belőlük alakult cégek keresik a kiutat az életben maradáshoz. Kellő in­formációink hiányában nem tudnak előre tervezni, az agrárér­telmiség egy része más területen próbál szerencsét. A pénztelen­ség, a bankok bizalmatlansága tovább keserítette azok sorsát, akik ragaszkodnak a földhöz. Nem is olyan régen pénzt kaptak a gazdák marháik levágásáért, ma pedig azért, ha új tehén kerül a karámba. Amikor sok volt a disznóhús, akkor sem csökkent az ára, és a túltermelés eredmé­nye: kevés koca. Vetési támoga­tások, garantált felvásárlási ár próbál lelket lehelni manapság az erenyi földtulajdonos munka­kezdésére, de úgy tűnik, a régi képlet most is valós: a kishalak megfulladnak, a nagyobbak ké­pesek az ár ellen is úszni. E zűrzavarnak az egyik leg­utóbbi - sokak számára pozitív - zsengéje a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap pályázata. Az országosan meghirdetett lehető­séggel élt, aki tehette, aki egyál­talán tudomást szerzett róla. Mindenesetre jóval több volt a jelentkező, mint az a pénz, ami rendelkezésre állt. így történhe­tett meg az, hogy elfogadtak pá­lyázatokat, de az időközbeni ügyeskedők visszaélései, majd a forrás kiapadása megkérdője­lezte a rendszer igazságos mű­ködőképességét. Nagybaracskán tizenöten nyújtottak be pályázatot a fen­tebb említett alaphoz, és közü­lük csupán kilencen örülnek, mert ők tartoznak a nyerők közé. Hiába feleltek meg a töb­biek is a kívánalmaknak: lehúz­ták a rolót. Valamennyien 10-30 hektár földdel rendelkez­nek, aminek megműveléséhez kaptak összességében 15 mil­liót. A beruházásra szánt össze­gek 1,2-1,8 millió forint között mozognak, amiből 500 ezret vissza sem kell fizetni, a fele kamatmentes hitel, a fennma­radó rész pedig a saját erő. Ez a kaptafa mindenhol az ország­ban hasonló volt: említett pél­dánk azonban a hátterétől kü­lönleges és egyedülálló. Bármi­lyen hihetetlen, szövetkeznek, írás és szerződés nélkül. Még a pályázatok benyújtása előtt ősz- | szedugták a fejüket és megbe- I szélték, hogy milyen gépekre, eszközökre van, és lesz szüksé­gük földjeik megműveléséhez. Ezeket szétosztották maguk kö­zött, nevesítés a pályázatokban, és most ott tartanak, hogy ara­tógép kivételével mindenük van. Egyikük rászorul a má­sikra, kialakult egy laza függő­ségi viszony. Nem estek abba a hibába - ami fölösleges pénzki­adás —, hogy például mindegyi­küknek traktorja legyen. Sőt, még jut szabad kapacitásukból szolgáltatni másfelé is. Van kö­zöttük felsőfokú végzettségű üzemgazdász és növényvédő szakmérnök is, így a szakmai irányítás is biztosítottnak lát­szik. Gondot okoz a termények szárítása, mert csak a téesznél van erre mód, és ők monopol­helyzetüket kihasználva akkor szárítanak és annyiért, ameny- nyiért akarnak. Ezért egy mo­bil szárítóberendezésről álmo­doztunk, és a kombájnlízinge­lést sem vették le a napirend­ről. Somogyi Gábor Új kutat fúrnak Szentkirályon A szentkirályi ifjúsági lakóte­lepen élők sokat szenvedtek már a vízhiány miatt. Öreg kútjuk, melyből búvárszivattyú segítsé­gével hozzák fel a vizet, sajnos egyre többször mondja fel a szolgálatot. Télen hetekig ma­radt a telep víz nélkül amiatt, hogy leégett a szivattyú. A falu vezetői biztosabb, végleges - bár jóval drágább - megoldást aján­lottak a külterületen élőknek, akikakkorerről hallani sem akar­tak, hiszen mindannyiuk pilla­natnyi érdeke az volt, hogy minél előbb folyjon a csapból a víz. A nyári szárazság viszont bi­zonyította: az öreg kút nemhogy a locsoláshoz, de még az alap­vető fogyasztáshoz sem tud ele­gendő vizet adni. Szabó Gellért polgármestertől megtudtam: a helyi önkormány­zat pályázatot nyújtott be új kút fúrására, s e célra ötmillió forint támogatást nyert. A napokban már el is kezdték a kút fúrását az ifjúsági lakótele­pen. A ceglédi Vízkutató és Fúró Vállalat egyik dolgozója, Zakó Csaba fúrómester érdeklődé­semre elmondta: körülbelül 100 méter mélységre fúrnak, és há­rom héten belül vizet fakaszta­nak a földből. (benke) • A kútfúrók ígérik: nemsokára vizet fakasztanak a földből. Drog és ifjúság Kecskeméten Az október 8-ai drogellenes program előkészületei javában tartanak Kecskeméten. Az Ár­pádvárosi Sportcsarnokba két­ezer fiatalt várnak a szervezők. A belépés természetesen ingye­nes lesz, sőt, a belépőjegy több meglepetést is tartogat a fiatalok számára. A széles társadalmi összefogás eredményeképpen létrejött program védnökei közt van a Kecskeméti Büntetés-vég­rehajtó Intézet is. Csapó József parancsnokot arról kérdeztük, számukra miért fontos a csatla­kozás.- A kábítószer-kereskede­lem és -élvezet rövid időn belül ugyanúgy tör be robbanássze­rűen Magyarországra, mint a szervezett bűnözés, ezért fontos a büntetés-végrehajtásnak az ilyen kezdeményezésekhez való csatlakozás. Kétfelé kell válasz­tani azonban a problémát, az egyik a kábítószer-kereskede­lemre illetve magára a fogyasz­tásra. A kereskedelmet a Btk.-ban is jobban kellene szankcionálni, keményebb büte- téseket kellene kiszabni. Más kategóriát képviselnek a fo­8 /asztok, a kábítószerélvezők. k a potenciális bűnelkövetők körébe tartoznak, hiszen komoly anyagiakat követel a drog meg­szerzése. Ugyanakkor nagy az esélye annak, hogy idővel bűn- cselekmények áldozataivá vál­janak. • Csapó József- Felkészült-e a probléma ke­zelésére a büntetés-végrehajtás?- Ma nem vagyunk felké­szülve a kábítószeresek fogva tartására. Ez azonban nemcsak pénz kérdése, ehhez szemlélet- váltásra is szükség lenne. A közelmúltban Németországban jártam, ahol egy team foglalko­zik a büntetés-végrehajtó intéze­tekben a drogosokkal. Pszichiá­ter, orvos, szociológus, szociális munkás együttesen igyekeznek segíteni a kábítószeres embere­ken. Lehetővé teszik, hogy ön­magukat vessék alá terápiának. Az állam finanszírozza az elvo­nási kezelésüket, ami másfél-két évig is eltart.- Találkoztak-e már drogo­sokkal a megyei börtönben?- Igen, kábítószer-kereskedő és drogos is volt már a megyei börtönben. A kábítószer-keres­kedők nagyon veszélyes bűnö­zők, ők ugyanis nagyon vigyáz­nak arra, hogy ne váljanak dro­gossá. Kihasználják a szenve­délybetegségben szenvedőket. A fogyasztók elesettek, és látni kell azt is, hogy a társadalom is kiveti magukból őket. A vissza­illeszkedésük esélyeit kell meg­teremteni. Érdemes például ösz- szevetni ezt a kérdést az alkoho­lizmussal. A büntetés-végre­hajtó intézetekbe kerülő embe­rek jelentős része komoly kap­csolatban áll az alkohollal. Áz elvonás náluk is heteket vesz igénybe. Rövid időn belül szembe kell néznünk a drogosok problémájával, ami igen komoly pénzeket igényel majd, több tí­zezer forintról lesz szó az elvo­násuknál. Emellett a személyi feltételek megteremtésére is hangsúlyt kell fektetni. Mi ezért tartjuk nagyon lényegesnek a megelőzés kérdését, különösen a veszélyeztetett korosztályok­nál, a fiataloknál. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a Büntetés-vég­rehajtás Országos Parancsnok­ságával együtt csatlakozzunk a drogellenes koncert programjá­hoz. Nagy Ágnes Mérlegen az önkormányzat gazdálkodása A rendelet változása miatt a folyamatos emelkedés jellemzi a kalocsai önkormányzat ez évi feladatainak ellátásához szük­séges bevételeket. A költségvetés főösszege vé­gül egymilliárd 902 millió fo­rintra módosult. A bevételi elő­irányzatból 1029 millió forint realizálódott a fél évben, amely 54,1 százalékos teljesítésnek felel meg - tudtuk meg az ön- kormányzat nemrégiben meg­tartott ülésén, ahol a helyható­ság féléves gazdálkodását érté­kelték. Az önkormányzat saját bevé­telei csupán az iparűzési adónál mutatnak lemaradást. Itt a telje­sítés 40 százalékos. Mint a szakemberek hangsúlyozták, kedvezőbb a kép, ha az átutalás lassúsága miatt csak júniusban befolyt bevételeket is figye­lembe veszik, hiszen így a vál­lalkozók befizetései is időará­nyosak. Az önkormányzat épí­tési telek értékesítése címen mindössze 259 ezer forint bevé­telhez jutott, mivel az építkezé­sek meghiúsulása miatt négy család részére vissza kellett utalni a vételárat. Legnagyobb eltérés a privatizációs bevéte­leknél mutatkozik. A teljesítés aránya csupán 8,2 százalék, ami a tervezett 116,8 millió forint­hoz képest elenyésző. Összes­ségében megállapították: a be­vételek fedezetet nyújtanak Ka­locsa intézményeinek működte­téséhez, a már folyamatban lévő beruházások finanszírozásához. A város legnagyobb gazdál­kodója, a kórház vállalkozási tevékenysége máris érezteti a kedvező hatását. A Korona gyógyszertár megnyitása, va­lamint a büfé üzemeltetése 32 millió forint bevételt eredmé­nyezett összesen. Ez év január­ban fizették ki a még 1993-ban esedékes tizenharmadik havi il­letményt, amelyhez - mint köz­tudott - nem rendelkeztek fede­zettel. Gond, hogy a törvényben előírt juttatást a bérmegtakarí­tásból év közben kell kigazdál­kodni. A beszámolóban elhangzott az is, idén a kórházban felújí­tási munkát nem végeztek, a szolgáltatásoknál közel hatmil­liós a túllépés, ami főleg a bér­leti díjak és közműdíjak emel­kedéséből származik. A gyó­gyítóhelynek - amely kulcssze­repet játszik a környék egész­ségügyi ellátásában - a legna­gyobb problémát továbbra is az okozza, hogy nincs anyagi for­rás a felújításokra, a tető, a homlokzat és a közműhálózat javítására. Beszámolója végén az óvo­dák és iskolák gazdálkodását részleteiben is ismertető pol­gármester leszögezte: a beru­házások saját, önkormányzati részének fedezeteként a priva­tizációs bevételek szerepeltek, ám ezek kiesése miatt a terve­zett feladatok egy részét el kellett halasztani. A jelenleginél jóval ponto­sabb képet mutat majd a há­romnegyed éves beszámoló, mert az már konkrétan jelzi az év végéig várható tendenciá­kat. Ha a gazdálkodás to­vábbra is ilyen feszes marad, megvalósulhatnak ugyan a ki­tűzött célok, de még így is maradnak el megoldásra váró feladatok. Zsiga Ferenc i

Next

/
Oldalképek
Tartalom