Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-01 / 179. szám
6 Egészségmagazin 1994. augusztus 1., hétfő Az ételek közellenségek? Az érrendszeri betegségek, a keringési zavarok a szó szoros értelmében tömegbetegségek, amelyek szinte a világ minden országában első helyen állnak a halálokok listáján. Az egészségügyi, táplálkozástudományi kutatások egyértelműen igazolják, hogy megelőzésében és a gyógyításában elsőrendű szerepet játszik a helyesen kialakított étrend. A keringési zavarokkal küsz- ködőknek főként arra kell vigyázniuk, hogy kerüljék a vér zsírszintjét növelő élelmiszereket; kivált azokat, amelyekben sok a koleszterin és a szénhidrát. Ezért tekintsék egészségük egyes számú közellenségének az állati zsiradékokat, a belsőségeket - így a májat, a vesét a velőt - és a tojássárgáját. Ajánlatos mielőbb búcsút venni a zsírral „átszőtt” sertéshústól is, és inkább a sovány marhát, a halat és a baromfihúst előnyben részesíteni. Vigyázat: a baromfi bőre és zsírja szintén bővelkedik koleszterinben - ez azonban sütés-főzés előtt köny- nyen eltávolítható. A tojássárgáját pedig legjobb elfelejtenie annak, aki óvni akarja egészségét. A vér zsírtartalmát másrészről a szénhidrátok tornázzák az egészséges és normális szint fölé. Csínján kell tehát bánni a cukorral, sőt érdemes a mesterséges édesítőszerek ( Poliszéit, Polisweet, Vitai stb.) használaA fogyatékosok derűlátóak? Bármilyen furcsa: a testi fogyatékos emberek jó része optimizmussal tekint a jövőbe. Egy amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint a rokkantak, sokszor halmozottan jelentkező nehézségeik ellenére, erősen bíznak abban, hogy helyzetük jobbra fordul. Az újabb adatokkal felfrissített, 1986-os közvélemény-kutatási eredmények szerint, a rokkantak felét fogyatékossága meggátolja a napi teendők elvégzésében; csupán hét százalék tudja magát és napi feladatait teljes egészében ellátni. A megkérdezettek negyven százaléka halmozottan fogyatékos vagy beteg. Keresetük és bevételeik általában alacsonyabbak, mint egészséges társaiké. Mindezek ellenére csak 15 százalékuk pesszimista és véli úgy, hogy a dolgok egyre rosz- szabbodnak. A többség derűlátásához - mint a vélemények alapján kiderült - jelentősen hozzájárul az, hogy az egészséges társadalom magatartása egyre kevésbé elutasító a testi fogyatékosokkal szemben az Egyesült Államokban. AZ IDŐSKORI LÁTÁSROMLÁSRÓL A csodálatos műszerek is öregszenek Sok tudós szerint a természet számtalan remeke közül talán a legcsodálatosabb alkotás: a szem. Sajnos, arra nincs biztosíték, hogy a külvilágot leképező mesteri „szerkezet” hibátlanul működjön. Az évek múlásával szemünk is kopik, s az egyéni adottságoktól függően előbb vagy utóbb fölbukkannak a látószerv betegségei. Az ártalmak jórészt csökkenthetők vagy gyógyíthatók. Tudni kell, hogy a szemünkbe ezredmásodpercenként érkező fénysugarak a fókuszban találkoznak, s ha a fénynyalábok akadálytalanul jutnak a szemgolyó hátsó-belső falán levő látóideghártyára, akkor jól, élesen látunk. Ha közel van hozzánk a tárgy, a szemlencse domborúbb vagy vastagabb lesz, átmérője szűkűl. A távolabbról érkező fénynyalábokat kisebb mértékben kell megtörni, ezért a lencse ellaposodik, a szemizmok összehúzódnak. A látás élessége akkor kezd csökkenni, amikor a szem belső átmérője hosszabb vagy rövi- debb, mint a távolság, amelyet a • Az időskori látásromlás is megelőzhető, ha időben szemorvoshoz fordulunk. szemlencse ellensúlyozni tud; a csökkenő rugalmasságot pótolja a szemüveg. A másik gyakori időskori szempanasz: a szürkehályog. Oka az, hogy a szemlencsében levő fehérjék kicsapódnak, s a látás homályos, szürke lesz. Ez szervi megbetegedések következtében is kialakulhat, de műtéttel, szemlencse beültetésével ez az elváltozás gyógyítható. A nyugdíjaskor táján - stílszerűen szólva - szembe kell nézni a zöldhályog kialakulásának veszélyével is. Ez esetben a látóideget tápláló artériák úgynevezett perfúziós nyomásának csökkenése károsítja a látóideg rostjait; a látótér beszűkül, majd teljesen „elfogy”. Nem titok, hogy az orvosok nem hívei a szemüvegek vény nélküli árusításának, mert ezt nem előzi meg vizsgálat. Márpedig 50 év fölött legalább kétévenként ajánlatos fölkeresni a szakorvost, hisz a zöldhályogot kezdeti stádiumában is föl lehet ismerni. A tanácsok betartásával megelőzhető a látás időskori elvesztése, sőt a csökkentlátás is. i Könnyű nekik; nem az étel és az ital számukra a legfőbb örömforrás. tával teljesen kiiktatni étel-italainkból. Ajánlatos a mértéktartás a magas cukortartalmú gyümölcsök - például a banán, a szőlő, a szilva - fogyasztásában is, ám ezeket értékes vitamin- és ásvá- nyianyag-tartalmukra tekintettel ne tegyük tilalmi listára. Szintén ártalmára vannak az érrendszeri betegeknek a keményítőben gazdag élelmiszerek: a fehér kenyér, a finomliszt, a tésztafélék, a rizs. Adjunk tehát elsőbbséget a rostos zöldségeknek, főzelékeknek és az úgynevezett Graham-lisztnek, a korpás lisztnek, a búzakorpának, a búzacsírának, a zabpehelynek és az árpapehelynek. Nagyon fontos, hogy a sófogyasztás csökkentésével is tehermentesítsük a szervezet keringési rendszerét. Sajnos, az étkezési szokások ennek ellene mondanak, pedig becslések szerint a magas vérnyomás az esetek mintegy 40 százalékában a túlzott sófogyasztás következménye. Ezért erre is ügyeljünk. Vélemények az eutanáziáról Ismét fellángolt a vita Európa nyugati felében a szenvedésmentes halálról. Hivatalosan még egyetlen ország sem engedélyezte az eutanáziát, ám Hollandia törvénykezése most mégis hagyott egy „kiskaput”. Bár változatlanul tilos könyörü- letből szándékosan kioltani bárki életét, a gyakorlatban mégis lehetségesnek tartják a végső stádiumban levő, gyógyíthatatlan betegek „méltóság- teljes halálát”. A holland katolikus püspöki konferencia a minap valóságos „gátszakadásról” beszélt; a „kegyes halál” más ellenfelei pedig attól tartanak, hogy az Európai Unió országaiban ragadós lesz a példa. Az egységesülő földrész jogalkotóiban ugyanis felmerülhet, hogy az eutanázia ügyében is egyforma szabályozás szülessék, azaz meghatározzák: mely esetekben vethet véget az orvos a betegséggel együtt járó szenvedésnek, illetve segítheti át - kívánságra - a végelgyengülésben szenvedő öregeket a túlvilágra. Nyugat-Európa lakosságának jelentős része osztja azt a véleményt, hogy a gyógyíthatatlan betegeknek, illetve családtagjaiknak joguk van kívánni a szenvedés lerövidítését. Számos ország jogrendje igyekszik is igazodni az élet által produkált esetekhez, így például Németországban már nem büntetik az úgynevezett passzív eutanáziát: a mesterséges lélegeztetés mellőzése adott esetben a büntető törvénykönyv paragrafusa szerint sem minősül emberölésnek. Nagy-Britannia viszont keményebb álláspontra helyezkedett a szenvedésmentes halál ügyében. A felsőház elutasította azt a követelést, hogy legalizálják az eutanáziát. Á honatyák azzal indokolták döntésüket, hogy ha elfogadnák a javaslatot, tényleges vagy vélt késztetésnek engedve az eddiginél sokkal több idős, illetve legyengült ember követelné saját halálát. Helga Kuhse, orvosetikai kérdésekkel foglalkozó filozófus az újabb európai vitahullám kapcsán kifejtette: szerinte erkölcsi szempontból nincs különbség az aktív eutanázia illetve aközött, ha az orvos az elkerülhetetlen vég tudatában csupán asszisztál a beteg halálához. Sőt: nagy feltűnést keltő tanulmányban helyesebbnek tartja az előbbit, kiváltképp a szükségtelen szenvedések elkerülésére. Napozz az árnyékban! • A bőrrák manapság nem játék; a tengerparton, a déli órákban és a tűző napon ajánlatos az árnyékban napozni. Ezzel kíméljük a bőrt, de a közvélekedéssel ellentétben a kívánatos barnaság sem marad el, ha az árnyékba húzódunk. AMERIKAI TUDÓSOK FELHÍVÁSA Teával küzdj ünk a rákbetegségek ellen Népesedési konferencia Növényevők előnyben! Negyven százalékkal alacsonyabb a rákos megbetegedések aránya azoknál, akik mellőzik étrendjükből a húst - állapították meg brit kutatók a közelmúltban. Több mint 12 évig vizsgálták 6 ezer 115 vegetáriánus és 5 ezer, hagyományosan táplálkozó személy halálának okát. Megfigyelték, hogy a dohányzás, a túlsúly és a szociális származás „súlyosbító körülmény”, míg a vegetáriánusoknál a rák és a szívmegbetegedés okozta halál lényegesen ritkább a húsfogyasztókhoz képest. Ám a tudósok szerint nem szabad túlzott általánosítást levonni. Az említett betegségekkel szembeni védettség a vegetáriánusoknál nem hozható közvetlenül összefüggésbe a hús hiányával. Táplálkozásuk a sok ballasztanyaggal, telítetlen zsírsavakkal alapvetően „egészségesebb”. Általában alacsonyabb a vérnyomásuk, és koleszterinszintjük is sokkal kedvezőbb. Érdemes tehát szakítani a rossz táplálkozási szokásokkal. Amerikai tudósoknak sikerült kimutatniuk, hogy a rendszeres teafogyasztás segít megelőzni a rosszindulatú daganatok bizonyos fajtáinak kialakulását. Sőt, az egyesült államokbeli New Jersey-i Rutgers Egyetem rákkutató laboratóriuma 5,9 millió font (8,85 millió dollár) támogatást is kapott a hagyományosan igen nagy teafogyasztó britektől az ez irányú kutatások elmélyítésére. Az Allan Conney profesz- szomak, az amerikai egyetem rákkutató laboratóriumának igazgatója címére, a Brit Országos Egészségügyi Intézet által kiutalt pénzzel, a tea áldásos hatásait kimutató további kutatásokat kívánják ösztönözni - számolt be a The Sunday Times minapi száma. A brit lap szerint a szigetország lakosainak kedvenc itala egy olyan vegyületet tartalmaz, amely gátolja a vérbe került rákkeltő anyagok káros hatását. Conney professzor csa• A teaivásnak nálunk nincs hagyománya, pedig a betegségmegelőzésben szerepe van. patának a Cancer Research című orvosi szaklapban nyilvánosságra hozott adatai szerint az egerekbe mesterséges úton bevitt bőrrák kialakulásának esélye „lényegesen csökkenthető”, ha az emberekhez hasonló mértékben teát itatnak velük. A brit lap megemlíti John Weisburger professzornak, az amerikai Egészségügyi Alapítvány elnökének a munkásságát is. Az amerikai tudós egy sor vizsgálata igazolta, hogy a kísérleti patkányoknál a teafogyasztás révén kimutathatóan csökken az esélye, hogy a táplálékban jelen lévő rákkeltő anyagok emlő-, vastagbél-, vagy hasnyálmirigyrákot idézzenek elő. Sajnos, mi, magyarok nem vagyunk igazán teaivó nemzet, pedig nem ártana többet kortyolgatnunk e nemes italból, hiszen a halálozási statisztikákban előkelő helyen állnak a daganatos megbetegedések. Igyunk hát több teát; megéri! A világ egyik legnagyobb problémája napjainkban a Föld túlnépesedése, s noha az optimális az lenne, ha a lakosság létszáma 2050-ben nem haladná meg a 7,8 milliárdot, valószínűsíthető, hogy ez a szám a 10,8 milliárdot is eléri. A problémák elsősorban abból adódnak, hogy jelenleg 300 millió olyan nő él a Földön, aki nem ismeri, vagy nem áll módjában alkalmazni a családtervezés módszereit. Az ENSZ Közgyűlése 1994. szeptember 5. és 13. között Kairóban rendezi meg a Népesedési és Fejlesztési Nemzetközi Konferenciát (ICPD). A konferencia elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson az egyes országok népesedéspolitikájának és programjainak kialakításához, valamint az ezekhez kapcsolódó szociális feladatok megoldásának nemzetközi támogatásához. El kell érni, hogy a családtervezéssel kapcsolatos egyéni elképzelések, továbbá az országok népesedési célkitűzései és az ezekhez rendelkezésre álló erőforrások egyensúlyba kerüljenek. A nők milliói ma még nem képesek ütemezni a gyermekvállalást, mert nem rendelkeznek a családtervezéshez szükséges ismeretekkel és szolgáltatásokkal. Ezért sok országban még mindig aránytalanul magas a népesség gyarapodása, de egyúttal magas az anya- és gyermekhalandóság is. A konferencia előkészítésének egyik utolsó állomása a Budapesten a napokban megrendezett szub- regionális értekezlet, amelyen 24 ország küldöttei vettek részt. El szeretnék érni, hogy a család- tervezés mindenütt polgárjogot kapjon, hiszen Afrika legnagyobb részében például a fogamzásgátlást a lakosságnak kevesebb mint 15 százaléka alkalmazza. Az ENSZ Népesedési Alapja, az UNEPA világszerte 140 országnak nyújt segítséget. Eddig 161 adományozó 3,2 milliárd dollárral támogatta a szervezetet. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter
