Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-03 / 181. szám
1994. augusztus 3., szerda Megyei körkép 7 Előny vagy hátrány a megyének, hogy közel van a főváros? • Az épülő utak a fővároson keresztül vezetnek Európába? Szép, új világ Kelet-Euró- pában az ezredfordulón címmel tartott előadást Lengyel László politológus-közgazdász a múlt héten Szegeden, a József Attila Tudományegyetem nyári egyetemén. A Pénzügy- kutató Rt. igazgatóját a magyar gazdaság jelenlegi kilátásairól és Bács-Kiskun megye gazdasági jövőjéről kérdeztük. Hiányoznak a pótlólagos források- Hogyan látja a magyar gazdaság helyzetét néhány héttel a kormányváltás után?- A magyar gazdaság most egy rossz stagnáció állapotában van, ami azt jelenti, hogy hiányzik a felhajtóerő a gazdaságból. A válságot az okozza, hogy nincsenek pótlólagos források, amelyekből a növekedés elindítható volna. Emiatt bennem, de nemcsak bennem, hanem ahogy látom, a gazdaságpolitikusokban is tanácstalanság van, hogy hogyan lehetne ebből a mocsárban járásból kilépni. Viszont az is igaz, hogy ez a mocsárban járás egyfajta köztes helyzetet is jelent, hiszen innen két út nyílik: vagy sikerül szilárd talajt találnunk és kilábalnunk innen, vagy rossz helyre lépünk és elsüllyedünk. Ettől az elsüllyedéstől sokan félnek és ezért várják azt az új kormánytól, hogy a lehetőség szerint ne költekezzen túl, csak óvatos lépéseket tegyen. A Hom-Békesi kormányzatnak tehát ezzel kell szembenéznie. Mindez ráadásul összefügg egyrészt a régió helyzetével, amely pillanatnyilag lefelé halad, másrészt az Európai Unió távlataival, ahol viszont szintén hiányzik a konjunktúra. Magyarországon legjobb esetben is csak 1996 körül várható egy minimális javulás. Ezt kell elfogadtatni a társadalommal, mégpedig azzal a társadalommal, amely 1985-86 óta, tehát majdnem egy évtizede válságos időket él át, a többség életszínvonala csökkent, és perspektívái nagyon rosszak. Mennyire üres a kassza?- Az előző kormány tevékenysége mennyire szűkítette le az új kormány mozgásterét?- Nagyon keskeny ösvényen kell járnia most az új kormányzatnak. Már az előző kormánynak is szűk volt a mozgástere, mivel ők is egy válságban lévő gazdaságot örököltek. Ezt a válságot nem tudták igazán jól kezelni, de azt a pozitívumot mindenképpen el lehet róluk mondani, hogy bár javítani nem tudtak a helyzeten, de nem követtek el olyan végzetes hibát, amely miatt a gazdaság összecsuklott volna.- Lát-e valami garanciát az új kormány programjának megvalósulására?- Erre nincsenek garanciák, mégpedig azért, mert a Hom-kormánynak először is számba kell vennie, hogy milyen örökséget vett át. Szerintem egy részéről egyszerűen nincs is fogalma. Tehát most tudják meg, hogy a kassza nem egyszerűen üres, hanem menynyire üres. Én azt látom, hogy ezek az új információk hétről hétre, sőt, napról napra töltik el rémülettel az új kormány tagjait, hogy „Úristen, még mit fogok találni, milyen elígérkezést, kormánygaranciát”. A párbeszédhez téma is kell- Ön szerint mennyire tudja majd beváltani a Horn-kormány azt az ígéretét, hogy másként, más hangon fordul a választókhoz: a kioktatás helyett a párbeszéd következik?- A számbavétel után ez lesz a következő fontos dolog. A növekedéshez ugyanis nemcsak tőke kellene, hanem a kormánynak feltétlenül rá kell találnia egy olyan megszólításra is, amelytől a társadalom azt érzi, hogy valóban ebbe az irányba kell haladni, mert ennek 2-3-4 év múlva eredményei lesznek. Az új kormány ezt nagyon jól megérezte, és valószínűleg részben azért is választották meg, mert ígéretet tett a választókkal való párbeszédre. Van azonban egy dolog, amit most még ők sem tudnak: azt, hogy vajon miről is kellene az emberekkel beszélgetni. Mert jó, beszélgessünk, az biztosan nagyon jó lesz. Csak hát miről? A kormányzat látja, hogy baj van, csak azt nem lehet tudni, hogy ebből mi az, amit közösen kellene megoldani?- Az előadásában beszélt az ország regionális megosztottságáról. Hogyan látja ebből a szempontból a Duna-Tisza közének, azon belül is Bács-Kis- kunnak a helyzetét?- Az 1990-es évekig két tendencia határozta meg Magyar- ország regionális megosztottságát: először a fejlesztehető iparvidékek vontak határokat, majd 1968. után a mezőgazdasági lobbi megjelenésével az erős mezőgazdasággal rendelkező régiók emelkedtek ki. Kecskemét a főváros külvárosa?- Most, a 90-es években milyen tendencia érvényesül?- Egy harmadik tényező jelent meg, nevezetesen a Buda- pest-hatás. A modem világban az ipar és a szolgáltatói ágazat fejlődése nagy óriásvárosokhoz kötődik. Ezek a hatalmas városok magukhoz vonzzák a tőkét: óriási beruházások jönnek létre, rendkívül gyorsan kiépül az infrastruktúra stb. Ami igazán fontos, ezek a nagyvárosok elkezdenek terjeszkedni: agglomerációs gyűrűt hoznak létre, s azokat a településeket, amelyek bekerülnek ebbe a gyűrűbe, magukkal húzzák a fejlődésben. Ilyen értelemben ma Magyarországnak a szó szoros értelmében felhajtóereje Budapest. Például miközben az országban jelentős munkanélküliség van, Budapesten gyakorlatilag nincs. Ez alapján - bár tudom, ez nagyon furcsán fog hangzani - Kecskemét kvázi külvárosává válik Budapestnek, mivel Bács-Kiskun nagy része belekerült ebbe az agglomerációs gyűrűfejlődésbe.- Mennyire előnyös ez?- Egyszerre szerencsés és szerencsétlen ez a megye számára. Szerencsés, mert az északi és a középső rész, amely bekerült a főváros „húzásába”, ennek révén jövedelemhez jut. Azonban főleg a déli rész. Baja, Kalocsa vidéke ebből kiesik.- Mi történik Bács-Kiskun megye hagyományosan fejlett településeivel?- Soltvadkert, Kiskőrös fejlődése még tart, de lelassult. Ez egyébként jól mutatja, hogy a Kádár-korszakból származó fölhalmozást a mai világ szükségleteire kell átváltani. S ha szolgáltatóként, szállítóként Budapesthez kapcsolódva ez sikerül, az Bács-Kiskun jövőjét jelenti. Rákász Judit BEMUTATJUK A MEGYE KÓRHÁZAIT Kiskunfélegyházi Városi Kórház 2. Új műszerekre vár a fül-orr-gége osztály A félegyházi kórház szerves részeként 20 ágyas fül- orr-gége osztály működik. Ide tartozik még a rendelőintézeti szakrendelés és az audi- ológiai részleg. Összesen három orvos és hét nővér, szakasszisztens látja el Kiskunfélegyháza és a környező kilenc település betegeit. Dr. Sütő Mihály osztályvezető főorvostól megtudtuk: az elmúlt évben 729 beteget ápoltak, az ambuláns ellátás megközelítette a 15 ezret. Audiológiai szűrővizsgálaton 1368 polgár jelent meg. Az elvégzett műtétek számát az osztály műszerezettsége határozza meg. így elsősorban kisebb rutinműtéteket tudnak végrehajtani. Az elavult műszerparkkal komolyabb műtétekre nincs lehetőség. A közismert anyagi nehézségek miatt új műszerek beszerzésére évek óta nem volt mód. Nem véletlen, hogy az osztály minden éves beszámolójában vezető helyen szerepel ez a tény, s a változás igénye, aminek első lépéseként máris megkezdték a gépi altatás feltételeinek kiépítését. A hallásvizsgáló részleg korszerűsítése is elengedhetetlen a jövőben. Az idén már meg is kezdték a modern eszközök beszerzését. A szakrendelést ellátók szerint feltétlenül kívánatos lenne a hallásjavító készülékek kiadási jogát visz- szaszereznie az osztálynak. • A kis betegekhez az átlagosnál nagyobb türelem kell. Jelenleg ezért Kecskemétre kell utazni a betegeknek. Sütő Mihály főorvos beszámolt arról is, nagyon jó a kapcsolatuk a kórház más osztályaival. Az ügyelet ellátásába például besegítenek a sebészet orvosai. Általában családias a hangulat, ami nagymértékben feledtetni tudja a beavatkozások kellemetlen következményeit. Az osztály dolgozói bíznak abban, hogy az önkormányzat megtalálja a megoldást a finanszírozási gondok megszüntetésére, s abban az esetben az ideális körülmények között valóban ideális ellátást tudnának biztosítani a környék rászorultjainak. G.O. (Folytatjuk) Csak az agrárvállalkozók fele nyereséges A Központi Statisztikai Hivatal mezőgazdasági és társadalomstatisztikai főosztályának elmúlt héten közzétett elemzése két fő kérdésre keresi a választ: mennyire működnek eredményesen az agrárvállalkozások, illetve milyen életkorú és képzettségű gazdák vállalkoztak a termelésre. Az 1992-es adatokat felhasználó felmérés szerint az agrárvállalkozók 87 százaléka az állattartást tartja fő tevékenységének, ezen belül a baromfi- és a szarvasmarhatenyésztést. A gazdák nagy súlyt fektetnek a szántóföldi növénytermesztésre is: a magas takarmányárak miatt arra törekszenek, hogy maguk termeljék meg ezt is. Az termelők életkoráról készített adatok érdekes eredményt mutatnak. A megkérdezettek háromnegyede 40 év fölötti, ezen belül a 60 évnél idősebbek részaránya majd 20 százalék. A számok tehát súlyos kiöregedési folyamatot jeleznek, ami az 50-es évek erőltetett iparpolitikájának kései gyümölcse. A felmérés szerint az agrárvállalkozók 45 százaléka rendelkezik mezőgazdasági végzettséggel. A szakképzettség és az eredményesség között az adatok szoros összefüggést mutatnak: a szakirányú végzettséggel rendelkezők által irányított gazdaságok bruttó 600 ezer forinttal magasabb termelési értéket tudnak előállítani. A kimutatás végezetül arra keresi a választ, hogy mennyire tudnak eredményesen működni ezek a parasztgazdaságok. Bár erről sokan nem szívesen nyilatkoztak, az adatok alapján az agrárvállalkozások több mint 16 százaléka biztosan veszteséges volt 1992-ben. Hét évig vietnami fogságban Charles G. Boyd négycsillagos repülőtábomok, az USA Európában állomásozó csapatai főparancsnok-helyettese a közelmúltban Kecskeméten járt. Az ötvenhat éves tábornok aktív repülő még ma is. Hosszú katonai pályfutása alatt számos légierőbázison teljesített harci vagy repülőkiképző szolgálatot. Az 1960-as évek elején Kaliforniában, a George légierőbázison elsajátította az F-105 típusú gép ismereteit, majd bombázógépre is megkapta az átképzést. A vietnami háború elején áthelyezték Thaiföldre. Első harci bevetését is onnan hajtotta végre Laosz és Észak-Vietnam fölött. Munkatársunk a kecskeméti katonai rerülőtéren tett látogatása során beszélgetett vele.- A vietnami háború során 105 harci bevetésen vettem rész - kezdte nyilatkozatát a tábornok. Bombázógép pilótája voltam, feladatom különböző katonai célpontok rongálása, megsemmisítése volt. Légi győzelmet nem arattam, nem lőttem le gépet sem. Az utolsó harci bevetésem során - 1966. április 22-én - Hanoi közelében gépemet a vietnamiak lelőtték. Ekkor hadifogságba estem. Különböző hadifogolytáborokban tartottak fogva, majd 1973. február 12-án szabadultam ki, fogolycserével. így magam is átéltem a háború és a hadifogoly- táborok poklát.- Melyik amerikai géppel hasonlítaná össze a MiG- 29-et?- Én egyetlen gépünkkel sem tudnám igazán összehasonlítani ezt a vadászgépet, mert a MiG-29 egyedi felépítésű harci gép. A repülőgép kiváló repülési, manőverezési tulajdonságokkal rendelkezik. Látszatra is jól megtervezett és jól kivitelezett sárkánnyal rendelkezik. Ez a típus negyedik generációs gép. Sajnos én keveset tudok a MiG-29 fegyverzeti rendszeréről, tűzhatásáról.- Mi a véleménye a mai műrepülésről?- A MiG-29 elfogó vadászgép pilótája látványosan építette fel a műrepülő figuráját, a kivitelezése is jól sikerült. Látszott a repülésen, hogy a pilóta ura a repülőgépnek. Ézúton is gratulálok a repülőgép-vezetőnek a szépen véghezvitt repülőbemutatóért. Kenyeres Dénes • Az amerikai tábornoknak tetszettek az orosz vadászgépek. >
