Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-16 / 192. szám

1994. augusztus 16., kedd PETŐFI NÉPE 5 Folytatják a masszázsakciót (Folytatás az 1. oldalról) Az erdélyi lányokat egy kecskeméti férfi hozta ‘Kerek­dombra. A nyomozók egyelőre nem jutottak a' szervező nyo­mába. A toborzáskor a hölgyek úgy tudták, hogy táncolniuk kell, és egyéb szolgáltatásokra is lehetőségük lesz. Ideérkezé- sükkor a panzióban vendégként jegyezték be őket, de a foglal­kozásuk szerint végül is prosti­tuáltak lettek. A piros fénnyel jelzett házba egyébként nem juthatott be bárki, mert két meg­termett kutya őrizte kívülről a nyugalmat. A férfikoszorúból egy hol­land és egy német vendég éppen akkor érkezett a szalonhoz, amikor a rendőrök szerdán ott voltak. Mint kiderült: törzskun­csaftok, akik ezt a vallomásuk­ban is megerősítették. Részben ezeknek a feltáró vallomások­nak is köszönhető, hogy S. N. Zoltán őrizetbe vételét nem kö­vette előzetes letartóztatás. Szökéstől nem kell tartani, azt viszont, hogy bezárt-e a panzió, nem tudta a rendőrnyomozó. Arra a kérdésünkre, hogy máshol, más panziókban, masz- százsszalonokban várható-e ha­sonló rendőri akció, nem kap­tunk választ. Arról azonban kérdés nélkül is beszámoltak, hogy a régi ötös Lajosmizse és Táborfalva közötti szakaszán országúti pillangók két stricijét fogták el. A 22 éves T. Mária, K. Edina (15), H. Anita (19) szabálysértést követett el, de a két férfit letartóztatták. Több adócsaló Magyarországon az év első felében 2.172 gazdasági bűn- cselekmény vált ismertté. Ez 36,3 százalékkal, 1 238-cal ke­vesebb, mint az előző év ha­sonló időszakában volt. A gaz­dasági bűncselekmények közül a devizagazdálkodás megsérté­sek száma 1 901-ről 644-re, a csempészeté és vámorgazdasá­goké 1 123-ról 591-re csök­kent. Az adócsalásoké 30-ról 83-ra, a csődbűntetteké 14-ről 56-ra, a pénzhamisításoké pe­dig 214-ről 328-ra emelkedett. Az idei év első felében 303 rossz minőségű termék forga­lomba hozatala vált ismertté, míg 1993 első félévében mind­össze egy ilyen bűncselek­ményt regisztráltak a nyomozó hatóságok. Feketén fusiznak a feketék Fővárosunk, nagyvárosaink jó néhány közterén bagóért árul­ják magukat, munkaerejüket - életüket. Oroszok, szlovákok, székelyek, románok, kínaiak... Egytől egyig illegális munka- vállalók, hazánkban bujkáló, továbbutazni kívánó menekül­tek. A szakember állítása szerint a folyamat a nyolcvanas eszten­dők végén kezdődött:-Eleinte főleg Romániából szöktek át hozzánk azok, akik­nek hazájukban súlyos megélhe­tési gondokkal kellett szembe­nézniük, nemzetiségi hovatarto­zásuk miatt életveszélyben éltek s akiket a diktatúra üldözött - mondja az Országos Rendőr-fő­kapitányság Igazgatásrendészeti Főosztályának vezetője, dr. Czégény Julianna ezredes. - A menekülők többsége nem Ma­gyarországot választotta úticél­jául, de mi tagadás, nyugati szomszédainknak, Európa pol­gári társadalmainak eszük ágá­ban sincs befogadni a világ üldö­zöttéit, az új hazát kényszerű­ségből kereső vándorokat. Néhány éve kibővült a mig­ránsok köre: megjelentek hatá­rainknál az afrikai, ázsiai, arab országok állampolgárai is. Mi több, át is lépték a határt, ki le­gális, ki pedig illegális módon. Jöttek, s maradtak is mindad­dig, amíg kedvező alkalom nem kínálkozott a továbbutazáshoz nyugatra. Ez a tranzitvárakozás persze nem napokat, néha fél évet, sőt éveket jelentett, s akadt jó néhány olyan külföldi is, akinek egyszerűen nyoma veszett hazánkban, vagy vala­hol nálunk dekkol ma is.- Mit tehetünk ez ellen?- Hatóságaink a beutazási és tartózkodási szabályok szigorí­tásával, az ország belsejében pedig a külföldiek által elősze­retettel látogatott helyek gya­kori ellenőrzésével próbálják megakadályozni a külföldiek il­legális itt-tartózkodását. Ha pe­dig sikerül leleplezni a nálunk bujkálót, kötelezzük az ország elhagyására. Ez persze megint csak nekünk kerül sokba, mert az utazást az állam finanszí­rozza - mondja dr. Czégény Ju­lianna. Tény és való: az Európán kí­vüli országok állampolgárainak többsége embercsempészek se­gítségével került hazánkba. Természetesen üzleti alapon, pénzért. A magyar hatóságoknak tudomásuk van arról, hogy igen jól szervezett csempész-vállal­kozások működnek Csehor­szágban és Romániában is.- Információink szerint a legtöbb esetben csak a román­magyar határig kísérik „ügyfe­leiket” az embercsempészek. Ott azután sorsukra hagyják a szerencsétleneket. Természete­sen kinél-kinél van egy-egy cím, ahol megbújhatnak. Ám a pénz rohamosan fogy: napo­kon belül kikényszerülnek az emberpiacra, szegényes nap­számért építkezéseknél, ma­gánházaknál kapnak munkát. Es dolgoznak, amíg le nem buknak, szerencsésebb esetben tovább nem állnak valamelyik nyugati országba. Ahonnan - s erre igen nagy esélyük van - gyorsan visszatoloncolják őket hazájukba. Ott letöltik a bünte­tésüket és kezdődik minden elölről. B.S.Z.P. Tűzoltó-polgári védelem ellentét? A napokban nyugállományba helyezték Szabó Imre ezredest, a polgári védelem országos fői­gazgatóját. Az utóbbi négy év­ben, amióta a szolgálat a belügyi tárcához tartozik, ő volt az ötö­dik parancsnoka a szervezetnek. Az 50 éves korában nyugdíja­zott főigazgató a személyére vonatkozó döntést összefüg­gésbe hozta azzal, hogy a me­gyei polgári védelmi vezetők jelzései alapján nemrég feljegy­zésben tájékoztatta közvetlen felettesét arról, hogy a polgári védelmi dolgozók szakmailag indokolatlannak, értelmetlennek tartják a polgárvédelem és a tűz­oltóság egy éve megtörtént kényszerösszevonását. Ezt kö­vetően Bukovics István, a Tűz­és Polgári Védelem országos pa­rancsnoka értésére adta: meg­rendült a bizalma benne. Szabó Imre szerint a belügyi vezetők által tavaly szorgal­mazott szervezet-összevonás egyáltalán nics összhangban az európai országokkal, ugyanis még a NATO-országok többsé­gében is teljesen önálló a tűzol­tóság és a polgári védelem. Ná­lunk pedig úgy tűnik, hogy rövi­desen még a megyei szinteken is összevonásra kerül sor. Az egy­kori főigazgató elmondta, hogy pénzhiány miatt a szolgálat egyre inkább működésképte­lenné válik. Ennek velejárója­ként pedig súlyosan sérülhet a lakosság katasztrófák elleni vé­delme. Ennek eddig elsődleges gazdája a polgári védelem volt, most viszont az integráció szó­szólói egyre inkább a tűzoltó­ságra bíznák ezt a feladatot. A pénzügyekkel függ össze az is, hogy négy éve nem kaptak bér­emelést a PV-dolgozók, illetve, hogy még az országos főigazga­tót sem vonták be az összevont szervezet pénzügyeinek eldön­tésébe. Egyes értesülések sze­rint a napokban, 51 évesen nyugállományba helyezték Se­bes Pétert, az országos parancs­nokság gazdasági vezetőjét is. Bukovics István, a Tűz- és Polgári Védelem országos pa­rancsnoka cáfolva Szabó Imre kijelentéseit elmondta, hogy a főigazgató saját kérésére ment nyugdíjba, csakúgy, mint a gaz­dasági vezető. Az utóbbinak - úgy tűnik - meghaladta az erejét az összevont intézmény pénz­ügyeinek intézése. Bukovics István úgy véli, hogy a két szolgálat összevo­nása hasznos volt és indokolt a további integráció is. Szabó Im­rének, illetve a megyei polgári védelmi parancsnokoknak az összevonás-ellenes álláspontjá­ról az országos parancsnok nem kívánt nyilatkozni, szerinte ugyanis ez szakmai belügy. Annyit azonban megállapított, hogy számára úgy tűnik, nehe­zen találja helyét a PV-szak- szolgálat. Az országos parancs­nokságnál egyébként szeptem­berben komplex minisztériumi vizsgálatot tartanak. Ismét főzőcske! Tekintettel a nagy sikerre, a Petőfi Népe ismét megren­dezi a PN-parti, avagy re­cept-cserebere elnevezésű já­tékát. A kedvenc ételreceptje­iket beküldő olvasóink vehet­nek részt a játékban. Köz­kinccsé tesszük a jó ételötle­teket. Vendéglős partnereinek specialitásait is közöljük mes­terszakácsunk, Duci Dönci rendszeresen jelentkező aján­lataiban. A legjobb játékos­társak főzőversenyen vehet­nek részt, ahol értékes díjat nyerhetnek. Kedves asszo­nyok, leányok, amatőr szaká­csok, keressék lapunkban Duci Döncit! Ő hozza az új híreket játékunkról. Receptjeiket olvasóink máris nagy számban küldik be címünkre: 6001 Kecske­mét, Szabadság tér 1/A. A borítékra írják rá: PN-parti. Népművészeket várnak Hosszú évtizedek után a bu­gaci nagypusztán idén, augusz­tus 26-28-ig ismét megrende­zik a Bugaci Napokat. Ennek fő programja az Abonyi Imre emlékére kiírt fogathajtó ver­seny lesz - kettes és négyes fogatok részére. Az érdeklődő­ket többek közt szakmai napok, népi mesterségek bemutatója és népművészeti vásár várja. A rendezvények mindennap dél­előtt kilenc órakor kezdődnek és belépődíj nélkül látogatha­tók. A rendezők várják a népi mesterségek képviselőit mun­kájuk helyszíni bemutatására, valamint a népművészeti érté­keket forgalmazókat, akiknek helyszíni árusítási lehetőséget kínálnak. A POLGÁRMESTERT IS ZAKLATTÁK Holttest a Széktóban • Az EFOTT-tábortóI jócskán arrébb, a tó másik felében találták meg a holttestet. (Folytatás az 1. oldalról) A háromnapos EFOTT ren­dezői a főiskolások és egyete­misták kecskeméti találkozóját a történtek után is az utóbbi idők egyik legjobban sikerült diákbulijának tartják. Hangsú­lyozták, hogy rendet tartottak és a rendőrök beavatkozására egyetlen alkalommal sem volt szükség. Többek között azért, mert a biztonsági emberek már a kapukban elvettek minden fegyvernek minősíthető tárgyat. Kisbabákat, ásókat, botokat. Elmondták azt is, hogy az oros­házi fiú a tábortól nagy távol­ságra, és szerintük ruhástól - úgy vélik, ez utal az ittasságára - került a vízbe. A rendőrség szóvivője tegnap beszámolt arról, hogy mit tud­tak meg az előzményekről. Eszerint az áldozat pénteken ért Kecskemétre a barátjával. Sát­rat vertek, majd éjjel elszakad­tak egymástól. A társa azt hitte, hazament, ezért nem kereste, jóllehet a holmija ott maradt. Vasárnap összepakolt és maga is Orosházára utazott. Ezután mentek a szülők a helyi rendőr­ségre, ahol fiuk eltűnését beje­lentették. Az azonosítás ered­ményéről délután még nem tu­dott a rendőrségi sajtószóvivő, az EFOTT biztonsági főnöke azonban megerősítette: az oros­házi főiskolás az áldozat. Dr. Kubicsek András alezre­des beszámolt arról is, hogy az EFOTT három napja alatt „iz- zott” a rendőrségi ügyelet tele­fonja. Felháborodott kecskemé­tiek követelték a hajnalig tartó koncertek elcsendesítését. Az egyik telefonáló állítólag Me­rész polgármester volt. Ő ugyan - Kadafalván - természetesen tudott volna aludni a koncertek odáig el nem érő zajától. Amiért a rendőrséget hívta: a lakására telefonálgató reklamálók még éjszaka is zavarták a nyugalmát. Mint ismert: a fiatalok a jól sikerült rendezvény végén a vá­ros vezetésétől máris ígéretet kaptak arra, hogy 1995-ben és '96-ban újra várja őket Kecs­kemét. Noszlopy

Next

/
Oldalképek
Tartalom