Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-13 / 190. szám
TELEFON: 76/481-391 • HIRDETÉS • FAX: 76/481-386 MUITY SÁNDOR EMLÉKÉRE Jobb híján felült a bakra • Muity Sándor a mélykúti lovasversenyek megalapítója. A fogathajtás családi hagyományát Mélykúton Muity Sándor teremtette meg. Erről 1987-ben így nyilatkozott:- Mélykúton voltam téeszel- nök, és hogy a tagság nagyon lószerető volt, a kívánságukra vettük meg az első fogatot. Hajtőt is ültettünk a bakra Tiszai Mihály bácsi személyében, aki a hatvanas évek végén a szövetkezet színeiben kezdett versenyezni. Utána Kali Mihály vette kezébe a szárat, de ő tüdőbeteg lett, így ismét új hajtó kellett. De hát ezeket a hajtókát be is kellett tanítani. Ki legyen az oktatójuk? Hát jobb híján én lettem. így azután, közben-közben magam is hajtogattam. A harmadik hajtó, Balogh József, 34. születésnapján meghalt. Ez 1971-ben történt. Úgy volt, hogy megebédelnek és indulnak a négyes fogattal, kocsival Apajra. Előállt a pótkocsis teherautó, a fogat, a ló. Szegény Jóska rosszul lett, én vittem orvoshoz, de már nem tudtak segíteni rajta. Úgy gondoltam, Baján kölcsönkérek a méntelepen egy hajtót. Ide is adták Bálintot - egy régebbi híres hajtót -, de ő csak a baklegényi szerepet vállalta. Mit volt mit tenni, felültem a bakra, kezembe vettem a szárat, és akkor versenyeztem először... Hát nem lettem utolsó. A harmadik harmadban voltam, de olyanok között, akik nem akkor kezdték. Miután tengernyi más gondom is volt, szerettem volna a hajtást valakire áttestálni, de nem kaptam senkit. Másnaponként reggel ötkor befogtam, és akkor tudtam valamennyit gyakorolni. Azután 1973-74-75-ben a fiammal, csapatban magyar bajnokságot nyertünk, 1975-ben az egyéni bajnok is én lettem. Győztem a Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapokon is. Jó évem volt ez - az utolsó mert én is szívinfarktust kaptam, így a nemzetközi porondra már nem tudtam kilépni. Egy törzstenyészetünk is lett időközben Mélykúton úgy, hogy végül a fiam is, én is saját tenyésztésű lovainkat hajtottuk. Muity Sándor 1926-ban született Bácsbokodon. Szülőfalujában járta ki az elemit, majd Baján, a mezőgazdasági iskolában folytatta tanulmányait. A háború kezdetéig Zomborban dolgozott egy birtokon, közben gazdálkodott, törzskönyves bikákat és teheneket nevelt. A háború után Tompán volt fuvarozó, azután Bácsalmásra költözött. Ide nősült. A nehéz ötvenes években Ménesmajorban, Dunaföldvár környékén állattenyésztő volt, azután számos állami gazdaságban fordult meg a Dunántúlon. Az ötvenhatos eseményeket a Kiscséri pusztán, egy tanyán érték meg feleségével és három gyermekével. A forradalomban nem vett részt, viszont a Kádár-korszakban Szántópusztán számos, akkori vezető személyiséggel állt kapcsolatban. Ő lőtte ki ugyanis sokak helyett a vadat a kormányvadászatokon. Felfigyeltek szervezőképességére és felkínálták neki a bácsalmási, majd pedig a mélykúti Téesz vezetését. Muity Sándor az utóbbi mellett döntött. A hetvenes évek elején elvégezte a budapesti agrármérnökképző kiegészítő szakát. Az Alkotmány téesz elnökeként ő egyesítette a borotai és a bácsszőlősi gyü- mölcsészeteket. Népszerű és fáradhatatlan emberként maradt meg beosztottjai emlékezetében. Sokan ma is Muity „báródként emlegetik, aki miniszterekkel, nagykövetekkel találkozott, levelezett, ily módon öregbítve nemcsak a lovassport hagyományait, hanem a magyar mezőgazdaságét is. Rövid versenyzői pályafutása után nem vonult vissza a pályáról. Bíró, vagy pályafelelősként számos rangos lovasversenyen részt vett, még akkor is, amikor betegsége, illetve a fenyegető infarktus miatt leszázalékolták. Szíve végül is 1988-ban felmondta a szolgálatot. Bácsalmáson tért örök nyugovóra. A Kossuth utcai ház, ahol özvegye Erzsébet él, az előszobától a hálóig tele van emlékkel, díszoklevelekkel, serlegekkel, kinagyított fényképekkel, amelyeket fiával, Ferenccel együtt, vagy egyedül nyert el a világhírű négyes kancafogattal. Mélykút ugyanis leginkább erről volt és maradt híres. Ezért állít ma emléket a bácskai nagyközség lovasegylete Muity Sándornak. Tavaly emléknappal, az idén emlékversennyel adóznak az újkori lovassport nagyjának. Különdíjak Az idei Mélykúti Lovasnapokon három különdíjat osztanak ki a legeredményesebb díjugratók és fogathajtók között. Deák Antal, az Országos Parasztszövetség elnöke értékes külőndíjjal jutalmazza az összetett verseny legeredményesebbjét. Özvegy Muity Sándorné személyesen adja át, az idén első ízben, a Muity Sán- dor-emlékversenyen részt vevő, legeredményesebb ket- tesfogat-hajtónak járó vándorserleget. Ugyancsak első alkalommal nyújtják át a kettesfo- gat-hajtás idei bajnokának a Mélykúti Lovasegylet vándorserlegét, amelyre minden évben bevósetik a győztes nevét. Amennyiben háromszor egymás után ugyanaz a versenyző viszi el a vándorserleget, végleg megtarthatja. ÖZVEGY MUITY SÁNDORNÉ FELAJANLASA Vándorserleg a kettesfogat-hajtás győztesének Néhai Muity Sándor özvegye, Erzsébet, nemes felajánlással állt elő az idei mélykúti lovasnapok kapcsán. Férje egyik értékes serlegének a szélére bevésetté: „vándorserleg a legeredményesebb fogathajtónak” feliratot.- Az volt a szándékom, hogy ezzel a vándorserleggel háláljam meg azt a sok figyelmességet, amivel a mélykúti lovasegylet oszlopos tagjai illeték férjemet és családomat. Kiválasztottam férjem egyik legkedvesebb bronzserlegét, amelyet a párom emlékét idéző fogathajtó versenyen magam szeretnék átadni a legeredményesebb hajtónak. Tekintettel arra, hogy a Muity Sándor-emlékverseny állandósulni látszik, az egylet vezetősége a felajánlást szívesen elfogadta, és a jövőben vándorserlegként adja majd át, de nem a négyes-, hanem a kettesfogat-hajtó verseny győz• Özvegy Muity Sándorné kezében a felajánlott vándorserleg. tesének. A megindoklásban az áll, hogy a mélykúti versenyeken a jövőben sem várható a négyes fogatok tömeges részvétele. Jégbe hűtött italok és kávé A lovasegylet szervezőbizottsága gondoskodott arról is, hogy a nagyérdemű közönség és a verseny résztvevői ne szomjazzanak a nagy melegben (noha a meteorológusok a hét végére lehűlést ígértek). Hat katonasátorban helyezik majd el a jégbe hűtött üdítőitalokat, a sört és a finom borokat. Ugyanitt forró kávé is kapható. A lovasverseny támogatói: • Somogyi István teherfuvarozó, Mélykút, Május 1. u. 78., tel.: 267 vagy 60/328-291 • Szűcs János autógumi- és autóalkatrész-kereskedő, Mélykút, tel.: 321 • Agócs Mátyás targoncajavító, Mélykút, Jókai u. 30., tel.: 499 • Kiss István BÁCS TAK Kft., takarmányüzem • Petőfi Szövetkezet, Tataháza • Polgármesteri hivatal, Mély-kút • Búzakalász Szövetkezet, Mélykút • DAM KFt. agráripari termékek, Mélykút • UNIVER EXPO, faházak és öntvények • Mátételki Szövetkezet • HURTON Kft., szarvasmarhatelep • Gelányi János falugazdász • Földes István bútorfuvarozó, Mélykút, Rákóczi 75., tel.: 268 • Vörös Mihály juhász, Tataháza • Ábrahám István juhász, Bácsalmás • Pásztor Gábor juhász, Mélykút • Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., Mélykút • Mélykúti bizományi bolt (a mozi épületében), tel.: 34 A LOVASSPORT TÖRTÉNETE Kocsi, szekér, hintó Ősi barlangrajzokon, domborműveken és régészeti leletek feltárásakor láthatunk igavonó idomított állatokat. Az első igásállat feltehetően a marha volt. Háziasítása időszámításunk előtt 12 000 évvel kezdődött. A szamarat az ember 7-8 ezer éve törte be, az első lovakat pedig Krisztus előtt mintegy 4000 körül, mégpedig Délkelet-Eu- rópában és Közép-Ázsiában. A régészek szakvéleménye szerint a lovakat először a szarvasmarha igázására már korábban kialakult járom segítségével fogták be. Csak utána használták hátasként. Az első, kocsit ábrázoló rajzok Mezopotámiából maradtak ránk i. e. kétezer körül, de i. e. 1800 táján találkozunk vele Indiában, majd valamivel később Egyiptomban és Líbiában. ÓKOR A kocsi Kréta közvetítésével jutott el a görögökhöz, ahol harci járműként használták, de ugyanakkor versenyeztek is a merev, kétkerekű járművekkel. A korabeli hippodromokon 370 méter hosszú, eleinte egyenes pályát építettek, mindkét végükön hajtűkanyarral, amelyen oszlopok jelzik a fogatok fordulásának helyét. Ezt a pályát hatszor vagy tizenkétszer kellett végighajtani. Később a görög kocsi 4, majd 8 küllős kerékkel volt felszerelve. A kocsiverseny i. e. 680-ban jelenik meg először a 2íj. olimpián, a lóverseny viszont csak a harmincharmadikon, i. e. 648-ban. A római cirkuszokban már hivatásos hajtők versenyeztek, vadul és kíméletlenül. Az egymás keresztezése és a tengelyakasztás nem volt tilos. A versenyzésen túl azonban éppen a római kocsiknak köszönhető a hatalmas birodalom úthálózatának, tehát a kereskedelem és a postakocsizás kifejlesztése is. Az ókori birodalomban valóban minden út Rómába vezetett. Az első négykerekű fordulékony, tehát egy függőleges tengelyen elhelyezett ötödik kerékkel ellátott kocsit, feltehetőleg a kelták találták fel. Ez volt a szekér őse. A hintáló szekrény, tehát a hintó elődje a mai Bulgária területén élő trákok találmánya. HŐSKOR Magyarország területére feltehetően a szkíták hozták az első küllős kocsit, az i. e. hatodik században. A kalandozó magyarok vándorlásaik során ismerték meg a kocsit. Szekér szavunk egyébként iráni eredetű, de évszázadokig ez volt az asszonyok és a gyereknép lakása és teherhordásra alkalmas, nélkülözhetetlen eszköze. A ló vontatta kocsi valójában csak a tizennegyedik században terjed el. Róbert Károly temetésén, 1342-ben például már jelen volt a hintó őse. Egy évvel későbbi leírásból tudjuk, hogy Erzsébet magyar királyné 4 lóval vontatott kocsin vonult be Nápolyba. Mátyás király kedvelt járműve volt a kocsi, amellyel naponta 75 kilométert is megtett és szívesen vett részt kocsiversenyeken Budán, Visegrádon és Bécs- ben. Valószínű, hogy Corvin Mátyás honosította meg a kocsiversenyeket hazánkban. Mi lesz ebédre? Szombaton, az ebédlősátorban és a pálya szélén elhelyezett lacikonyhákon virslit, sült hurkát és kolbászt fogyaszthatnak a látogatók - jutányos áron. Vasárnap kerülnek terítékre az ínyencségek. Nem akármilyen marha- és birkapörköltet lehet majd kóstolni, ugyanis a bográcsok körül mesterszakácsok sürgölődnek majd. A finom falatokat főzőversenyen készítik el. A benevezettek között van a messze földön híres, harkakötönyi Szluka mesterszakács, a tavalyi főzőverseny győztese, valamint Vörös Mihály Tataházáról, Pásztor Gábor Mélykútról és a szintén mélykúti Katona Mátyás. A szakácsok munkáját 3 tagú bírálóbizottság értékeli. A fődíj egy köcsög. Az ebédjegyeket 10 óráig kell megvásárolni a pénztárnál. Mélykúti lovasverseny PROGRAM- A verseny mindkét napján világbajnokok és magyar bajnokok lépnek pályára. 0 Gazdag népzenei kínálat, citerások, asszonykórus, finom falatok, jégbe hütött italok • Délben mulatságos szamárverseny 0 A vasárnapi tombolán egy nóniusz csikót, egy bikaborjút és egy vemhes kocát sorsolnak ki 0 Mi történik óráról órára? Szombat, augusztus 13. 10 órakor: Díjugratás -1. forduló. A versenyre a halasi lovasiskolából, Pusztahegyesről, Kunfehértóról és a bajai lovasklubból 5-5 lóval neveztek be. 11 órakor: Fellép a mélykúti asszonykórus, a Tücsök citerazenekar és a Szederinda citerazenekar. 1130 órakor: Kutyabemutató. A mélykúti ebtenyésztők őrző-védő szolgálatra betanított német juhászokat és dalmatákat mutatnak be munka közben. 12 órakor: Szamárverseny csikériai, bácsalmási és vajdasági csacsik részvételével. A szamaragolók 3 kört futnak. 13 órakor: Néptáncbemutató, szünetkitöltőként citerazene és az asz- szonykórus külön programja. (a fogathajtók megismerkednek a pályával és az akadályokkal). 14 órakor: Akadályhajtó verseny. (B gumis kocsi és kettes fogatok). Részt vesznek a mélykúti, a jánoshalmi és a tataházi fogathajtók, 15 fogattal. 16.30 órakor: Csikósbemutató. 17 órától: Záróráig (este 10) eszem-iszom - dínom-dánom. Vasárnap, augusztus 14. 9 órakor: Díjugratás n. forduló. Részt vesznek az első fordulóból bejutott halasi, pusztahegyesi, kunfehértói és bajai lovasok. 9.30 órakor: Póni kettes és egyes fogatok bemutatója. 10 órakor: Akadályhajtás az alappályán egyes és kettes fiáker versenykocsik részvételével a különdíjakért. 1230 órától: Fellép a mélykúti asszonykórus, a Tücsök és a Szederinda citerazenekar. 14 órakor: Ünnepélyes megnyitó - Kiss Csepregi Ákos üdvözli a résztvevőket és a vendégeket. A megnyitóünnepségen minden fogat felvonul a pályán. 1630 órakor: Csikósbemutató Eredményhirdetés, díjkiosztás. 17 órakor: Tombola. A fődíjak: 1 db nóniusz csikó, 1 db bikaborjú, 1 db vemhes koca, valamint számos vigaszdíj. A nyertes számokat a közönség soraiból véletlenszerűen kiválasztott gyermek húzza ki. • A mélykúti lovaspálya részlete az egyik legnehezebb akadállyal 1975-ben. VIRÁGKOR Említést kell még tenni egy valóban egyedülállóan magyar fogalomról, a XIX. század végén kialakult jukkerről. A magyar jukker egyben gyors kocsiló (lehetett angol telivér, arab vagy lipicsai), de ugyanakkor ez a világ leggyorsabb kocsilova párosult a könnyű magyar kocsival is. Wesselényi Miklós négyes fogata szintén jukker volt. Korabeli dokumentumok tanúsítják, hogy ezzel nyerte meg a po- zsony-bécsi távhajtás 65 kilométeres szakaszát 1890. június 13-án. Átlagos sebessége 2 perc 30 másodperc volt kilométerenként. A múlt század végére Magyarország gróf Széchenyi Dénes és a Wesse- lényiek nevéhez fűződik a lovassport és a kocsizás egyetemes történelmében. Századunk első lovasversenyét 1924-ben szervezték meg Aachenben. Ugyanebben az évben alakult meg hazánkban a Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetsége, egy évvel később pedig közzéteszik a kocsiversenyszabályokat. A makói nöniusz tájfajtát tenyésztő gazdák 1925-ben szervezik meg az első jelentősebb, 900 kilométeres távhajtó versenyt, s ezzel kezdetét veszik a kisgazdaversenyek. A háború utáni sikerek még élénken élnek a nemzetközi lovasporondon, amikor Aachenben felújítják a nemzetközi fogatversenyeket és ezekre meghívják a mezőhegyesi ménes tehetséges hajtóját - Szentmihályi Ferencet, aki győz. 1967-ben Hamburgban már a gyöngyösiek, Aachenben a szilvásváradiak tündökölnek. Az első nemzetközi hajtó versenyt, az új szabályok szerint, 1970-ben tarják meg Svájcban, egy évvel később pedig az első hivatalos fogathajtó Európai-bajnokságot Budapesten. Végezetül a mai magyar fogathajtás hírnevét dicsőíti az első fogat-világbajnokság, amelyet Kecskeméten rendeztek meg 1978-ban. Ennek nyomdokain haladva jutunk el a mai fogathajtó versenyekig országszerte, így Mélykúton is, ahol a hagyomány újjáéledni látszik.
