Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-05 / 156. szám

-Kalauz kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE A német gyáralapító • Joachim Eckerle eredetileg Akasztón akart építkezni. Közelebbi szülőhelye a Fekete-erdő tája, nem messze a francia határhoz. Ott működik az Eckerle GmbH, élén édesapjával. Joa­chim Eckerle, a fiú két üzemet létesített a Duna-Tisza közén, Kis­kőrösön, illetve Császártöltésen. A két helyen százhetvenen kap­tak munkát ez ideig. Műszaki-gazdasági főiskolát végzett, aztán ipari robotokat tervezett a családi vállalkozáson belül, majd pedig egy világhírű partnerüknél dolgozott fejlesztőként. Egy nap apja behívta az irodájába, leültette. Közölte vele magyarországi tervét a befektetésről. Két hét múlva Joachim Magyarországon volt.- Ennek három éve - meséli a huszonkilenc éves gyártulaj­donos. - Kooperációs partnere­ink korábban is voltak itt, de nem voltunk velük elégedettek. Az Eckerle-csoport - ez a fő profilja - olyan kis elektromos motorokat állít elő, amelyek a személyautókban az extrákat - például az ülést, ablaküveget stb. - mozgatják. A Ferraritől a Mercedesig minden autómár­kában megtalálhatók Európá­ban az Eckerle-termékek. Joa­chim Eckerle a csoport tevé­kenységében a magas minősé­get és a percre pontos szállítást helyezi az első helyre. Az emlí­tett kooperációs partnereik fog­lalkoztatása helyett ezért is dön­töttek saját tulajdonú és irányi tású üzemek létesítése mellett.-Elemzéseink szerint Ma­gyarország volt a legstabilabb a korábbi szocialista országok közül, ezért választottuk a fej­lesztés színhelyéül - indokol Eckerle úr. Szándékuk keresz­tülvitele nem ment simán. Nincs nagy véleménye az itteni privatizáció technikájáról, s ahogyan a külföldi befektetőt fogadják. Úgyszólván semmi segítséget sem kapott. Az akasztói polgármesterben «nem, de végül, két és fél év után, a császártöltésiben partnerre ta­lált. így készülhetett el itt az új üzem. Kiskőrösön is megvett végül egyet. Mindkettőben részegységeket szerelnek a már említett motorokhoz.-Jelenleg már erős konku­renciája Magyarországnak Csehország vélekedik a német gyáros. - Itt a bérre vetítve 85, Csehországban pedig csak 45 százalékosak a közterhek. És Csehország 600 kilométerrel közelebb is van a nyugati or­szágokhoz. Ezért esett Magyar- országon vissza a tőkebefekte­tés. Horn úr öt éve tudta, mi kell ennek az országnak a fejlődésé­hez. Remélem, most miniszter- elnökként valóra tudja majd váltani a jó elképzelést. A két megyei üzem produk­tumát hetente egy 40 tonnás kamion szállítja Németor­szágba. Az útvonalengedély megszerzése a közlekedési mi­nisztériumtól súlyos gond, ami veszélyezteti a pontos szállítást. A kontingensek kezelése a szomszédokkal szembeni na­gyobb rugalmasságot követelné meg, véli Eckerle úr. A nemzetközi piacon megvá­sárolt alkatrészeket bérmunká­ban szeielik össze az Eckerle Kft. Hungary két megyei üze­mében. Joachim Eckerle terve az, hogy amennyiben a magyaror­szági gazdasági környezet ked­vezőbbé válik számukra, új munkákat is hoz ide. Ez esetben a tervezett 200 emberen kívül még 120-at tudnak foglalkoz­tatni a Bács-Kiskun megyei üzemekben. - a. tóth ­Fegyverrel az ellenőrök ellen Bár a kereskedelemben a legerősebb a verseny, hiszen ezen a területen működik a leg­több vállalkozó, az ellenőrzések azt mutatják, hogy nem javul a kereskedelmi morál - hangsú­lyozták hétfőn Budapesten a „Mit ellenőriznek az üzletek­ben?” címmel rendezett fóru­mon. Az Országos Kereskedelmi Szövetség által szervezett ta­nácskozáson a továbbiakban elmondták: az ellenőrök az el­múlt évben mintegy 250 ezer boltot jártak végig, ez a szám idén várhatóan növekszik. Bárdi Miklós, a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség vezetője szerint a fővárosi és vidéki fel­ügyelőségek létszáma igen ala­csony, az elmúlt évben mintegy 28 ezer vizsgálatot tudtak csak Az egyedi bőrtáskákat, utazó­táskákat és tengerészzsákokat készítő és forgalmazó Old Sai­lor Co. vállalkozás két tagja: Baranyai Attila és Csíkhelyi Levente nyerte az Életpálya Alapítvány „1994. legígérete­sebb fiatal vállakozója” című pályázatát. A nyertesek a 150 ezer forintos fődíjat csütörtökön vették át Budapesten. A pályázatra 72 - 18 és 30 év közötti - fiatal jelentkezett, akik az alapítvány segítségével ké­szítették el vállalkozásuk első elvégezni. A szankcionálási le­hetőségeik is meglehetősen be határoltak, a helyszínen mind­össze 5000 forintig büntethet­nek, ez az összeg sok esetben már borítékban várja a boltban az ellenőrt. A legtöbb szabályt:) lanságot a forgalomba hozatali engedélyek, az importbevizsgá­lási dokumentumok és az árutá­jékoztatók hiánya okozta. Bár az üzemanyagtöltő állomáso­kon meglehetősen kevés vizsgá­latot végeztek, az ellenőrzése­ket sokszor a benzinkutasok hi­úsítják meg. Az is előfordult, hogy fegyverrel akadályozták meg az ellenőröket munkájuk­ban. Bárdi Miklós pozitívum­ként említette, hogy a pénztár­gépek teljes körű bevezetése óta kevésbé csapják be az üzletek­ben a vevőket. üzleti tervét. A beérkezett pá­lyázatokat az alapítvány szakér­tőiből álló zsűri bírált;) el. Az alapítvány kiadványt is készített az üzleti tervek elké­szítéséhez, aminek segítségével a tanácsadó nélkül dolgozó vi­déki pályázók is jó üzleti tervet készíthettek. A legtöbb pálya­munka áttkinthető és átgondolt volt. A fiatalok többsége bizonyí­totta: jól ért ahhoz a szakterü­lethez, mellyel foglalkozni sze­retne. Szabadalmi oltalom Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok mó­dosításáról szóló 1994. évi VII. törvény értelmében péntektől megszűnt hazánkban a vegyi úton előállított termékek és élelmiszerek szabadalmi-jogi megkülönböztetése: bevezették a termékoltalmat. Adler Györgyné, a Országos Találmányi Hivatal főosztály- vezetője a elmondta: az ipar- jogvédelmi törvény Magyaror­szágon 1896 óta nem változott, protekcionista jogszabályok voltak érvényben, védvén a ha­zai ipart. Számos külföldi or­szág nyomására azonban szük­ségessé vált a szabadalmi olta­lom bevezetése, ami azt jelenti, hogy ezentúl az eredeti, hazai fejlesztéseket kell előtérbe he­lyezni, nem pedig az úgyneve­zett reprodukciós gyártmányok előállítását. Ez egyébként azért is fontos, mert az Európai Unió szabadalmi egyezményéhez szándékozunk kapcsolódni. Nobel-díjas japán fölfedező Leo Esaki Nobel-díjas japán professzor a „Félvezető szuper­rácsok, születése” címmel tar­tott előadást hétfőn Budapesten, a Hírközlési Főfelügyelet Okta­tási Központjában. Leo Esaki az úgynevezett alagúteffektus kí­sérleti megvalósításáért kapott 1973-ban megosztott fizikai Nobel-díjat. A legígéretesebb fiatal vállalkozók pályázata MI LESZ AZ ÜZLETEKKEL? Kecskeméti kótyavetye Kecskemét képviselő-testü- lete az első lakástörvény kihir­detése előtt a Kik-For Kft.-be mentette ki az önkormányzati tulajdonú üzleteket és garázso­kat. Az Alkotmánybíróság u- gyan hatályon kívül helyezte később a lakástörvényt, de ek­kor már a közel egymilliárdos értékű vagyon a kft.-be került, visszavonhatatlanul. Az üzlete­ket megvenni kívánó, hoppon maradt vállalkozók kritikaként már akkor megfogalmazták, hogy a város tulajdonát így el­kótyavetyélhetik, még akkor is, ha a Kik-For Kft. 100 százalék­ban önkormányzati tulajdonú cég. Az önkormányzati képvise­lők közül is többen feszegették a kérdést, mire Merász József polgármester a közelmúltban írásban tájékoztatta a képvi­selő-testületet. Ebből kiderült, hogy az önkormányzati bérga­rázsokat 60 százalékos áron már elkezdték értékesíteni és ugyan­ilyen értéken 16 üzletet. Az eb­ből idén befolyó 40 millió forin­tot a Kik-For önkormányzati tömbrehabilitációra, bérleti és tulajdonjog-vásárlásra fordít­hatja. Ettől függetlenül éles kri­tika érte az ülésen a 16 üzlethe­lyiség eladását. Molnár Antal képviselő rendkívül alacsony­nak tartotta a forgalmi értékek becslését. Egy Bajcsy-Zsi- linszky utcai, bejáratott üzletet például négyzetméterenként 20 ezer forintra becsültek, a 60 százalékos eladási ár pedig 12 ezer forint volt négyzetméte­renként. A szenátor azt is vi­tatta, hogy csak a leromlott ál­lagú, külvárosi üzleteket adják el, hiszen tudomása szerint a Csongrádi, a Jókai és a Bajcsy-Zsilinszky utca nem a külvárosban van. Nincs tehát semmiféle logika abban, hogy melyik szerencsés vállalkozó veheti meg bérelt üzletét és ki­nek nem adatik ez meg. Dr. Molnár Ilona azt kifogásolta, hogy a 16 üzlet némelyikét nem is a bérlő veszi meg, továbbá . van a listán olyan bolt is, amit nem határozatlan, hanem csak határozott időre utaltak ki. Ettől függetlenül a testület elfogadta a polgármester utólagos tájé­koztatóját a tranzakciókról. Mihályka Gyula Nőtt a kancák száma Megyénkben március végén 2,5 millió tyúkfélét számláltak, 43%-kal kevesebbet, mint ta­valy ilyenkor. A tyúkfélék 62%-a tojó, számuk egy év alatt 5%-kal csökkent. A tyúkfélék 77%-a, a tojók 85%-a a kister­melők tulajdonában van, ahol a csökkenés kisebb mértékű (9, il­letve 4%) volt. Március 31-én a megye juhál­lománya 269 ezer db volt, 13%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Főleg a nagy­üzemekben apadt az állomány, a vállalatoknál, gazdasági társa­ságoknál 64%-kal, a szövetke­zeteknél 29%-kal lett kevesebb mint 1993. első negyedév vé­gén. A megye lóállománya már­cius végén 10,7 ezer darab volt, számuk egy év alatt 9%-kal csökkent. A lóállomány 93%-a a kistermelő gazdaságokban ta­lálható. Kedvező, hogy a lóál­lomány 43%-át jelentő kancák száma egy év alatt 7%-kal emelkedett. Az 1991. márciusi, teljeskörű összeírás óta megyénkben a lo­vak száma összességében 18%- kal lett több, ezen belül a nagyüzemekben csökkent, a kisgazdálkodóknál nőtt. KSH Kárpótlási jegyek a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsdén a június 27-étől július 1-jéig tartó héten 221 üzletkötésben min­tegy 178,4 millió forintos for­galmat bonyolítottak le árfo­lyamértéken a brókercégek a kárpótlási jegyek piacán, s ez csaknem 114 millió forinttal volt kevesebb az előző hetinél. A legtöbb üzletet június 27-én (hétfőn) kötötték, szám szerint 56-ot. Szerény ipari növekedés Az ipar termelése áprilisban három százalékkal maradt el az egy hónappal korábbitól, s 69,1 százalékát érte el az 1985. évi szintnek - tájékoztatott a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. Az adatokból kitűnik: az ipar ter­melése az év első négy hónap­jában 7,4 százalékkal haladta meg 1993 azonos időszakának eredményeit. A növekedés ü- teme azonban hónapról hó­napra mérséklődött. A gazda­sági ágak közül a termelés a legnagyobb mértékben (6,3 százalékkal) a feldolgozóipar­ban nőtt, csökkent viszont a bá­nyászatban, valamint a villa­mosenergia-, gáz-, hő- és víz­ellátásban (3,6, illetve 0,8 szá­zalékkal). Az ipar értékesítése a négy hónap átlagában 7,1 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. Ezen belül az exportel­adás 15,1 százalékkal, a bel­földi értékesítés pedig 5 száza­lékkal bővült. 1991 1992 1993 1990 0 Az ipar belföldi értékesítésének áralakulása (havi átlagos nö­vekedési ütem, százalékban). MNB, Havi jelentés, 1994/3. Világbanki hitel Oroszországnak A meredeken zuhanó oroszországi olajtermelés 2,5 százalékos növekedését e- redményezheti a Világbank által a napokban jóváhagyott új, félmiliiárd dolláros hitel. Az 5 év türelmi idő után, 17 év alatt visszafizetendő hiteit három nyugat-szibériai olaj­kitermelő egyesülés kapja a már működő kutak hatékony­ságának növelésére, a kör­nyezetszennyezés felszámo­lására. Bővíti cégét az exkormánvfő %/ „Üdvözöljük a Balkán leg­nagyobb építkezésén!” - ezekkel a szavakkal köszön­tötte vendégeit Milan Panic, az Amerikából hazatért szerb üzletember, volt jugoszláv miniszterelnök, aki belgrádi vállalata nagyszabású bővíté­séhez kezdett hozzá. A 134 millió dolláros beruházás eredményeként Panic évi 1 milliárd dollár értékben szán­dékozik gyógyszerkészítmé­nyeket előállítani. Megszűnt a lazaság Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a fő mozga­tója a magántőkéknek Kelet- és Közép-Európában - jelen­tette ki Jacques de Larosiere, az intézmény elnöke. Larosi­ere azt állította, hogy elődje, Attali szeptemberi távozása óta a banknál megszűnt a la­zaság, és már nem fordulnak elő pénzügyi szabálytalansá­gok. Emelték a vámot Július elsejétől új. meg­emelt importvámokat vezet­tek be Oroszországban. Az új vámok elsősorban az eddig általában vámmentesen be­hozott élelmiszerekre és elektronikai cikkekre terjed­nek ki. Az átlagos vámszint­ben ez mintegy 5 százalékos emelkedést jelent A hús- és tejtemiékekre 15. a zöldség­félékre 10-15, a margari­nokra és étolajokra 10, a ga­bonafélékre pedig I százaié kos vámot vetnek ki. Magyar bankvezető tárgyal Japánban Japánban kezdett üzleti tárgyalásokat hétfőn Hárshe­gyi Frigyes, a Magyar Nem­zeti Bank alelnöke. L'jabb 300 millió dollár értékű. 5 évre szóló szindikált hitelt in­dít be az MNB. E kölcsönt nyolctagú bankcsoport szer­vezi, köztük van három jelen­tős japán bank is. A bank­csoport már teljes egészében lejegyezte a hitelt - közölte a magyar bankvezető. Kínai kapunyitás Kína megnyitotta első atomkutató központját mind a hazai, mind a külföldön élő kínai turisták számára. Az első hongkongi, makaói és tajvani turisták már fel is ke­resték a csinghaji nukleáris kutatóközpontot, ahol megal­kották Kína első atombombá­ját és termonukleáris bombá­ját. Kína harminc évvel ez­előtt, 1964. október 16-án robbantotta fel első atom­bombáját. Clinton tagadja a dollár gyengítését Clinton amerikai elnök ta­gadja, hogy Washington szántszándékkal segítené elő a dollár gyengüléséi a japán pénzzel szemben. így adva ösztönzést az exportnak és a gazdasági növekedésnek. Az elnök az Egyesült Államok fő kereskedelmi paitncrei ve­zető lápjainak adott a hét vé­gén interjút, melynek szöve­gét a Fehér Ház vasárnap nyilvánosságra hozta. Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom