Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-04 / 155. szám

12 Labdarúgás 1994. július 4., hétfő MERLEGEN A MEGYEI I. OSZTÁLY Akasztón szorosabb befutóra számítottak • Megszokott kép a megyei bajnokságból: akasztóiak örülnek a gólnak. Tavaly ősszel, az alapozás kezdetén még nem kergettek nagy álmokat Akasztón. Igaz. a csapat erősödött. Több jó ké­pességű labdarúgó igazolt Kis-1 kőrösről a szomszédos község együttesébe, de a csapat vezetői a célkitűzéskor az 1-5. hely megszerzését tervezte, s ezen belül az első helyet senki sem gondolta komolyan. Szlovák László, a kiskőrösi védelem egykori oszlopa akkor játékosedzőként irányította a csapat munkáját.- Már a nyári alapozásunk jól sikerült, s jól is kezdtük a baj­noki évet, mert a második és harmadik héten listavezetők voltunk. Aztán kikaptunk Hajó­son és a Mélykút került elénk. A 7. fordulóban visszavettük az éllovas szerepét, de a 11. héten Kunszentmiklós ellen csak 1- 1-es eredmény sikerült. Akkor még négy csapat, a Lajosmizse, Akasztó, a Kerekegyháza és a Mélykút partiban volt, de a La­josmizse vezetett. A korai tél miatt félbemaradt küzdelemnél is a mizseiek 1 pontos előnyét mutatta a táblázat, sőt a március 6-ai rangadón kikaptunk, és 3 ponttal álltunk a nagy vetélytárs mögött. A tél folyamán a Lajosmizse erősített, s úgy tűnt, hogy komo­lyan törnek a bajnoki címre, de mi sem tétlenkedtünk. Nagy se­gítséget jelentett, hogy Stadler úr akkor már felismerte a lehe­tőséget és mellénk, illetve mö­génk állt. Több, igen jó labda­rúgó költözött Kiskőrösről A- kasztóra, akik közül több NB Il-es képességű játékosnak szá­mított. Volt tehát kitűnő játé­kosanyag a kezemben, de ez még közel sem számított jó csa­patnak. A felkészülés során több kellemetlen meglepetés is ért bennünket gyengébbeknek vélt csapatok ellen.- Azok, akik nem fértek be a kiskőrösi edző elképzelésébe és Akasztóra kerültek, talán sértő­dötten és nem teljes szívvel ját­szottak?- Először én is azt hittem, az­tán kellemes csalódás ért. Kide­rült, hogy ezek a különben re­mek labdarúgók inkább bizo­nyítani akartak nálunk. A kez­deti nehézségek után lassan rendeződtek a sorok és ahogy jöttek az eredmények, a soroza­tos győzelmek, úgy kovácsoló- dott össze egy egységes, egy­másért küzdő társaság, amelyet már csapatnak lehetett nevezni. Békési, Márics, Radulescu, Tóth L., Verebélyi, Beregszá­szi, de sorolhatnám az egész csapatot is, egymást múlták felül. Sorozatban 17 mérkőzé­sen mindössze egy pontot vesz­tettünk, s közben a nagy rivális, a Lajosmizse már kifulladt. A tavasz legnagyobb mérkőzése nem is a rangadó volt, mert ak­kor annak már nem volt igzai tétje, hanem inkább a Tisza- kécske elleni kupameccsre em­lékezünk legszívesebben, mert az volt a teljesítményünk csú­csa.- Kik voltak a csapat leg­jobbjai?- Senkit sem kívánok kie­melni, mert mindenki tette a kö­telességét. Nagyon kevés, mindössze 18 labdarúgó ka­pott tavasszal szerepet, de való­jában alig 12 játékos alkotta a rerincet és csak sérülés, vagy sárga lapok miatt kellett változ­tatnom.-Véleménye szerint a jelen­legi gárda megállja a helyét az NB Ill-ban?- fgy ahogy vagyunk, s ha mindenki marad, jó középcsa­pat lehetünk a magasabb osz­tályban is. Stadler úr ígérte, hogy kapunk erősítést, s ha ő mondja, akkor biztos. Hogy vé­gül pontosan mi lesz, az néhány napon belül eldől. Erre szükség is van, mert július 4-én már ta­lálkozunk, a megbeszélés után el is kezdjük az alapozást. Kemény párharc után Az Akasztó csapata egész éven át kemény párharcot vívott a megerősödött és ugyancsak bajnoki címre pályázó Lajosmi­zse gárdájával. Az őszi kezdés­kor néhány héten át még a Mélykút is versenyben volt, sőt listavezetőként állt a táblázaton, de hamarosan a két nagy vetély- társa párosmérkőzése lett a jel­lemző a bajnokságra. Az őszi idényt még a Lajos­mizse zárta első helyen, mert március 6-án, az őszről áthozott Lajosmizse-Akasztó rangadón a hazaiak nyertek 2-1-re. A 15. forduló után 3 ponttal szorult az együttes a Lajosmizse mögé. Akkor még kevesen hitték, hogy a folytatásban már csak győzelmek és egyetlen döntet­len szerepel majd a csapat eredménylistáján. A tavaszi idény inkább dia­dalmenetelhez hasonlított. Hét hazai mérkőzésen 14 pontot gyűjtöttek 26-1 -es gólkülönb­séggel. Idegenben nyolc talál­kozón 15 pont, 33-7-es gólkü­lönbség a mérleg. Összesen 14 győzelmet, egy döntetlent ért el a csapat, 57-8-as gólkülönb­séggel és a megszerezhető 30 pontból 29-et gyűjtött be, ami 97 százalékos teljesítménynek felel meg. Tavasszal a 22. for­duló során vették vissza a ve­zető helyet a Lajosmizsétől, s előnyüket a bajnokság végéig 6 pontra növelték. Az együttesben a tavaszi idényben 20 labdarúgó kapott játéklehetőséget, bár ebből a számból hárman csak egyszer, ketten háromszor szerepeltek. Hárman - Nagy T., Markó és Klajkó - többnyire csak csere­ként léptek pályára, így valójá­ban 12 labdarúgó képezte a törzsgárdát és közülük Supka, aki a bajnokság végén már ál­landó kezdő ember lett, be sem • Szlovák László edző. került a legjobb tizenegybe. A legtöbbször pályára lépett együttes: Békési (14.)- Márics (15), Verebélyi (15), Szabó P. (15), Beregszászi (15), Tóth (13), Szauer (14), Radulescu (11), Szűcs (12), Vadászi (14), Kinosenko (14). További sor­rend: Nagy T. (12 ebből 9 cse­reként), Supka (11), Klajó (8), Markó (6), Hánzs (3), Agócs (3), Baduleczki (1), Farkas (1), Horija (1). Az Akasztó tavaszi 57 gólja­inak szerzői: Szauer 12, Szűcs 11, Radulescu 10, Kinosenko, Szabó, Supka, Hánzs 4-4, Ve­rebélyi 3, Beregszászi, Vadászi 2-2, Agócs I. Egész éves házi gólkirály: Szűcs 17 góllal. A hét hazai mérkőzést 4400 néző tekintette meg, ami 628-as átlag. Elmarad ugyan a Kalocsa által tavaly felállított megyei csúcstól, de így is a legjobb a megyében. Idegenben 4 ezer 100 néző volt a 8 mérkőzésen. Összesen 8 ezer 500 nézője volt a bajnokcsapat gólokban gaz­dag játékának. Berobbantak az élvonalba a hajósi újoncok Az év elején újjáalakult sportvezetőség az első hat hely valamelyikének megszerzésé­vel igencsak magasra helyezte a mércét a megyei élvonalban újoncnak számító Hajós FC labdarúgói számára. Az ősszel elért 15 pont, valamint a muta­tott játék bizakodásra adott okot. Az ősszel pályára lépő csapat összetétele annyiban vál­tozott, hogy a Dusnokra távo­zott Tamásit Ézsi váltotta fel a középpályán. A másik számot­tevő változás az évek óta hú­zódó kapuskérdés megoldása volt. Székely személyében egy megbízható kapust igazoltak. Később csatlakozott Tóth Ró­bert Soltvadkertről, az ő fel­adata az időközben kiváló dr. Koch pótlása volt, ami többé— kevésbé sikerült is neki. A ta­vaszi rajt nem a legfényesebben sikerült. Ám a negyedik fordu­lótól kezdve magára talált a csapat és hét fordulón keresztül nem talált legyőzőre. Minden mérkőzésen látszott, hogy ösz- szerázódott a gárda és kitűnő csapatmunka folyt a pályán. A lelkesedéssel sem volt prob­léma. Az idei felkészülést július 12-én kezdi meg a keret. Szá­mottevő változás nem várható. Szóba került a csatársor erősí­tése, de konkrét tárgyalás ez idáig nem történt. Az ifjúsági csapat kitűnő teljesítménye egyedülálló volt. A II. osztály megnyerése után sikerült a ma­gasabb osztályban is bizonyí­tani. Geiger János legénysége ismét bajnokságot tudott nyerni. Az ifjúsági játékosok teljesít­ménye is mutatja, hogy jó úton halad az Hajóson az utánpótlás nevelése. Mint Sztankov Tibortól, a klub elnökétől megtudtuk, a ve­zetőség elégedett az elért ötödik helyezéssel és hasonló jó telje­sítményt vár a következő baj­nokságban is. A csapat mérkő­zéseit hazai pályán 3 ezer 400 néző látta, idegenben 2 ezer 900. A csapatban 19 labdarúgó kapott játéklehetőséget. A leg­többször pályára lépők, tavasz- szal: Székely (14), Tóth S. (13), Hubert (14), Rácz (15), dr. Schindler (13), Hepp (14), Ézsi (14) , Fuszenecker (15), Ginál (15) , Tóth R. (11), Huber (10). További játékosok: dr. Koch, Dobler, Follárdt, Bajai, Szabó, Markó, Gácsér, Umenhoffer. Házi góllövők: 12 gólos Gínál, 9 Hepp, 6 Rácz, dr. Koch, 4 Ézsi, 2 Tamási, Tóth R., 1 Tóth S., Hubert, Szabó, Rendes. Lajosmizsén újból a bajnoki cím lesz a cél Lajosmizse megyei I. osztá­lyú labdarúgócsapata az őszi idény közepétől kemény pár­harcot vívott az Akasztó együt­tesével, s bár az idény nagyobb felében listavezető volt, a haj­rában elfogyott az erő, s néhány váratlan vereség után lélekben is feladta a küzdelmet a csapat. A bajnoki ezüstérmet így is nagy fölénnyel nyerték.-A siker érdekében minden tőlünk telhetőt megtettünk - mondta Hódermarszki János szakosztályvezető. - Jó csapatot hoztunk össze és tavasszal még erősíteni is tudtunk. Hála a szponzoroknak, akik segítették csapatunkat, és Kiss László szakvezető is nagyszerűen kéz­ben tudta tartani a társaságot. Az együttesünk minden tagja becsülettel küzdött. A régiek mellett a KTE-től igazolt Pataki és a KSC-ből jött Árva nem kel­tett csalódást. Valójában kevés játékosunk volt, s az edző oly­kor alig 12-13-ból válogatha­tott. Az őszi jó szereplés után a négy, idegenben elvesztett mér­kőzés megpecsételte sorsunkat.- Milyenek a jövő tervei?- Remélem, a csapatunk e- gyütt marad és jövőre ismét megpróbáljuk a bajnoki cím ki­harcolását. Érzésem szerint a Kunszentmiklós lesz a nagy el­lenfél ebben a harcban, de remé­lem, most nem szalasztjuk el a lehetőséget. Lajosmizsének volt már sikeres NB Ill-as csapata, itt az alkalom, hogy újból beke­rüljünk a magasabb osztályba. • Kiss László edző munkájával elégedettek Lajosmizsén. Kunszentmiklosi tervek A Kunszentmiklós már az elmúlt évben is komoly szerepet játszott a megyei élvonalban. Az idén kiharcolt harmadik he­lyezése pedig előrevetíti egy reményteljes jövő képét is. Lesi Árpád a következőképp látta az elmúlt idényt:-A csapat a tavaszi szerep­lést a középmezőnyben kezdte el, az őszi rossz kezdés után Hegedűs Sándor játékosedzővel 5-6. helyre sikerült feljutni a csapatnak. Ekkor kezdtek a ve­zetők komolyabb terveket sző­ni, a szponzorok a csapat mellé álltak és közösen egy dobogós helyezést tűztek ki célul. Meg­Sikeresebb Az őszi idényben Kiss László vezetőedző irányítása alatt ígé­retesen szerepeltek a lajosmi- zseiek. Sokáig vezették a táblá­zatot és a „félidőben” három tel­jes ponttal „húztak” a rivális Akasztó előtt, ám a tavaszi idényben már nem működött olyan olajozottan a csapat gépe­zete, mint ahogy azt az ősszel megszokták tőle. A kunszent­miklosi döntetlen még nem ren­dítette meg a csapat pozícióját, ám ezután idegenben sorra vesztették el a mérkőzéseket. A 22. fordulóban Mélykúton el­szenvedett 2-1-es vereség után már át kellett adni a listavezetői helyet, de a baj nem járt egye­dül. Hajóson is 2-1-re, Nemes­nádudvaron 3-2-re vesztett a csapat és közben a rivális Akasztó 4 ponttal megugrott az élen. Az utolsó előtti forduló­ban az Akasztó-Lajosmizse 2- 0-as rangadón aztán minden végleg eldőlt. Az együttes tavasszal otthon a megszokott jó játékot mutatta és hét mérkőzésen a maximális 14 pontot szerezte meg 23^t-es gólkülönbsége is figyelemre méltó. Gyengébben sikerült az idegenbeli szereplésük. Az első keresték a 34-szeres válogatott Varga Józsefet, akinek az aktív labdarúgás után az első edzői feladata egy megyei I. osztályú csapat felkészítése és komo­lyabb célok kitűzése. A csapat célja az NB Ill-ba való feljutás, ezt nagyon szívesen vállalta, és ez idáig a csapat vezetősége ki­válóan meg van elégedve Varga edző munkájával, amelynek jó szakmai színvonalát bizonyítja a bronzérem megszerzése. Folynak a tárgyalások az erősí­tésre, hiszen Kunszentmiklóson az idei rajtnál egyértelműen a bajnokság megnyerése a fel­adat! őszi idény két találkozót még győzelem­mel fejezték be, aztán két dön­tetlen, négy vereség követke­zett. Az ezüstérmet 8 ponttal szerezte meg Lajosmizse, az Akasztó után a legjobb együttes a megyében. Tizennyolc labdarúgó ját­szott a tavasszal. Kiss László kapus helye változott többszöri sérülés miatt. A legtöbbször szerepelt együttes: Szujovszky (9)- Mátéfi A. (13.), Demeter (13), Pataki (15), Labanics (14), Árva (15), Kulik (13), Csima (11), Nagy A. (14), Szabó (12), Ozsváth (13). További sorrend: Kovács P. (11 hétszer csere­ként), Sörös (9), Csontos (7); Rigó (7), Ulicska (6), Mátéfi L. (5), Szalai (1). A házi gólkirály: Nagy A. 19 góllal. Ebből 12 gólt tavasszal szerzett. Ozsváth 8, Szabó 9, Csima 8 góllal járult hozzá a csapat szerepléséhez. A nézőszám meghaladta a korábbi évek eredményeit, ám a vége felé, amikor már veszni látszott a bajnoki cím, a 4- 500-as nézőszám visszaesett. A hét hazai mérkőzésen 2 ezer 700-an, a nyolc idegenbeli ta­lálkozón 3 ezer 300 nézője volt a csapatnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom